|
|
Zentai László: Számítógépes térképészet
|
|
Egy vadonatúj témáról először írni magyarul nagy felelősség. Főleg akkor, ha ilyen jellegű könyv még idegen nyelven sem nagyon született. Nehéz egy olyan gyakorlatias és gyorsan változó témáról írni, mint a számítógépes térképészet.
A számítástechnika rendkívül gyors fejlődése nem könnyíti meg a munkámat, de bízom benne, hogy sikerült legalább néhány éven át időtálló könyvet írnom. Azt hiszem, ha ennek a könyvnek a nagy része még 4-5 év múlva is használható lesz, nem dolgoztam rajta hiába. Ha magunkban végiggondoljuk, mi is történt ezen a szakterületen 4-5 évvel ezelőtt, megérthetjük, hogy nem is olyan könnyű a magam támasztotta feltételeknek megfelelni.
Ez a könyv térképészeknek szól, illetve mindenki másnak, aki alapvető térképészeti ismeretekkel rendelkezik. A személyi számítógépek rendkívül gyors elterjedése hazánkban néhány év alatt teljesen átalakította a térképkészítést. 1990 végén jelent meg az első olyan térkép, melynek nyomdakész filmjei már számítógéppel készültek, és mára szinte egyeduralkodóvá vált ez a módszer. A térképészeknek meg kellett ismerkedniük a számítógépek használatával, hiszen ezek szakszerű alkalmazásával a teljes technológiai folyamat kézben tartható. Olyan tökéletes technikai minőség érhető el, ami remélhetőleg más területeken is jobb munkára ösztönzi a térképkészítőket.
Ez a könyv elsősorban abban kíván segítséget nyújtani, hogy a számítástechnikai alapismeretek közül összefoglalja mindazokat, amelyek egy térképész számára fontosak lehetnek. Hiszem, hogy sokkal egyszerűbb egy ilyen jellegű tudást - akár ezen könyv segítségével is - elsajátítani, mint egy számítógép-használatban jártas szakembernek komoly térképészeti ismereteket szerezni. Viszonylag kevés a könyvben az elsősorban csak térképészek számára érdekes, értékes információ, a könyvet - reményeim szerint - sikerrel forgathatják a rokon szakterületek képviselői is.
Mára a számítástechnika, az Internet használata egyre inkább természetessé válik: ilyen ismeretek magabiztos alkalmazása ugyanolyan fontosságúvá kell váljon, mint a nyelvismeret. Ez a könyv meg sem születhetett volna a web használata nélkül, legalábbis nem lehetett volna ilyen naprakész. Könyvem igyekszik abban segíteni, hogy mi térképészek is értsük és beszéljük ezt az új nyelvet, és megpróbáljunk lépést tartani a fejlődéssel.
Könyvem nem vállalkozik arra, hogy a térképészettel kapcsolatos jogi problémákat (törvényeket és rendeleteket) ismertesse, illetve állást foglaljon olyan kérdésekben, ami képzett jogászok számára is nehéz lehet. A kiadói kartográfiával foglalkozó térképészeknek tisztában kell lenniük országuk törvényeivel, melyek többféleképpen is érinthetik, illetve szabályozhatják tevékenységüket.
A polgári jogrendek kialakulásakor megfogalmazott szerzői jog azt a korábbi társadalmi gyakorlatot, közvéleményt öntötte formába, hogy a szellemi alkotómunkában létrehozott tudományos, irodalmi, művészeti alkotások (beleértve a térképeket is) egyedi és így elismerésre, védelemre méltó termékek. Segítségképpen álljon itt egy lista, amelyből a könyv olvasói tájékozódhatnak ebben a témában is a magyarországi helyzetről:
Faludi Gábor: A felhasználási szerződés Szerződéstár 6., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1999. ISBN 963 224 468 0
Papp-Váry Árpád: A térképszerzői jog a digitális korszakban Geodézia és Kartográfia, 1994/5. 304-307.
dr. Tomszer Miklós: Szerzői jog Print & Publishing, 1994 április/május, 48-49.
1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységrôl
63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésérôl, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról
1999. évi LXXVI. törvény a szerzôi jogról (továbbá a törvényhez fűzött általános és részletes indoklás)
Köszönöm Sipos Judit, Földi Ervin, Hajdu Martin, Kovács Attila, Kovács Béla, Kővári József, Márton Mátyás, Jesús Reyes, Sümeghy Zoltán, Szeklencei Tamás, s nem utolsó sorban lektorom, Vekerdy Zoltán segítségét.
Budapest, 2000. április
A szerző |
|
|
|
|
|
|
|