7O.fejezet Jogi alapok
Szerkesztette: Earl Epstein (Ohio State University)
Magyar változat: Divényi Pál (FÖMI)
a. Bevezetés
A jogrendszer
A jog szerepe a társadalomban
b. Az információ mint jogi és gazdasági fogalom
Mennyiségg
Tulajdonjogok
Köztulajdon
Az információ értéke
Az információ evidenciája
c. Felelősség
Szerződéses kötelezettség
Gondatlanság
Termékfelelősség
d. Felelősségi példák
Hiba a lokalizált információban
Hibátlan adatreprezentáció
Hibás felhasználás
e. Hozzáférés és tulajdonjog
Hitelesség
Szerzői jog
Törvényi ellentmondások
Irodalom
Ellenőrző kérdések
7O.fejezet Jogi alapok
Szerkesztette: Earl Epstein (Ohio State University)
Magyar változat: Divényi Pál (FÖMI)
A. Bevezetés
A jogrendszer
- Utasitások, szabályozások, rendeletek és törvények melyek a
társadalom müködését meghatározzák
- A jogrendszer összetevői
- törvények, melyek megalkotása az erre hivatott törvényhozó
szervezetek tevékenységének eredménye,
- adminisztrativ szabályozás kormányzati és egyes minisztériumi
hatáskörökben,
- bírósági határozatok jogilag tisztázatlan esetekben
- szakmai és gyakorlati szabályozás az illetékes hatósági és
szakfelügyeleti hatáskörökben.
- A törvény funkciója a társadalomban:
- a vitás helyzetek tisztázása; földrészlethatárkérdések,
tulajdonjogi viták, stb.
- a rend és rendszer fenntartása,
- a "köz" elvárásainak biztositása az élet bizonyos
eseményeivel kapcsolatban
- a hatékonyság, harmónia és az egyensúly biztositása a
társadalom müködését illetően,
- védelem az állami- vagy a magánszektor túlzott
érdekérvényesítésével szemben,
- a minimális létfeltételek biztosítása
b. Az információ mint jogi és gazdasági fogalom
- az információ gyakran árúként jelenik meg
- az információ hasonló vagy nem hasonlóa kereskedelmi
árúcikkekhez?
A mennyiség
- az árúcikk értéke általában arányos annak mennyiségével, az
információ mennyiségét nehéz mérni
- a földrajzi információ mennyisége arányos lehet az érintett
terület kiterjedésével,
- az USA Népszámlálási Hivatala minden megye TIGER fájlját
ugyanannyiért árusítja, függetlenül a megye területétől vagy lakosságának
számától
- speciális információk vásárolhatók pl. akörzeti orvostól a
gyógyszer mennyiségét és minőségét illetően, bár az információ mint árú
értéke arányos ugyan annak mennyiségével, de "különlegesárúnak"
számit, igy különleges az érte felszámithatódij is.
Tulajdonjogok
- ki birtokolja az informciót?
- a piac müködésének előfeltétele a tulajdonjogok létrejötte
és védelme
- nehéz az információ tulajdonjogainak tisztázása,
- az információ birtokolhatósága információnként változó
(azaz, mennyire tekintheti azt valaki a sajátjának)
- a tulajdonjog korlátozása vagy esetleges hiányaprofithiányossá
teheti a terméket, jelen esetben az információs terméket, ezért az
- információt előállitó, a fizetőképes kereslet hiányában, nem
müködteti az információs piacot.
Köztulajdon
- az "információ" gyakran köztulajdonban van
- a közgazdaságtan szerint egy termék akkor van köztulajdonban, ha
annak egyik személy általi használata nem akadályozza a másik személy általi
használatát, mint pl. az autó egy személy általi használata akadályozza ugyanannak
az autónak másik személy általi használatát.
- a térkép, melyet az állam saját költségvetéséből állít
elő "köztulajdon" , hasonlóan más adathoz, melyet szintén ilymódon állít
elő, mint pl. a statisztikai adatot az állam hivatalos statisztikai szervezete.
Az infomáció értéke
- a döntéshozók néha nem kis költséggel gyűjtenek adatokat,
mivel
- csökkenteni kívánják a bizonytalanságot a tervezésben, a
beruházásban, a fejlesztésben
- az információnak értéke van, mivel lehetővé teszi az
erőforrások allokációját, áthelyezését
- az infomáció hiánya a döntések során bizonytalanságokat
eredményez;
- a rossz döntésnek megvan a pénzügyi következménye,
- a kockázat csökenthető az információ segítségével,
- sőt, az információ értéke összefüggésben van az elhárított
kockázat mértékével,
- Az informávió jogi meghatározása azért is nehéz, mivel más
megvilágításba kerül mint jogi és másba mint gazdasági fogalom, ahol annak értéke
nem téveszthető szem elől.
Az információ, mint evidencia
- a térbeli információ mint tudományos evidencia konfliktusok
megoldásához járulhat hozzá
- a térkép bizonyító eszköz a birósági döntések esetében,
ahol a peres felek résztvevői különböző szempontok és interpretációk
lehetőségeit adják meg a "térkép" útján,
- a térbeli információ, mint evidencia gyakran tudományos mérési
módszer is, ahol a feltételezések lehetnek igazak és kevésbé igazak, pl. néhány
térkép interpretációja eléggé szubjektiv alapú és módszerű,a térkép hibákat
is tartalmaz, valamint a térkép alkalmazása sem a megfelelő módszer bizonyos
igazságok megközelitésére
- a térkép tervezője nem áll a térkép felhasználójának
ellenörzése alatt.
c. A Felelősség
- A felelősség meghatározása akkor válik szükségessé, ha a
hibás döntéshozatal miatt az illető személyt kár éri
- a pontatlan információk következtében meghozott hibás döntések
esetleges hatása később jelentkezik
- térbeli infomáció használatakor gyakran tekintenek el annak
pontatlan voltától, nem veszik figyelembe a szakértői véleményeket, ennek
megfelelően sokszor nem elég hatékony az adatgyüjtés és -szerkesztés.
- pl. a politikai döntéshozatal alapja gyakran kisméretarányú és
generalizált térkép, de ennek ellenére az adatgyüjtéshez nagyméretarányú és
részletes térképet használnak, s ekkor a méretarányváltásból és a
generalizáltsági eltérésekből problémák származnak.
- A térbeli információk előállitói és felhasználói
felelősséggel tartoznak az ilyen döntésekért
- háromféle felelősség van: a szerződéses felelősség, a
gondatlanság és a termékfelelősség
A szerződéses felelősség
- a szerződésben az előállító és a felhasználó rögziti a
felelősségeket
- a szerződés kikötései bíróság előtt is érvényesíthetők
- fontos megállapodni a felelősségről a térképkészítésnél,
digitalizálásnál, adatkonverziónál, szoftver karbantartásnál
- a szerződés termékszabványokat és szolgáltatási előirásokat
is tartalmazzon,
- nehéz szabványokat felállitani az adatpontosságra vonatkozóan,
- adatellenőrzés költsége, minden adatrész-előállitás
ellenőrzésre került-e, megfelelnek-e a szabványoknak?
- ahol a számitógép vagy a termék s része a szerződésnek
- a szállító gondosan leirja az alkalmazott szabványokat,
- a vevőnek tanusítványt kell kérnie, hogy a termék alkalmas a
kitűzött célra
- a célt világosan meg kell fogalmazni a szerződésben
- elég ritka az írott szerződés az állami szektor és a
felhasználó között térképeik használatát illetően.
Gondatlanság
- akkor beszélünk róla, ha valaki az elvárható és szokásos
gondoskodást elmulasztva kárt okoz
- a bíróságok és törvényalkotók sok esetben meghatározzák, mi
az elvárható gondosság
a számitógépes információ további problémákkal is együtt jár,
- az un. "számítógép hibát gyakran az okozza, hogy a
tulajdonos vagy kezelő nem tud a már felismert hibákról
- a piacismeret hiánya is vezethet gondatlansághoz
d. Felelősségi példák
- a vevőt fel kell világosítani a termék veszélyeiről
- a hibák három tipusa fontos a felelősség esetében;
1. Hiba a lokalizált információban
- tipikus hiba a mérési és adatkezelési eredményekből
származóan,
- a nemzeti térképmegbizhatósági /pontossági/ szabványok a hiba
értelemszerű frekvenciáját biztositják,
2. Hibás adatmegjelenités /néhány szerződés felsorolása/
3. Az adatok hibás felhasználása. /néhány szerződés
felsorolása/
E.. Adathozzáférés és tulajdonjog
- Az adatokhoz való hozzáférés és a tulajdonjog általános
célja, hogy az adat publicitását a legmagasabb szinten biztositsák, amelyek
megörzése a személyi jog és a kereskedelmi érték együttes hatástényezőjéből
fakad.
A tulajdonjog és a hozzáférhetőség
- ezen a területen a törvények általános célja védeni a
tulajdont egyéni és kereskedelmi szempontokból kiindulva,
- a tulajdont törvény védi,
- a védelem megilleti;
- a személyi és tulajdonjogok rekordjainak biztonságos
megörzését,
- a rendszertervezés során megakadályozza az illetéktelen
hozzáférést, megpróbálja távoltartani a viruslehetőségeket,
- a tulajdonproblémák akkor keletkeznek, ha az információt
digitális formába alakitjuk át,
- pl. a tulajdonviszonyok rekordjainak hozzáférését nehézkessé
tesszük
A szerzői jog
- célja az alkotó munka termékeinek egyéni és kereskedelmi célú
védelme,
- néhány országban, mint pl. Nagy-Britannia az állam által
előállitott szerzői jogvédelem alatt állnak
- a szerzői jogi törvény elősegíti a szerzői jog és ennek
megfelelően az információ értékének védelmét,
- két példa két megoldásra;
- Nagy-Britannia:- a digitális térképi adatok ára /OS/ fedezi az
előállitás költségeit is
- Egyesült Államok:- a digitális térképi adatok ára /USGS/ csak a
közvetlen másolás költségeit fedezi, az adatok újraeladását egy harmadik fél
számára nem korlátozzák.
A törvény ellentmondásai
- a nyilt adathozzáférés ellentmondásba kerülhet a tulajdonjoggal
és a szerzői jogokkal,
- a közérdekű információ fogalma /törvények, szabályozások/
komplex egyensúlyt képez az adathozzáférés, a tulajdonjog és a gazdasági tényezők
között.
irodalom
Aronoff, S., 1989. Geographic Information Systems: Management
Perspective, Ottawa, Chapter 8 examines responsibilities for accuracy and acces to
information contained within GIS.
Epstein, E.F. 1988, Litigation over information: the use and misuse of
maps, in Proceedings, IGIS: The research agenda, NASA, Washington, DC, 1: 177-84.
Epstein, E.F., 1988, Legal aspects of global databases, Tailor and
Francis, UK.
Mackay, E. ,1982. Economics of Information and Law, Kluwer Nijhoff,
Boston, Chapter 5.
ellenörző kérdések
1. Magyarázza el milyen konfliktusok keletkezhetnek a
személyiségijog, a közérdekű információ elérési joga, valamint az adatbázisok
készitőinek gazdasági érdekei között?
2. Elemezze a felelősség három alaptipusát és azok jelentőségét
a térképi adatok előállitója számára!
3. Hogyan változik a jogi környezet a földrajzi adatok
előállitója és használója számára abból a szempontból, hogy az analóg
térképészet lassan digitális térképészetté alakul át? Milyen új problémák
keletkeznek, mely régiek szűnnek meg?
4. Említsen néhány példát a mindennapok gyakorlatából, ahol
nehézséget lát az információ értékelésére és a köztulajdonban lévő
információ forgalmi értékének meghatározásában ! Ezen nehézségek hogyan
változnak, miközben társadalmunk lassan árutermelő helyett "információs
társadalom"-má válik?
|