53. FEJEZET: VÁROSTERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ALKALMAZÁSOK (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

53. FEJEZET: VÁROSTERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ALKALMAZÁSOK

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

53. Fejezet: VÁROSTERVEZÉSi ÉS vezetési aLKALMAZÁSOK

Szerkesztette: Robert McMaster (Syracuse Egyetem)

Magyar változat: Kertész Ádám (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet)

A. BEVEZETÉS

Az alkalmazások jellemzésői

A fogadókészség

A szervezetek

B. PÉLDA - KÖZÖSSÉGI KOCKÁZAT BECSLÉSE

Kockázat megelőző rendszer

Kockázati térségek geometriája

US Superfund Amendments and Reauthorization Act

Egy esettanulmány

C. Az ADATBÁZISok

A veszélyes anyagok

Demográfiai információ

A városi infrastruktúra

Fiziográfia

D. ELEMZÉS

Egyszerű térbeli elemzés

Térképészeti modellezés

Kockázatbecslési modell

E. A MODELL LEHETSÉGES fejlesztése

IRODALOM

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

 

Megjegyzés

A diakészlet 8 diát tartalmaz (# 53-60)

53. Fejezet: VÁROSTERVEZÉSi ÉS vezetési aLKALMAZÁSOK

Szerkesztette: Robert McMaster (Syracuse Egyetem)

Magyar változat: Kertész Ádám (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet)

A. BEVEZETÉS

- ide tartozik a komputerek használata a városi önkormányzatok feladatainak elvégzésében

- először a 60-as évek elején alkalmaztak komputereket a városokban

- az USA Népszámlálási Hivatalának jelentős szerepe van az adatok biztosításában

- DIME fájlok kifejlesztése (utak középvonalának helyzete, címtartományok minden egyes épülettömbre, a népszámlálási körzetek azonosítói) az 1970-es népszámlásra

- városi esettanulmányok sorozata (60-as évek végén, 70-es évek elején az USA-ban)

- hasonló tanulmányok sok más országban

- esettanulmányok az egyszerű FIR alkalmazások lehetőségeit demonstrálandó a városi önkormányzatoknak

- tervezés kis területek társadalmi statisztikája alapján pl. bűnözési adatok

- közönséges nyilvántartás

- a korabeli primitív hardver és szoftver problémákat okozott

Az alkalmazások jellemzői

- a méretarány

- DIME és TIGER méretaránya (USGS-ből átvéve 1:24,000, 1:50,000, 1:100,000) elegendő az utak középvonalának bemutatásához, de nem a telkek feltüntetéséhez

- megfelelő a közlekedési tervezéshez, járművek útvonalához, általános fejlesztési stratégiákhoz

- ebben a méretarányban a FIR összekapcsolható a népszámlálási adatokkal

- növekvő érdeklődés a telekszintű adatok iránt, földhivatali nyilvántartás, övezetek kijelölése, szolgáltatások, területrendezési tervek kidolgozása céljából

- ez a máretarány lehetővé teszi a kapcsolatot a nyilvántartásokkal

- a működési területek

- számos rendszert térképezésre használnak, pl. telekátalakítási tervek aktualizálására

- korlátozott mértékben használják kigyűjtésekre, pl. az olyan telkek azonosítására, amelyeket valamilyen javaslat érint

- alig használják modellezésre - a modell alkalmazásokhoz inkább olyan szoftvert használnak, amely nem kapcsolódik FIR-hez, pl. iskolabusz-útvonal meghatározó programcsomagok

A fogadókészség

- korai alkalmazások: szövetségi pénzforrásból támogatták az esettanulmányok céljára kiszemelt városokat, és más, megfelelő költségvetéssel rendelkező felhasználókat

- ma csaknem minden helyi önkormányzat valamilyen mértékben használja

- több államban a kormány koordinációs szerepet játszik

A szervezetek

- a Városi és Regionális Információs Rendszerek Szövetsége (Urban and Regional Information Systems Association - URISA) - 60-as évek végén alakult

- több országban léteznek hasonló szervezetek

- ezek tagjai a helyi állami és szövetségi hatóságoktól képviselők, tanácsadók, tudósok

- váltazatlan az érdeklődés a FIR iránt, különösen az utóbbi években

- nemzetközi fórumot jelent a Spatially Oriented Referencing Systems Association (SORSA)

b. példa - közösségi kockázat becslése

- ez a példa bemutatja egy közösség veszélyes anyagok iránti sérülékenységének modellezését

- egyre több gondot okoz a veszélyes anyagok gyártása, tárolása, szállítása, a rendelkezési jogosultság

- a legutóbbi EPA tanulmány szerint átlagosan naponta 5 olyan baleset történt az elmúlt 5 év során, ahol veszélyes anyag került a környezetbe kisebb vagy nagyobb mennyiségben

Kockázat megelőzési rendszer

 

- döntő tényező a lehetséges káros hatások enyhítésében

- pontosan meghatározza a területen a kockázat eloszlását

- meghatározza, hogy mit lehet tenni komoly balesetek megakadályozása, vagy hatásuk csökkentése érdekében

- feltárja a lakosság területi eloszlását, szociális és gazdasági helyzetét

- szükség van mind a lakosság napközbeni, mind lakó (éjszakai) tartózkodási helyének meghatározására

- meg kell határozni a kapcsolattartási lehetőségeket, valamint az evakuációs területre történő közlekedési, szálltási tervet

- ez a példa légnemű mérgező anyagok kibocsátásával foglalkozik

- gyorsan következnek be, nagy területen elterjednek azonnali egészségügyi következményekkel

- a kiürítésre nagyobb valószínüséggel van szükség, mint talaj- és vízszennyezés esetén

- a veszélyeztett népesség függhet az anyag kibocsátásától

- ezért részletes társadalmi-gazdasági adatokra van szükség - pl. az életkor a kiürítés megtervezését befolyásoló tényező, mivel az egyes korosztályok éltérő mozgékonyságúak

A veszélyeztett körzet geometriája

- a lakossági veszély szintje szerint meghatározott régiók (a veszélyforrás közelsége szerint)

- a veszélyeztetett területek kombinációja egy "körülhatárolt kockázati övezetet" határoz meg

- a specifikus geometriához tartozik:

- kockázatos térségek a veszélyes anyag termelése következtében

- kockázatos vonalak a szállítás és továbbítás miatt

- kockázatos pontok a fogyasztásból adódóan, pl. benzinkút

US Superfund Amendments and Reauthorization Act (SARA), 1986 (az USA szükségállapotról szóló törvénymódosítása)

- III. Fejezet - The Emergency Planning and Community Right - to - Know Act (a közvélemény kötelező tájéloztatásáról szóló törvény) a veszély csökkentésének négy kérdésével foglalkozik:

- katasztrófaelhárítási terv

- riasztás

- a közösség tájékoztatáshoz való joga (community right to know) és egyéb tájékoztatási kötelezettségek

- a vegyi anyagok kibocsátásának nyilvánosságrahozása

- a harmadik rész (a közösség tájékoztatáshoz való joga) előírja olyan szervezetek és vállalatok működését, amelyek képesek vészjelzést adni és a veszélyes kémiai anyagról leltárszerűen informálni - beleértve azok mennyiségét és pontos helyét is

Esettanulmány

- a kiválasztott helyszín Santa Monica, Ca

- önálló közigazgatási egység a Los Angeles-i medencében

- 88,300 lakosú város - megfelelő nagyságrendű egy prototípus tanulmányhoz

- a közösség kezdeményezte egy tájékoztatási törvény megalkotását

- a tűzoltóságot kötelező tájékoztatni bármely 50 gallon, vagy 500 font, vagy 2000 négyzetláb nagyságot meghaladó veszélyes anyag előállításáról vagy tárolásáról

- az adatokat a rendőrség tárolja

- megvizsgálták a FIR használhatóságát a közösség sebezhetőségének felbecsülésére

- 3 szinten egyszerű térképi elemzéssel, térképészeti modellezéssel és kockázatbecslési modellezéssel

C. ADATBÁZIS

- a MAP (Map Analysis Package) számára készült

- 100 m-es felbontású cellákat használ

- nehéz a lakosságbecslési adatokat finomabb felbontásra megbecsülni (megbízhatósági korlátok miatt)

- ez megfelelő a légnemű mérgező anyagokhoz

- talajtani, vagy vízbeni anyagokhoz finomabb felbontásra és eltérő adatmodellre (3D, illetve vonalas objektumokra alkalmas) volna szükség

- az adatbázis elemei

- a veszélyes anyagok helye és leírása

- demográfiai adatok

- infrastruktúra - közlekedés, szennyvízhálózat, földhasználat

- természetföldrajz -törésvonalak, topográfia

Veszélyes anyagok

- a nyilvántartást a Rendőrség, a Mérgező Vegyületek Koordinátora végzi

- több száz féle különböző vegyszerről érkezik jelentés

- néhány helyszínen csak egyféle vegyszert tárolnak - pl. oldószer

- egy vegyipari üzem sokféle vegyületet tárol egy helyen

- egy biotechnikai üzem speciális rádioaktív anyagokkal dolgozik

- a vizsgálat a veszélyes anyagok ENSZ osztályozását használja

- a város által az osztályozáshoz hozzáadott kategóriák:

- PCB-k

- fegyverüzletek

53. dia - összesítőtérkép, amely a veszélyes anyagok jelenlétét osztályonként mutatja be 100 m-es cellákban

Demográfiai információ

- 1980-as népszámlálásból származik, tartalmazza:

- korstruktúrát - 5 év alatt, 5-15 év, 15-65 év, 65 év felett

- etnikumok - fekete, fehér, ázsiai %-os megoszlásban

- nem angolul beszélők aránya (%)

- népsűrűség - népszámlálási körzetek a cellákra meghatározva, egyenletes elosztást feltételezve

A városi infrastruktúra

- ide tartozik:

- közintézmények helye

- iskolák, egyetemek, kórházak, színházak, bevásárlóközpontok

- az úthálózat

- a forgalom intenzitása

- csapadékvizet elvezető csatornahálózat

- a felfogó medencék száma 100 m-es cellánként

- nagyobb olajvezetékek

- részletes földhasznosítási térkép

Fiziográfia

- terepmodell 100 m-es felbontással, az 1:24,000 méretarányú topográfiai térkép alapján

- lehetővé teszi:

- a kemikáliák nyomonkövetését a csapadékvízgyűjtő hálózatban

- a szél hatására bekövetkező szétszóródás modellezését

D. ELEMZÉS

Egyszerű térelemzés

54. dia - összesítő térkép az összes veszélyes anyagról, 500 m-es pufferövezetek szerkesztése (SPREAD parancs a MAP-ban)

55. dia - összesítő térkép a közérdekű létesítményekről

56. dia - 500 m-es pufferzónák és a létesítmények térképének egymásra fektetésével meghatározhatók azok a létesítmények, amelyek a veszélyes anyagok közelében helyezkednek el

- meghatározhatók a speciális létesítmények és a veszélyes anyagok speciális osztályai, pl. iskolák és a rádióaktív anyagok

Térképészeti modellezés

- a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események hatásának modellezésére használták

- vegyük pl. a folyadékömlés esetét

- a tűzoltóság elhárítóintézkedései nyomán nagy valószínűséggel a kiömlő anyagot a csapadékott elvezető szennyvízhálózatba mossák bele

- korábbi hasonló események alkalmával a szennyvíz gőze behatolt az épületbe

- az iskolákra gyakorolt hatás felmérésére alkalmazott stratégia modellezése

- a szennyvízhálózaton való lefolyás modellezése terepadatok segítségével

- a hálózat körüli pufferövezet

- a pufferövezetbe eső érintett iskolák meghatározása

57. dia - Santa Monica térképe

58. dia - a szennyvízhálózat a topográfián (COVER parancs a MAP-ban)

59. dia - lefolyás (gravitáció hatására) a szenyvízhálózaton keresztül, feltételezett forrásból (piros vonaltól kezdve a dián), a Santa Monica öböl felé

- STREAM parancsot (MAP-program) használja a DOWNHILL feltétellel

60. dia - 300 m-es pufferzóna az útvonal mindkét oldalán

Kockázatbecslő modell

- ez az első lépés a közösségi veszélyeztetettség értékelésére szolgáló átfogó térmodellek fejlesztésében

- megjegyzés: a fólián feltüntetett FIR funkciók az OSU MAP parancsainak felelnek meg

- a kockázati övezeteket a következőképpen határoztuk meg:

- a veszélyes anyag előfordulási helyétől 500 m-en belül (HAZZONE)

- a Santa Monica Autópályától 500 m-en belül (FREEZONE)

- a földalatti tartálytól 300 m-en belül (TANKZONE)

- a megfelelő távolságokat a mérgező vegyi anyagokkal foglalkozó, továbbá a készenléttervező személyzet megkérdezésével állapítottuk meg

- azonos távolságokat tételeztünk fel

- a város többi, nem veszélyeztetett övezeteit nem vontuk be a további vizsgálatba

- a kockázatbecslés két vizsgált komponense:

- az emberi tényező

- veszélyes anyag tényező

- az emberi tényezőhöz 4 változó tartozik:

- átlagos népsűrűség 500 m-en belül (HAZDEN)

- a legsűrűbben lakott területekhez kell rendelni a legnagyobb súlyokat

- 5 év alatti és 65 év feletti lakók száma 500 m-en belül (HAZMOBIL)

- ezeknek a korcsoportoknak kiürítés esetén különleges figyelmet kell szentelni

- az angolt nem anyanyelvként beszélők aránya 500 m-en belül (HAZLANG)

- nehéz a kiürítés a nem angol anyanyelvű kisebbségek esetén

- iskolához való közelség (HAZSCHOL)

- az első 3 emberi tényezőt az eredetileg osztályozott adatok alapján súlyozták

- pl. a népszámlálási osztályozás a spanyol csoport arányára (ezt használtuk nem angol anyanyelvű csoportként a vizsgálatban) a következő osztályokat használja:

0 - adatbázison kívül

1 - 1-4%

2 - 5-8%

stb.

- ezeket az osztályértékeket használták súlyként minden emberi tényezőre

- ez a 4 emberi tényezőt kifejező változót azután összegeztük és létrehoztuk az emberi kockázat térképét (HAZHUMAN)

- gondot okoz, hogy a súlyozáshoz nincs megfelelő alap

- pl. kevésbé ismertek az iskolák, idős személyek és a nem angol anynyelvű népesség evakuálásának relatív nehézségei

- a veszélyes anyag tényezőhöz 4 változó tartozik, amelyek értékét minden cellára meghatároztuk:

- 500 m-en belüli veszélyes anyagok számát

- az anyagok sokféleségét 500 m-en belül

- földalatti tartályok számát 500 m-en belül

- maximális közlekedési áramlást 500 m-en belül

- ezt a veszélyes anyagok szállítási kockázata helyett használtuk

- a változók súlyozásával és összeadásával (HAZSCORE) egy újabb térképet állítottunk elő

- az első 3 változót közvetlenül értékével súlyozták

- ha pl. egy cellában a veszélyes anyag 16 előfordulása volt 500 m- en belül, úgy az első változónak ez 16-os súlyt jelentett

- a közlekedési áramlást osztályonként súlyoztuk

- végül az emberi és veszélyes anyag tényezőket összesítették és létrehozták az egyesített kockázati térképet (SCOREMAP), majd az eredeti 1-75 kategóriát 5 új kategóriába sorolták

- legnagyobb a kockázat a főközlekedési útvonalak mentén az ipari telephelyek koncentrációja és a szállítási kockázat miatt

- megjegyzés: ezt az elemzést nem szándékozták használni az evakuációs tervezésben, csak tervező eszköznek szánták

E. A MODElL LEHETSÉGES javításai

- az emberi kockázat komponenseinek relatív súlyozása a különböző csoportok evakuációjának relatív nehézségein és az anyagokkal szembeni eltérő érzékenységén alapulhat

- a veszélyes anyagok tényezőinek relatív súlyozása a régebbi balesetek elemzésén kell, hogy alapuljon, beleértve minden egyes anyagot és azok toxicitását

- az elliptikus (toll) szétszórási modellt kell alkalmazni

- a súlyozás 500 m-en belül minden irányba való hatást feltételez

- a tényleges hatás a szél irányától is függ

- a valószínű szétszóródás becslésének modellezése szükséges, a légköri viszonyokra és az esemény jellegére alapozva

- minden anyag másképpen szóródik, pl. a páratartalom alapján

- társadalmi-gazdasági adatokat népszámlálási körzet szintre alapoztuk

- hibát okoz a körzeten belüli egyenlő eloszlás feltételezése

- finomabb felbontású adatok szükségesek az emberi tényező esetében

- olyan evakuációs modellre van szükség, amely figzelembe veszi az aktuális úthálózatot, megfelelő közlekedési tulajdonságokkal és a torlódások becslésével

- az egyes területeknek pioritást kell megállapítani az evakuáció nehézségétől, a népesség számától és a kockázati szinttől függően

- az NOAA által Macintosh-ra kifejlesztett CAMEO rendszer a szükséges funkciók közül többel is rendelkezik és ezért az USA-ban széleskörűen alkalmazzák (US Vészhelyzeti Készenléti Szervezetek)

IRODALOM

Johnson, J.H. Jr. and D.J. Zeigler, 1986. "Evacuation planning for technological hazards," Cities (May) 148-56. Source article on hazard zone geometries.

Master, R.B., 1988. "Modeling community vulnerability to hazardous materials using geographic information systems," Proceedings, Third International Symposium on Spatial Data Handling, Sydney, Australia, International Geographical Union, Commission on Geographical Data Sensing and Processing, Columbus, OH, pp 143-56. Detailed description of the Santa Monica study.

Zeigler, D.J., J.H. Johnson Jr. and S. Brunn, 1983. Technological Hazards, Association of American Geographers, Washington DC. Reviews the spatial perspective on hazards.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Vitassuk meg a FIR-nek a katasztrófaelhárításban játszott lehetséges szerepét, beleértve a hosszútávú tervezést, a részletes evakuációs tervezést és az aktuális esemény részletes evakuációs tervét és menedzsmentjét. Mely FIR funkciók és adatmodellek a legfontosabbak az egyes helyzetekben és milyen előrelátható problémák körvonalazhatók?

2. Elemezzük az időtényező szerepét a Santa Monica tanulmányban. Milyen gyakran kell a vizsgálat eredményeit aktualizálni? Mi szükséges ahhoz, hogy az adatbázis hosszútávú érvényességét biztosítsuk?

3. A Santa Monica-i tanulmány integrálja a városi szintű döntéshozatalt és az adatgyűjtést. Vitassuk meg, milyen előnyei és hátrányai vannak az egyes adminisztratív szervezetek - város, megye, állam, ország - minden egyes szintjén megszervezett katasztrófaelhárításnak? Melyik javasolható optimális szintként?

4. Beszéljük meg a raszter és vektor modellek relatív előnyeit a megelőző katasztrófaelhárításban, a Santa Monica példa kapcsán.

 

Területek: veszélyek képződése

pl.: nukleáris erőművek balesete

 

Vonalak: szállítási veszély

pl.: toxikus kémiai anyagok szállítása

 

Pontok: fogyasztási veszély

pl.: élelmiszerekben előforduló toxikus anyagok fogyasztása (tartalmaz, nem tartalmaz)

 

A különböző cégeknél keletkező veszélyes anyagok listáját lásd az NCGIA angol nyelvű változatában

 

A veszélyes anyagok ENSZ osztályozása (a veszélyes hulladékok magyar osztályozását 1981-ben szabályozták)

 

A kockázatbecslés elvi modellje

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő