|
24. Fejezet - A térinformatika piaci helyzete
Doug Banting, Ryerson Polytechnical Institute, Toronto
Magyar változat: Márkus Béla, Budapesti Műszaki Egyetem
A. Bevezetés
Cél
b. piaci lehetőségek
c. termékjellemzők
Adatmodell
Platformok
Költség
Terjesztés
Teljesítmény
Lekérdezés/Termék mód
Az integrálás mikéntje
Kiképzési igény
Felhasználói felület
Karbantartás
Kreativitási lehetőségek
D. Cégek - Termékek
GIS termékek és cégek
Irodalom
Ellenőrző kérdések
megjegyzések
A GIS cégekről és termékekről sok publikáció született. Aktuális információk forrásai a reklámfüzetek, kereskedelmi lapok. A fejezethez kapcsolódóan célszerű volna egy olyan gyakorlat tartása, amelyen a hallgatók több rendszerrel találkoznak, így az itt tárgyalandó jellemzők szerint önmaguk hasonlíthatják össze, értékelhetik a rendszereket.
24. Fejezet - A térinformatika piaci helyzete
Doug Banting, Ryerson Polytechnical Institute, Toronto
Magyar változat: Márkus Béla, Budapesti Műszaki Egyetem
A. Bevezetés
Cél
- aktuális áttekintést adni a GIS piaci helyzetéről
- a termékek évről-évre változnak
- emiatt az ebben a fejezetben közreadott anyag gyorsan túlhaladottá válik
- a piaci ismeretek naprakészen tartására az irodalomjegyzékben megadjuk a legfontosabb forrásokat
- nem törekszik az anyag értékelésre/összehasonlításra/javaslattételre
- nagyon eltérő fukciókészlettel, megoldási megközelítéssel rendelkező GIS programok játszanak meghatározó szerepet a különböző alkalmazási területeken
- a lehetőségek még az azonos alkalmazási területen belül is nagyon változóak
- a lehetőségek biztosította változó eszköztár eltérő igényeket elégít ki
- az egyes GIS installálások követelményrendszere nagyon változó
- nincs teljes lista
- az 1989-es felmérések alapján szerkesztett lista mintegy 1000 GIS szoftverfejlesztő céget tartalmaz
- a GIS meghatározásával kapcsolatos bizonytalanság megnehezíti a határvonal meghúzását
b. piaci lehetőségek
- a témában összeállított jelentések a GIS piac gyors növekedését jósolják
c. termékjellemzők
- a GIS termékek értékelése és összehasonlítása sok különböző szempont szerint lehetséges
- a jellemzők mutatta eltérések fontosak lehetnek az alkalmazások és felhasználók számára
- az összehasonlítás alapjául a következők szolgálnak:
Adatmodell
- vektor, raszter vagy "integrált"
Platformok
- a skála az IBM PC illetve Macintosh géptől a nagy (mainframe) gépekig terjed
- a mikroszámítógépeken futó programok általában nagyon korlátozott eszköztárral bírnak a nagy adatbázisok kezelésében
- a legnevesebb szoftverek különböző platformokon is futtathatók
Költség
- a költségek a szabadon terjeszthető, nagyon olcsó vagy ingyenes programoktól (public domain GIS, pl. GRASS) a több tízezer dolláros professzionális szoftverekig változnak
Terjesztés
- költségfüggő
- a kereskedelmi termék szintű fejlesztés nagy befektetést jelent egy magáncég számára
- mert a terméknek ki kell elégítenie a piaci igényeket, az igények változására gyorsan kell reagálnia
- a vevőkört támogatnia kell
- rendszeres felújítást, kiegészítést kell biztosítani
- az alacsony árfekvésű vagy ingyenes szoftverekhez rendszerint nincs felhasználói támogatás vagy annak színvonala nem megfelelő
- a public domain programok szabadon másolhatók és terjeszthetők
- ezekről rendszeresen jelennek meg tájékoztatók különböző lapokban és folyóiratokban
- néhány ilyen rendszert példaként megemlítünk:
- raszter-alapú:
GRASS - U.S. Army Corp of Engineers
- vektor-alapú:
- MOSS - U.S. Bureau of Land Management
- SAGIS - National Park Service
- ODYSSEY - a Harvard Lab fejlesztette, a Washingtoni Egyetem Földrajzi Tanszéke (Department of Geography, University of Washington) terjeszti
- ROOTS - Laboratory for Computer Graphics and Spatial Analysis, Harvard University
- a programok harmadik típusát az oktatási célú programok képezik, amelyeket főképpen oktatási célzattal, oktatási eszközként fejlesztettek
- ezek a programok általában csak nagyon korlátozott méretű adatbázist kezelnek
- mikroszámítógépen futnak
- nagyon alacsony áron kaphatók
- rendelkeznek megfelelő oktatási anyaggal
- azokat rendszeresen felújítják
- de nem rendelkeznek széleskörű vevőszolgálati háttérrel
- ilyenek:
- IDRISI - Clark University
- OSU MAP - Ohio State University
Teljesítmény
- a rendszerek teljesítménye jellemezhető egy egyenlőoldalú háromszöggel, ahol
- az 1. csúcs - az adatok mennyiségét
- a 2. csúcs - a funkciókészlet gazdagságát
- a 3. csúcs - a válaszidőt mutatja
- nincs olyan rendszer, amely mindhárom teljesítmény-mutatóra optimalizált volna
- a jelenleg ismert rendszerek két kiválasztott mutatóra optimálisak, a harmadikra megfelelőek
- bármelyik rendszert el lehet helyezni valahol a háromszögben, attól függően, hogy mely tényezőkre optimálták
- minél közelebb van valamelyik csúcshoz a rendszer, annál jobban optimált arra a teljesítmény-mutatóra
- a közműnyilvántartási alkalmazásokra jellemző "vonalas" (azaz hálózatos) rendszereket, amelyek gyors válaszokat igényelnek, nagy adathalmazokat kell működtetniük, de nem rendelkeznek sokrétű funkciókészlettel
- az 1. és a 3. csúcs között helyezkednek el
- a főképpen területi objektumokat kezelő "határvonalas" rendszerek
- elsődleges alkalmazói demográfiai, szociális, gazdasági és természeti erőforrás adatokat tárolnak
- amelyek demográfiai, szociális és gazdasági övezeteket, illetve
- homogén attributumokkal rendelkező természeti erőforrás objektumokat reprezentálnak
- ezek a rendszerek a figyelem középpontjába a poligon topológia kezelését helyezik
- az alkalmazások fejlett elemző funkciókat tételeznek fel
- a felhasználó általában nem azonnali választ vár
- a funkciókészlet gazdagsága, a kezelhető adatmennyiség mérete fontosabb, mint a gyors válasz
- ezek a rendszerek az 1. és a 2. csúcspont közé esnek
- a "szabatos" rendszerek, amelyekben pontos helyzeti adatokat kell tárolni
- nagyméretarányúak, sok határvonalat tartalmaznak (pl. ingatlan adatbázis)
- a sokrétű térbeli elemzés itt általában nem fontos
- a térképszerkesztés viszont nagyon fontos
- ezek a rendszerek nagy adatbázisra települnek, gyors válaszidőt nem igényelnek, a funkciókészletük szegényes
- a CAD (computer assisted design) és a számítógépes térképező rendszerek hasonló igényeket támasztanak
- ezek az 1. csúcspont közelében helyezkednek el
Lekérdezés/Termék mód
- amint korábban említettük, az alkalmazások a szigorúan vett lekérdező rendszerektől a végtermék-orientált rendszerekig tartó skála valamely tartományát célozzák meg
Az integrálás mikéntje
- néhány GIS programnak szüksége van különböző formátumú adatállományok importálására, ugyanakkor nem igényli az export lehetőségét
- egyes rendszereket viszont arra terveztek, hogy más programokkal és külső adatbázisokkal párhuzamosan is működjenek
Kiképzési igény
- vannak programok, melyek használata egyszerű, a kiképzésre elegendő néhány hét
- fontos megjegyezni, hogy a komplex parancsszerkezet nem feltétlenül tervezési hiba eredménye
- képzett felhasználók értékelni tudják ezen rendszerek nagyfokú rugalmasságát és adaptációs képességét
- tehát az egyszerű elsajátíthatóság nem mindig pozitív jellemvonás
- pl. sok statisztikai program nem rendelkezik "idióták által tesztelt" felhasználói felülettel, mert a tervezők azt remélték, hogy a statisztikai módszerekben járatos felhasználók képesek lesznek felfogni a használat kissé bonyolultabb módját
Felhasználói felület
- a 18. Fejezet foglalkozik a felhasználói felületek típusaival
Karbantartás
- a felújítás gyakorisága, költsége
Kreativitási lehetőségek
- néhány program olyan rugalmas "eszközöket" ad a felhasználó kezébe, amelyekkel meg tud oldani olyan feladatokat, amelyeket a tervezők előre nem láttak
D. Cégek - Termékek
GIS termékek és cégek
- megjegyzés: a GIS Sourcebook, 1989 nagyon jó összefoglalást ad a GIS termékekről és fejlesztőkről, beleértve a költséget, az első megjelenés idejét, a felhasználói támogatást, a használt adatszerkezetet és funkciókészletet. Magyar nyelvű összefoglaló képet találunk az irodalomjegyzékben megemlített OMFB tanulmányban
- az ismeretek felújíthatók az éves összefoglalókból (pl. konferencia kiadványok)
- naprakész ismeretek a folyóiratokból és termékismertetőkből nyerhetők, magyar nyelvű piaci áttekintést a Térinformatika illetve a Számítástechnika lapok adnak
Irodalom
American Farmland Trust, 1985. A Survey of Geographical Information Systems for Natural Resource Decision Making, Washington.
GIS Sourcebook, 1989, GIS World, Fort Collins, CO.
Tomlinson, R.F., 1987. "Review of North American Experience of Current and Potential Uses of GIS," International Journal of Geographical Information Systems, 1(3):203-218.
Wheate, R., 1988. "GIS/Image Processing: A Summary of Software Packages Available for the PC," Operational Geographer, 14:30-33.
Several useful papers appear in the proceedings of an Atlanta GIS conference in 1986, published as Proceedings of GIS Workshop by ASPRS, Falls Church, VA.
Caron, L. and J. Merchant, 1986. "Geographic information systems for non-urban local-level jurisdictions: existing alternatives," p. 110
Fleet, H., 1986. "SAGIS: a full-function public-domain GIS for micro and minicomputers," p. 301.
Reeve, C. and J. Smith, 1986. "The varied viewpoints of GIS justification: a survey of vendors and users," p. 396.
OMFB, (1992) A térinformatika és alkalmazásai, OMFB tanulmány (9-9102), Koordinálta: Szalai, P. - Baranszky, J.I., Készítette: Remetey, F.G. - Fekete, J. - Márkus, B. - Mihály, Sz. - Szabó, Sz.
Ellenőrző kérdések
1. Mutassa be a "vonalas", "határvonalas" és a "szabatos" rendszerek világát.
2. Miért van az, hogy csak kevés vektoros rendszert dolgoztak ki mikroszámítógépekre?
3. Magyarázza el a fejezetben megismert háromszögdiagram lényegét. Lehetséges-e olyan rendszert tervezni, amelyik mindhárom teljesítmény-mutatóra optimált?
4. Hasonlítson össze néhány ismert GIS terméket a fejezetben megadott jellemzők alapján. Mondja el mindegyikről, hogy melyik fő alkalmazási területre javasolná használatát.
Tomlinson (1986) Észak Amerika
Terület 1986 Potenciális
erdészeti 100 500
települési 1100
szállítás/telepítés tervezési 1000-10000
építőmérnöki 550 enyhén nő
mezőgazdaság/környezeti 110
globális ismeretlen
Dataquest (1987) GIS/automatizált térképészet
1988 358 millió $
1991 739 millió $
a növekedés a 3 év átlagában GIS 50%
automatizált térképészet 38%
Lang (1988) egy teljes rendszer költsége
1980 1000000 $
1990 400000 $
1995 200000 $
A piac alakulása
AGIS Delta Data Systems, Inc.
ARC/INFO ESRI
ATLAS Strategic Locations Planning, Inc.
Deltamap Deltasystems
Earth One C.H. Guernsey & Company
EPPL7 MN Land Management Information Center
ERDAS ERDAS, Inc.
FMS/AC Facility Mapping, Inc.
GeoSQL Generation 5 Technology
GeoSpreadSheet Geographic Data Technology, Inc.
GeoVision GeoVision Corp.
GFIS IBM Corporation
IMAGE US Statistics, Inc.
Informap Synercom Technology, Inc.
Laser-Scan Laser-Scan Limited
MapGrafix ComGrafix, Inc.
MapInfo MapInfo Corp.
SPANS Tydac Technologies Corp.
System 9 Prime Wild GIS
TIGRIS Intergraph Corporation
GIS termékek és cégek
The GIS Sourcebook, 1989, GIS World, Fort Collins, CO.
|
