| |
 |
környezeti információs rendszer - Térinformatikai fogalomtár
| |
A környezettel kapcsolatos GIS-alkalmazások a legtipikusabb és legfontosabb felhasználási területekhez tartoznak, mert óriási, nagyon sokféle területi adat egymással való összekapcsolásának lehetőségét
teremtik meg. Olyan új összefüggésekhez juthatunk el így, amelyekre korábban nem is gondolhattunk. Egy környezeti adatbázisból, annak különböző tematikus egységeiből vett különböző adatszintek összekapcsolása útján állnak elő ezek az összefüggések.
A környezeti információs rendszerek főbb jellemzői:
- sokféle, különböző tematikus adatcsoport, egyenként nagyszámú adattal;
- a GIS csak alapul szolgál a modellszámításokhoz és egyéb számításokhoz: fontos tehát a kapcsolat más programcsomagokhoz, modulokhoz;
- a tematikus adatszintek és az eredmények megjelenítése fontos szerepet játszik;
- a környezeti információs rendszer sokszor csak bizonyos részeket vesz át más tematikus információs rendszerekből;
- a meglévő környezeti összefüggések kimutatása mellett fontos a jövőbeni helyzet előrejelzése;
- az alkalmazások jelentős része négydimenziós - tehát az időbeli változások szerepe is jelentős (például a légköri jelenségek vizsgálatánál);
- az adatbázisok gyakran különböző formátumúak (vektoros, illetve raszteres adatbázisok), sőt gyakran nem digitális, hanem csak analóg módon állnak rendelkezésre;
- az adatbázisok egy része szinte örökérvényű (például geológiai adatok), más részük szinte azonnal elavul (például a légköri adatok, amelyek gyorsan változnak);
- az adatbázisok szervezettsége, integrációja különböző mértékű. Az ökológiai adatok például gyakran lokálisan - egy településre vonatkozóan - állnak rendelkezésre, míg például a meteorológiai adatok gyűjtése és feldolgozása globális méretű, jól szervezett rendszerekben történik;
- nagyon fontos a különböző környezeti adatbázisok egymással történő összekapcsolásának biztosítása.
|
|
| |
|
| |
| Forrás: Kertész Ádám: A térinformatika alkalmazásai |
|
| Térinformatikai fogalomtár |
|
|
|
