| |
 |
sokszögszámítás - Geodéziai fogalomtár
| |
A háromszögelésnél lényegesen kötetlenebb alappontsűrítési eljárás. Lényege az eljárásnak az, hogy csak két szomszédos pont összelátását kell a vonalon belül biztosítani.Egy kezdőpontról kiindulva poláris pontként meghatározzuk az első, majd arról a második, majd arról a harmadik stb. pontokat. Abban az esetben, ha a kezdő és végpontok ismert koordinátájú pontok, sok ellenőrzésen át vezet az út a kiegyenlített közbülső pont-koordinátákig.
Tetszőleges számú pont egymáshoz viszonyított vízszintes helyzetét tudjuk meghatározni, ha a pontokat egyenes vonalakkal összekötjük, megmérjük a szomszédos pontok vízszintes távolságát, és az egyes pontoknál a két szomszédos oldal által bezárt szögeket.
A pontokat összekötő törtvonalat sokszögvonalnak nevezzük, az oldalak egymással bezárt szögét törésszögnek nevezzük, a két szomszédos pontot összekötő egyenest sokszögoldalnak nevezzük. Törésszögeken a sokszögvonal menetirány szerinti bal oldalán mérhető szögeket értjük.
A sokszögvonal fajtái:
- Önálló sokszögvonal: Se a kezdőpont, se a végpont koordinátája nem ismert, így persze tájékozóirányok sem lehetnek. Általában ilyenkor önkényesen veszünk fel kezdő koordinátákat.
- Tájékozott sokszögvonal: Ismert pontról indul a sokszögvonalunk, sőt legalább egy tájékozóirányunk is irányozható a kezdőpontról.
-Tájékozott és ismert alappontban végződő sokszögvonal: Ismert pontról indul a sokszögvonalunk, sőt legalább egy tájékozóirányunk is irányozható a kezdőpontról, a végpontnak pedig ismertek a koordinátái. Már van annyi ellenőrzés, hogy megkaptuk-e a végpont koordinátáit a számítás eredményeképpen.
- Kettősen tájékozott sokszögvonal: Mindkét végpont ismert koordinátájú pont, sőt mindkét végponton tájékozóirányt is mérhettünk. Már nemcsak a koordinátákra van ellenőrzés, hanem mérés közben a szög-mérésre is.
- Beillesztett sokszögvonal: A kezdő és végpont koordinátái ismertek, de tájékozóirány nincs.
|
|
| |
|
| |
| Forrás: Ottófi Rudolf: Geodézia |
|
| Geodéziai fogalomtár |
|
|
|
