- A térképek a GIS fő adatforrásai.

- A térképészeti hagyományok alapvetően fontosak a térinformatikában is.

- A térinformatika gyökereit a térképelemzésben találjuk meg. A GIS megszünteti a manuális elemzés számos korlátját.

- A fejezet a térképészetről és annak a térinformatikához való kapcsolatáról szól - miben különbözik a térinformatika a térképészettől, elsősorban az automatizált térképészettől, amely számítógépet használ a térkép előállítására?

- A Nemzetközi Térképészeti Szövetség (International Cartographic Association, ICA) meghatározásának megfelelően a térkép:

- A "map" (magyarul térkép) kifejezést gyakran használják a matematikában az információátalakítás (transzformáció) tárgyalásakor, a folyamat hasonló a térképészeti transzformációhoz, amelyben földfelszín információit visszük át a térképlapra.

- A "térkép" fogalom tágabb értelemben használatos bármilyen vizuális információ megjelenítésére, különösen ha az absztrahált, generalizált vagy sematikus.

- A térkép előállítása igényli:

- A gyakorlati életben két térképtípust különböztetünk meg:

- a topográfiai térkép a földfelszín kiválasztott természetes és mesterséges objektumait ábrázolja

- a tematikus térkép valamely földrajzi téma(csoport) közvetítésére szolgál, mint például a népesség eloszlása, klimatikus viszonyok, áruforgalmi adatok stb.

- A tematikus térképek több típusa fontos a térinformatikában:

- a kartogram (choropleth map) zóna- vagy övezethatárok (pl. megyehatár, népszámlálási körzet határa) felhasználásával mutat be olyan adatokat, mint pl. átlagjövedelem, halálozási arányszám, foglalkoztatottság

- a folt térkép (area class map) konstans adattal leírható, homogén foltokat (pl. növényzet, talajtípus) tartalmaz

- az izovonalas térkép (isopleth map) természetes vagy képzetes felszín ábrázolására szolgál, az azonos értékű pontok összekötésével keletkezik (pl. a topográfiai térkép szintvonalai)

- A térinformatika szempontjából lényeges a különbség a vonalas és a fotótérképek között:

- a vonalas térkép az objektumokat hagyományos szimbólumokkal vagy határvonalakkal ábrázolja,

- a fotótérkép légifénykép-felvételek alapján készül

- A térképek statikus állapotot mutatnak - az adatok egy adott időpontra vonatkoznak, ezért általában hamar elavulnak,

- rendszerint stilizáltak, generalizáltak, absztraháltak, ezért gondos interpretációt igényelnek,

- gyakran rendkívül hatásosak,

- segítségükkel bizonyos kérdések könnyen megválaszolhatók, például:

- más kérdések megválaszolása viszont nehéz vagy időigényes:

- A méretarány a térképi távolság (valójában a vetületi távolság) és a valós távolság hányadosa

- A "kisméretarányú" és a "nagyméretarányú" jelzők használata gyakran téves vagy félreérthető, ezért fontos tisztázni

- A méretarány nemcsak azt határozza meg, hogy hogyan ábrázoljuk az objektumokat, de azt is, hogy mit vagyunk képesek ábrázolni

- Különböző országokban különböző méretarányok használatosak

- A Föld felszíne görbült, de síklapon ábrázoljuk, ezért bizonyos torzulások elkerülhetetlenek

- A vetítés egy módszer a görbült földfelszín síkban történő megjelenítésére

- Sokféle vetítést dolgoztak ki az idők folyamán, és viták folynak arról. hogy melyik vetület a legjobb egy bizonyos feladat megoldására.

- A vetületeket csoportosíthatjuk az általuk kiküszöbölt torzítások szerint (általában egy vetület egy osztályba sorolható):

- Hagyományosan a térképeket adatok tárolására, térbeli viszonyok bemutatására, navigációs célokra, tervezésre használjuk.

Adatmegjelenítés

- A térképek hasznosak az információ megjelenítésben

Adattárolás

- A térkép mint adattárolási eszköz nagyon hatékony, nagysűrűségű tárolást tesz lehetővé

Térbeli adatkapcsolás

- A térkép ábrázolhat területhatárokat (pl. földhasználat, talajtípusok), melyeket elláthatunk azonosítóként egy cimkével

Adatelemzés

- A térképeket elemzésre is használjuk:

- A következő példák azt mutatják, hogyan lehet a térképeket használni nyilvántartási és elemzési feladatok megoldására, de rámutatnak a felhasználás korlátaira is.

- Az Egyesült Királyság területére az 1930-as évek végén Sir Dudley Stamp, az 1960-as években Alice Coleman készített földhasználati értékelést

- annak ellenére, hogy a változások (különösen a mezőgazdasági - ipari, városi viszonylatban bekövetkezett változások) meghatározása iránt nagy volt az érdeklődés, csupán néhány eredmény született, mert a hagyományos megoldás lassú és unalmas, és mert a különböző térképek egymásra fektetése körülményes.

- Ian McHarg dolgozta ki az átlátszó fóliák egymásra fektetésével történő autópálya, távvezetékek és egyéb közművek tervezési módszerét környezeti szempontból különösen érzékeny területeken (McHarg, 1969),

- annak ellenére, hogy ez a módszer népszerű volt és számosan alkalmazták, a manuális végrehajtás nagyon fáradságos, pontatlan és költséges volt.

- A kiemelkedő személyiségek az 1960-as években és a hetvenes évek elején meghatározóak voltak a számítógépes térképészetben. Az egyéni érdekek határozták meg a kutatások és fejlesztések fő irányát és célját (Rhind, 1988).

- A változtatás igénye két tudományos közösségben született meg:

1. azon tudósok körében akik a modellezésük (pl. talajeróziós kutatások) vagy nagy adatbázisokon végzett elemzésük eredményét (pl. társadalomkutatások) gyorsan szerették volna térképen megjeleníteni

2. a térképészek szerették volna a térképszerkesztés és előállítás költségeit csökkenteni

- Napjainkban több térkép készül számítógéppel, mint hagyományos módszerrel

- Mára világossá vált, hogy a létrehozott digitális adatok a térképezési célokon kívül egyéb célokra is használhatók, tehát további értékkel bírnak.

- Az egyszerű térképek szerkesztési költsége alacsonyabb, előállítása gyorsabb.

- A kivitelben nagyobb rugalmasság biztosítható - egyszerű a méretarány és a vetület váltása - a térképeket egyszerűbben alakíthatjuk a felhasználói igények kielégítésére.

- A digitális adatok más célokra is felhasználhatók.

- A kezdeti elképzelésekkel szemben, viszonylag kevés olyan rendszer létezik a teljes méretarány-tartományra, amelyik a gyakorlatban gazdaságosan alkalmazható.

- Magas a beruházási költség, bár ez napjainkra jelentősen csökkent.

- A számítógépes módszerek nem biztosítanak "hifi" térképeket,

- A számítógépes térképészet elsődleges célja a térképkészítés,

- de ezek nem elemző eszközök,

- A földrajzi információs rendszerben a térbeli adatok digitális tárolása biztosítja a gyors hozzáférést, mind a hagyományos, mind az újszerű feladatok megoldására.

- Digitális adatbázis létrehozására használva a térképeket - természetükből adódóan - nehézségek jelentkeznek:

- A térkép a digitális adatok gyűjtésének kiválóan alkalmas formája marad továbbra is

- Ugyanígy a térképek is egyszerűen vezethetők le a GIS adatbázisából, melyeket a végfelhasználók mint olcsó, nagysűrűségű információtárolókat használhatnak

- Ez a funkció sokkal jobban teljesül egy alkalmas GIS segítségével, amely biztosítja a többszörös keresztreferenciák alkalmazását és a hatékony visszakeresést.

- A GIS hatékony eszköz a térképelemzésre:

- Az elektronikus megjelenítés jelentős előnyöket biztosít a hagyományos térképpel szemben:

- Bármilyen, speciális célú termék előállítása lehetséges és olcsó.

Dobson, J.E., 1983. "Automated geography," Professional Geographer 35:135-43. Compares the potential of digital and conventional map use. See also the set of discussions published in the next issue.

Goodchild, M.F., 1988. "Stepping over the line: technological constraints and the new cartography," American Cartographer 15:311-9. Argues that cartography's traditions are derived from its reliance on pen and paper, and looks at how these constraints are removed by automation.

Klinghammer, I. - Papp-Váry, A. 1983. Földünk tükre a térkép, Gondolat, Budapest.

McHarg, I.L., 1969. Design With Nature, Doubleday, New York. The definitive work on the use of map analysis in landscape architecture.

Rhind, D.W., 1988. "Personality as a factor in the development of a discipline: the example of computer-assisted cartography," American Cartographer 15:277-90. Examines the history of the digital revolution in cartography and the effect of key personalities.

Taylor, D.R.F., 1991. "Geographic Information Systems - The Microcomputer and Modern Cartography", Pergamon Press, Oxford.

Tobler, W.R., 1959. "Automation and cartography," Geographical Review 49:526-34. An early perspective and prophesy.

Tomlinson, R.F., 1988. "The impact of the transition from analogue to digital cartographic representation," American Cartographer 15:249-62. An overview from a pioneer of GIS.