20. FEJEZET - GIS MINT ARCHÍVUM (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

20. FEJEZET - GIS MINT ARCHÍVUM

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

20. Fejezet - GIS MINT ARCHÍVUM

Magyar változat: Divényi Pál, FÖMI, Budapest

A. BEVEZETÉS

Archív adatbázisok

Projekt adatbázisok

B. AZ ARCHIVÁLÁS TERMÉSZETE

Az adat időszerűsége

Az archivált adatok használata

Adatok a digitális archiválás számára

C. ARCHÍV TÉRBELI ADATBÁZISOK

CGIS

MIDAS

STORET

LUNR

NARIS

MLMIS

D. AZ ARCHÍV RENDSZEREK SORSA

Platform

Statikus adathalmaz

Szétosztás

Felhasználói interfész

Költség/haszon mutató

Általános célú rendszerek fejlesztése

E. TÉRBELI ADATBÁZISOK ARCHIVÁLÁSA MA

IRODALOM

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

 

Megjegyzés

Ez a fejezet speciális térinformatikai rendszereket mutat be. A példák némileg régebbi születésű rendszereket tárgyalnak, de a kérdés mai és nagyon időszerű, mivel a különböző országok állami szervezetei nagyformátumú térbeli adatbázisokat alakítanak ki, egyre általánosabb célokra, a nemzetgazdaság különböző igényei szerint.

 

20. Fejezet - GIS MINT ARCHÍVUM

Magyar változat: Divényi Pál, FÖMI, Budapest

A. BEVEZETÉS

Archív adatbázisok

- olyan térbeli adatbázisok, melyek adatai mint informatikai áruk szerepelnek általános felhasználás céljára,

- a vonatkozási felületük követi a politikai-közigazgatási beosztást; föld, kontinens, ország, tartomány, megye, stb.

- a felhasználói cél elég általánosan megfogalmazott,

- a rendszer behatárolt a lekérdezések területén.

Projekt adatbázisok

- olyan térbeli adatbázisok, melyek egy speciális "projektet" támogatnak,

- vonatkozási területük csak a projekt érvényességi területére vonatkozik,

- a felhasználói cél jól körülírt és megfogalmazott,

- a rendszerfunkciókat a projekt célkitűzései határozzák meg.

B. AZ ARCHIVÁLÁS TERMÉSZETE

- a térképtár tradicionális archívum,

- az adat tematikailag és geográfiailag megosztott ;

- téma szerint:

- alaptérkép (rendszerint topográfiai) tartalmazza az utakat, vasutakat, vízrajzot, síkrajzot, domborzatot a meghatározott méretaránynak megfelelően,

- egyedi tematikus térkép (talaj, növényzet, közlekedés, energia, stb.)

- geometriai-földrajzi elhelyezkedés szerint:

- pl. 1:100.000 ma. EOTR térképsorozat,

- térképi áttekintő vázlat, mely a szelvények elhelyezkedését mutatja meg.

- a legtöbb atlasz és térképtár felosztása geográfiailag történik, majd másodsorban tematikusan,

- a digitális térbeli adat archiválási trendje fordított, a legtöbb adat tematikus kulcs szerint archivált;

- pl. az USA topográfiai adata (készítette az USGS) közül a síkrajzi DLG (Digital Line Graph) formátumú, mig a magassági digitális adat DEM (digital elevation model) formátumú,

- az úthálózati adat (készítette a Bureau of Census) TIGER formátumú,

- a távérzékelt adat (készítette a NASA és más őrügynökség).

- a második szempont geográfiai;

- a topográfiai adat szelvényes elrendezésű,

- a TIGER adat államonkénti szervezésű,

- a távérzékelt adat (Landsat) képenkénti felosztású.

Az adat időszerűsége

- Az adatok archiválásához, az adat legyen időtálló,

- bizonyos földrajzi adatok nem váltonaik, mint pl. rövid időtávon a népességi statisztika illetve az űrfelvétel időtállónak tekinthető,

- néhány változás elhanyagolható, pl. vízrajz, domborzat,

- néhány változás igen gyors, pl. az úthálózat gyorsan fejlődő városokban.

- bizonyos esetekben földrajzi adatra szükség van archivált és már aktualizált formában is pl.

- pl. úthálózati adat a TIGER-ből szükséges;

- az adott népszámlálási periódusra és

- aktualizált formában a postai szállítások és más navigációs célok érdekében.

- A digitális archiválás előnye a gyors aktualizálási folyamat, mely történhet a központi adatbázis felújításával és a változásátvezetett anyagok off-line vagy on-line történő, felhasználóhoz való eljuttatásával.

Az archivált adatok használata

- Az archiválás elégítse ki a felhasználói igényeket:

- Gyakran előfordul, hogy nem kérdezik meg a következő felhasználói igényeket;

- ki igényli és milyen célból az adott típusú információt,

- meg kell-e felelnie a navigációs rendszerek, valamint a postai szállítás igényeinek,

- az adatot digitálisan igénylik-e?

- Vegyük például a többszörösen használt telefonkönyv példát;

- milyen gyakran fordul elő a telefonszám változás

- milyen gyakran szükséges a telefonszámok kikeresése,

- ismerni kell a telefonkönyv előállítási költségét,

- a telefonszám elérése hogyan történik; közvetlenül adatbázisból vagy operátor közreműködésével, pl. Franciaországban lehetőség van a számok elérésére interaktív TV-rendszer segítségével, ott a telekommunikáció állami tulajdon és érdekelt az állandó technológiai fejlesztésben, az Észak-Amerikai kontinenesen ez nem így van,

- milyen igények vannak az archivált digitális adathalmazok iránt, mint útadatbázisok, földborítottsági adathalmazok, stb,

- a telefonkönyv archivált adatbázisa komplexitását tekintve igen egyszerű, a földrajzi adatok archivált adatbázisához viszonyítva,

- a digitális úttérkép folyamatos használata ellensúlyozza-e a létrehozás és állandó felújítás költségeit?

Adatok a digitális archiválás számára

- legyenek elég általánosak, hogy a létrehozási magas költség az adathasználat során részlegesen megtérüljön,

- elég időtálló legyen vagy alkalmas az állandó változás átvezetésre,

- legyen önleíró, hogy ne okozzon a felhasználónak értelmezési problémát,

- a felhasználó a definiálás során elérhessen minden objektumot, attributumot és attributum-értéket,

- a felhasználó jusson hozzá az adatminőséget jelentő leírásokhoz is.

C. ARCHÍV TÉRBELI ADATBÁZISOK

- sok különféle, főként raszteres térinformatikai adatbázis született az erőforrásgazdálkodás, környezetvédelem, földhasznosítás, katonai célok, stb. érdekében. Ezekre néhány külföldi, főként USA-példa:

CGIS

- 1962-ben kezdték el, neve: Kanadai Földrajzi Információs Rendszer, számítógép-támogatott analízist segíti (területszámítás, átlapolás stb.), először alkalmaztak több technikai újítást, adatok gyűjtése és analízise a kanadai földhasznosítási állami érdekeket képviseli, az első eredeti GIS-fejlesztés és alkalmazás, a másik a Northwestern University (Marble) fejlesztése volt.

MIDAS

- 1964-ben kezdte el fejleszteni az USA Erdőszolgálat raszteres fedvények átlapolása és modellezési céllal, az első teljes térinformatikai szolgáltatás az erőforrásgazdálkodás érdekében.

STORET

- 1964-ben kezdte el a rendszer kialakítását az USA egészségügyi szolgálata. Vízgazdálkodási és legszennyeződés ellenőrzési monitoring. Szabványosított adatgyűjtés a vízhozam, vízminőség és egyéb vízügyi adatot illetően különböző szervektől.

LUNR

- Jól dokumentált, korai fejlesztésű, tervezési célokat szolgáló térinformatikai rendszer New York városban. (Tomlinson és tsai, 1976), a hálóelemek 1 négyzetkilométerre vonatkoznak, melyek túl nagyok a részletes várostervezési célokra.

NARIS

- Természeti Erőforrás Információs Rendszer, mely 1970-es évektől aktívan élő rendszer Illinois, USA államában, a FORD Alapítvány hozta létre, a létrehozott szoftvert nem adoptálták más célokra, habár igen nagy beruházás volt.

MLMIS

- Sikeres erőforrásgazdálkodási információs rendszer Minnesota, USA államban, saját fejlesztésű szoftver az analízis céljára, általánosan alkalmazott rendszer más célokra is, alapegysége 40 hektár, további alosztási lehetőséggel.

D. AZ ARCHÍV RENDSZEREK SORSA

- Ezen régebbi, nagy költséggel létrehozott rendszerek nagyrészt elavultak, a drága eszközöket alig használják.

- M I É R T ?

Platform

- A nagyszámítógépes (mainframe) rendszerek nem versenyezhetnek a 80-as évektől megjelenő, kisköltségű mini- és mikroszámítógépes rendszerekkel.

- A nagyszámítógépek az egyedi operációs rendszereikkel korlátozzák a szoftver- és adatportabilitást

- a hatvanas és hetvenes évek sok nagyszámítógépes térinformatikai rendszere sosem került újabb azaz más platformra,

- a teljes nagyberuházás nem térült meg a portabilitás hiánya miatt,

- magas hozzáférési költség,

Statikus adathalmaz

- a rendszerek statikus adathalmazokat tartalmaznak és nem tesznek lehetővé akualizálási folyamatot,

Szétosztás

- kommunikáció a nagyszámítógéppel körülményes nagy távolságokra, alacsony adattovábbítási sebesség, bár a digitális kommunikációs hálózatok viszonylag alacsony költségűek, hozzáférés inkább csak a központi oldalról lehetséges.

Felhasználói interfész

- a parancsnyelv szintaxisa a beszélt angolhoz közeli, a szabályok elégge bonyolultak, nehezen tanulhatók,

- a felhasználóknak általában nem kell megtanulni,

- pl. hány utazási ügynöknek kell megtanulnia a repülőjegy előrendelési rendszert,

- a parancs-vezérelt interfész hosszas, pontos gépelést igényel,

- nehéz az akkor használt interfészt felhasználó-baráttá tenni,

- (az 1970-es évek terminálja nem színes és lassú)

Költség/haszon mutató

- inadekvát felhasználói oldal,

- túl nagy beruházási költség,

- a futtatási költségek is tetemesek.

Általános célú rendszerek fejlesztése

- sok, régi, speciális célú, házilag fejlesztett rendszer mint a NARIS, a 80-as évek elején kicserélésre került, kisebb platformra, mint a Sun, VAX, Prime, melyek költsége a nagyszámítógépek 1/10-e, - speciális célú, archivált rendszerek nem támogatnak más adatformátumokat, más igények kielégítését,

- az általános célú GIS kifejlesztése igényelte az egyszeri nagy szoftverberuházást, a megtérülést csak annak többszörös értékesítése a piacon biztosítja,

- pl. alacsony költségű, általános célú raszteres rendszer megfelelő funkcionalitást biztosít alacsony fejlesztési költségekkel,

- az általános célú rendszerek sikere nagyobb, mint az általános célú adatbázisoké.

E. TÉRBELI ADATBÁZISOK ARCHIVÁLÁSA MA

- olcsóbbak lettek a számítógépek, régi rendszerek ma alacsony költségű munkaállomásokon teljes funkciókészlettel működnek,

- a jobban megőrzött digitális adatérték sok erőforrást szabadított fel, és ezáltal létrejött egy nagy térinformatikai piac,

- fontosabb archivált adatok ma nagy adatbázisokban találhatók, mint pl. TIGER, USGS, ahol az állami szakterület gondoskodik az adatgyűjtésről és az adatkarbantartásról is.

IRODALOM

Mounsey, H. és R.F. Tomlinson, 1988. Building Databases of Global Science, Taylor and Francis, New York,

Tomlinson, Marble, Calkins, 1976. Computer Handling of Spatial Data, UNESCO Press, Paris.

VIZSGA- és ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Melyek a felsorolt archivált adatbázisok fő jellegzetességei?

2. A globális adatbázisok kiépítése milyen problémákat jelent?

3. Milyen elérési szükségletű egy állami erőforrás-nyilvántartói rendszer, melyek a felhasználói közösség előnyei-e területen?

4. A fejezet párhuzamot von a térképtárak és a térbeli adatbázisok között, az analógiát felhasználva jelölje meg az adatbázis tervezésének döntési problémáit!

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő