MAGYAR ÁLLAMI FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPÉSZET (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

MAGYAR ÁLLAMI FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPÉSZET

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

Magyar állami földmérés és térképészet

dr. Niklasz László

 

Polgári vonalon az állami földmérés és térképészet gondoskodik a vízszintes és magassági hálózatról, a topográfiai alaptérképekről, a földmérési alaptérképekről (kataszteri térképekről, amint azt gyakran szinonimaként használják - helytelenül), a földmérési célú űrfotokról és légi fényképekről, az ingatlan-nyilvántartásról, valamint ezen anyagok előállításáról és beszerzéséről (az adatgyűjtésről), kezeléséről, tárolásáról és szolgáltatásáról. E tevékenységét az FM Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FTF) irányítása mellett a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Fővárosi Földhivatal, 19 megyei földhivatal és megyénként 5-7 körzeti földhivatal (jelenleg összesen 133 földhivatal) segítségével látja el. A termelési feladatok végrehajtásával elsősorban a vállalkozókat bízza meg.

Az ország államilag hiteles geometriai alapjai ebben a szervezeti keretben állnak rendelkezésre azzal, hogy ezeket kiegészítik még a szakági (pl. különféle közműhálózati) földmérési munkarészek és nagyméretarányú térképek (pl. 1:1000 és 1:500), amelyekért az illetékes szakágak felelősek.

A honvédelem térképészeti igényeinek kielégítése külön intézményrendszer keretében történik.

1972-ben egy új referenciarendszer bevezetésére került sor Magyarországon HD72 (Hungarian Datum - 1972 = magyar referencia - 1972) elnevezéssel. Az így nyert adatok síkban, térképen történő ábrázolásához bevezették az Egységes Országos Vetületi rendszert (EOV). A pontok magasságát a Balti tengerszintre vonatkoztatják.

Ezen alapszik:

az Egységes Országos Vízszintes Alaphálózat (EOVA),

az Egységes Országos Magassági Alaphálózat (EOMA),

az Egységes Országos Térkép Rendszer (EOTR).

A geodéziai adatokat, felmérési és térképészeti termékeket a polgári földmérés és térképészet fenti referencia és vetületi rendszerben kezeli. Az ezekkel kapcsolatos adatok és termékek a polgári használat számára nyíltak.

 

Topográfiai térképek

Polgári keretek között az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek előállítása 1957-ben kezdődött Magyarországon. Az Egységes Országos Térképezési Rendszer bevezetése 1976-ban megtörtént. Az ország egyes területeire a korábbi topográfiai térképeket felújították és EOTR-be transzformálták, az ország más területein új felméréseket hajtottak végre, fotogrammetriai módszerekkel.

 

 

 

 

 

Jelenleg az EOTR térképek készenléti állapota a következő:

1:200 000 méretarány - 23 EOTR szelvény (Befejezve),

1:100 000 méretarány - 84 EOTR szelvény (befejezve),

1:25 000 méretarány - 196 EOTR szelvény (12 % készenlét),

1:10 000 méretarány - 3425 EOTR szelvény (84 % készenlét),

az országnak azon területein, ahol nincsenek EOTR térképek, ott a régi sztereovetületi rendszerű térképek használhatók.

Szükséges, elvégzendő munka a térinformatikát szolgáló digitális térképészeti alapadatbázis létrehozása Magyarországon, az 1:10 000 méretarányú, Egységes Országos Vetületi rendszerű (EOV) topográfiai térképek digitalizálása ill. felújítása révén.

Olyan digitalizálási és digitális térkép-felújítási technológiát szükséges bevezetni, amely kielégíti az alábbi követelményeket:

hiteles és államilag egységes legyen,

elégítse ki a hazai és európai műszaki, gazdasági, üzleti és jogi igényeket,

a digitális térképek tartalma, pontossága és adatformátuma a magyar és a nemzetközi szabványoknak feleljen meg,

tegye lehetővé a felhasználóknak, hogy a térképi vetület és a jelkulcsi elemeket transzformálhassák egyik rendszerből a másikba.

Az előző digitális adatállomány létrehozása az elkövetkező 5-10 év feladatát fogja képezni.

 

Földmérési alaptérképek

1973 óta a földmérési alaptérképeket az EOTR-ben készítik földi felméréssel vagy fotogrammetriai módszerrel. Az 1957 és 1973 között készült térképek felújítással "illesztették be" az EOTR-be. Az országot lefedő földmérési alaptérképek nagyobb része a régi kataszteri térképek felhasználásával készült.

A földmérési alaptérképek készenléti állapota a következő:

1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányú EOTR térkép (több, mint 12 ezer szelvény), készenlét: kb. 42 %;

1:1440, 1:2880, 1:1000, 1:2000 és 1:5000 méretarányú régi kataszteri térkép (henger és sztereó vetület, néha vetület nélküli), az ország területének 58 %-a.

Csak néhány városunk van, amelyik rendelkezik a földmérési alaptérképek digitális változatával. Ezek: Budapest, Szeged, Győr, Göd, Füzesabony, Dormánd, Letenye, Gödöllő, stb.

 

 

 

 

A földmérési alaptérképek digitális változatának előállítására és kezelésére a szabványosítás elkezdődött. A digitális földmérési alaptérképek (DFT) csereformátumára az állami földmérés ideiglenes szabályzata van érvényben.

Itt szükséges rögzíteni, hogy a földmérési alaptérkép és a kataszteri térkép eltérő fogalmak. A földmérési alaptérkép egy műszaki térkép, amely különféle célokat szolgál, tehát többcélú. A kataszteri térkép (nyilvántartási térkép) jellemzője az, hogy csak az ingatlan-nyilvántartás vezetésével együtt él, azzal együtt mindig a tulajdonok nyilvántartását biztosítja, a naprakész jogi állapotot tükrözi, az ingatlan-nyilvántartási adatokkal együtt biztosítja azok hitelességét. A kataszteri térkép tehát egycélú.

A változások vezetése eltérő. A földmérési alaptérképen a változásokat időközönként vezetik át. A kataszteri térképen a változásvezetésnek mindig naprakésznek kell lennie. A számítógépes adatállományban lévő földmérési alaptérkép akkor válhat nyilvántartásivá (kataszterivé), ha a térképi adatbázis és az ingatlan-nyilvántartási adatbázis összekapcsolása megtörténik.

 

Geokód

A térképen ábrázolandó objektum, amelyre a szöveges információ vonatkozik, az esetek többségében nem pontszerű, hanem területi (elemi kis terület) kiterjedésű. Helyének azonosításakor szükség van valamely konvencióra, amely kimondja, hogy az illető objektum melyik részére vonatkoztatjuk az objektum helyét azonosító koordinátákat (ilyen lehet pl. objektum súlypontja).

A nemzetközi gyakorlathoz igazodva közel húsz tárca és országos hatáskörű szerv közreműködésével és egyetértésével a MÉM mellett működő állami földmérési és térképészeti szervezet kidolgozta a geokód alkalmazásának konvencióját és "A geodéziai azonosítók rendszere" címen a 21/1986.(XII.28.) MÉM számú rendeletben közzétette. Röviddel később "A geokód kialakításáról, hitelesítéséről, tárolásáról és változásainak vezetéséről, valamint a geokóddal azonosított adatrendszerek tervezéséről szóló 9001/1987. (MÉM É.2.) MÉM számú közleményben az alaprendeletet ajánlásokkal egészítette ki.

A rendelet szerint térbeli objektum:

a) földmérési és földrajzi térképeken ábrázolt igazgatási egységek, külterületek, belterületek, zártkertek, tömbök (a továbbiakban együtt: nagyobb összefoglaló egységek) és földrészletek;

b) az Építményjegyzékben felsorolt építmények;

c) az olyan mesterséges létesítmények, természetes képződmények, országos jelentőségű védett természeti területek, hidrogeológiai, talajmechanikai, agrokémiai, geofizikai, geológiai, meteorológiai vagy egyéb olyan mérőhelyek, amelyeket az érdekelt minisztérium (országos hatáskörű szerv) objektumként kijelöl.

 

 

 

 

 

A geodéziai azonosító (a geokód) az objektumok földrajzi (térbeli) helyzetét megjelölő és azok fő jellegét is kifejező olyan adat, amelyet a különböző adatállományok összekapcsolhatósága és együttes hasznosítása érdekében az adatállományokban egységes és hiteles azonosítóként kell használni.

Jelenleg digitális formában geokód állomány csak a közigazgatási egységek vonatkozásában áll rendelkezésre.

 

Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az ország összes ingatlanának adatait, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

Önálló ingatlanként kell nyilvántartani:

a földrészleteket az épületekkel együtt, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg,

az épületet, ha az nem, vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona, továbbá a társasházban lévő öröklakást és a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, valamint az említett házakban a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget.

Az ingatlanok adatait tulajdoni lapokon tartják nyilván, amelynek

I. része az ingatlanra vonatkozó adatokat,

II.része a tulajdoni viszonyokat és az érdekeltek adatait,

III.része az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket tartalmazza (pl. haszonélvezeti jog, jelzálog jog, stb.).

A földrészletek és ingatlanok nyilvántartása hosszú időn át hagyományos papírmunka formájában, kataszteri térképek vezetésével együtt történt. A 70-es években elkezdődött az ingatlan-nyilvántartás automatizálása. Először "nagyszámítógépes" központi ingatlan-nyilvántartást vezettek be, majd 1992-re a FÖMI-ben kidolgozták a decentrális számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszert.

Jelenleg folyamatban van a kataszteri feladatokat ellátó földhivatalok korszerűsítése a PHARE segélyprogram keretében. A földügyi-térképészeti szakterület eddigi legnagyobb infrastruktúrafejlesztési programja, mely több szakaszból áll és több évig tart, célul tűzi ki az ingatlan-nyilvántartási és a földmérési-térképészeti szegmensek egyetlen számítógépes rendszerbe való integrálását, amit komplex ingatlankataszternek nevezünk.

Az ingatlankataszter automatizálásának első szakasza lezárult. Ez azt jelenti, hogy az ország valamennyi körzeti földhivatala el lett látva az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez szükséges számítástechnikai eszközökkel, illetve szükséges felhasználói szoftverrel. Emellett minden hivatalban telepítésre kerültek a tulajdoni lapok I. részének adatai, azaz több mint 6,5 millió ingatlan alapadatai. Ezek az adatok digitális formában a felhasználók rendelkezésére állnak.

Az ingatlankataszter földmérési-térképészeti szegmensének megvalósítása előkészítés alatt áll. A megvalósítás 1994-95-re várható. E rendszer első elemeként a következő digitális adatbázisok - amelyek adatai nagyrészt már most rendelkezésre állnak - kerülnek decentralizált formában telepítésre:

vízszintes és magassági alappont hálózat pontjainak adatai;

közigazgatási egységek (beleértve fekvéseket is) határvonalának és geokódjának adatai.

Az ország kataszteri térképi adatainak digitális formában való rendelkezésre állása hazánk teljes területére vonatkozóan mintegy 10-15 év alatt várható. A városi belterületek esetében ez a folyamat természetesen lerövidíthető.

 

 

 

 

 

 

Földművelésügyi Minisztérium

Földügyi és Térképészeti Főosztály

1860. Budapest 55. Pf.: 1.

Tel.: 131 3736

Fax: 111 2021

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő