| |
 |
kataszteri felmérés - Geodéziai fogalomtár
| |
A tiszta kataszteri felmérés az ingatlanok jogi határait hivatott rögzíteni. Alapkoncepciója abból indul ki, hogy a telkek folyamatosan borítják a föld felszínét. Ebben a felfogásban a felmérés tárgyai egymással határos zárt poligonok. Az elemi területekből nagyobb összefoglaló objektumok (tömbök, belterület, külterület, község, megye stb.) képezhetők.
A tiszta kataszteri felmérés digitális reprezentációja nem igényel bonyolult rétegbeosztást sem, a legfőbb rétegképző elvet a telkek földhasznosítási jellege szolgáltatja. Feltehetőleg abból a gyakorlati tapasztalatból kiindulva, hogy a kizárólag jogi határokat tartalmazó térképek szinte semmire sem használhatók a legtöbb országban még ha fel is tüntetik a jogi határokat a kataszteri térképek tartalmát valós objektumokkal is bővítik. Nagy Britanniában és részben a kiterjedt volt angol gyarmatbirodalomban tilos a jogi elméleti határok rögzítése és a térkép csak az általános határokat tartalmazza (lsd. 1.3.2 ), amennyiben azok tereptárgyak (kerítések, sövények), vagy csak olyan valódi tereptárgyakat tartalmaz, melyektől számított méretek a földnyilvántartási vázlaton a telek határait meghatározzák. Magyarországon a tereptárgyak és jogi határok együttes ábrázolását az Egységes Országos Térképrendszer földmérési alaptérkép alrendszere hivatott megvalósítani.
A kataszteri térképek méretaránya függ a telkek átlagos nagyságától, és a kérdéses ország hagyományaitól. Hazánkban városokban 1:1000 (kivételesen 1:500), falvakban 1:2000, külterületen 1:4000. A kataszteri térképek általában nem tartalmaznak magasságokat. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek a hazai 1:4000-es földmérési alaptérképek, melyekre átmásolják az 1:10 000-es topográfiai térképek domborzatát.
|
|
| |
|
| |
| Forrás: Sárközy Ferenc: Térinformatika |
|
| Geodéziai fogalomtár |
|
|
|
