| |
 |
Zentai László: Számítógépes térképészet
| |
| |
Előszó 9
I. A digitális kartográfia és társtudományai 11
1. A digitális kartográfia fogalma 13
1.1. Digitális térképek előállítása 13
1.2. A legfontosabb társtudományok és szakterületek 16
1.2.1. A számítástechnika hatása 17
1.2.2. A számítógépes grafika 18
1.2.3. A térinformatika 19
1.3. Térinformatika és térképészet 19
1.4. A számítógépes térképészet fejlődése 22
1.4.1. A számítógépes térképészet kezdetei 22
1.4.2. A számítógépes térképészet aktuális problémái, a fejlődés irányai 23
1.5. A számítógépes és a hagyományos térkép-előállítás összevetése 24
1.5.1. A digitális térkép-előállítás előnyei 25
1.5.2. A digitális kartográfia hátrányai és néhány ábrázolási probléma 26
Hivatkozott irodalom 27
2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai 29
2.1. A vektor-adatmodell 30
2.2. Vektoralapú térképek 31
2.3. A raszter-adatmodell 32
2.4. Raszter alapú térképek 33
2.5. A különböző adatmodellek együttes használata és egymásba alakíthatósága 34
2.5.1. A vektor- és raszter-adatmodell együttes alkalmazása - rétegtechnika a digitális kartográfiában 35
2.5.2. Konverzió az adatmodellek között 37
Hivatkozott irodalom 38
3. Állományformátumok a digitális kartográfiában 39
3.1. Raszteres formátumok 39
3.1.1. TIFF (Tagged Image File Format) 40
3.1.2. BMP 42
3.1.3. PCX (Zsoft Paintbrush) 42
3.1.4. GIF (Compuserve Graphic Interchange Format) 43
3.1.5. JPG (Joint Photographics Experts Group) 44
3.1.6. PNG (Portable Network Graphics) 45
3.1.7. MAC Paint 46
3.1.8. TGA (Truevision Targa) 46
3.1.9. PHOTO CD (Eastman Kodak) 46
3.1.10. FlashPix (FPX) 46
3.2. Vektoros formátumok 47
3.2.1. DXF (Autodesk Drawing Exchange Format), DWG 47
3.2.2. HPGL (Hewlett-Packard Graphic Language), HPPCL (Hewlett-Packard Printer Control Language) 48
3.3. Metafile formátumok 49
3.3.1. CGM (Computer Graphics Metafile) 50
3.3.2. WMF (Windows Metafile), EMF (Enhanced Metafile) 50
3.3.3. Mac PICT 50
3.3.4. Postscript 51
3.3.5. Adobe Acrobat (PDF) 51
3.4. Konverziós műveletek 51
Hivatkozott irodalom 54
4. Postscript 55
4.1. Az asztali kiadványszerkesztés (DTP) 55
4.2. A Postscript lapleíró nyelv 56
4.2.1. A Postscript állomány szerkezete 57
4.2.2. Postscript 3 60
4.3. AI (Adobe Illustrator) formátum 62
Hivatkozott irodalom 62
5. Bézier-görbék 63
Hivatkozott irodalom 66
II. Hardver és szoftver 67
6. Számítógépek 69
6.1. A számítógépek fajtái 69
6.1.1. Személyi számítógépek 70
6.1.2. Munkaállomások 72
Hivatkozott irodalom 73
7. Adatbeviteli (input) eszközök 75
7.1. Digitalizáló tábla 75
7.2. Egér 76
7.3. Szkenner 77
7.3.1. Digitális kamerák 78
7.4. Billentyűzet 79
Hivatkozott irodalom 80
8. Kimeneti (output eszközök): monitor, nyomtató, levilágító 81
8.1. Képernyők (monitorok) 81
8.2. Nyomtatók 84
8.2.1. Mátrixnyomtatók 84
8.2.2. Tintasugaras nyomtatók 86
8.2.3. Lézernyomtatók 87
8.2.4. Különleges típusú színes nyomtatók 88
8.2.5. Plotterek, rajzgépek 89
8.2.6. Levilágítók 90
8.3. Próbanyomat (proof) készítése 91
Hivatkozott irodalom 93
9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában 95
9.1. Általános célú grafikus szoftverek 95
9.2. Speciális térképészeti szoftverek 99
9.3. CAD programok 100
9.4. A GIS szoftverek térképészeti lehetőségei 102
9.5. Az ideális kompromisszum 104
Hivatkozott irodalom 106
III. A digitális kartográfia térképészeti alapjai 107
10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei 109
10.1. Előkészítés (előkészítő szerkesztés) 110
10.1.1. Adatbevitel (input) 110
10.1.2. Térképek szkennelése 112
10.1.3. Digitalizálás digitalizáló táblával 112
10.1.4. Digitalizálás a képernyőn 114
10.2. Térképtervezés 114
10.3. Grafikai kivitelezés, a térkép kialakítása 115
10.4. Nyomdai előkészítés 116
10.5. Sokszorosítás, közzététel 116
10.5.1. Ofszetnyomtatás 118
10.5.1. Digitális nyomdatechnika 118
Hivatkozott irodalom 119
11. Írás, térkép, számítástechnika 121
11.1. Tipográfiai alapismeretek, alapfogalmak 122
11.2. Betűtípusok, betűfajták 123
11.2.1. Írásrendszerek, speciális karakterek 124
11.2.2. Unicode 126
11.2.3. A betűtípusok hagyományos csoportosítása 128
11.2.4. A betűtípusok rendszerező csoportosítása 135
11.2.5. Panose 137
11.2.6. Postscript betűtípusok 140
11.3. A számítógépes betűtípus-állományok formátumai 141
11.3.1. Raszterfontok 142
11.3.2. Vektorfontok 143
11.3.3. Fontkonverzió, a két fontformátum összehasonlítása 145
11.3.4. Mitől jó egy font? 146
11.4. Fontbeágyazás 147
11.5. Térképi megírások attribútumai 148
Hivatkozott irodalom 150
12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában 151
12.1. A szín fogalma 151
12.2. Az emberi szem 151
12.3. A fény, mint elektromágneses sugárzás 152
12.4. A szín fizikai definiálása, mérése 153
12.5. A fiziológiai színjellemzés: színmérés (színmetrika) 154
12.6. Színrendszerek 154
12.6.1. Nemzetközi Színmérő Rendszer 155
12.6.2. Munsell-féle színrendszer, színatlasz (1915) 156
12.6.3. Ostwald 156
12.7. Színkeverés 156
12.7.1. Additív (összeadó) színkeverés 156
12.7.2. Szubtraktív (kivonó) színkeverés 157
12.8. Színmodellek a számítógépes szoftverekben 159
12.8.1. RGB 159
12.8.2. HSL, HSB, HSI, HSV, HSI, HVC, TSD 160
12.8.3. YIQ, YUV, YCbCr, YCC 161
12.8.4. CMYK (cyan, magenta, yellow, black) 161
12.8.5. Lab 161
12.8.6. Direkt színek 162
12.8.7. PMS (Pantone Matching System) 164
12.8.8. Focoltone színrendszer 164
12.8.9. Trumatch Colorfinder színmintarendszer 164
12.9. Konverzió az egyes színmodellek között 165
Hivatkozott irodalom 165
13. Színrebontás 167
13.1. Raszter (nyomdai rács) 167
13.2. Frekvenciamodulált rács 170
13.3. A levilágítás technológiája és a színrebontás hibalehetőségei 170
Hivatkozott irodalom 172
14. A térképkiadás néhány technikai problémája 173
14.1. Nyomdai papírméretek 173
14.2. Műszaki jelek 174
14.2.1. Illesztőjel 175
14.2.2. Vágójel 175
14.2.3. Hajtásjel 175
14.3. A tényleges kiadással, publikálással kapcsolatos kérdések 176
Hivatkozott irodalom 176
15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése 177
15.1. Térképelemek 178
15.1.1. Fő térképelemek 178
15.1.2. Járulékos térképelemek 179
15.1.3. Elrendezéstípusok 180
15.2. A térképi elemek elrendezésének meghatározói 182
15.2.1. Funkcionalitás 182
15.2.2. Korlátozások 183
15.2.3. Esztétika 183
15.2.4. Egyensúly 184
Hivatkozott irodalom 184
IV. Digitális térképek alkalmazása 185
16. Digitális térképek 187
16.1. A GPS működési elve 187
16.2. Járműnavigációs rendszerek 189
16.3. Elektronikus atlaszok 192
16.3.1. Elektronikus atlaszok Magyarországon 195
Hivatkozott irodalom 196
17. Digitális terepmodellek 197
17.1. A domborzatábrázolás fejlődése 197
17.2. Mire jó a digitális terepmodell? 200
Hivatkozott irodalom 204
18. Webkartográfia 205
18.1. Az Internet és a web története 205
18.2. Térképek a webre 208
18.2.1. A térképek szerepe egy weboldalon 208
18.2.2. Digitális térképek raszteres formátumban 209
18.2.3. Vektoros térképek a weben, adatbázis alapú webtérképek 211
Hivatkozott irodalom 213
19. Virtuális valóság és térképészet 215
19.1. VRML 216
Hivatkozott irodalom 217
V. Digitális kartográfia Magyarországon 219
20. A számítógépes térképészet hazai története 221
20.1. Intézmények, korai térinformatika 221
20.2. A privát kartográfia kezdete 224
Hivatkozott irodalom 227
21. Digitális térképek Magyarországon 229
21.1. Topográfiai térképek 229
21.1.1. Katonai topográfiai térképek 230
21.1.2. Polgári topográfiai térképek 232
21.2. Kataszteri térképek 234
21.3. Egyéb digitális adatbázisok 235
21.3.1. Alappontok adatbázisa 235
21.3.2. Közigazgatási határok adatbázisa 236
21.3.3. Földrajzinév-tár adatbázis 237
21.3.4. Digitális domborzatmodell 238
Hivatkozott irodalom 238
Szakkifejezések magyarázata 239
Tárgymutató 241 |
|
| |
|
| |
| |
|
|
