8. Fejezet - TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK
Szerkesztette: Hugh Calkins, State University of New York at Buffalo
Magyar változat: Mezősi Gábor, József Attila Tudományegyetem,
Szeged
A. BEVEZETÉS
Társadalmi-gazdasági adatok
Aggregált és nem aggregált adatok
Területi és idősoros adatok
B. A GIS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATAI
A társadalmi-gazdasági adatok forrásai
"Földrajz"
Másodlagos társadalmi-gazdasági adatok felhasználásánál felmerülő kérdések
C. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK FORRÁSAI
Népszámlálás
Gazdasági felmérések
Mezőgazdasági felmérések
Munkaerőstatisztikák
Ingatlannyilvántartás
Szállítási és infrastrukturális nyilvántartások
Igazgatási nyilvántartások
D. USA NÉPSZÁMLÁLÁSA
A népszámlálás folyamata, Tartalom
Az 1990-es népszámlálás tartalma
A visszaérkező anyagok feldolgozása
Földrajzi azonosítás
Népszámlálási adatgyűjtő zónák
A népszámlálási adatok elérhetősége
E. TIGER
Fejlődés, Tartalom, TIGER fájlok piaca
A TIGER nem választási célú használata
F. INGATLANNYILVÁNTARTÁS
Az ingatlannyilvántartás naprakészen tartása
Az ingatlannyilvántartás korszerűsítése
IRODALOM
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
MEGJEGYZÉS
Hasznos ezt a fejezetet az adatféleségek különböző példáival
illusztrálni, beleértve a népszámlálási adatokat is, összefoglaló térképeket,
jelentéseket és szalagon lévő digitális adatokat.
8. Fejezet - Társadalmi-gazdasági adatok
Szerkesztette: Hugh Calkins, State University of New York at Buffalo
Magyar változat: Mezősi Gábor, József Attila Tudományegyetem
A. Bevezetés
Társadalmi-gazdasági adatok
- adatok az emberekről, az emberi tevékenységekről és a térről
és/vagy strukturákról, amely az emberi tevékenységeket irányítja
- sajátos osztályai magukba foglalják:
- demográfia (kor, nem, etnikai és családi helyzet, képzettség)
- lakás (minőség, ár)
- vándorlás (migráció)
- szállítás
- gazdaság (személyi jövedelmek, foglalkoztatottság, ipar,
regionális növekedés)
- kereskedelem (vásárlókörzetek, áruházak helyei, címlisták)
Aggregált és nem aggregált adatok
- nem aggregált adatok - az egyedi tulajdonságok adatai, pl.:
- a személy kora, neme, iskolázottsága, jövedelme, munkaköre stb.
- egy kisáruház eladásai, alkalmazottainak száma, profitja stb.
- egy jármű rendszáma és típusa
- aggregált adatok - a megfigyeléseknek egy csoportját írják le
meghatározott kritériumok együttesével
- a földrajzi adatokat gyakran csoportosítjuk térbeli
egységenként, mint pl. szavazási körzetek, közlekedési zónák
- az aggregáció időintervallummal is elérhető
- pl. egy területet öt év alatt elhagyó személyek száma
- társadalmi-gazdasági csoportosítással is
- pl. 5 és 14 év közötti személyek
- példák az aggregált adatokra:
- egy választási körzet személyeinek száma, átlagos jövedelme,
átlagos lakásértéke
- napi ingázások száma és az átlagos utazási távolság a
városkörnyéki zónából a központi üzleti területre
Területi és idősoros adatok
- lapozz vissza a 6. Fejezetre
- a területi adatok több terület egy időintervallumáról adnak
információt
- pl. Los Angeles választási körzeteinek átlag-jövedelme 1988-ban
- pl. az egyes államokból történt kivándorlás 1971-75 között
- az idősoros adatok egymást követő időpontokra adnak
információt egy vagy több területre vonatkozóan
- pl. New York állam bevétele 1970-88-ig évenkénti bontásban
B. Társadalmi-gazdasági adatok a GIS-ek számára
A társadalmi-gazdasági adatok forrásai
- terepi felmérés
- sok adatot lakásonkénti vagy utcai interjúkkal gyűjtenek össze
- a terepi adatfelvétel gondos mintavételi tervezést igényel
- hogyan lehet biztosítani a reprezentatív mintát
- hogyan lehet elkerülni, hogy az utcai interjúk csak bizonyos
csoportokra irányuljanak
- kormányzati statisztikák
- a kormány által gyűjtött és ismertetett statisztikák, amelyek
tevékenységük részét képezik pl. népszámlálási hivatal (Magyarországon
Országos Személyi- és Lakcímnyilvántartó Hivatal, korábban: népesség
nyilvántartó)
- általában az egész népességre kiterjednek, kivéve, ha a
mintavétel csak néhány népszámlálási kérdésre terjed ki
- kormányzati, közigazgatási adatok
- olyan adatok, amelyet a kormányzat közigazgatási funkciójának
részeként gyűjt össze pl. adó, autónyilvántartás, vagyonadók
- ezek hasznos adatforrások, amelyek hitelessége garantált
- rendszerint csak kormányzati, vagy kutatási célra állnak
rendelkezésre
- másodlagos adatok, melyeket más csoportok gyűjtenek, különböző
célokból
- pl. a népszámlálás eredeti célja a kongresszusi kerületekre
vonatkozó adatszolgáltatás volt
- társadalmi-gazdasági adatok növekvő számban érhetők el
digitális formában a nem állami szektorban is
- kiskereskedők, házhoz szállítók a fontosabb kliensei ennek a
csoportnak
- az eredendően népszámlálásból származó adatok más
forrásból és felmérésből származókkal egészülhetnek ki
- adat gyűjthető az ügyfelek megrendelésére is (a változók
speciális csoportjai, speciális földrajzi aggregált adatok vagy információk)
- a rendelésre való munka indokolja a magas költségeket, amelyek
néha magasabbak, mint a "nyers" népszámlálásoké
"Földrajz"
- a társadalmi-gazdasági statisztikák a GIS-ben
"földrajz" nélkül kevéssé használhatók, a "földrajz" az adatok
helyének leírására szolgál
- pl. a népszámlálási körzetek adataihoz a népszámlási
körzetek határait is meg kell adni
- a földrajz megengedi, hogy az adatokat földrajzilag aggregáljuk,
pl. az egyes városok adatait nagyobb régiókba fűzzük össze
- a társadalmi-gazdasági adatok sok szállítója egyúttal a
felmért területek adatait digitalizált formában szolgáltatja
- ezeknek a területeknek a határai időről időre változnak
- pl. a megyehatárok megváltoznak
- pl. a népszámlási körzetek határát minden népszámlálás
után újra definiálják (lásd. 56. Fejezet Újrakörzetesítés)
- a változó földrajzi helyzet miatt nehéz idősoros adatokat
ezekről a területekről összegyűjteni
- gyakran szükség van a felmért területről olyan adatsorra, mely
egy másik terület felosztásnál található meg
- pl. adatok a népszámlálási körzetek szerint ismertek,
szükségünk lenne az iskolai körzetek adataira, melynek határai az előbbivel nem
megegyezőek
- ilyen átfedő területekkel kapcsolatos számításokat a GIS
technika alkalmazása megkönnyítheti
- ezek a problémák sokszor a korrigálandó területi problémákba
foglalhatók össze
- napjainkban jelentős a statisztikailag megalapozott technikák
kifejlesztésére való törekvés a fenti problémával kapcsolatban (lásd. Openshaw,
1981.)
Másodlagos társadalmi-gazdasági adatok felhasználásánál
felmerülő kérdések
- ár
- a másodlagos adatok rendszerint olcsóbbak a felméréssel
készülteknél
- a kormányhivataloknak jelentős az adatgyűjtésre fordított
kiadása (pl. USA népszámlálás), amely közvetetten a felhasználókat segíti, akik
gyakran kevesebbet fizetnek érte, mint az adatok reális költsége
- dokumentáció
- a kormány által gyűjtött adatok esetén az információt
alátámasztó dokumentációk minősége (pl. térképek) rendszerint magas
- az adatminőség
- az alulbecslés a legnagyobb probléma - a népszámlálás és más
szociális felmérések hajlamosak bizonyos csoportok kihagyására, amely az
eredményekben eltéréshez vezet
- az USA népszámlásában az alábecslés bizonyos szociális
csoportoknál elérheti a 25%-t is
- adatátalakítás
- az átalakítás lépések szükségesek a GIS-be való bevitelhez
- a formák és adattípusok inkompatibilisek lehetnek
- aggregáció
- rendelkezésre állnak-e az adatok a megfelelő térbeli és időbeli
aggregációs szinttel
- pl. az általános iskolák körzethatárának megváltoztatásához
háztömb méretű, vagy ennél finomabb felbontásra van szükség
- pl. gázállomás helyének kijelöléséhez ugyanilyen szintű
adatok szükségesek, bevásárló központok kijelöléséhez sokkal durvább (nagyobb
aggregációjú) adatokra van szükség
- pénzforgalom
- a társadalmi adatok gyorsan változhatnak, elévülhetnek a
születések, a halálozások, a migráció és a változó gazdaság miatt
- a kiskereskedők közti versenyhelyzetben fontos az adatok ismerete
- a USA-ban nagyobb népszámlálás csak tíz évenként történik,
így az adatok tíz évesek is lehetnek
- gyakran készítenek olyan becsléseket a jelen vagy a jövő
jelenségeire, melyek régi adatokat használnak fel
- területi pontosság
- a népszámlálás az emberek állandó lakóhelyéhez kapcsolódik -
"éjszakai" népszámlálás
- "nappali" adatok a napközbeni helyzetről (munkahely,
iskola stb.) informálnak, ezek általában standard forrásokban nem találhatók meg
- az egészségügyi adatsorok gyakran a kezelés helyéhez (kórház),
nem pedig az állandó lakóhelyhez kapcsolhatók
- pl. a rákkeltő tényezőknek kitett helyek kiderítéséhez
szükséges a betegek állandó lakhelyének bevonása is
C. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK FORRÁSAI
Népszámlálás
- korra, nemre, jövedelemre, képzettségre, etnikumra, vándorlásra,
lakásminőségre, stb. vonatkozó kérdések
- összefoglaló statisztikák, melyeket a kutatásban, tervezésben,
piackutatásban használnak, ezek számos országban finom földrajzi felbontásban
érhetők el
- lásd a későbbiekben az USA esettanulmányát
Gazdasági felmérések
- a gazdasági aktivitás felsorolását és táblázatba foglalását
minden 2-re és 7-re végződő év végén az USA Statisztikai Hivatala végzi
- az iparról részletes információ van
- alacsony szintű földrajzi felbontás (nagy mintavételi területek)
- a felmérések sok országban évente, negyedévente, vagy havonta
készülnek, ahogy az információ visszaérkezik a cégektől
Mezőgazdasági felmérések
- éves adatok a növényekről, termésről, élő állatokról stb.
- a farmergazdaságok rendszeres felmérése sokkal kiterjedtebb
- térbelileg diszaggregált formában pl. megyei szinten állnak
rendelkezésre
Munkaerőstatisztikák
- a foglalkoztatottak és munkanélküliek felsorolása
- az erőforrások rendszeres (pl. havi) felmérése alapján
készülnek
- más, speciális célú felmérések gyakran kombinálódnak a
rendszeres munkaerő felméréssel - pl. háztartási kiadások, pihenési-üdülési
(rekreációs) szokások felmérése
- gyakran kis területekre (pl. városrészre) vonatkozó adat áll
rendelkezésre
Ingatlannyilvántartás
- az ingatlanok adatsorainak leírása, tuladonos és értéke
adózási szempontból
- rendszeresen (pl. évente) a helyi vagy megyei hatóság felfrissíti
- a területhasznosítás tervezésére is használatos
- néhány államban sajátos demográfiai információforrást is
jelent
- lásd részletesebben a következő fejezetet
Szállítási és infrastrukturális nyilvántartások
- tervezés, igazgatás és eszközfenntartás
- beleértve az utakat, elektromos vezetékeket, gáz-, víz- és
szennyvízvezetékeket
- a helyi felelősök (illetékes osztályok) gyűjtik össze az
adatokat
- sok felhasználó számára értékes
- pl. épitőipari cégeknek szükségük van a betemetett vezetékek
helyére
- pl. a vészhelyzetek menedzseléséért felelőknek (pl.
tűzoltóság) szüksége van a veszélyes berendezésekre vonatkozó adatokra
- az ilyen adatok eladásával foglalkozó cégek kiterjedt piacot
találtak, ami az adatgyűjtés relatív költségét csökkentheti
Igazgatási nyilvántartások, adatsorok
- járműnyilvántartás, adóvisszatérités, stb.
- felhasználható piaci és kutatási célokra
- 100%-os mintán alapulnak, térbelileg diszaggregálhatók
- bár a diszaggregáció problémákat okozhat a hitelességben
D. USA NÉPSZÁMLÁLÁSA
A népszámlálás folyamata
- cél a népesség összeírása a választási körzetek
újradefiniálása szempontjából
- 10 évenként végzik (1960, 1970, stb.)
- a népszámlálás napja április elseje, a teljes összeírás
néhány hétig tart
- a legtöbb háztartás az űrlapot postán kapja, néhányat a
népszámlálók keresnek fel
Tartalom
melléklet - Az 1990-es népszámlálás tartalma
- a tételeknek két típusa van: amelyeket a népesség 100 %-a
kitöltött, és amelyeket véletlen mintavétellel gyűjtötte
A visszaérkező anyagok feldolgozása
- automatikus kódolás digitális formára
- a nyilvánvaló tévedések, összefüggéstelenségek automatikus
javítása
- néhány hiányzó tétel a mintavételi szabályokat használva
automatikusan meghatározható
- más hiányzó tételeket valószínűségi alapon lehet megadni
- az összegyűjtött adatok a fő adatbázisba továbbíthatók
- a felvett adatok feldolgozása statisztikai összefoglalókat
eredményez
Földrajzi azonosítás
- a visszaérkező válaszokat cím szerint azonosítják
- a címeket a digitális tájékoztató rendszert felhasználva
földrajzi helyekhez kapcsolják
- az 1980-as népszámláláskor az USA urbanizálódott részeinek
digitális földrajzi referenciájához a DIME kódrendszer fájljait használták
- az 1990-es népszámláláshoz a minden megyét lefedő TIGER
fájlokat használták
- minthogy a TIGER fájlok a következő évtizedben jelentős hatást
gyakorolhatnak a GIS-ekre, a következő részben ezt részletesen elemezzük
Népszámlálási adatgyűjtő zónák
- háztömböktől államokig terjednek
melléklet - Az 1990-es népszámlálási egységek
- mint azt korábban megjegyeztük, ezeknek a területeknek földrajzi
határai és definíciói egyik népszámlálástól a másikig változhatnak
A népszámlálási adatok elérhetősége
- az adatgyűjtő zónák táblázatos statisztikái, pl. megyénkénti
népesség, megyénkénti adott korú népesség
- kereszttáblázatok, pl. megyénkénti kor- és nem szerinti
népesség
- speciális táblázatok, pl. a jellemzők tetszőleges kombinációi
- a lehetséges táblázatok és kereszttáblázatok száma végtelen,
igen nagy a népszámlálási adatokat bemutató kötetek száma
- alternatív formák a termékek számára
- nyomtatott jelentések
- mágneses adathordozók, szalag, disk
- mikrofilm, cd,
- népszámlálási adatok forrásai
- állami adatközpontok forgalmazzák a népszámlálási adatokat
- magáncégek új, felhasználóbarát szempontok szerint állítanak
elő adatokat (pl. a népesség táblázatos adata a javasolt bevásárló központoktól
való távolság függvényében)
- földrajzi termékek rendelkezésre állnak
- az alaptérképek a mintavételi zónákat mutatják
- az urbán területekről atlaszok készülnek
- digitális termékek - határfájlok, TIGER
E. TIGER
Fejlődés
- a TIGER mozaikszó, földrajzilag kódolt, topográfiailag integrált
rendszert jelent (angolul: Topologically Integrated Geographic Encoding and Referencing)
- terv:
- az 1990-es népszámlálást megelőző előfelmérések geográfiai
és kartográfiai feladatainak támogatására
- a népszámlálási adatgyűjtés kiegészítésére és
értékelésére
- az adatfeldolgozás és új kartográfiai termékek készítésének
támogatása
- a TIGER fájlokat a népszámlálási iroda, az USGS
közreműködésével készítette
Tartalom
A TIGER sorfájlok megyénként megyénként vannak szervezve
- ezek tartalmazzák:
- térképjeleket, mint út, vasút és folyó
- népszámlálási statisztikai területek határait
- politikai határokat
- nagyvárosi területeken a címjegyzéket és utcakódokat
TIGER fájlok piaca
- népszámlálási iroda
- az 1990-es adatok TIGER fájlja 1991 elejétől érhető el a fenti
irodánál
- a prototípus és az előszámlálási TIGER fájlok ára mágneses
szalagon 200 $ az első megyére és 25 $ minden további megyére ugyanarra az
időszakban ugyanabban az államban
- az 50 állam és Washington adata 87450 $-ba kerül
- az előszámlálási fájlok CD ROM-on is megtalálhatók 250 $-os
áron, 40 diszk szükséges egy adott állam összes adatához (az árak 1990 januáriak)
- harmadik személynek történő értékesítések
- 1989 decemberében 25 eladó értesítette a választási irodát,
hogy a TIGER fájlok feldolgozott változatát piacra dobják, számos esetben olyan
szoftverrel együtt, amely a felhasználók számára egyszerűbb és gyorsabb
adatelérést tesz lehetővé
- ezek közül számos terméket mikroszámítógépes feldolgozásra
terveztek
A TIGER nem népszámlálási célú használata
- a TIGER fájlok más célok esetén is értékesek
- pl. a vevők címlistája
- pl. közlekedési utvonalak tervezése csomagtovábbításhoz vagy
iránytaxi útvonalához
- ilyen célokra a TIGER fájloknak mindig a legfrissebb adatokkal kell
rendelkeznie, de a népszámlálási iroda csak tíz évenként újítja azokat
- a TIGER fájlok technikai részleteivel 29. Fejezet foglalkozik
F. INGATLANNYILVÁNTARTÁS
Az ingatlannyilvántartás naprakészen tartása
- a helyi hatóságok számos rendszert dolgoztak ki az USA-ban főleg
a városi területeken a földterületek kezelésére
- más országokban még hatékonyabb koordináció van a helyi és
nemzeti szint között pl. Ausztrália
- a különböző országok gyakorlata a földbirtoklási rendszertől
függ
- az ingatlannyilvántartás alapkategóriája a parcella, azaz a
tulajdonjog alapegysége
- tradicionálisan az ingatlannyilvántartást kézi módszerekkel
csinálták, ez sok esetben kétszáz évre nyúlik vissza (Magyarországon 1767-ben
kezdődött)
- az ingatlannyilvántartás a helyi adózási rendszer, igazgatás
alapját képezi ugyanúgy mint a tulajdonjog és a parcellaviszonyok megváltozása
Az ingatlannyilvántartás korszerűsítése
- a pontos ingatlannyilvántartási rendszerek pontos alaptérképeket
követelnek elég nagy méretarányban pl. 1:1.000
- ilyen alaptérkép általában nem áll rendelkezésre mindenütt az
USA-ban, csak a leggazdagabb önkormányzatoknak áll módjukban ilyet készíteni pl.
légifényképekről
- az ilyen kataszter a tulajdonviszonyok feltérképezésére
használatos
- az ingatlannyilvántartási rendszer létrehozásának költségeit
legalább részben fedezni lehet az adatértékesítésből (közmű, tervezés,
beruházás)
- a többcélú kataszterek (MPC) a kataszter sokcélú használatának
elvét valósítják meg
- miután az ingatlannyilvántartási rendszerek számos különböző
törvénytől függetlenül alakultak ki, a megközelítés alig szabványosított
(szoftver stb.)
- az MPC alkalmazásait részletesebben lásd az 54. Fejezetben
IRODALOM
The Bureau of the Census, US Department of Commerce produces
numerous documents on the Census and its products, including TIGER. Factfinder for the
Nation describes data available from the Census Bureau.
Marx, R. W., ed, 1990. "The Census Bureau's TIGER System," a
special issue of Cartography and Geographic Information Systems Vol 17( 1 ).
Kaplan, C.P. and T.L. van Valey, 1980. CENSUS '80: Continuing the
Factfinder Tradition,US Department of Commerce, Bureau of the Census.
Richards, D. and P.M. Jones, 1984. "General sources of
information," in R.L. Davies and D.S. Rogers, eds., Store Location and Store
Assessment Research, John Wiley and Sons, New York, Chapter 4.
Marx, R.W., 1986. "The TIGER System: Automating the Geographic
Structure of the United States Census," Government Publications Review 13:181-201.
Openshaw S., 1977. "A geogaphical solution to scale and
aggregation problems in region-building, partitioning and spatial modelling,"
lnstitute of British Geographers,Transactions 2(NS):459-72.
Openshaw S., and P.J. Taylor, 1981. "The modifiable areal unit
problem," in N. Wrigley and R.J. Bennett, editors, Quantitative Geography: A British
View, Routledge, London.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Az USA népszámlálásának egyik fő kérdése a titkosság
megőrzésének szükségessége közvetlen konfliktust okoz a sokcélú diszaggregált
adatok igényével szemben. Milyen tényezőket kell figyelembe venni, hogy
megszüntessük ezeket a konfliktusteremtő szükségleteket? Egyensúlyt teremthet-e a
GIS használata?
2. Dolgozzon ki egy sémát például a TIGER-t használva valamennyi
utca és a hozzá kapcsolódó címjegyzék digitális fájljának létrehozására,
felfrissítésére, karbantartására . Milyenek lesznek a költségek és milyen előnyei
lennének a jelenlegi helyzettel szemben?
3. "A tízévenkénti népszámlálás elve közel 200 évvel
ezelőttről származik és egyre alkalmatlannabbá válik a modern korban." Fejtsd
ki!
4. Számos program (mint például Lotus 1-2-3) lehetővé teszi a
felhasználónak, hogy a táblázatos adatokon a kapcsolatok széles skáláját
vizsgálja. Fejtse ki a földrajzi "adatlap" lehetőségeit, mire jók és
milyen alkalmazások valósíthatók meg vele.
|