Dr. Sárközy Ferenc: Térinformatika
Monday, January 25, 1999
Ebben a részben két szabványt mutatunk be:
először
összefoglaljuk
A DIGEST szabvány
A DIGEST (Digital Geographic Information Exchange Standard)
szabványt a DGWIG NATO munkacsoport megbízásából a Kanadai Nemzetvédelmi
Minisztérium Geomatikai Igazgatósága adta ki és fejleszti tovább. Az 1.0 verzió
1991-ben készült el, a következő1.2 verziót 1995 januárjában adták ki, a
jelenleg érvényes 2.0 verzió 1997 júniusi dátumú.
A szabvány a következő négy részből áll:
1. rész: általános leírás;
2. rész: Elméleti modell,
csere struktúra, implementációs (mezőazonosítási, csoportosítási, adatszintaktika)
specifikációk;
3. rész: Kódok, paraméterek
és címkék;
4. rész: Objektum és
attribútum kódolási katalógus.
Az 1-3 részt a Kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium Geomatikai
Igazgatósága, míg a 4. részt az USA Katonai Térképészeti ügynöksége a NIMA
(National Imagery and Mapping Agency) gondozza.
A szabvány bevezetőrészeiből a következőgondolatok érdemelnek
különös figyelmet:
- A szabvány a
nemzetközi földrajzi adatcsere különbözőformáinak realizálását
tekinti alapvető céljának (5.18 ábra)
5.18 ábra - az
adatcsere formái
- Amint az
ábrából is látható, mind a nemzetközi csere, mind a belső csere
feltételezi, hogy létezzenek országos szinteken elfogadott elvek és
technológiák a digitális földrajzi adatok gyűjtésére, feldolgozására és
terjesztésére, de nem köti meg, hogy ezek termékorientáltak-e vagy sem.
- A szabvány mind
az eredeti földrajzi adatok, mind a belőlük levezetett termékek cseréjére
vonatkozik.
- A szabvány
által átviendő adatok dátuma a WGS 84.
- Az átviteli
médiumok vonatkozásában a szabvány mágnesszalag és optikai diszk (CD)
orientált, de utal arra, hogy ez a későbbiekben kiterjeszthető lesz a
hálózatokra is.
- A DIGEST
vektor, raszter és mátrix adatokat kezel (5.19 ábra), melyek közül a
vektor adatok különböző színtű topológiai kapcsolatokat reprezentálhatnak:
5.19 ábra - a
DIGEST által kezelt adatok
Vektor adatok
- spaghetti
vektor adatok (0. színtű topológia), melyek nem
tartalmaznak topológiai információt, szigorúan véve pontok és vonalak
leírására alkalmasak, de a zárt vonal bevezetésével a terület is
leképezhető;
- lánc-csomópont
vektor adatok (1. színtű topológia) minden lánc
csomópontból indul és csomópontban végződik, a láncok ugyanakkor metsződés
nélkül kereszteződhetnek, a kapcsolati (konnektivista) topológiai
tulajdonságok leírására alkalmas;
- sík gráf
vektor adatok (2. színtű topológia) azt a további
kényszert képezik le, hogy az élek csak csomópontokban metsződhetnek, s
ezzel implicite tárolják a szomszédsági viszonyokat;
- teljes
topológiai vektor adatok (3. színtű topológia) a lap
fogalmának bevezetésével leírja a lap-él és lap-csomópont topológiai
viszonyokat, melyek segítségével követhetők a jobb és baloldali
szomszédsági illetve a csomópont bentfoglalási topológiai relációk.
A topológiai kapcsolatok
realizálása az 5.20 ábra nyilaival illusztrált egyirányú láncolással
történik (ezt nevezi a szabvány 'kötelező topológiának'). Az úgy nevezett Vektor
Relációs Formában történő implementálás esetén azonban az inverz láncok is
alkalmazhatók (5.25 ábra).
5.20
ábra - kötelező topológia
Az elmondottakra jó példa az ábrán az izolált
csomópont, mely rámutat az őt tartalmazó lapra, ugyanakkor a lap nem mutat rá a
csomópontra. A szöveg 'álobjektum', és nem része a topológiai kapcsolatoknak. A
rendszer a következő 7 logikai rekord tipust használja: objektumok,
egyszerű pont, egyszerű vonal, egyszerű
terület, összetett, topológiai objektumok, csomópont,
él, lap.
Raszter adatok
- raszter
adatok - pixelenkénti radiometrikus információ, RGB vagy színkódban,
tömörítve vagy a nélkül, előjel nélküli bináris formátumban. A szkennelt
képeken kívül a raszteres adatok segéd fájlt is tartalmazhatnak a
regisztráláshoz szükséges koordináta információval ezenkívül szöveges
térkép információs fájlt illetve egyes objektumokhoz rendelt szövegeket
is átvihetnek;
Mátrix adatok
- mátrix
adatok - szabályos intervallumokban elhelyezkedő pontokra vonatkozó
nem-rádiómetrikus információ, mint például a talaj tipus vagy a magasság.
Mindezek a struktúrák
alkalmazhatók:
- neutrális
"geo adatokra";
- feldolgozott
"termék adatokra"; és
- metaadatokra,
mint például:
A DIGEST negyedik része tartalmazza
az objektum és attribútum kódolási specifikációt, mely angol
rövidítése a FACC. Amint arról már többször szóltunk ez a téma talán a
legnehezebb a GIS szabványosításban. Mivel, legalább is egyelőre, a
specifikáció nem tartalmaz minden előforduló objektumot ezért itt is meg van a
lehetőség arra, hogy a nem szabványos objektumok úgy nevezett adat
szótárban (Data Dictionary) kerüljenek specifikálásra.
A szabványos objektumoknak a FACC-ban
egyedi ötkarakteres kódjuk van. Az első karakter értéke egy A-tól Z-ig terjedő
betű, mely az objektum kategóriát jellemzi. Jelenleg az alábbi 10 objektum
kategóriát tartalmazza a szabvány:
6.
Kultúra;
7.
Vízrajz;
8.
Domborzat;
9.
Fizikai földrajz;
10. Növényzet;
11. Elhatárolás;
12. Repülési információ;
13. Kataszteri információ;
14. Adat együttes specifikus objektumok;
15. Általános.
A fenti főkategóriák tovább vannak
osztva alkategóriákra, melyeket a kód második, A-tól Z-ig terjedő betű értéke
azonosít. A harmadik, negyedik és ötödik karakter pedig 000-tól 999-ig terjedő
szám.
Az objektumokat jellemző explicit
attribútumok listáján három karakteres egyedi alfanumerikus kódok szerepelnek,
de lehetőség van implicit attribútum hozzárendelésre is. Az attribútum értékét
vagy egy 0-999 tartományba eső kód írja le, vagy maga az érték szerepel egy
meghatározatlan hosszúságú alfanumerikus, egész vagy lebegőpontos mennyiség
formájában.
A minőségi leírások a
következő szervezési szinteken kapcsolhatók az adatokhoz: kötet, adat együttes,
térbeli rekordok, objektum, attribútum. Tartalmukban ki kell térniük: a
forrásra, pontosságra (mind helyzeti, mind attribútum vonatkozásban),
aktualitásra, logikai konzisztenciára, teljességre, kivágat utalásra,
biztonsági osztályozásra és beszerezhetőségre. Az utóbbi három fogalom csak
formai hasonlóság miatt került a minőségi leírásokkal együtt említésre.
Az átviteli struktúrát az 5.21 ábrán vázoltuk fel. A struktúra a következőelemekből áll:
- átviteli
állomány fejezet fájl, mely részletezi az
állományt, amely egy vagy több adat együttesből pld. térképből állhat és
tetszőleges számú kötetben (optikai diszken vagy mágnes szalagon) lehet
kódolva;
- fejezeti
adatok részhalmaza, mely segéd adatokkal szolgál
valamennyi adatállomány rész számára (az átviteli állomány ugyanis, amint
az előző bekezdésben említettük több részből pld. térképből állhat);
- földrajzi
adatok részhalmaza, mely a kérdéses állomány
rész (pld. térkép) tulajdonképpeni adatait tartalmazza.
5.21
ábra - az átviteli struktúra
Az átviteli állomány fejezet
fájl (THF) határozza meg az
állomány tartalmát. A fájl átvitel leíró rekordból és biztonsági és
aktualitási rekordból áll, ahogy ezt az 5.22 ábrán felvázoltuk.
5.22
ábra - átviteli állomány header fájl
Míg minden átviteli állomány csak egy
THF fájllal rendelkezik addig maga az állomány egy vagy több adat együttest
tartalmaz. Minden egyes adat együttes két részből, a fejezeti adatok
részhalmazából (HDS) és a földrajzi adatok részhalmazából
(GDS) áll. A HDS felépítését az 5.23 ábrán, a GDS-ét pedig az
5.24 ábrán mutatjuk be.
Az adatok tulajdonképpen a
földrajzi adatok részhalmazában (GDS) helyezkednek el. Egy rétegen
belül csak egy adatstruktúra kerülhet alkalmazásra. Egy
adat részhalmazon belül pedig csak egy referencia és vetületi rendszer
alkalmazható.
5.23
ábra - a HDS felépítése
5.24
ábra - a GDS felépítése
Bár a GDS egy logikai egység,
leírható több fájllal is az átvitel vagy feldolgozás megkönnyítésére. Előnyös
lehet például az összes él, csomópont illetve lap rekordot egy-egy saját fájlba
összevonni.
Az implementálás objektum orientált vagy relációs
adatstruktúrában valósítható meg. Mindkét esetben a topológiai viszonyokat pointerek
és kulcsok segítségével realizálják. Objektum orientált megközelítés
esetén a pointerek a rekord azonosítókra mutatnak, mig a relációs struktúrában
a kapcsolatot a táblázat sor azonosítóinak kulcsokként történő alkalmazása
biztosítja.
Az átvitel realizálására (korábbi
szóhasználatunkkal implementálására) a DIGEST az alábbi lehetőségeket
biztosítja:
- Az
ISO 8211 szerinti kódolás Az SDTS kapcsán
viszonylag részletesen megismerkedtünk ezzel az önleíró, általános
adatátviteli szabvánnyal, ezért itt csak arra utalunk, hogy ezt a
kódolást tömeges, archiválási célú átvitelre javasolja a DIGEST.
20. Az ISO 8824 szerinti kódolás Ezt a szabványt
telekommunikációs átvitel szervezésére használják, amikor az adatokat soros folyamatba
kell szervezni. Az információs folyam struktúráját az azonosító illetve a
beágyazott adatelemek hossza határozza meg. Az alapvető információs elemek
azonosak az ISO 8211 szerinti kódolásban használt mezőkkel.
21. Vektor relációs formátumba (VRF) történő kódolás Ez a formátum nagy térbeli adatbázisok közvetlen használatára
alkalmas. A formátum nagy előnye, hogy az állományokat a használat előtt nem
kell konvertálni valamely szoftver specifikus formátumba. A VRF táblázatok és
indexek segítségével realizálja a georelációs adatmodellt és
alkalmas minden olyan vektoros térbeli állomány leírására, mely csomópontok,
élek és lapok segítségével modellezhető.
A VRF alap építőeleme a mező.
19 különböző mezőtípust (pld. rögzített hosszú, változó hosszú, koordináta párok,
stb.) specifikál a formátum. A szöveg sztringek például rögzített vagy változó
hosszúságú mezőkként szerepelhetnek, de mindkét esetben tovább nem osztható
atomi adat elemek, melyek így részei lehetnek a táblázatokba foglalt a
relációknak.
Az objektumokat a primitívek
táblázataiból határozza meg a struktúra, az attribútumok meghatározása relációs
modellezéssel történik. Az objektumot egy vagy több primitív halmaza, egy
elsődleges attribútum adat sor és zérus vagy több más attribútum sor reprezentálja.
Az objektumokat objektum osztályokba sorolt halmazokként lehet kezelni. Az
objektum osztályokat egyedi objektum táblázatuk azonosítja. A VRF az objektum osztályok két típusát
különbözteti meg: az egyszerűt és az összetettet.
A VRF strukturális sémája
különbözik az 5.20 ábrán bemutatott 'kötelező topológiától'. A
különbség abból áll, hogy bizonyos fordított pointerek is alkalmazásra
kerülnek, illetve, hogy az objektumok és entitások közötti kapcsolatot közbenső
'kapcsoló táblázatok' realizálják. Ezek lehetővé teszik az 1:N, N:1, N:M kapcsolatok
kialakítását. A VRF strukturális sémáját az 5.25 ábrán mutatjuk be.
5.25
ábra - a VRF strukturális sémája
- Kép
csere formátum (IIF) Ez a formátum lehetővé
teszi a NATO Másodlagos Képformátuma (NSIF) raszteres és mátrixos
struktúrákra vonatkozó részeinek DIGEST-en belüli implementálását.
ENTITY SET NAME
(Objektum együttes neve)
|
CODE
(Kód)
|
STD
(Szabvány)
|
VER
(Verzió)
|
DEFINITION
(Definíció)
|
auditory
(hallási)
|
au
|
TSSDS
|
1.4
|
Hangok és zaj generálása és detektálása a környezetben
|
boundary
(határ)
|
bd
|
TSSDS
|
1.4
|
Választó vonalak vagy határok, melyek logikai vagy politikai
felosztást vagy továbbosztást határoznak meg
|
buildings
(épületek)
|
bg
|
TSSDS
|
1.4
|
Szerkezetek a föld felszínén, melyeket emberek alkottak a
célból, hogy védje az embereket, tulajdonukat, vagy segítse az emberek
tevékenységét
|
cadastre
(kataszter)
|
cd
|
TSSDS
|
1.4
|
Ember által történt földfelosztás tulajdonlási és irányítási
céllal
|
climate
(klíma)
|
cl
|
TSSDS
|
1.4
|
A föld atmoszférájához kapcsolódó mozgás és hatások
|
common
(közös)
|
cm
|
TSSDS
|
1.4
|
Az egész adat halmazt vagy komponenseit leíró információ,
mely közös valamennyi objektum együttesre
|
communications
(távközlés)
|
co
|
TSSDS
|
1.4
|
Adatok továbbítására és átvitelére szolgáló eszközök
|
cultural
(kultúrális)
|
cr
|
TSSDS
|
1.4
|
Az emberek történelmileg jelentős tevékenysége
|
demographics
(demográfiai)
|
de
|
TSSDS
|
1.4
|
Az emberi trendeket és jellegzetességeket érintőinformáció
|
environmental_hazards
(környezeti_veszélyek)
|
eh
|
TSSDS
|
1.4
|
Azon természeti és ember okozta dolgok, anyagok és
körülmények azonosítása és kezelése, melyek meghatározók vagy azok lehetnek a
földi életre és az ökoszisztémára
|
fauna
(fauna)
|
fa
|
TSSDS
|
1.4
|
Az állatok vizsgálata egy régióban vagy környezetben
|
flora
(flóra)
|
fl
|
TSSDS
|
1.4
|
A növényi élet vizsgálata egy régióban vagy környezetben
|
geodetic
(geodéziai)
|
gd
|
TSSDS
|
1.4
|
A föld méretét és alakját érintő információ
|
geology
(geológia)
|
ge
|
TSSDS
|
1.4
|
A föld adott körzetében előforduló geológiai objektumok és
folyamatok
|
hydrography
(vízrajz)
|
hy
|
TSSDS
|
1.4
|
A földi vizek fizikai körülményei, határai, lefolyásai és
kapcsolódó jellemzői
|
improvement
(tökéletesítés)
|
im
|
TSSDS
|
1.6
|
Különféle ember alkotta kis építmények és felszerelések,
melyek javítják a megjelenést, biztonságot nyújtanak és segítik az emberi
tevékenységet
|
land_status
(föld státus)
|
ls
|
TSSDS
|
1.4
|
Az aktuális emberi földhasználat
|
landform
(terepalakzatok)
|
lf
|
TSSDS
|
1.4
|
A földkéreg látható felszínét alkotó objektumok eloszlása
|
military_operations
(katonai_műveletek)
|
ml
|
TSSDS
|
1.4
|
A katonai jelenlétre, műveletekre, kiképzésre és biztonságra
vonatkozó lényeges információ
|
olfactory
(szagló)
|
ol
|
TSSDS
|
1.4
|
Szagok detektálása a földi atmoszférában
|
soil
(talaj)
|
so
|
TSSDS
|
1.6
|
Az alapkőzet feletti lazább anyagok
|
transportation
(közlekedés)
|
tr
|
TSSDS
|
1.4
|
A térbeli mozgás módszerei és eszközei nagy méretarányban
|
utilities
(közművek)
|
ut
|
TSSDS
|
1.4
|
Valamely közszolgáltatás ember alkotta összetevői. Ebben az
objektum együttesben valamennyi közműrendszer összetevői az épület alapzatán
kívül helyezkednek el. A távközlési rendszereket nem foglalja magában, azok
külön objektum együttest alkotnak
|
visual
(vizuális)
|
vs
|
TSSDS
|
1.4
|
Ember alkotta vagy természeti komponensek megfigyelése az
atmoszférában vagy azon keresztül
|
5.12
táblázat - a TSSDS objektum együttesei
Tudom, hogy egy ilyen táblázat nem
túl szórakoztató olvasmány, ezért az első olvasatban csak azt figyeljük meg,
hogy minden objektum együttes nevének első két betűje egy olyan kódot jelent,
mely minden érintett objektum kódjának első két karakterét alkotja.
Hogy az előadásunkat egy kissé színesítsük
nézzünk meg az 5.30-as ábrán egy olyan képernyő kivágatot a hivatkozott tallózó
programból, mely az objektum együttesekre vonatkozik. Példánk esetében az épületek
objektum együttes kódját és eredeti angol nyelvű meghatározását látjuk. érdekes
megemlíteni, hogy a bemutatott tallózó program a szabvány 1.75-ös verzióját
tartalmazza.
5.30
ábra - képernyőkivágat az épületek objektum együttes meghatározásáról
Objektum
Osztály Részletes Információ -- TSSDS 1.000 verzió
ENTITY CLASS NAME
(Objektum osztály neve)
|
ENTITY CLASS CODE
(Objek-tum osztály kódja)
|
ENTITY
CLASS MAP PREFIX
(Objek-tum osztály térkép előtag)
|
STD
(Szab-vány)
|
VER
(Ver-zió)
|
DEFINITION
(Meghatározás)
|
transportation_air
(közlekedés_légi)
|
air
|
trair
|
TSSDS
|
1.400
|
a levegőben történő mozgásra vagy légi forgalomra vonatkozik
|
transportation_airfield_facility
(közlekedés_reptéri_szerelvény)
|
afl
|
trafl
|
TSSDS
|
1.400
|
A repterek támogatására szolgáló infrastruktúra
|
transportation_general
(közlekedés_általános)
|
gen
|
trgen
|
TSSDS
|
1.600
|
Különböző közlekedési funkciót szolgáló, vagy építés alatti
objektumokra vonatkozik
|
transportation_lock_system
(közlekedés_zsilip_rendszer)
|
loc
|
trloc
|
TSSDS
|
1.600
|
Hajók, csónakok, uszályok és vontatók mozgása az egyik vízszintről
a másikra
|
transportation_marine
(közlekedés_tengeri)
|
mar
|
trmar
|
TSSDS
|
1.600
|
Hajók és más nagy vízi járművek helyváltoztatására vonatkozó
|
transportation_marine_navigation
(közlekedés_tengeri_navigáció)
|
nav
|
trnav
|
TSSDS
|
1.600
|
A tengeri navigáció segédeszközei, hajóutak, csatornák jelölései,
a navigáció kockázati tényezői.
|
transportation_pedestrian
(közlekedés_gyalogos)
|
ped
|
trped
|
TSSDS
|
1.400
|
Egyének mozgására vagy egyéni közlekedésre vonatkozó
|
transportation_ports_and_harbors
(közlekedés_tengeri_kikötők)
|
hrb
|
trhrb
|
TSSDS
|
1.600
|
Különféle kikötőkre vonatkozik, ahol a hajók ki és berakása
védett vizeken történik
|
transportation_railroad
(közlekedés_vasút)
|
rrd
|
trrrd
|
TSSDS
|
1.400
|
Személyek vagy rakomány síneken történő mozgására vonatkozik
|
transportation_vehicle
(közlekedés_közúti_jármű)
|
veh
|
trveh
|
TSSDS
|
1.400
|
autók, teherautók és más járművek mozgására vonatkozó
|
5.13
táblázat
Amint az 5.29 ábrán láttuk az
objektum együttes objektum osztályokra bomlik. Terjedelmi okokból
nem soroljuk fel az összes objektum osztályt, hanem illusztrációként
megelégszünk az 5.12 táblázatban árnyékolt transportation (közlekedés) objektum
együttes osztályokra bontásának bemutatásával (5.13 táblázat).
5.31
ábra - közútakat leíró objektum osztály objektum tipusai
A
"közlekedés_közúti_jármű;" objektum osztály az 5.31 ábra szerint
tovább oszlik objektum tipusokra, melyek magyar fordításban a
következők: "járda_szegély_vonal",
"gravitációs_vész_rámpa_terület", "út_terület",
"út_híd_terület", "út_tengelyvonal", "út_objektum_pont",
"út_szalagkorlát_vonal", "út_padka_terület",
"forgalom_irány_nyíl", "forgalom_számláló_hely",
"jármű_behajtó", "jármű_parkoló_terület",
"mérlegelő_állomás_terület".
Az ábrából látható, hogy a tallózó
program segítségével valamennyi objektum típus meghatározása egyszerűen
lekérdezhető, illetve, ha a másik két fülre kattintunk úgy megkapjuk a típushoz
tartozó attribútum táblákat, illetve szabványos jelöléseket is.
Az objektum típusok azonban még
tovább oszthatók a tulajdonképpeni objektumokra, melyek az út_tengelyvonal
esetében az elsőrendű, másodrendű és harmadrendű utak tengelyvonalait jelentik.
Bonyolítja azonban a kérdést, hogy minden objektumból 3-3 van annak
megfelelően, hogy a tengelyvonalon feltüntetett magyarázó szöveget,
kartográfiai faliratot vagy a tulajdonképpeni vonalat jelenti. Az első esetben
a neve "a"-betűvel, a másodikban "t"-betűvel a harmadikban
pedig "l"-betűvel végződik.
Talán még lényegesebb, hogy az
objektum típusokhoz attribútum táblázatokat rendel a szabvány. Egyes
attribútumok a táblázatokban "d"-betűvel végződnek, ami arra utal,
hogy ezek a leíró adatok nem lehetnek tetszőleges értékűek, hanem csak egy
kapcsolt, úgy nevezett tartomány táblázatból (domain table)
vehetnek fel tartomány értékeket (domain values). Ezt a kapcsolatot
próbáljuk feltüntetni az 5.32 ábrán. Az ábrán a szabványosított neveket az
eredeti angol névvel szerepeltetjük magyarázó fordítást helykímélés céljából
csak az új nevekre adunk.
5.32
ábra - objektumok és attribútumok kapcsolata
Bár az ábra magáért beszél néhány
lényeges tulajdonságát szóban is kiemeljük. A kérdéses objektum típus amint már
utaltunk rá kilenc objektumot tartalmaz, melyek minőségi
megkülönböztetésére használjuk az úgynevezett diszkriminátor értékeket.
Ezek az értékek rögzítettek (nem adhatók meg tetszőlegesen) ezért az
úgynevezett tartomány táblázatban foglalnak helyet.
Az úttengelyvonal objektum típus
leíró adatait a trvehrcl nevű attribútum táblázat tartalmazza. Amint
látjuk ez a táblázat számtalan attribútumot tartalmazhat (az ábrán csak néhány
azonosítót tüntettünk fel, melyek az objektum vonalára, térképére, stb.
mutatnak). Amint már utaltunk rá, az attribútumuk közül csak azoknak van kötött
értéke, melyek "d"-betűvel végződnek, esetünkben ez a "category_d".
általánosságban úgy fogalmazhatunk,
hogy minden objektum típushoz 'testre szabott' táblázatot rendel a szabvány. A
hozzárendelés azt jelenti, hogy megadja a kérdéses objektum típust, a
hozzárendelt táblázat teljes és rövidített nevét, a táblázat oszlopainak nevét,
meghatározását (jelentését), típusát. érdemes megemlíteni, hogy a szabvány
megadja az úgynevezett 'join' relációkat, is azaz azokat az oszlopokat a
különböző táblázatokban, melyek tartalmilag azonosak, azaz melyek segítségével
a két táblázat összekapcsolható. Az 5.33 ábrán az attribútumokra vonatkozó
képernyőkivágatot látunk a TSSDS interaktív programból.
5.33
ábra - attribútum definíció
Az ábrán a korábban már bemutatott
'trvehrcl' táblázat első, 'datalink' nevű; mezőjének kifejtését látjuk. A felső
kék szöveg megadja az attribútum teljes (nem kódolt) elnevezését, miszerint a
közút tengelyvonalának egyedi adatazonosítója, ezután látjuk a Definició fül
alatt a típusát (I azaz egész), a táblázaton belüli sorszámát (1), azt, hogy
kötelező attribútum, végül pedig a részletes leírását: "Grafikus kulcs.
Olyan rendszer generálta egész, mely a rekordot grafikus objektumokhoz
kapcsolja. Ezt a mezőt nem szabad kitölteni."
Nem szeretnénk további részleteket
idézni a programból, hiszen az érdeklődők szabadon letölthetik és
tanulmányozhatják. Van azonban egy igen fontos funkció, melyet egyelőre még
csak az interaktív tallózó 16-bites verziója tartalmazza (mi a 32-bitesből
vettük a kivágatokat), de a közeljövőben a 32-bites verzióban is elérhető lesz.
Ez a funkció az úgy nevezett SQL kódgenerálás. Az 5.34 ábrán
mutatjuk be az SQL kódgenerálás menüjét. Először azt kell eldöntenünk, hogy a generálandó
táblázatokat milyen GIS szoftver környezetben kívánjuk használni.
Ezután azt választjuk ki, hogy a kiválasztott GIS-hez kapcsolódóan milyen adatbázis-kezelő
rendszert kívánunk használni, mivel a különböző adatbázis-kezelők SQL kódjai kis
mértékben különböznek egymástól (érdemes megjegyezni, hogy nem mindegyik GIS
szoftver használható mindegyik adatbázis-kezelővel).
5.34
ábra - SQL kódgenerálás
Ezután kiválasztjuk, hogy milyen
objektum együttes milyen objektum osztályához kívánjuk elkészíteni a kódot. Ha
* jelet alkalmazunk úgy elkészíthetjük az összes objektum és tartomány
táblázatot, valamint az összes összekapcsolási (join) hozzárendelést.
Most már talán világosabbá válik az
interaktív program egyik gyakorlati felhasználása. Képzeljük el, hogy
elkészítettük az úthálózat fedvényét ( mobil térképező rendszerrel gyűjtve
össze az adatokat) pld. az Arc/Info szoftverben, figyelembe véve a TSSDS
előírásait az adattípusra, objektumnévre, réteg kiosztásra, stb. Tételezzük azt
is föl, hogy az úthálózat leíró adatai táblázatos formában rendelkezésre állnak
a Közúti Igazgatóságon. Ezután valamely táblázatszerkesztőbe (pld. Microsoft
EXCELL) bevisszük ezeket az adatokat, átszerkesztjük (megcseréljük az
oszlopokat, beírjuk a zérusokat, stb.), majd export utasítással bevisszük a
létrehozott szabványos adatbázisba. Ezután már csak a grafikus és leíró adatok
összekapcsolása marad hátra, amely feladat a GIS szoftverek segítségével
megoldható.
Már az eddigiekből is kiderült,
hogy a TSSDS-t gyakorlati célokra találták ki. Hogy ezek a gyakorlati célok még
eredményesebben legyenek megvalósíthatók a központ technológiai leírásokat
dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a CADD rendszerekben a Központ Építészeti,
Magasépítési és Mélyépítési szabványainak megfelelően létrehozott rajzokat,
miként kell átvinni a GIS rendszerekbe ahhoz, hogy belőlük TSSDS szabvány
szerinti térbeli objektumok legyenek. Mivel, amint már említettük, a TSSDS a
szimbólumokat is szabványosítja, ezért szabványos szimbólum könyvtárakat is
létrehoztak az Arc/Info illetve az Intergraph MGE számára.
-
a következő részben
megismerkedünk néhány adatmodellező, leíró nyelvvel és eszközzel
-
esetleg visszatérhet az
előző részhez
-
illetve a
tartalomjegyzékhez
Megjegyzéseit E-mail-en várja a
szerző: Dr Sárközy Ferenc