| |
 |
Inerciális Navigációs Rendszer - Térinformatikai fogalomtár
| |
A 80-as évek elején az amerikai hadsereg számára gyártott inerciális navigációs rendszerek néhány típusát felszabadították a polgári használat céljaira és a geodéták hozzáláttak annak a vizsgálatához, hogy milyen feltételek mellett használhatók e rendszerek az alappontsűrítés automatizálására.
Bár az alkalmazásra gyakorlati feladatokban már csak azért sem került sor, mivel a műszerek akkor még igen drágák voltak (kb. 500 000 $), az elmélet kidolgozása igen hasznosnak bizonyult napjaink korszerűbb (kisebb, pontosabb, olcsóbb) rendszerei alkalmazhatósága szempontjából.
Az INR alpelvét legegyszerűbben úgy képzelhetjük el hogy létrehozunk egy háromdimenziós koordináta rendszert, mely a Földhöz képesti kezdeti helyzetét a jármű haladása közben nem változtatja meg, s az egyes tengelyekre szerelt gyorsulásmérők mérési eredményeit kétszeresen integrálva megkapjuk a jármű kezdeti helyzetéhez képest a megtett út koordináta vetületeit.
A rendszer gyakorlati megvalósításához tehát biztosítani kell a koordináta tengelyek mozdulatlanságát ezt a feladatot giroszkópok végzik, a tengelyekre mechanikusan gyorsulásmérőket kell szerelni, végül számítóegységet kell a rendszerhez kapcsolni a jelek gyűjtésére és kétszeres integrálására.
A 60-as, 70-es években kialakított rendszerekben a tengelyek stabilizálására pörgettyűket használtak. A pörgettyű tengelye giroszkópikus merevséggel rendelkezik azaz az inerciális koordináta rendszerhez képest helyzetét nem változtatja.
|
|
| |
|
| |
| Forrás: Sárközy Ferenc: Térinformatika |
|
| Térinformatikai fogalomtár |
|
|
|
