7O.FEJEZET JOGI ALAPOK (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

7O.FEJEZET JOGI ALAPOK

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

7O.fejezet Jogi alapok

Szerkesztette: Earl Epstein (Ohio State University)

Magyar változat: Divényi Pál (FÖMI)

a. Bevezetés

A jogrendszer

A jog szerepe a társadalomban

b. Az információ mint jogi és gazdasági fogalom

Mennyiségg

Tulajdonjogok

Köztulajdon

Az információ értéke

Az információ evidenciája

c. Felelősség

Szerződéses kötelezettség

Gondatlanság

Termékfelelősség

d. Felelősségi példák

Hiba a lokalizált információban

Hibátlan adatreprezentáció

Hibás felhasználás

e. Hozzáférés és tulajdonjog

Hitelesség

Szerzői jog

Törvényi ellentmondások

Irodalom

Ellenőrző kérdések

7O.fejezet Jogi alapok

Szerkesztette: Earl Epstein (Ohio State University)

Magyar változat: Divényi Pál (FÖMI)

A. Bevezetés

A jogrendszer

- Utasitások, szabályozások, rendeletek és törvények melyek a társadalom müködését meghatározzák

- A jogrendszer összetevői

- törvények, melyek megalkotása az erre hivatott törvényhozó szervezetek tevékenységének eredménye,

- adminisztrativ szabályozás kormányzati és egyes minisztériumi hatáskörökben,

- bírósági határozatok jogilag tisztázatlan esetekben

- szakmai és gyakorlati szabályozás az illetékes hatósági és szakfelügyeleti hatáskörökben.

- A törvény funkciója a társadalomban:

- a vitás helyzetek tisztázása; földrészlethatárkérdések, tulajdonjogi viták, stb.

- a rend és rendszer fenntartása,

- a "köz" elvárásainak biztositása az élet bizonyos eseményeivel kapcsolatban

- a hatékonyság, harmónia és az egyensúly biztositása a társadalom müködését illetően,

- védelem az állami- vagy a magánszektor túlzott érdekérvényesítésével szemben,

- a minimális létfeltételek biztosítása

b. Az információ mint jogi és gazdasági fogalom

- az információ gyakran árúként jelenik meg

- az információ hasonló vagy nem hasonlóa kereskedelmi árúcikkekhez?

A mennyiség

- az árúcikk értéke általában arányos annak mennyiségével, az információ mennyiségét nehéz mérni

- a földrajzi információ mennyisége arányos lehet az érintett terület kiterjedésével,

- az USA Népszámlálási Hivatala minden megye TIGER fájlját ugyanannyiért árusítja, függetlenül a megye területétől vagy lakosságának számától

- speciális információk vásárolhatók pl. akörzeti orvostól a gyógyszer mennyiségét és minőségét illetően, bár az információ mint árú értéke arányos ugyan annak mennyiségével, de "különlegesárúnak" számit, igy különleges az érte felszámithatódij is.

Tulajdonjogok

- ki birtokolja az informciót?

- a piac müködésének előfeltétele a tulajdonjogok létrejötte és védelme

- nehéz az információ tulajdonjogainak tisztázása,

- az információ birtokolhatósága információnként változó (azaz, mennyire tekintheti azt valaki a sajátjának)

- a tulajdonjog korlátozása vagy esetleges hiányaprofithiányossá teheti a terméket, jelen esetben az információs terméket, ezért az

- információt előállitó, a fizetőképes kereslet hiányában, nem müködteti az információs piacot.

Köztulajdon

- az "információ" gyakran köztulajdonban van

- a közgazdaságtan szerint egy termék akkor van köztulajdonban, ha annak egyik személy általi használata nem akadályozza a másik személy általi használatát, mint pl. az autó egy személy általi használata akadályozza ugyanannak az autónak másik személy általi használatát.

- a térkép, melyet az állam saját költségvetéséből állít elő "köztulajdon" , hasonlóan más adathoz, melyet szintén ilymódon állít elő, mint pl. a statisztikai adatot az állam hivatalos statisztikai szervezete.

Az infomáció értéke

- a döntéshozók néha nem kis költséggel gyűjtenek adatokat, mivel

- csökkenteni kívánják a bizonytalanságot a tervezésben, a beruházásban, a fejlesztésben

- az információnak értéke van, mivel lehetővé teszi az erőforrások allokációját, áthelyezését

- az infomáció hiánya a döntések során bizonytalanságokat eredményez;

- a rossz döntésnek megvan a pénzügyi következménye,

- a kockázat csökenthető az információ segítségével,

- sőt, az információ értéke összefüggésben van az elhárított kockázat mértékével,

- Az informávió jogi meghatározása azért is nehéz, mivel más megvilágításba kerül mint jogi és másba mint gazdasági fogalom, ahol annak értéke nem téveszthető szem elől.

Az információ, mint evidencia

- a térbeli információ mint tudományos evidencia konfliktusok megoldásához járulhat hozzá

- a térkép bizonyító eszköz a birósági döntések esetében, ahol a peres felek résztvevői különböző szempontok és interpretációk lehetőségeit adják meg a "térkép" útján,

- a térbeli információ, mint evidencia gyakran tudományos mérési módszer is, ahol a feltételezések lehetnek igazak és kevésbé igazak, pl. néhány térkép interpretációja eléggé szubjektiv alapú és módszerű,a térkép hibákat is tartalmaz, valamint a térkép alkalmazása sem a megfelelő módszer bizonyos igazságok megközelitésére

- a térkép tervezője nem áll a térkép felhasználójának ellenörzése alatt.

c. A Felelősség

- A felelősség meghatározása akkor válik szükségessé, ha a hibás döntéshozatal miatt az illető személyt kár éri

- a pontatlan információk következtében meghozott hibás döntések esetleges hatása később jelentkezik

- térbeli infomáció használatakor gyakran tekintenek el annak pontatlan voltától, nem veszik figyelembe a szakértői véleményeket, ennek megfelelően sokszor nem elég hatékony az adatgyüjtés és -szerkesztés.

- pl. a politikai döntéshozatal alapja gyakran kisméretarányú és generalizált térkép, de ennek ellenére az adatgyüjtéshez nagyméretarányú és részletes térképet használnak, s ekkor a méretarányváltásból és a generalizáltsági eltérésekből problémák származnak.

- A térbeli információk előállitói és felhasználói felelősséggel tartoznak az ilyen döntésekért

- háromféle felelősség van: a szerződéses felelősség, a gondatlanság és a termékfelelősség

A szerződéses felelősség

- a szerződésben az előállító és a felhasználó rögziti a felelősségeket

- a szerződés kikötései bíróság előtt is érvényesíthetők

- fontos megállapodni a felelősségről a térképkészítésnél, digitalizálásnál, adatkonverziónál, szoftver karbantartásnál

- a szerződés termékszabványokat és szolgáltatási előirásokat is tartalmazzon,

- nehéz szabványokat felállitani az adatpontosságra vonatkozóan,

- adatellenőrzés költsége, minden adatrész-előállitás ellenőrzésre került-e, megfelelnek-e a szabványoknak?

- ahol a számitógép vagy a termék s része a szerződésnek

- a szállító gondosan leirja az alkalmazott szabványokat,

- a vevőnek tanusítványt kell kérnie, hogy a termék alkalmas a kitűzött célra

- a célt világosan meg kell fogalmazni a szerződésben

- elég ritka az írott szerződés az állami szektor és a felhasználó között térképeik használatát illetően.

Gondatlanság

- akkor beszélünk róla, ha valaki az elvárható és szokásos gondoskodást elmulasztva kárt okoz

- a bíróságok és törvényalkotók sok esetben meghatározzák, mi az elvárható gondosság

a számitógépes információ további problémákkal is együtt jár,

- az un. "számítógép hibát gyakran az okozza, hogy a tulajdonos vagy kezelő nem tud a már felismert hibákról

- a piacismeret hiánya is vezethet gondatlansághoz

d. Felelősségi példák

- a vevőt fel kell világosítani a termék veszélyeiről

- a hibák három tipusa fontos a felelősség esetében;

1. Hiba a lokalizált információban

- tipikus hiba a mérési és adatkezelési eredményekből származóan,

- a nemzeti térképmegbizhatósági /pontossági/ szabványok a hiba értelemszerű frekvenciáját biztositják,

2. Hibás adatmegjelenités /néhány szerződés felsorolása/

3. Az adatok hibás felhasználása. /néhány szerződés felsorolása/

E.. Adathozzáférés és tulajdonjog

- Az adatokhoz való hozzáférés és a tulajdonjog általános célja, hogy az adat publicitását a legmagasabb szinten biztositsák, amelyek megörzése a személyi jog és a kereskedelmi érték együttes hatástényezőjéből fakad.

A tulajdonjog és a hozzáférhetőség

- ezen a területen a törvények általános célja védeni a tulajdont egyéni és kereskedelmi szempontokból kiindulva,

- a tulajdont törvény védi,

- a védelem megilleti;

- a személyi és tulajdonjogok rekordjainak biztonságos megörzését,

- a rendszertervezés során megakadályozza az illetéktelen hozzáférést, megpróbálja távoltartani a viruslehetőségeket,

- a tulajdonproblémák akkor keletkeznek, ha az információt digitális formába alakitjuk át,

- pl. a tulajdonviszonyok rekordjainak hozzáférését nehézkessé tesszük

A szerzői jog

- célja az alkotó munka termékeinek egyéni és kereskedelmi célú védelme,

- néhány országban, mint pl. Nagy-Britannia az állam által előállitott szerzői jogvédelem alatt állnak

- a szerzői jogi törvény elősegíti a szerzői jog és ennek megfelelően az információ értékének védelmét,

- két példa két megoldásra;

- Nagy-Britannia:- a digitális térképi adatok ára /OS/ fedezi az előállitás költségeit is

- Egyesült Államok:- a digitális térképi adatok ára /USGS/ csak a közvetlen másolás költségeit fedezi, az adatok újraeladását egy harmadik fél számára nem korlátozzák.

A törvény ellentmondásai

- a nyilt adathozzáférés ellentmondásba kerülhet a tulajdonjoggal és a szerzői jogokkal,

- a közérdekű információ fogalma /törvények, szabályozások/ komplex egyensúlyt képez az adathozzáférés, a tulajdonjog és a gazdasági tényezők között.

irodalom

Aronoff, S., 1989. Geographic Information Systems: Management Perspective, Ottawa, Chapter 8 examines responsibilities for accuracy and acces to information contained within GIS.

Epstein, E.F. 1988, Litigation over information: the use and misuse of maps, in Proceedings, IGIS: The research agenda, NASA, Washington, DC, 1: 177-84.

Epstein, E.F., 1988, Legal aspects of global databases, Tailor and Francis, UK.

Mackay, E. ,1982. Economics of Information and Law, Kluwer Nijhoff, Boston, Chapter 5.

ellenörző kérdések

1. Magyarázza el milyen konfliktusok keletkezhetnek a személyiségijog, a közérdekű információ elérési joga, valamint az adatbázisok készitőinek gazdasági érdekei között?

2. Elemezze a felelősség három alaptipusát és azok jelentőségét a térképi adatok előállitója számára!

3. Hogyan változik a jogi környezet a földrajzi adatok előállitója és használója számára abból a szempontból, hogy az analóg térképészet lassan digitális térképészetté alakul át? Milyen új problémák keletkeznek, mely régiek szűnnek meg?

4. Említsen néhány példát a mindennapok gyakorlatából, ahol nehézséget lát az információ értékelésére és a köztulajdonban lévő információ forgalmi értékének meghatározásában ! Ezen nehézségek hogyan változnak, miközben társadalmunk lassan árutermelő helyett "információs társadalom"-má válik?

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő