61.FEJEZET: A FUNKCIONÁLIS KÖVETKEZMÉNYEK ELEMZÉSE (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

61.FEJEZET: A FUNKCIONÁLIS KÖVETKEZMÉNYEK ELEMZÉSE

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

61.fejezet: A funkcionális következmények elemzése

Szerkesztette:Frank Gossette (California State University, Long Beach)

Magyar változat:Kovács Attila

a. bevezetés

b. egy fkv végrehajtása

1.A döntések meghatározása

2.Annak meghatározása, hogy milyen információs termékekre van szükség

3.A gyakoriság meghatározása

4.A szükséges adatállományok

5.A szükséges FIR funkciók, műveletek meghatározása

A megvalósítási lehetőségek vizsgálata a szervezeten belül

c. az fkv irányÍtásának a technikái

1.Teljesen belső FKV

2. Fókuszcsoport

3. Interjúkészítés

4. A kérdőíves módszer

D.az elvégzett fkv komponensei

1. Az információs termékek definíciója

2. A bemenő adatállományok listái

3. A szükséges FIR funkciók listája

e. Az fkv folyamatgyengeségei

Tájékozottság a FIR-ben

Bizonytalan tőkeháttér

A változások szükségessége

A FIR értékelése

f. az fkv jelentősége

ellenörző kérdések

61.fejezet: A funkcionális következmények elemzése

Szerkesztette:Frank Gossette (California State University, Long Beach)

Magyar változat:Kovács Attila

a.bevezetés

- Amikor a vezetés támogatását megszereztük, a következő lépés a jelenleg működő rendszer funkcionális kiértékelése

- A meglévő funkciók és az új igények feltárása, amelyeket felhasználunk hogy definiáljuk a projekt tartalmát és a létrejövő FIR alapfelépítését.

- Ennek a fázisnak az eredménye a Funkcionális következmények vizsgálata.

- Az FKV az első létrejövő dokumentum a FIR bevezetése során.

- Ez írja le, milyen adatokra van szükség, ezeknek az adatoknak milyen folyamatokon kell átmenniük, hogy a szükséges jelentések és más termékek létrejöjjenek.

- Ez lesz az alapja az igények felmérésének.

- A bevezetés alatt, és a rendszer indításakor ez lesz az alapdokumentum.

- A tanácsadó cégek nagyon struktúrált módszereket fejlesztettek ki.

- Éppen ezekben az eltérő módszerekben jelentkezik a FIR piacon a verseny.

- Ebben a fejezetben ezért általánosabb nézőpontot alkalmazunk, és nem szorítkozunk egyetlen módszerre.

- A munka során legjobb a FIR logikájával ellentétes irányban dolgozni.

1./A döntések meghatározása

- Azzal kell kezdeni, hogy meghatározzuk a döntéseket, amelyeket az emberek a szervezeten belül hoznak.

- A vezetés szintjén az érintett személyeknek mi a felelőssége

- Melyek azok a döntések, amelyeket saját felelősségükre kell meghozniuk az egyes személyeknek.

2./Annak meghatározása, hogy milyen információs termékekre van szükség

- Meg kell határozni azokat az információs termékeket, amelyek támogatják a fenti döntéseket.

- Például egy szervíz szemályzetének irányításához szükséges egy térkép, amely a szervízhívások helyét mutatja meg.

- Ennél a pontnál figyelembe kell venni új módszereket és termékeket is.

- Milyen további termékek támogatnák a döntéselőkészítőket

- Hogyan lehetne a már meglévő termékeket úgy alkalmazni, hogy jobban támogassák a döntéselőkészítők munkáját

- Ennek során szükséges a felhasználók bevonása is, hogy közösen alkossák meg a projekt definícióját.

- Nyitott kommunikációs csatornák

- A help-ek növelik a projekt támogatottságát.

- Megengedi a szóba jövő problémák felismerését és kezelését még mielőtt bevonnák azokat a projektekbe.

- Lehet, hogy a felhasználók nem járatosak a FIR technológiában, és annak lehetőségeiben.

- Ebben a stádiumban hangsúlyozni kell, hogy a technológia nem fontos, egyszerűen csak el kell fogadni, hogy a szükséges technológiai kapacitás megvan, és csak arra kell koncentrálni, hogy minnél jobban és mélyebben meghatározzák a felhasználó igényeit.

3./A gyakoriság meghatározása

- Minden információs termékhez kapcsolódik egy gyakoriság. Ez az alapja az információ entrópiának. Ez képezi az adatállományok kialakításának fontossági sorrendjét.

- Például egy szervízállomás hívótérképét minden reggel 8 óráig el kell készíteni.

4./A szükséges adatállományok

- Meg kell határozni a szóbanforgó termék létrehozásához szükséges adatállományokat.

- Az adatcsoportok meghatározása keretében kell biztosítani azoknak az adatoknak és szótáraknak a definiálását, melyekre szükség lesz abban a folyamatban, amely létrehozza az igényelt terméket.Például a szervíz hívások a céghez kitöltött űrlapokon érkeznek,amelyek tartalmazzák a címet és a szervízigény részleteit.

5./A szükséges FIR funkciók, műveletek meghatározása

- Azoknak a folyamatoknak és műveleteknek meghatározása, amelyeket az adatokon végrehajtva létrejön a termék.

- Ez a lépés igényli leginkább a FIR műveletek ismeretét, bár a funkciókat általánosan is meg lehet határozni, a hagyományos szervezési folyamatokhoz hasonló módon, aFIR technológiai ismerete nélkül is Ez azonban igen veszélyes és az elérhető optimális eredmény mértékét minden körülmények között csökkenti. (A fordító megjegyzése.)

A megvalósítási lehetőségek vizsgálata a szervezeten belül

- A cég számára kedvező alkalmat jelent, hogy a saját működését megvizsgálja. A vizsgálatot végzőknek meg kell határozniuk a megfelelő szinteket, amelyekkel kapcsolatba lépnek az egyes részlegek a szervezeten belül.Ezek csak a döntéshozók és a vezetők lehetnek, mert a figyelmet arra kell irányítani, hogy a döntések hol készülnek.és nem arra, hogy milyen adatokat vagy eljárásokat használnak. Egy jól elkészített FKV igen sok időt igényel.

- A tervezéshez a szervezetnek mint egésznek biztosítania kell a szükséges időt a munkatársai számára. A teljes elkötelezettség hiánya és kisebb mértékű hiányosságok (megszakítások, hiányzások a találkozókról, illetve megbeszélésekről) meghiúsíthatja az FKV céljait.

c./az fkv irányításának a technikái

- Sokféle módszerrel lehet az FKV számára a szükséges információkat kicsalni.

- A módszereket aszerint lehet rendezni, hogy milyen az elkötelezettség a cégen belül, az idő, a ráfordítás, valamint egyéb költségek tekintetében.

- Az alábbiakban a legköltségesebbtől haladunk a legolcsóbb felé.

- A választás attól is függ, hogy milyen méretű lesz a végleges projekt. Például egy 2 milliós projektnéljogos a százezer dollár költségű FKV, ami kb. 5% beruházást jelent.

1./Teljesen belső FKV

- Az eljárás:

- A szervezet létrehoz a saját munkatársaiból egy FKV csoportot.

- Az FKV csoportot egy FIR tanácsadó felkészíti.

- Az FKV csoport összehangolja az információs termékek definicióit, illetve gondolatébresztő szerepet is játszik.

- Az FKV csoport összehangolja az információkat és a meghatározásokat.

- A bejövő adatokhoz meghatározzák azokat a funkciókat, amelyekhez külső, felkért tanácsadóra van szükség.

- A konzulenssel közösen összeállítják a végleges FKV-t.

- Az előnyök:

- - Az FKV csoport ismeri a szervezet belső viszonyait, és ennek működését, viszont csekély ismerete van a FIR-ről, és az FKV elkészítéséhez szükséges információkat a külső tanácsadótól szerzi be.

- A hátrányai:

- A szervezet alkalmazottainak aktív közreműködése miatti magas költségek.

2./ Fókuszcsoport

- Az eljárás:

- A tanácsadó vezetőként vesz részt a szervezet alkalmazottainak megbeszéléssorozatán. A megbeszéléseken megvitatják az eljárásokat, elkészítik és összeszerkesztik az outputok leírását, és meghatározzák a bemeneti adatokat, illetve a rendszerfunkciókat.

- Előnyei:

- A fókuszcsoport önállóságot biztosít a tanácsadó számára, de a legtöbb munkát a szervezet alkalmazottaira hagyja.

- Kitűnő eszköz arra, hogy egyetértés alakuljon ki arról, hogy mire is van szükség.

- Hátrányai:

- Az FKV-hez kapcsolódó tevékenységet csak a funkciócsoport megbeszéléseire szűkíti. A szervezet alkalmazottai számára az elkötelezettségi szint alacsonyabb.

3./ Interjúkészítés

- Eljárás:

- A tanácsadó a megbeszélések alapján gyűjti az információkat, és elkészíti az FKV-t.

- Előnyei:

- Minimális elkötelezettséget igényel a szervezet alkalmazottaitól.

- Hátránya:

- Maga a szervezet nem, vagy csak kevéssé vesz részt az FKV-ben.

4./ A kérdőíves módszer

- Eljárás:

- A tanácsadó egy kérdőívet állít össze a szervezet tanácsai alapján, és ezt eljuttatja a megfelelő alkalmazottaknak.

- Előnyei:

- Alacsony költség, nagy számú felhasználótól könnyűű hozzájutni a megfelelő információhoz.

- Hátránya:

- Az információhoz való jutás gyenge minőségű, nincs lehetőség vitára.

d./ Az elvégzett FKV komponensei

1./ Az információs termékek definiciója

(Lásd a 68. Fejezetet mellékletként, ahol egy, az FKV termékeire vonatkozó kérdőív látható.)

 

- Az output termék lehet térkép, jelentés, lista.

- Minden termékhez meg kell adni:

- a termékelőállítas gyakoriságát,

- a bemenő adatok részletes leírását

- a termékelőállításhoz szükséges folyamatok lépéseit

- a térképekhez léptékeket, jelmagyarázatokat és szimbólumokat

- listáknál és jelentéseknél szükséges a formátum részletezése

- Hasznos minden termékből egy mintapéldányt elkészíteni.

- A nagyobb cégeknél akár 10-100 féle termék leírására is szükség lehet.

2./ Bemenő adatállományok listái

- Az adatbevitellel járó munkaterhelés becsléséhez az adatokat részletezni kell:

- a mennyiséget, pl. hány térképlap, hány rekord, hány attributum

- a formátumot, pl. papírtérkép, digitális állomány, földmérési dokumentum stb.

- A források

- A frissítés gyakorisága

- Egyes adatokra több termék esetén is szükség lehet, pl. az utcák alaptérképe

- Fontos tudni a termékek prioritását.

- A terméket nem lehet létrehozni, amíg az adatbevitelt el nem végezték, ez pedig sok időt vesz igénybe.

- Egyes termékek kiinduló alapot jelenthetnek más termékek számára.

3./ A szükséges FIR funkciók listája

- Néhány funkció csak egy, vagy két termék előállításához szükséges.

- Mások, pl. a plottolás, mindegyikhez.

- Szükséges továbbá az adatbeviteli funkció módszer és eszközrendszerét is az FKV-be. pl. automatikus digitalizálás.

- A funkciók listája FIR nélkül is használható.

e./ Az fkv folyamat gyengeségei

- Hibás feltevések:

- nem teljesülnek az alkalmazott módszer megvalósításának előfeltételei

- nem lehetséges, hogy elkülönítsék a technológiai követelményeket és eredményeket az igényektől, pl. raszteres vagy vektoros feldolgozás legyen-e.

- nem lehetséges előre megmongani, milyen információk szükségesek a döntéshez

- nehéz előre létni azokat a döntéseket,amelyek abban az esetben szükségesek, ha az alkalmazottak szerepe a szervezeten belül nem pontosan meghatározott, vagy gyakran változik

- a döntéselőkészítés egyszerűen modellezhető,az információs eredmények analízisének egyszerű modellje hezható létre a döntéselőkészítés során. Ebben az esetben kérdés, hogy az eredmény valóban a kívánalmaknak megfelelő-e és elég valósághű-e. Visszavezethető-e a döntés informatikai termékek elemzésére? Ha igen, akkor elég megbízható-e?

Tájékozottság a FIR-ben

- A szervezeten belüli eltérő tájékozottság a FIR-ről jelentősen torzíthatja az eredményeket. Az alkalmazottak csak a saját FIR ismereteiknek megfelelő termékeket fognak tuni előállítani és alkalmazni. Pl. a háromdimenziós perspektívikus ábrázolás ismerete oda vezet, hogy igénylik azokat, függetlenül attól, hogy az aktuális megjelenítés megfelelő-ea döntéshozatalban vagy nem.

Bizonytalan tőkeháttér

- Az FKV folyamatos tőkét feltételez a tervezési periódus során. Kibírja-e a szervezet a hosszú bevezetési piódust?

- Sok szervezet számára nehéz alapokat lekötni öt évre előre.

A változások szükségessége

- vajon az FKV elégséges érvényű lesz-e a bevezetési periódus végére is?

- Várhatók-e változások a termékekben,mielőtt a rendszer teljes működésbe lép?

- Szükség van az áttekintő és felfrissítő mechanizmusokra.

A FIR értékelése

- Túlhaladott-e már aFIR technológia?

- Nem fog-e elnyúlni az ütemezés az adatbevitel szűk keresztmetszete miatt?

- Nem lépik-e túl a költségbecsléseket?

- Nem lesz-e elavult a technológia, mire bevonják a termelésbe? (Öt évig is eltarthat a létrehozása.)

f. az fkv jelentősége

- Minden bizonytalanság ellenére jobb tervezni, mint nem.

- Az FKV végrehajtása akkor is előnyös egy szervezetnek. Az alkalmazásra kerülő eljárások tekintet nélkül a végleges eredményre, a szervezetre hatásssal lesznek. A viták középpontjába kerülnek, ha nem valós³tják meg.

- A vezetés így kezdetben egy gazdaságossági megengedhetőségi vizsgálatot tud végeztetni.

- A jelenlegi működési költségek megbecsülhetők abban az esetben is,ha a FIR-t nem alkalmazzák.

- Ezt össze lehet vetni a FIR bevezetésének költségeivel, beleértve a tanuló mintarendszer költségeit is.

- A pilot rendszer létrehozásához szükséges:

- rendszer beszerzés

- rendszerfejlesztés

- adatfeltöltés

ellenörző kérdések

1. Milyen FIR rendszereket ismer?

2. Milyen jellegű és mértékű különbségek vannak a különböző rendszerek között?

3. Mely típusú rendszerek bevezetése célszerű hazánkban?

4. Milyen kritériumok alapján válsztható ki egy FIR adott probléma megoldására?

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő