69. FEJEZET: TÉRINFORMATIKAI SZABVÁNYOK (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

69. FEJEZET: TÉRINFORMATIKAI SZABVÁNYOK

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

69. Fejezet: Térinformatikai szabványok

Magyar változat: Divényi Pál (FÖMI)

A. Bevezetés

A szabványok létezési oka

Szabványosító szervezetek a térinformatikában

B. Szabványtípusok a térinformatika területén

Operációs rendszerszabványok

Felhasználói interfészek szabványai

Hálózati szabványok

Adatbázis lekérdezési szabványok

Megjelenítési és rajzolási szabványok

Adatcsereszabványok

C. Szabványok megvalósítása

Kezdeti költségek

Vezetői támogatás

Technikai követelmények

Biztonsági rizikó

Innováció

D. Mit szabványosítunk?

Szakirodalom

ELLENŐRZŐ kérdések

69. Fejezet: Térinformatikai szabványok

Magyar változat: Divényi Pál (FÖMI)

A. Bevezetés

- szabványok szükségesek, ha a térinfomatikai felhasználó a saját müveleteit integrálni kivánja más hardverhez, más adathoz, más adatbázishoz,

- az előnyök az ipar, az állam és a felhasználó részére egyértelműek, ezért előmozdítja a szabványok létrejöttét,

- a közös használat érdekében sok szabvány egyszerű, de manapság több nemzeti és nemzetközi szabvány áll kifejlesztés alatt.

A szabványok létezési oka

1. Alkalmazások portabilitása

- szükség van arra a képességre, hogy a kifejlesztett alkalmazások új hardver platformon is működjenek, mivel, így a fejlesztéseket nem kell állandóan duplikálni.

2. Adathálózatok

- szükség van a digitális adatelérés képességére, amelyek a különböző szintű és megoszlású intézményeknél találhatók meg.

3. Közös környezet

- ha az alkalmazások egyszerűbb operatív környezetet igényelnek, akkor a betanulási folyamat csökkenhet és a produktivitás emelkedhet.

4. Programfejlesztési költség

- a szabványok fontosak a fejlesztők részére, mivel csökkenti az interfészek igényét a különböző adatformátum, operációs rendszer, plotter stb. felé.

ANSI - amerikai nemzeti szabványosítási intézmény

- szabványok USA ipara, kereskedelmi szektora részére

DCDSTF-digitális kartográfiai szabvány

FICCDC-SWG - szabványosítási munkacsoport a digitális kartográfiai tevékenység koordinálására

FIPS - hivatalos információs források

IEEE - információs tárgyú szabványfejlesztések

ISO - nemzetközi szabványügyi szervezet

NCDCDS- amerikai nemzeti szabványügyi bizottság a digitális kartográfiai termékeire

NIST - szabványosítási és technológiai intézet /USA/

- újabban térinformatikai laboratóriumot nyitott.

OSF - nyílt rendszerek alapitvány (IBM és DEC)

UNIX - konzorcium (AT&T és SUN)

X/Open - nonprofit konzorcium 9 hardvercég és 160 szoftvercég részére 17 államból

CEN 287 - európai szabványügyi szervezet térinformatikai szabványosítási bizottsága

MSZH - Magyar Szabványügyi Hivatal

ÖNORM - Ausztria szabvánzügyi hivatala

DIN - Németország szabványügyi hivatala

B. Szabványtípusok a térinformatika területén

- operációs rendszer szabványok

- a mikroszámítógépek világában a legtöbb térinformatikai rendszer DOS, de ismertek még OS/2 és Macintosh alapúak is

- UNIX tűnik jelenleg a legnépszerűbb operációs rendszernek a munkaállomások és a "mainframe"-ek világában, de ma már újabb rendszerek is megjelentek

- felhasználói interfész szabványok

- "láss és érezz" -effektus gyakori a térinformatikában, "amit látsz, azt kapod" /WYSIWYG/

- az ablakolás /windowing/ egyre népszerübb a térinformatikában

- a mikroszámítógépek világában

- PC -knél a Presentation Manager OS/2 alatt a Microsoft Windows DOS-ban szabvány lett

- a Macintosh operációs rendszer mindig igényelte a "windowing" környezetet.

- az X-Window "de facto" ablakolási szabvány a UNIX és más, munkaállomásokon futó operációs rendszerek számára

- a megoldás különböző hardvereket támogat közös interfészként, hálózati környezetben.

- hálózati szabványok

- általában kritikus pontot képeznek a távolabbi számítógépek közötti kommunikációs lehetőségben,

- a hálózati környezet egyre népszerűbb a térinformatikai rendszereknél, mind technológiai, mind adatrendszer vonatkozásában, az intézményi kereteken belül és kívül.

Adatbázis lekérdezési szabványok

- az SQL (szabványos lekérdezési nyelv) a térinformatikában is szabványként funkcionál ma már, jóllehet korlátai végesek, különösen a térbeli lekérdezések vonatkozásában.

Megjelenítési és rajzolási szabványok

különböző szabványok ismeretesek, melyek adott és sajátos hardvereket támogatnak, pl.:

- CalComp és HPGL - vonalas plotter formátumot

- Postscript - raszteres, oldalorientált grafikát.

Adatcsere formátumok

- a legnagyobb szabványosítási kísérlet (tevékenység) ezen a területen zajlik,

- az USA szövetségi kormánya - felismerve a különböző állami és nem állami szervezetek közti térbeli adatkommunikáció fontosságát - bizottságokat szervezett a probléma megoldására és nemzeti szabvány kialakítására

- ilyen bizottságok; NCDCDS, FICCDC, DCDSTF

- USA nemzeti szabványa ezen a területen: SDTS

(térbeli adatátviteli specifikáció)

- egyéb nemzeti és nemzetközi szabványok

- NTF (angol)

- EdiGeo (francia)

- DIGEST (NATO)

- ATKIS (német), stb.

- USGS DEM , USA USGS 1980 óta használja hálós domborzati adatformátumként, cellánként egyszerű attribútumok

- USGS DLG, az 1:24,OOO méretarányú topográfiai alaptérkép teljes tartalma, digitális kartográfiai adatok legelterjedtebb csereformátuma az USA-ban a síkrajzi adatok számára,

- GBF/DIME, a 70-es évek elejétől az USA digitális népszámlálási fájljai, koordináta és attribútum adatok számára

- TIGER, USA Census adatok,

- IGES, CAD/CAM adatok csereformátuma, tulajdonságonként csak egy attribútum,

- SDDEF, különösen a NOAA, a DMA és FAA (meteoroógia, katonai térképészet, szövetségi légforgalom számára)

- csak pontjellegű adatokat támogat,

- SIF, az INTERGRAPH csereformátuma az Intergraph és más rendszerek közötti adatkommunikáció végett, népszerű sok térinformatikai rendszerben,

- MOSS, (USA hal- és vadgazdasága) nem topológiai vektor formátum, különböző állami és nem állami intézmények is használják

- DXF, Autodesk készitette az AUTOCAD számára, nagyon elterjedt vektorformátum, egyszerű mint a SIF, a CAD és FIR-tipusú rendszerekben egyaránt népszerű.

- magyar szabványosítási kisérlet:

- DFT (digitális földmérési alaptérkép), általános csereformátum, mely topológiai struktúrájú, hierarchikus szervezésű és lefedi a teljes szabványos kataszteri térképi tartalmat. Kiadta az FM FTF (Földmüvelésügyi Minisztérium, Földügyi és Térképészeti Főosztály), 1991-ben, ideiglenes jelleggel, elsősorban földhivatali állami átvétel, változásátvezetés, stb. céljaira.

C. Szabványok megvalósítása

A térbeli adatszabványok megvalósításával kapcsolatos néhány gondolat:

- indulási költségek

- a szabvány megvalósítása és bevezetése tetemes idő- és pénzráfordítást igényel

- menedzsment támogatás

- a menedzsmentnek szüksége van a szabványok nyújtotta előnyökre a rendszerköltségek és a termelékenység vonatkozásában.

- technikai követelmények

- szabványok adoptálása összhangot kíván a működés és a megjelenés között,

- a szabványoknak széles sávot kell lefedniük,

- pl. az adoptált szoftver a szabványos csereformátumon keresztül sokféle és -fajta adatforrást biztosít

az adoptált szabványos operációs rendszer a létező alkalmazások széles könyvtárát teszi lehetővé.

Bár a térbeli szabványok eléggé eltérő természetüek, mégsem teszik lehetővé a speciális hardver alkalmazását.

- pl. a plotter szabványok nem mindig használják ki a hardver összes lehetőségét

- néhány "de facto" szabvány sem nem hatékony, sem nem kapható, létezésük egy-egy népszerű hardver/szoftver-nek köszönhető

Biztonsági kockázat

- A közös operációs rendszerek gyakran hibás használatot eredményeznek, pl. a vírusterjedés gyakran a közös operációs rendszer következménye.

Innováció

- A széles körben akceptált szabványok mellett megnehezül az innováció lehetősége.

D. Mit szabványosítsunk?

- a szabványosítási kisérletek zöme a formátumok terén született a térinformatikában,

- egyes szabványok, mint pl. DIGEST layout rekordot és kódvázlatot nyújtanak,

- bár a formátum szabványosított, ezek a kísérletek elsősorban az adatszerkezettel vannak kapcsolatban és nem az adatok jelentésével

- az adatot csereformátumba lehet konvertálni a transzfer számára, mely bár olvashat a rendszer által, de virtuálisan értelmetlen az extenziv dokumentáció hiányában

- az SDTS /USA szabvány/ messze nemcsak egy formátumszabvány, hanem tartalmaz rendkívül sokféle meghatározást, definiciót az objektumok jellegére és szerkezetére /lánc, él, ív, stb./ is vontakozóan.

- a magyar DFT egyszerű formátumszabvány a digitális földmérési alaptérkép tartalmára vonatkozóan, tartalmazva a térképi elemek topológiai struktúráját is.

Bizonyos térbeli szabványokból hiányzik az adatmodell szabványa, amely standard megközelítést adhatna az adott földrajzi jelenség leírására.

- pl. a digitális terepmodell definiálásakor a szintvonal-levezetésnél meghatározzuk-e, hogy három- vagy négyszöges modellszerkezetből (TIN vagy DTM/ indulunk ki?

- a négyszöges modellnek (DTM) lehet-e szabványos felbontása?

- a függőleges pontosság szabványértékét meg lehet-e adni?

- gyakran hiányzik a szabványokból az adatpontosság pontos meghatározása

- a térképi pontossági szabványelőírás a kartográfiai objektumokra vonatkozik

- pl. a térinformatikai szabvány által a digitális magassági adatra megadott pontosság a területen lévő bármely pont magassági pontosságára vonatkozik és nem a szintvonal pontosságára

- a szabványok a térinformatikai felhasználót az adatbázis hitelességéről kívánják meggyőzni, mint a valós világra nyíló ablak, ahol az ablak jelleg a forrásdokumentumokra és az adatbázisra nézve érvényesül.

irodalom

GIS World, 1989 "Spatial data exchange formats", The GIS Sourcebook, Collins, pp. 122-23.

FICCDC, 1988 "The proposed standard for digital cartographic data" The American Cartographer, Vol. 15.

Tom, H., 1990. "Geographic Information Systems Standards: A Federal Perspective, GIS World Vol. 3.

Divényi, P. 1991."Standardization efforts in Hungary", International report of International Cartographic Association, Elsevier, pp. 111-122.

ELLENŐRZŐ kérdések

1. Lehet-e felülről lefelé szabványokat elrendelni, vagy csak konszcenzus útján? Melyek a pro- és kontra érvek a felülről lefelé, ill. az alulról felfelé történő szakmai megközelítésben a térinfomatikai szabványosítás területén?

2. Milyen sikerre számíthat véleménye szerint a DXF formátum térinformatikai csereszabványként való alkalmazása?

3. Foglalja össze pl. a "lánc" fogalom definiciós jellemzőit a különböző térinformatikai szabványok szerint?

4. Az ismert USA-szabvány az SDTS, a digitális kartográfia , vagy a térinformatika (FIR) vonatkozásában szabvány?

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő