54. FEJEZET: KATASZTERI ADATOK ÉS A LIS (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

54. FEJEZET: KATASZTERI ADATOK ÉS A LIS

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

54. Fejezet: Kataszteri adatok és a lis

Szerkesztette: Gossette, F. (California State University, USA)

Magyar változat: Mihály Szabolcs (FÖMI, Budapest)

A. A felmérések és földügyi adatok

Társadalmi igények a megbízható földügyi információk iránt

A kataszter

B. A kataszteri térképek geometriája

Vízszintes felmérések és geodéziai alaphálózatok

Az abszolút és a relatív pontosság

Koordináta-geometria (COGO)

C. Adófelügyelet és a kataszteri felmérések

Földrészletek térképei az adófelügyelethez

A földrészletek helyrajzi száma és az adójegyzék

d. PÉLDÁK A SOKCÉLÚ KATASZTER ÉS A LIS IRÁNTI IGÉNYRE

Prince William Megye, Virginia, USA

Louisville-Jefferson Megye, Kentucky, USA

Los Angeles Megye, Kalifornia, USA

E. TÖBBCÉLÚ INFORMÁCIÓS RÉTEGEK FELVITELE A KATASZTERI TÉRKÉPEKRE

Földrajzi információk rétegei

A CAD rendszerek szerepe a LIS fejlesztésének korai szakaszában

Nem földrajzi jellegű földügyi attributumok

F: FIR ÉS A TÖBBCÉLÚ KATASZTER

Grafikus és nem-grafikus információk integrálása

Térbeli műveletek LIS alkalmazásokhoz

G. MAGYARORSZÁGI PÉLDÁK

IRODALOM

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

 

Megjegyzés

A telekmegosztási-, telekátalakítási térképek gyakran kézzel készülnek és nehezen másolhatók. Az oktató probáljon meg beszerezni a helyi földhivataltól ilyen jellegű szemléltető anyagokat.

54. Fejezet: Kataszteri adatok és a lis

Szerkesztette: Gossette, F. (California State University, USA)

Magyar változat: Mihály Szabolcs (FÖMI, Budapest)

a. felmérések és földügyi adatok

- a kormányzati szervek, a földhasznosítók, az ingatlantulajdonosok naponta igénylik és használják a földügyi információkat

- a legtöbb országban a földügyi információ a tulajdonosi jogok alapja; a földügyi információk

- segítenek a különféle jogviták rendezésében

- szükségesek, amikor az ingatlan gazdát cserél

- az önkormányzatok által kezelt információk legtöbbje földrajzi helyhez kötött az önkormányzat illetékességi területén: birtokhatárok, szolgalmi jogok, közmű- és csatornahálózatok és sok más térbeli adat

- nagyon fontos, hogy az adatok gazdája és kezelője képes legyen a nyilvános adatok hatékony és pontos tárolására, kikeresésére, elemzésére, közreadására és bemutatására

- egy földügyi információs adatbázis adatai iránti információkérések száma naponta akár több ezret is elérhet

- a földinformációk minősége igen változó

- a földtulajdonok jogszabály szerinti leírása pontos felmérési adatokra, nagy pontossággal ismert helyzetű földmérési alappontokra, továbbá néha ezeknél bizonytalanabb térképi elemekre (pl. folyók középvonala) és jelkulcsokra (pl. növényzetnél az erdő jele) támaszkodik

- jogviták tisztázásakor a földadat forrása és pontossága legalább annyira fontos, mint maga az információ

- a földügyi információs adatbázis nemcsak koordinátákat tartalmazhat, hanem sok más adatot is

- néhány jellemző adat Angliára:

- az ország minden településének belterületése, és sok esetben a külterületre is 1:1.250 méretarányú földmérési alaptérképek készültek

- a térképszelvények száma a 250.000 darabot meghaladja

- az alaptérképek karbantartása és változásvezetése rendszeres

- a térképek digitális átalakítása folyamatos

- néhány jellemző adat az USA-ra:

- az alaptérképek legnagyobb méretaránya 1:24.000, vagy 1:50.000, ami a földrészlet határok esetében nem kielégítő

- kb. 108 millió adózás alá eső földrészlet létezik

- az adatok karbantartása 83.216 állami és helyi kormányzati szervezet feladata

- a helyi hatóságoknál a napi tevékenység 75%-a érinti a földügyi információkat, mint pl.:

- címellenőrzés, földrészlet azonosítás, tulajdonjogi tisztázás, költségvetési ügyek, szolgáltatások

- az adatok nyilvántartási formája rendkívül széles skálájú pl.:

- földkönyv, kartotékok, mikrofilm, tervrajzok, térképek és számítógépes adatbázisok

- az információkezelés és ügyvitel módszerei gyakran ugyanolyan régiek, mint maga a földtörvény, ami az Észak-Amerikai Alkotmány előtti időkre nyúlik vissza

- gyakori, hogy az egyik szervezet által kezelt földadat a másik számára elérhetetlen - nem illetékességi problémák miatt, hanem az adatnyilvántartás módszere következtében

- ez szükségtelen zavarokhoy, költségtöbblethez és átfedésekhez vezet

- Magyarország jellemző adatai:

lásd a G. alfejezetben

A kataszter

a kataszter a tulajdonviszonyoknak, a földrészletek méretének és értékének hivatalos jegyzéke valamely térségben

- a kataszter a közigazgatási határokat, a földrészlet határokat és az ingatlantulajdonok határait ábrázoló térképekre és felmérésekre épít

- a kataszteri információ általában a legnagyobb méretarányú és részletességű térképi információ az adott térségben

- mint ilyen, ez a legnagyobb méretarányú geometriai alap, amelyre a különféle célú információk rétegei épülhetnek

- ez a sokcélú kataszter (MPC) koncepciója

- a térbeli adatok integrálásának gondolata a sokcélú kataszterben és a FIR alkalmazások sok más területén született meg

- a sokcélú katasztert ideálisnak nevezik; a kataszteri információk aktuális helyzete és szerepe országonként (gyakran egy-egy országon belül is ) változó, bár általánosan elfogadott, hogy a sokcélú kataszter mellett szóló érvek nagyon meggyőzőek

- a LIS egy általánosan használt szakszó a földadat információkkal foglalkozó információs rendszerek megjelölésére

b. a kataszteri térképek geometriája

Vízszintes felmérés és a földmérési alappontok hálózata:

- A legtöbb kataszter vízszintes felméréseken alapszik.

- A földmérők a földrészlet határok töréspontjait távolság- és iránymérésekkel (derékszögű koordinátamérésekkel és poláris mérésekkel) a vízszintes földmérési alappontokhoz viszonyítva határozzák meg.

- Alapként szerepelhetnek szintezési pontok is, amelyek közül sok be van kötve a vízszintes alapponthálózatba.

- E felmérésekhez alapként az államilag elfogadott vizszintes alaphálózat és a vízszintes, vetületi koordináták rendszere szolgál.

- A vízszintes rajzi elemek topológiailag zárt alakzatokat kell hogy képezzenek (a poligonok zártak, átfedések nincsenek, stb.).

Az abszolút és a relatív pontosság:

- Relatív pontosság: valamely pont egy másik ponthoz viszonyított helyzetének pontossága síkban (a térképen) vagy térben.

- Abszolút pontosság: valamely pontnak egy, az egész Földre értelmezett koordinátarendszer kezdőpontjához és kezdőirányaihoz képest elfoglalt helyzetére jellemző pontossága. Az "abszolút helyzet" megjelölés nem szabatos, mert végeredményben ezis csak relatív (legfeljebb globális értelemben), méFIR, a mindennapok gyakorlatában elterjedt.

- Relatív hiba: valamely távolság hibája (tágabban: koordinátáé is) egységnyi hosszra vetítve. Pl. ha egy 5 km-es távolság hibája 2 cm, akkor a relatív hiba 2 cm per 5 km, amit a 2cm/5km=2cm/500000cm alapján 1/250.000 fejez ki. Angol nyelvterületen az utóbbi időben elterjedt a ppm (parts per million) kifejezés, amelynél a hibát annak 1 millió egységéhez viszonyítják; az előbbi példa ezesetben 4 ppm (1/250.000=4/1.000.000, vagyis 4 egység hiba egy millióban). Magyarországon is elterjedőben van.

- Relatív pontosság, abszolút pontosság: nem szabatos, gyakran használják a relatív helyzet ill. az abszolút helyzet pontosságának a megjelölésére. A relatív pontosság e helytelen szóhasználat esetén sem tévesztendő össze a relatív hiba ellentettjével, azzal nem azonos.

Koordináta geometria (COGO):

- A földmérők a térképi részleteket, töréspontokat és birtokhatár pontokat u.n. derékszögű koordináta mérésekkel és/vagy poláris mérésekkel határozzák meg az alaphálózati pontokhoz viszonyítva.

- Ennek az eljárásnak a követésére speciális számítógépi programokat hoztak létre, az így kapott mérésekből koordináta geometriai (COGO) alapon sík vetületű X, Y koordinátákat számolnak.

- Többnyire igaz, hogy a számítógépes alapon, COGO-val előállított digitális térképeken a relatív helyzet pontossága jobb, mint a meglévő alaptérképekről történő digitalizálásé.

C. ADÓFELÜGYELET ÉS A KATASZTERI FELMÉRÉSEK

- A kataszteri térképek és felmérések eredetileg kizárólagosan az adózási célokat szolgálták és a különféle térségek (megye, kerület, város, stb.) felmérésén alapultak.

- Nem szükségszerű, hogy csak ezek a térképek képezzék az adóztatás és az ingatlantulajdon jogi alapjait,

- ugyanerre szolgálhatnak a földmérők feljegyzései és jogi leírásai is

Adózási célra szolgáló földrészlettérképek

- A föld nyilvántartásának alapegysége a földrészlet.

- A földrészlet egy összefüggő egység, tulajdonosa egyszerűen megadható (pl. család, individum, társaság).

- Az adófelügyelet a térképen minden földrészlethez egy azonosító számot (helyrajzi számot) rendel.

Helyrajzi szám és az adójegyzék:

- A térképek alapján az adófelügyelő listát készít a földrészletekről és azok adózási értékéről.

- A föld értéke sok mindentől függ, egyebek között a földrészlet méretétől és a tényleges vagy az engedélyezett használat jellegétől (pl. mezőgazdaság, ipar, lakóhely, park, stb.).

- Az adójegyzék magában foglalhatja még a tulajdonlás jogi tényét, a földrészlet méretét, a tulajdonba bevitt fejlesztéseket és azok értékét.

- Fontos megemlíteni, hogy az adójegyzékek és a földrészlet térképek nagyon sok olyan adatot tartalmaznak, amelyek az adóztatáson túl más célokra is használhatók.

- Más célokra történő felhasználások folyamán számos problémát okozhat, hogy a felmérések csupán az adóztatáshoz szükséges pontossággal és részletezéssel készültek.

- Így például a határvonalak felmérési pontossága várostervezési célokra nem kielégítő.

D. PÉLDÁK A többCÉLÚ KATASZTER ÉS AZ LIS IRÁNTI IGÉNYRE

(Ez az alfejezet azokból az anyagokból idéz, amelyek az USA Belügyminisztérium Földhivatalának a Földinformációkról készült tanulmánya keretében születtek a 100-409 törvény megbízásból, 1989-ben)

Prince William Megye, Virginia:

- Közepes méretű megye Virginia államban

- Az ingatlan adásvételi szerződéseket a törvényszéki iktató iktatja és mikrofilmre veszi.

- A mikrofilmből egy másolatot megküldenek az Ingatlannyilvántartási Hivatalnak.

- Bizonyos információkat az okiratból kiemelnek és azok a megye központi számítógépes nyilvántartásába kerülnek, amely a megyei adminisztráció minden részlege számára hozzáférhető.

- A szerződés egy példányát a földrészletadatbázisban változásvezetésére használják.

- Az új földrészleteket COGO segítségével automatikus térképkezelő rendszerbe viszik be.

- A digitális térképek változásvezetését hetente végzik.

- Mivel az Ingatlannyilvántartó Hivatal a földrészletek adatait a saját szempontjai szerint kezeli adózási célokra, ezért a földrészletadatbázis és az ingatlannyilvántartási adatbázis adatai nem feleltethetők meg egymásnak kölcsönösen egyértelmű módon.

- A földrészletadatbázis földrajzi adatai nem kapcsolhatók össze az ingatlannyilvántartási adatbázis nem földrajzi jellegű adataival.

- A megye egy LIS kifejlesztésén dolgozik, amely egyetlen adatbázist kezel majd, duplikálás nélkül.

Louisville/Jefferson Megye, Kentucky:

- 26 kormányzati szervezet és helyi közmű vállalat évente 111 térképszelvényt készít és aktualizál, 3.2 millió $ költséggel.

- a 111 szelvényből 59-t egynél több, 20-t pedig ötnél több szervezeti egység használ.

- A földrészletek és alrészletek térképezését rutinjelleggel végzik, különféle méretarányokban és pontossággal. Ezeket a munkákat részben a kormányzati szervek látják el.

- A térségben mintegy 95 automatizált térinformatikai adatbázist és 110 manuális adatbázist tartanak fenn.

- Az alkalmazott számítógépek nagyon eltérő teljesítményűek és típusúak.

- Az adatcsere nehézkes.

- A manuális módszerek lecserélése automatikus rendszerekkel évente mintegy 5.7 millió $ megtakarítással kecsegtet.

- Mértéktartó becslések szerint is legalább egyharmadával nőni fog a munka hatékonysága.

- A terv a felhasználókat és adatgyőjtőket (például a Metropolitan Csatorna Körzetet, helyi kormányzati szerveket, stb.) is bevonja a megvalósításba.

Los Angeles Megye, Kalifornia, USA:

- A megyei önkormányzat 40-nél több főosztályból, valamint különféle bizottságokból áll.

- A térség területe 4084 négyzet mérföld (10577 négyzet km).

- Az információk kb. felének van térbeli vonatkozása.

- A főosztályok az alábbi közös problémákkal küzdenek:

- A strukturált kommunikáció hiánya a térinformatikai adatok forrása és elérhetősége terén.

- Kellő gyorsaságú és kényelmes adathozzáférés hiánya.

- Az információ gyakran elavult és pontatlan.

- Az információk gyakran duplikáltak és a karbantartás nincs összehangolva.

- A rendszer kezelése idő- és munkaigényes, nehézkes.

- A földrajzi és nem-földrajzi jellegű információk összekapcsolása korlátokba ütközik.

- Nincs egységes méretarány, szabvány, pontossági követelmény és koordináta rendszer, ami nehézségekhez vezet.

- A megye sajátosságai további problémák forrása:

- a hatáskörök összetett jellege: a megye településeinek saját szolgáltatásai vannak, megyei szinten csak összesített szolgáltatásban érdekeltek,

- LIS iránt nagyon sok és gyakori igény merül fel: a megyében kétnaponként van egy választás, és mindegyik saját, teljeskörű adathalmazt használ.

- A CAD alapú földrészletadatbázis méretét 300 Gbyte-ra becsülik.

- Megyei szintű LIS létrehozását 1997-re tervezik.

E. INFORMÁCIÓS RÉTEGEK FELVITELE A KATASZTERI TÉRKÉPEKRE

- A kataszteri térképet, mint információs réteget más térinformatikai adatokkal kiegészítve LIS jön létre.

- Ez a kataszteri térképek és a földmérési alaptérképek alapján kialakított LIS egyben - egy másik, angol nyelvterületi elnevezés szerint - többcélú kataszter is (MPC, Multipurpose Cadaster).

- Fontos megjegyzés: a magyar terminológiában a "többcélú kataszter" kifejezés a földmérési alaptérképek geometriai adatokkal széleskörően kiegészített változata, grafikus formában megjelenítve (az angol értelmezéshez képest szőkebb tematikával rendelkezik és csupán grafikus térkép).

Földrajzi jellegű rétegek:

- A földrészlet alaptérképen további kiegészítő földrajzi adatok ábrázolhatók: utcák tengelye, közlekedési adottságok, középületek alaprajzai, stb.

- Infrastruktúra, közművek (víz, csatorna, tűzcsapok, villany, stb.

- Vízrajz és topográfia.

A CAD rendszerek szerepe az LIS fejlesztéesek korai szakaszában:

- A korai LIS fejlesztések során a kataszteri térkép volt a fő termék, az újabb rétegek felvitelének lehetősége már új fejezetet jelentett.

- Akkoriban CAD rendszerek voltak elérhetők, ami az automatizálás irányát egy ideig megszabta:

- lehetővé vált már az automatikus információ kiegészítés és gyors grafikus megjelenítés,

- de a CAD lehetőségei szűkek, elemzésre és modellezésre nem kielégítőek.

Nem grafikus feldadatok:

- A földrajzi jellemzőkhöz igen nagyszámú egyéb információ kapcsolódik: tulajdonjog, terület, érték, földhasználat, társadalmi és nyilvános események, a tárgyi objektumok kora, jellege és más attributumai.

- Tipikus LIS attributumok:

- Földhasználat, a felszín fedettsége.

- Területi zónák, közigazgatási beosztás.

- Demográfiai adatok.

- Amint az attributumok és a táblázatos adatok a rendszer mind fontosabb elemévé válnak, a CAD adatbázisok egyszerősége egysíkúvá, s így a rendszer növekedésének és teljesítőképességének akadályává válik:

- hatékonyabb adatbáziskezelőkre és FIR szoftverekre van szükség.

F. FIR ÉS A többcÉLÚ KATASZTER

- A korai LIS-ket CAD és egyszerű adatbáziskezelő eszközök segítségével készítették.

- Az információ növekvő mennyisége és a bonyolultabb alkalmazások igénye a teljesebb FIR rendszerek iránti igényt erősíti.

- A megoldás: hatékony relációs adatbáziskezelők, topológiailag struktúrált és vektor-orientált FIR szoftverek alkalmazása.

Földrajzi és nem-grafikus információk integrálása:

- Általános lekérdezések:

- adminisztratív adatok és attributumok előhívása földrajzi kritériumok alapján.

- Területrendezés és regionális tervezés.

- Tematikus térképezés.

- Földrajzi területek összekapcsolása statisztikai adatok alapján, tervezésekhez tematikus térképek gyors elkészítése.

- Önkormányzati fejlesztések.

- Övezetek kijelölése, módosítása.

- Gyors és hatékony adatfeltöltés és változásvezetés a tematikák széles körében.

Térinformatikai mőveletek LIS alkalmazásoknál:

- Megadott távolságokhoz tartozó sávokban ingatlantulajdosok kikeresése valamely tervhez.

- Megvalósítási tervek készítésekor térbeli keresések földrajzi és más jellegű adatok között, azok egymáshoz rendelésével és modellezések végrehajtásával, különféle változatok felajánlása céljából.

- Közműveknél: útfelület és áteresztőképesség modellezése, mérnöki létesítmények 3D tervezése.

- Vízellátás: hálózati modellezés a települések vízfogyasztásának előrejelzésére.

- Oktatásszervezés: demográfiai hullámok hatásának modellezése, körzetek kialakításának modellezése és tervezése.

- Tűzoltásokhoz optimális útvonalak valósidejű megtervezése és megjelenítése, telephelyek optimális kiválasztása.

G. MAGYARORSZÁGI PÉLDÁK

Szervezeti keretek:

- Magyarországon a térbeli információk helyének azonosítására a geometriai keretet biztosító geodéziai alapok és térképek hierarchikus felépítésben állnak rendelkezésre.

- Polgári vonalon az állami földmérés és térképészet gondoskodik a vízszintes és magassági hálózatról, a topográfiai alaptérképekről, a földmérési alaptérképekről, az ingatlannyilvántartásról, a földmérési célú űrfotókról és légi fényképekről, valamint ezen anyagok előállításáról és beszerzéséről (az adatgyűjtésről), kezeléséről, tárolásáról és szolgáltatásáról.

- E tevékenységét az FM-ben működő Földmérési és Térképészeti Főosztály (FTF) irányítása mellett a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Fővárosi Földhivatal, 19 megyei földhivatal és megyénként 5-7 körzeti földhivatal (jelenleg összesen 113 körzet) segítségével látja el. A termelési feladatok végrehajtásával vállalkozókat bíz meg.

- Ezeket kiegészítik még a szakági (pl. különféle közműhálózati) földmérési munkarészek és nagyméretarányú térképek (pl. 1:1.000 és 1:500), amelyekért az illetékes szakágak felelősek.

- A katonai Térképész Szolgálat keretében a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézete (MHTÁTI) állítja elő, tartja fenn és a hadsereg egységeinek szolgáltatja a katonai fedvényeket is tartalmazó topográfiai térképeket.

Geometriai alapok:

- 1972-ben egy új referenciarendszer bevezetésére került sor Magyarországon HD72 elnevezéssel. Alapfelülete az IUGG GRS-67 elnevezésű geodéziai referencia rendszer forgási ellipszoidja, kiinduló pontja a Szőlőhegy nevű felsőrendű geodéziai pont, tájékozása pedig relatív.

- Az így nyert adatok síkban, térképen történő ábrázolásához bevezették az Egységes Országos Vetületi rendszert (EOV). A pontok magasságát a Balti tengerszintre vonatkoztatják. Ezen alapszik

- az Egységes Országos Vízszintes Alaphálózat (EOVA),

- az Egységes Országos Magassági Alaphálózat (EOMA),

- az Egységes Országos Térkép Rendszer (EOTR).

Földmérési alaptérképek:

- 1973 óta EOTR-ben készülnek földi felméréssel vagy fotogrammetriai módszerrel. Az 1957 és 1973 között készült térképeket felújítással tették EOTR-be. Az országot befedő földmérési alaptérképek nagy része régi kataszteri térkép eredetű.

- A földmérési alaptérképek készenléti állapota a következő:

- 1:1.000, 1:2.000, 1:4.000 méretarányú EOTR térkép (több, mint 12 ezer szelvény), készenlét: kb. 42%,

- 1:1.440, 1:2.880, 1:1.000, 1:2.000 és 1:5.000 méretarányú régi kataszteri térkép (henger és sztereó vetület, néha vetület nélküli), az ország területének kb. 58%-a.

- Egyelőre kevés városunk rendelkezik a földmérési alaptérképek digitális változatával (pl. Budapest részben, Szeged, Győr, Göd, Füzesabony, Dormánd, Letenye és Gödöllő).

- A digitális földmérési alaptérképek (DFT) csereformátumára az állami földmérés ideiglenes szabályzata van érvényben.

- Magyarországon a földmérési alaptérkép és a kataszteri térkép eltérő fogalmak.

- A földmérési alaptérkép egy műszaki térkép, amely különféle célokat szolgál - többcélú.

- A kataszteri térkép (nyilvántartási térkép) jellemzője az, hogy csak az ingatlannyilvántartási procedúrával együtt él, azzal együtt mindig a tulajdonok nyilvántartását testesíti meg, a naprakész jogi állapotot tükrözi, az ingatlannyilvántartási adatokkal együtt biztosítja azok közhitelességét. A kataszteri térkép egycélú tehát.

- A változások vezetése is eltérő. A földmérési alaptérképen a változásokat időközönként vezetik át. A kataszteri térképen a változásvezetésnek mindig naprakésznek kell lennie.

- Adatbázisban lévő földmérési alaptérkép akkor válhat nyilvántartásivá (kataszterivé), ha a térképi adatbázis és az ingatlannyilvántartási adatbázis összekapcsolása megtörténik.

Ingatlannyilvántartás:

- Az ingatlannyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

- Az ingatlanok adatait tulajdoni lapokon tartják nyilván:

- Tul.lap I. része: ingatlanra vonatkozó adatok,

- Tul.lap II. része: tulajdoni viszonyok és az érdekeltek adatai,

- Tul.lap III. része: az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és tények (pl. haszonélvezeti jog, jelzálog jog, stb.).

- A földrészletek és ingatlanok nyilvántartása hosszú időn át a kataszteri térképek vezetésével együtt történt hagyományos papírmunka formájában.

- A 70-es években elkezdődött az ingatlannyilvántartás automatizálása. Számítógépes központi ingatlannyilvántartás került bevezetésre.

- 1992-re a FÖMI-ben kidolgozták az u.n. komplex decentrális számítógépes ingatlanyilvántartási rendszert.

Centrális ingatlannyilvántartási adatbázis:

- A rendszer a földügyi adatok tekintetében teljes az egész országra, jogi szempontból azonban csak részleges (vagyis a tulajdonlap I. rész van számítógépbe betöltve).

- Az adatbázis alapja a földrészlet törzsállomány, amely minden településre és fekvésre (belterület, külterület, zártkert) és az ingatlanra tartalmaz egy-egy rekordot.

- Összesen több mint 6 millió rekord van.

- A települések törzsállományát körzetenkénti, azokat pedig megyénkénti gyűjtésben tárolja, megyénként 1-1 db 100 MB-os cserélhető lemezen. A rekordok indexelt szekvenciális szervezésűek és változó hosszúságúak. Az átlagos rekordhossz 150 karakter.

- A rekordok elérési kulcsa a közigazgatási egységkód, a fekvés kód és a helyrajzi szám adatok együttese.

- Magyarország területe 93 ezer km2, a lakosság száma 10.7 millió. A települések száma több mint 3100, a földrészleteké pedig 6.5 millió. A lakástulajdonokkal együtt számuk mintegy 8 millió.

- A földhivatalok jelenleg évente országosan mintegy 1.5 millió ügyiratot intéznek. Ezek az ügyiratok a kataszter tartalmát érintő változásokra vonatkoznak. Ehhez járul évente kb. 1.6 millió hiteles másolat kiadása a kataszterről.

- Ilyen adatmennyiség és adatforgalom mellett a tulajdoni lapok I. rész tárigénye kb. 2 Gbyte.

- A rendszerből tételes adatok (földkönyv, tulajdonlap I. rész, változási munkarészek) és összesítők (pl. igazgatás- vagy gazdasághatáros kimutatások) szolgáltathatók.

- Az adatbázis központi elhelyezésű, kezelése a FÖMI-ben történik. A földhivatalok szintjén megjelenő változásokat manuálisan gyűjtve havonta a FÖMI-be küldik, ahol azokat beviszik az adatbázisba. Onnan a munkarészek papír dokumentumok formájában kerülnek vissza a földhivatalokba.

Korszerűsítés és integrálás:

- Jelenleg folyamatban van a földhivatalok számítógépes korszerűsítése a PHARE segélyprogram keretében. Napirenden van az ingatlannyilvántartási és a földmérési-térképészeti szegmensek számítógépes integrálása.

- A számítógépesítési segélyprogram először a körzeti földhivatalok PC helyi hálózatában biztosítja a decentrális ingatlannyilvántartási rendszer működését, majd egy második ütemben kerül sor a földmérési és térképészeti adatok és az ingatlannyilvántartás LIS alapú egységes rendszerének kialakítására.

IRODALOM

1. Core Curriculum alapforrások:

ACSM-ASPRS Joint Cadaster Task Force, 1985. "Implementing a National Multipurpose Cadaster," ACSM Bulletin 97:17-21.

ACSM Geographic Information Management Systems Committee, 1988. "Multi-Purpose Geographic Database Guidelines for Local Governments," ACSM Bulletin 114:19-30.

Chrisman, N.R., and B.J. Niemann, 1985. "Alternative Routes to a Multi-Purpose Cadaster," Proceedings Auto-Carto 7, ASPRS/ACSM, Falls Church, VA, pp. 84-94.

Donahue, J.G., 1988. "Land Base Accuracy: Is It Worth the Cost?," ACSM Bulletin 117:25-27.

Niemann, B.J. and J.G. Sullivan, 1987. "Results of the Dane County land records project: implications for conservation planning," Proceedings AutoCarto 8, ASPRS/ACSM, Falls Church, VA, pp. 445-455.

National Research Council, 1980. Need for a Multipurpose Cadaster. Washington, DC.

National Research Council, 1982. Federal Surveying and Mapping: An Organizational Review, Washington, DC.

National Research Council, 1982. Modernization of the Public Land Survey System, Washington, DC.

National Research Council, 1983. Procedures and Standards for a Multipurpose Cadaster, Washington, DC.

Wisconsin Land Records Committee, 1987. Final Report: Modernizing Wisconsin's Land Records, Institute of Environmental Studies, University of Wisconsin, Madison,WI.

2. Magyar forrás-kiegészítések:

Mihály Sz., Ódor K., Soha G., Alabér L.: A hazai földmérés és térképészet helyzetelemzése. Geodézia és Kartográfia, 1992. 44. évf. 1.sz., Budapest.

Niklasz L.: A jövő útja - az ingatlankataszter automatizálása. Geodézia és Kartográfia, 1992. 44. évf. 5.sz., Budapest.

Remetey F.G., Fekete J., Márkus B., Mihály Sz., Szabó Sz.: A térinformatika és alkalmazása. OMFB tanulmány. No.9-9102, Budapest, 1992. május.

Remetey F..G., Mihály Sz.: Az európai térinformatikai szolgáltatásfejlesztési törekvések. Geodézia és Kartográfia, 44. évf. 5.sz., 1992, Budapest.

"Térinformatika" magyar szakfolyóirat. 1990-től évente 6 alkalommal jelenik meg. Kiadó: HunFIR Alapítvány (Főszerkesztő: Szabó Szilárd), Budapest.

"A II. Országos Térinformatikai Konferencia" gyűjteményes kötete. Szolnok, 1992. X. 15-16.

Ellenőrző KÉRDÉSEK

1. Mutassa be a lakhelye szerinti önkormányzat térinformatikai fejlesztéseit. Milyen fokon támaszkodnak a meglévő földmérési alaptérképekre?

2. Mutassa be a többcélú kataszter fogalmát a korai magyar alkalmazások és a jelenlegi nemzetközi felfogás szerinti megkülönböztetésben.

3. A földmérési alaptérképek méretaránya, pontossága és tartalma általában milyen követelményeket kell, hogy kielégítsen? Lenne-e ettől eltérés a lakhelye szerinti önkormányzat esetében, a jelen korban? Ha igen, akkor miért és melyek azok az eltérések? Ha nem, akkor ezek a követelmények kielégítést nyernek-e?

4. Milyen fokon elégíti ki az LIS adatbázis igényeket a CAD rendszerű háttér és a FIR alapú megközelítés? Hatékony LIS működtetéshez milyen kiegészítő információk szükségesek?

5. Mutassa be az LIS alapjait Magyarországon biztosítani hivatott földmérési alaptérképek és ingatlannyílvántartás műszaki jellemzőit, szervezeti kereteit, a valós élettel való kapcsolatát és készenléti helyzetét a térinformatika szemszögéből vizsgálva.

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő