BUDAPEST NÉPSZÁMLÁLÁSI KÖRZETHATÁR TÉRKÉPEINEK ELŐÁLLITÁSA (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

BUDAPEST NÉPSZÁMLÁLÁSI KÖRZETHATÁR TÉRKÉPEINEK ELŐÁLLITÁSA

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

Budapest népszámlálási körzethatár térképeinek előállitása

dr. Srajber Benedek

 

1990. negyedik negyedévében hoztuk létre az ÁSzSz Informatikai Rt. és a KSH számitástechnikai és népszámlálási szakembereiből azt a projektet, amely Budapest népszámlálási körzethatár térképeinek előállitását tűzte ki célul.

A realizálás kiindulópontját azok a térképi adatállományok jelentették, amelyeket a Földművelési Minisztérium (FM) és a KSH rendelkezésünkre bocsátott. A feladat végrehajtásán dolgozó projekt számos buktatóval találta magát szembe, de azokon a korszerű adatkonverzációs technológiai eszközökkel (hardver, szoftver) sikerült túljutnunk. A kétéves projekt eredménye: Budapest valamennyi kerülete digitális adatbázisának és népszámlálási körzethatár térképeinek elkészítése.

 

Forrás adatok és térképek

    • A körzethatár térképek alapját általában egy szűkített tartalmú 1:1000-es méretarányú földmérési alaptérkép jelenti. A főváros esetében (52514 ha összterület) ez részben rendelkezésre állt, részben térkép-digitalizálással volt nyerhető.
    • Az ÁSzSz gépen volt kerület numerikus földmérési és térképészeti adatbázisa (FTAB), amelyet az FM irányelvei szerint a FŐMI, a BGTV, a Fővárosi Földhivatal és az ÁSzSz együttműködésével hoztunk létre. A felmérési jegyzőkönyveket dolgoztuk fel és a centiméter pontosságú koordináta állományt rajzzá konvertáltuk. A kiplottolt alaptérképek hitelesítése állami átvétellel történt.
    • Az alaptérkép tartalmazza a birtokhatárpont struktúrát (földrészletek, alrészletek koordinátái) EOV rendszerben, az egyes pontkokhoz tartozó rajzi utasításokat, a postai címállományt (helyrajzi szám, sorszám, postai irányitó szám, utcakód, házszám, utcanév) és GEOKOD-ot centrálisokat).
    • Az alaptérképi tartalomhoz, külön népszámlálási térképről, digitalizálással vittük fel a körzethatár és az alkörzethatár adatokat és a körzetazonosító számokat.
    • A hiányzó hét kerület digitális adatbázisok az alaptérképek digitalizálásával nyertük. Ez koránt sem volt olyan egyszerű dolog, mivel 247 db jó-rossz minőségű térképről (12 db A0-ás, 109 db A1-es, 15 db A2- es, 107 db A3-as és 4 db A4-es) kellett az adatgyüjtést elvégezni. A feldolgozásra szánt térképek az alaptérképeken a népszámlálási körzet- és alkörzethatárokat is tartalmazták. A térképek illesztése és összedolgozása az egyik legkritikusabb és legidőigényesebb része volt a munkának.
    • Külön gondot jelentett az újabban épült lakótelepek, a megnyitott vagy lezárt utcák elhelyezése, tömören: a változások átvezetése. A váztérképi tartalom mellett nem kisebb probléma volt az utcanév változások elvezetése és a házszámok felvitele.

 

 

Feldolgozás adatkonverzációs technológia alkalmazásával

A feldolgozás folyamatának lépései:

2.1 Valamennyi kerület digitális adatbázisának létrehozása szűkített alaptérképi tartalommal (hiányzó kerületeknél

digitalizálással)

2.2 Váztérképi adatok összevetése a KSH által adott térképekkel és

a szükséges korrekciók elvégzése (Pl. új lakótelepek)

2.3 Térképmegírás (utcanevek, házszámok, helyrajzi számok)

2.4 Népszámlálási körzet- és alkörzethatárok felvitele a körzet és

alkörzet azonosító számok feliratozásával

2.5 Plottolás kerületenként A0-ás méretű térképek előállitásával.

A 2.1-2.5 feladatok elvégzésénél adatkonverziós technológiát alkalmaztunk, amely komplex módon foglalja magába

- az adatgyüjtést (szkennelés, raszterkezelés,raszter-vektor konverzió)

- a szerkesztést (integrált CAD környezet,raszteres és vektoros állomány együttes kezelése)

- a tárolási technikát (pl. sűritési algoritmusok, CCIT Grouph 4, Worm, Újraírható optikai diszkek, stb.)

- outputokat (standard formák, rajzok, térképek előállítása lézer printerrel vagy plotterrel)

A technológia fontosságára való tekintettel, néhány mondatot szánunk annak megvilágitására. Megadjuk a legfontosabb definíciókat, az alkalmazott hardver és szoftver komponenseket, valamint a felhasznált rendszerkonfigurációt.

 

Adatkonverzációs technológiai fogalmak

 

- Adatkonverzációs technológián egy olyan összefüggő és kozisztens adathalmaz strukturálását és digitalizálását értjük, amelynek célja, grafikus és alfanumerikus adatbázis információk előállitása a különböző GIS rendszerek igényeinek megfelelő formában.

- A térképek, képek, rajzok és dokumentumok digitalizálása manuálisan (digitalizáló tábla) is történhet, de a térinformatikai rendszerek mai követelményei (automatizálás) a szkenner segitségével történő digitalizálást nélkülözhetetlenné teszik. A szkennelés eredménye egy “raszter kép”(digitális információ), amely alapját képezi az automatikus konverziós folyamatnak. A raszter kép pontok vagy képelemek (pixels) tömbjeinek egyesítéséből áll elő. (Egy 60x60 cm-es térkép vagy műszaki rajz raszterképe - 250 pont/inch felbontás esetén - 36 Mb adatból áll)

- Raszter-vektor konverzió: az a folyamat, amely valamely geometriai alakzatot azonosít- raszter pontokat (vagy képelemeket) elválasztja a háttérről és megfeleltet azoknak egy vektor-reprezentációt. Ez a vektorizálás lehetővé teszi a grafikus adatok kezelését,editálását, tulajdonságok hozzárendelését és tárolását, s egyben alapeleme a GIS-nek is. A folyamat lehet teljesen vagy részben automatizált (utóbbi interaktív, képernyőről történő vektorizálás).

- Interaktív vektor-raszter editálás: egy olyan nagyfelbontású szines grafikus munkahely (szoftver, hardver) használatát jelenti, amely lehetővé teszi a felhasználónak, hogy mintegy raszterkép feletti fedőréteget (overlayt) könnyedén áttekintse és kezelje a vektoros grafikát. Ez a kulcsa minden konverziós folyamat automatizálás irányába történő terelésének, beleértve a vektorizálást, a tulajdonság-hozzárendelést, határkorrekciót, szélek illesztrését és adathitelesítést.

A GIS adatbázisokban egy-egy olyan struktúrát, amely általában tetszőleges számú egyedi sajátságokkal rendelkező, logikailag összetartozó információt tartalmaz, rétegnek (layernek) nevezzük.

 

Az adatkonverziós technológia hardver komponensei:

a) Nagyfelbontású sötét színskálájú szkennerek

Főbb összehasonlítási paraméterek:méret (térkép, dokumentum,

rajz), felbontás sebesség, beolvadási idő, pontosság, ár.

b) Optikai diszkek

Kapacitás: néhány gigabájttól (GB) 200-50 GB-ig (juke-box) is terjedhet alkalmazási feladattól függően. Raszter.

c) Interaktív vektor-raszter munkaállomás display rendszerrel (5-16 MB belső memória a raszter képek és vektorizálás hatékony

kezelésére).

d) Nagysebességű (RISC) processzorok a raszter képek elemzése

és feldolgozása GB nagyságrendű halmazokon és maga a

vektorizálás (matematikai transzformációk) 10-100-szor nagyobb

sebességet kiván, mint az általában használt CPU-k szolgálni

képesek.

e) Lokális hálózati rendszer

Egy nagyvolumenű adatkonverziós feldolgozás funkciói munkahelyek között osztódnak el és naponta több GB-nyi gyors adatátvitelt igényelnek.

Nagy hatékonyság érhető el az alábbi szoftver környezettel (RISC processzoros munkaállomással):

a) UNIX operációs rendszere

b) 2D-s és 3D-s CAD szoftver

c) Raszter kezelő és editáló szoftver

d) Vektorizáló szoftver

Egy konkrét adatkonverziós technológiai rendszer összeállitása

A hardver és szoftver eszközök megválasztásánál egy össszetett feladat sajátosságait és a komponensek összehasonlító elemzését vettük alapul. A végeredmény egy Intergraph konfiguráció, amelyet a mellékelt 1. ábra szemléltet.

 

A körzethatár térképek kirajzolása

- a vázolt technológiai rendszer segítségével alakítottuk ki a népszámlálási körzethatár térképek réteg (layer) struktúráját.

A KSH népszámlálás DGN file-ban alkalmazott layerei a következők:

- telekhatárok

- utcanevek

- házszámok

- helyrajzi számok

- népszámlálási körzetek határai

- népszámlálási alkörzetek határai

- népszámlálási körzetszámok

- városrendezési körzethatárok és számaik

- alkerület határok és száma

A kirajzolás a felhasználó tartalomra vonatkozó aktuális igényétől függően a fenti rétegek figyelembevételével történhet.

Természetesen mindenkor megfelelő méret-arányt illetve rajzméretet választunk, hogy a térképen való eligazodást biztosítsuk.

Konkrét példaként a XXII. kerület teljes tartalmának kirajzolását említhetjük, amelynek 11 db. A0-ás rajznak megfelelő lefedő rácsszerkezetét a mellékelt 2. ábra mutatja. Egy részlet az egyik A0-ás térképből a 3. ábrán látható. Budapest egész területét 100-nál több A0-ás népszámlálási körzethatár térkép fedi le.

Tapasztalatok és következtetések

 

a) A földmérési jegyzőkönyvek alapján előállított FTAB alaptérképi állomány nagy könnyebbséget jelentett. Az ilyen kerületek népszámlálási körzethatártérképét néhány hónap alatt (kb. 3 kerület/hó) sikerült elkészíteni.

b) A kezdeti (kézi digitalizálási) technológiával egy kerület kb. 2,5-3 hónap alatt készül el.

c) Az adatkonverziós technológiával - alaptérkép hiányában - 1 kerület/hó teljesítménnyel tudunk dolgozni.

d) Az alaptérképek és a KSH által adott körzettérképek összevetése, az eltérések korrigálása (pl. új területek felvitele) sürgetően veti fel a naprakész alaptérképállomány szükségességét. Az utcanév változások átvezetését a főváros valamennyi kerületére megoldottuk.

e) A munka “melléktermékeként” főváros valamennyi kerületéről előállitottunk egy közel megbízható (15 kerületre pontos) digitális alaptérképi állományt, amely - a hatóságilag hiteles helyszinrajzi igények kivételével - szinte minden térinformatikai alkalmazáshoz jól felhasználható.

f) Egy A0-ás térkép szkennelése pl. 1 percig tart (jó minőség). A vektorizálás erősen térképfüggő és bizonyos esetekben harmadannyi idő alatt is elvégezhető, mint manuális módszerrel. (Réteg- és szintvonalas térképek vektorizálásánál ötödrészre csökken az átfutási idő).

g) A kiplottolt körzethatár térképek (A0-ás méretben) jól olvasható és áttekinthető rajzok, amelyek a népszámlálás lebonyolításának gyakorlatban jól használható segédeszközeit jelentik.

 

Demonstráció

A Főváros népszámlálási körzethatár térképeinek illusztrálására floppy lemezen egy demo áll rendelkezésre, amely a Microstation felhasználásával megjeleníti Budapest kerülettérképét, lehetővé teszi tetszőleges kerület kijelölését és bemutatja a kiválasztott kerület körzethatár térképének egy részletét.

 

 

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő