Tamás János: Térinformatika

Kevés olyan ága van a gazdaságnak hazánkban, amely a bevételeit az elmúlt 5 évben szinte évről évre képes volt megduplázni. A térinformatika ezek közé tartozik. Egyre több és több új tudományág fedezi fel a térinformatika, mint kutatási fejlesztési módszer nyújtotta lehetőségeket. A térinformatika, mint önálló tudományág pedig tovább gazdagodik azokkal az elemzési lehetőségekkel, melyet az eltérő diszciplínák hagyományos vizsgálati módszereinek újszerű alkalmazása biztosít.
A 90-es évek elején megnyílt a lehetőség a korszerű PC-ék széleskörű alkalmazására, mely technikai feltétele volt a széleskörű térinformatikai alkalmazásoknak.
Ezzel együtt egy sor területen tarthatatlanná vált és a gazdasági fejlődés akadályozója lett a hagyományos térképi nyilvántartási rendszer. A közművek és az infrastruktúra fejlesztés elképzelhetetlen lesz a közeljövőben annak digitális alapú nyilvántartása nélkül, mely a korszerű üzemeltetés alapját képezi.
Magyarországon példátlan méretű tulajdonosváltás történt a föld és épület ingatlanok területén. Ezek nyilvántartása a kataszteri rendszerünk országos szintű átalakítását kívánja meg, mely szintén a térinformatika nyújtotta lehetőségek segítségével hajtható végre.
A vízgazdálkodás a vízforgalom elemzésével a nagy folyók árvízvédelmi veszélyhelyzetének elemzésében jól tudja hasznosítani a térinformatikai lehetőségeket.
A környezetgazdálkodásban a környezeti hatástanulmányok készítésének ez szintén egyik leghatékonyabb eszköze.
A mezőgazdasági termőterületek és a várható termés pontos becslése nélkül Európában elképzelhetetlen lesz az integráció, melyben a távérzékelés és a térinformatika sokat segíthet a szakembereknek.
Említhetünk olyan távol eső szakterületeket, mint a régészet vagy az orvosi járványtan, mely szintén felfedezte magának a térinformatika eszköztárát és a lista korántsem teljes.

A különböző szakterületek együttműködésének jó példája ennek a könyvnek a megszületése is, amely a Nyugat Magyarországi Egyetem, Földmérési és Földrendezési Kara (Székesfehérvár) Térinformatika Tanszéke, Debreceni Egyetem, Környezetmérnöki Intézetének és Informatikai Központjának UNIGIS képzését támogatja. Az UNIGIS nemzetközileg is egyedülálló módon mutatja be számos országban, hogyan lehet sikerrel magas színvonalú térinformatikai képzést folytatni.

A térinformatika elméleti kérdéseivel foglalkozó számos angol nyelvű és néhány magyar nyelvű könyv is megjelent, melynek forgatása jól egészíti ki az általunk nyújtott ismereteket (pl.: Márkus B. (Szerk.) NCGIA CC I-IV.. Székesfehérvár; Detrekői Á.- Szabó Gy.: Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó (Löki J., 1995.). Jelen könyv alapjául az IDRISI for Windows Student Tutoral c. könyv mellett sok a területtel foglalkozó könyv szolgált, melyet számos saját tapasztalati és vizsgálati eredmény egészített ki.

Könyvünk egyfajta hiányt pótolandó döntően a gyakorlati ismereteket kívánt nyújtani az IDRISI for Windows és a TOSCA programokra támaszkodva. Elképzeléseink szerint az IDRISI, mint a világon a legelterjedtebb oktatási célokat szolgáló programcsomag erre a célra kiválóan alkalmas. Ezúton mondunk köszönetet a Clark University IDRISI Projet-jének és a székesfehérvári IDRISI Központnak, a könyv megírásához biztosított anyagokért.
Ezúton is megköszönöm Lénárt Csaba és Bíró Tibor egyetemi tanársegéd uraknak a szerkesztésben nyújtott segítségüket, és lektoraimnak hasznos tanácsait.
Az itt elsajátított elemzési lehetőségeket a felhasználó később bátran tudja használni más programcsomagok esetében is.

Ne gondoljuk, hogy a térinformatika egy olyan gyógymód, mely valamennyi problémára megoldást nyújt. Az eredmény döntően az azt alkalmazó szakemberek tudásától függ. Ezeknek a felhasználóknak tisztában kell lennie az alkalmazás korlátaival, és képeseknek kell lenniük a kapott eredmények értékelésére. Ez a speciális térinformatikai ismeretek mellett az alkalmazási területet alapos szakmai ismeretét, illetve team munkát igényel. Reméljük, hogy könyvünkkel ebben a munkájában az olvasót hasznosan tudjuk segíteni.

A szerző