8. FEJEZET - TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

8. FEJEZET - TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

8. Fejezet - TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK

Szerkesztette: Hugh Calkins, State University of New York at Buffalo

Magyar változat: Mezősi Gábor, József Attila Tudományegyetem, Szeged

A. BEVEZETÉS

Társadalmi-gazdasági adatok

Aggregált és nem aggregált adatok

Területi és idősoros adatok

B. A GIS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATAI

A társadalmi-gazdasági adatok forrásai

"Földrajz"

Másodlagos társadalmi-gazdasági adatok felhasználásánál felmerülő kérdések

C. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK FORRÁSAI

Népszámlálás

Gazdasági felmérések

Mezőgazdasági felmérések

Munkaerőstatisztikák

Ingatlannyilvántartás

Szállítási és infrastrukturális nyilvántartások

Igazgatási nyilvántartások

D. USA NÉPSZÁMLÁLÁSA

A népszámlálás folyamata, Tartalom

Az 1990-es népszámlálás tartalma

A visszaérkező anyagok feldolgozása

Földrajzi azonosítás

Népszámlálási adatgyűjtő zónák

A népszámlálási adatok elérhetősége

E. TIGER

Fejlődés, Tartalom, TIGER fájlok piaca

A TIGER nem választási célú használata

F. INGATLANNYILVÁNTARTÁS

Az ingatlannyilvántartás naprakészen tartása

Az ingatlannyilvántartás korszerűsítése

IRODALOM

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

 

MEGJEGYZÉS

Hasznos ezt a fejezetet az adatféleségek különböző példáival illusztrálni, beleértve a népszámlálási adatokat is, összefoglaló térképeket, jelentéseket és szalagon lévő digitális adatokat.

 

 

8. Fejezet - Társadalmi-gazdasági adatok

Szerkesztette: Hugh Calkins, State University of New York at Buffalo

Magyar változat: Mezősi Gábor, József Attila Tudományegyetem

A. Bevezetés

Társadalmi-gazdasági adatok

- adatok az emberekről, az emberi tevékenységekről és a térről és/vagy strukturákról, amely az emberi tevékenységeket irányítja

- sajátos osztályai magukba foglalják:

- demográfia (kor, nem, etnikai és családi helyzet, képzettség)

- lakás (minőség, ár)

- vándorlás (migráció)

- szállítás

- gazdaság (személyi jövedelmek, foglalkoztatottság, ipar, regionális növekedés)

- kereskedelem (vásárlókörzetek, áruházak helyei, címlisták)

Aggregált és nem aggregált adatok

- nem aggregált adatok - az egyedi tulajdonságok adatai, pl.:

- a személy kora, neme, iskolázottsága, jövedelme, munkaköre stb.

- egy kisáruház eladásai, alkalmazottainak száma, profitja stb.

- egy jármű rendszáma és típusa

- aggregált adatok - a megfigyeléseknek egy csoportját írják le meghatározott kritériumok együttesével

- a földrajzi adatokat gyakran csoportosítjuk térbeli egységenként, mint pl. szavazási körzetek, közlekedési zónák

- az aggregáció időintervallummal is elérhető

- pl. egy területet öt év alatt elhagyó személyek száma

- társadalmi-gazdasági csoportosítással is

- pl. 5 és 14 év közötti személyek

- példák az aggregált adatokra:

- egy választási körzet személyeinek száma, átlagos jövedelme, átlagos lakásértéke

- napi ingázások száma és az átlagos utazási távolság a városkörnyéki zónából a központi üzleti területre

Területi és idősoros adatok

- lapozz vissza a 6. Fejezetre

- a területi adatok több terület egy időintervallumáról adnak információt

- pl. Los Angeles választási körzeteinek átlag-jövedelme 1988-ban

- pl. az egyes államokból történt kivándorlás 1971-75 között

- az idősoros adatok egymást követő időpontokra adnak információt egy vagy több területre vonatkozóan

- pl. New York állam bevétele 1970-88-ig évenkénti bontásban

B. Társadalmi-gazdasági adatok a GIS-ek számára

A társadalmi-gazdasági adatok forrásai

- terepi felmérés

- sok adatot lakásonkénti vagy utcai interjúkkal gyűjtenek össze

- a terepi adatfelvétel gondos mintavételi tervezést igényel

- hogyan lehet biztosítani a reprezentatív mintát

- hogyan lehet elkerülni, hogy az utcai interjúk csak bizonyos csoportokra irányuljanak

- kormányzati statisztikák

- a kormány által gyűjtött és ismertetett statisztikák, amelyek tevékenységük részét képezik pl. népszámlálási hivatal (Magyarországon Országos Személyi- és Lakcímnyilvántartó Hivatal, korábban: népesség nyilvántartó)

- általában az egész népességre kiterjednek, kivéve, ha a mintavétel csak néhány népszámlálási kérdésre terjed ki

- kormányzati, közigazgatási adatok

- olyan adatok, amelyet a kormányzat közigazgatási funkciójának részeként gyűjt össze pl. adó, autónyilvántartás, vagyonadók

- ezek hasznos adatforrások, amelyek hitelessége garantált

- rendszerint csak kormányzati, vagy kutatási célra állnak rendelkezésre

- másodlagos adatok, melyeket más csoportok gyűjtenek, különböző célokból

- pl. a népszámlálás eredeti célja a kongresszusi kerületekre vonatkozó adatszolgáltatás volt

- társadalmi-gazdasági adatok növekvő számban érhetők el digitális formában a nem állami szektorban is

- kiskereskedők, házhoz szállítók a fontosabb kliensei ennek a csoportnak

- az eredendően népszámlálásból származó adatok más forrásból és felmérésből származókkal egészülhetnek ki

- adat gyűjthető az ügyfelek megrendelésére is (a változók speciális csoportjai, speciális földrajzi aggregált adatok vagy információk)

- a rendelésre való munka indokolja a magas költségeket, amelyek néha magasabbak, mint a "nyers" népszámlálásoké

"Földrajz"

- a társadalmi-gazdasági statisztikák a GIS-ben "földrajz" nélkül kevéssé használhatók, a "földrajz" az adatok helyének leírására szolgál

- pl. a népszámlálási körzetek adataihoz a népszámlási körzetek határait is meg kell adni

- a földrajz megengedi, hogy az adatokat földrajzilag aggregáljuk, pl. az egyes városok adatait nagyobb régiókba fűzzük össze

- a társadalmi-gazdasági adatok sok szállítója egyúttal a felmért területek adatait digitalizált formában szolgáltatja

- ezeknek a területeknek a határai időről időre változnak

- pl. a megyehatárok megváltoznak

- pl. a népszámlási körzetek határát minden népszámlálás után újra definiálják (lásd. 56. Fejezet Újrakörzetesítés)

- a változó földrajzi helyzet miatt nehéz idősoros adatokat ezekről a területekről összegyűjteni

- gyakran szükség van a felmért területről olyan adatsorra, mely egy másik terület felosztásnál található meg

- pl. adatok a népszámlálási körzetek szerint ismertek, szükségünk lenne az iskolai körzetek adataira, melynek határai az előbbivel nem megegyezőek

- ilyen átfedő területekkel kapcsolatos számításokat a GIS technika alkalmazása megkönnyítheti

- ezek a problémák sokszor a korrigálandó területi problémákba foglalhatók össze

- napjainkban jelentős a statisztikailag megalapozott technikák kifejlesztésére való törekvés a fenti problémával kapcsolatban (lásd. Openshaw, 1981.)

Másodlagos társadalmi-gazdasági adatok felhasználásánál felmerülő kérdések

- ár

- a másodlagos adatok rendszerint olcsóbbak a felméréssel készülteknél

- a kormányhivataloknak jelentős az adatgyűjtésre fordított kiadása (pl. USA népszámlálás), amely közvetetten a felhasználókat segíti, akik gyakran kevesebbet fizetnek érte, mint az adatok reális költsége

- dokumentáció

- a kormány által gyűjtött adatok esetén az információt alátámasztó dokumentációk minősége (pl. térképek) rendszerint magas

- az adatminőség

- az alulbecslés a legnagyobb probléma - a népszámlálás és más szociális felmérések hajlamosak bizonyos csoportok kihagyására, amely az eredményekben eltéréshez vezet

- az USA népszámlásában az alábecslés bizonyos szociális csoportoknál elérheti a 25%-t is

- adatátalakítás

- az átalakítás lépések szükségesek a GIS-be való bevitelhez

- a formák és adattípusok inkompatibilisek lehetnek

- aggregáció

- rendelkezésre állnak-e az adatok a megfelelő térbeli és időbeli aggregációs szinttel

- pl. az általános iskolák körzethatárának megváltoztatásához háztömb méretű, vagy ennél finomabb felbontásra van szükség

- pl. gázállomás helyének kijelöléséhez ugyanilyen szintű adatok szükségesek, bevásárló központok kijelöléséhez sokkal durvább (nagyobb aggregációjú) adatokra van szükség

- pénzforgalom

- a társadalmi adatok gyorsan változhatnak, elévülhetnek a születések, a halálozások, a migráció és a változó gazdaság miatt

- a kiskereskedők közti versenyhelyzetben fontos az adatok ismerete

- a USA-ban nagyobb népszámlálás csak tíz évenként történik, így az adatok tíz évesek is lehetnek

- gyakran készítenek olyan becsléseket a jelen vagy a jövő jelenségeire, melyek régi adatokat használnak fel

- területi pontosság

- a népszámlálás az emberek állandó lakóhelyéhez kapcsolódik - "éjszakai" népszámlálás

- "nappali" adatok a napközbeni helyzetről (munkahely, iskola stb.) informálnak, ezek általában standard forrásokban nem találhatók meg

- az egészségügyi adatsorok gyakran a kezelés helyéhez (kórház), nem pedig az állandó lakóhelyhez kapcsolhatók

- pl. a rákkeltő tényezőknek kitett helyek kiderítéséhez szükséges a betegek állandó lakhelyének bevonása is

C. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ADATOK FORRÁSAI

Népszámlálás

- korra, nemre, jövedelemre, képzettségre, etnikumra, vándorlásra, lakásminőségre, stb. vonatkozó kérdések

- összefoglaló statisztikák, melyeket a kutatásban, tervezésben, piackutatásban használnak, ezek számos országban finom földrajzi felbontásban érhetők el

- lásd a későbbiekben az USA esettanulmányát

Gazdasági felmérések

- a gazdasági aktivitás felsorolását és táblázatba foglalását minden 2-re és 7-re végződő év végén az USA Statisztikai Hivatala végzi

- az iparról részletes információ van

- alacsony szintű földrajzi felbontás (nagy mintavételi területek)

- a felmérések sok országban évente, negyedévente, vagy havonta készülnek, ahogy az információ visszaérkezik a cégektől

Mezőgazdasági felmérések

- éves adatok a növényekről, termésről, élő állatokról stb.

- a farmergazdaságok rendszeres felmérése sokkal kiterjedtebb

- térbelileg diszaggregált formában pl. megyei szinten állnak rendelkezésre

Munkaerőstatisztikák

- a foglalkoztatottak és munkanélküliek felsorolása

- az erőforrások rendszeres (pl. havi) felmérése alapján készülnek

- más, speciális célú felmérések gyakran kombinálódnak a rendszeres munkaerő felméréssel - pl. háztartási kiadások, pihenési-üdülési (rekreációs) szokások felmérése

- gyakran kis területekre (pl. városrészre) vonatkozó adat áll rendelkezésre

Ingatlannyilvántartás

- az ingatlanok adatsorainak leírása, tuladonos és értéke adózási szempontból

- rendszeresen (pl. évente) a helyi vagy megyei hatóság felfrissíti

- a területhasznosítás tervezésére is használatos

- néhány államban sajátos demográfiai információforrást is jelent

- lásd részletesebben a következő fejezetet

Szállítási és infrastrukturális nyilvántartások

- tervezés, igazgatás és eszközfenntartás

- beleértve az utakat, elektromos vezetékeket, gáz-, víz- és szennyvízvezetékeket

- a helyi felelősök (illetékes osztályok) gyűjtik össze az adatokat

- sok felhasználó számára értékes

- pl. épitőipari cégeknek szükségük van a betemetett vezetékek helyére

- pl. a vészhelyzetek menedzseléséért felelőknek (pl. tűzoltóság) szüksége van a veszélyes berendezésekre vonatkozó adatokra

- az ilyen adatok eladásával foglalkozó cégek kiterjedt piacot találtak, ami az adatgyűjtés relatív költségét csökkentheti

Igazgatási nyilvántartások, adatsorok

- járműnyilvántartás, adóvisszatérités, stb.

- felhasználható piaci és kutatási célokra

- 100%-os mintán alapulnak, térbelileg diszaggregálhatók

- bár a diszaggregáció problémákat okozhat a hitelességben

D. USA NÉPSZÁMLÁLÁSA

A népszámlálás folyamata

- cél a népesség összeírása a választási körzetek újradefiniálása szempontjából

- 10 évenként végzik (1960, 1970, stb.)

- a népszámlálás napja április elseje, a teljes összeírás néhány hétig tart

- a legtöbb háztartás az űrlapot postán kapja, néhányat a népszámlálók keresnek fel

Tartalom

melléklet - Az 1990-es népszámlálás tartalma

- a tételeknek két típusa van: amelyeket a népesség 100 %-a kitöltött, és amelyeket véletlen mintavétellel gyűjtötte

A visszaérkező anyagok feldolgozása

- automatikus kódolás digitális formára

- a nyilvánvaló tévedések, összefüggéstelenségek automatikus javítása

- néhány hiányzó tétel a mintavételi szabályokat használva automatikusan meghatározható

- más hiányzó tételeket valószínűségi alapon lehet megadni

- az összegyűjtött adatok a fő adatbázisba továbbíthatók

- a felvett adatok feldolgozása statisztikai összefoglalókat eredményez

Földrajzi azonosítás

- a visszaérkező válaszokat cím szerint azonosítják

- a címeket a digitális tájékoztató rendszert felhasználva földrajzi helyekhez kapcsolják

- az 1980-as népszámláláskor az USA urbanizálódott részeinek digitális földrajzi referenciájához a DIME kódrendszer fájljait használták

- az 1990-es népszámláláshoz a minden megyét lefedő TIGER fájlokat használták

- minthogy a TIGER fájlok a következő évtizedben jelentős hatást gyakorolhatnak a GIS-ekre, a következő részben ezt részletesen elemezzük

Népszámlálási adatgyűjtő zónák

- háztömböktől államokig terjednek

melléklet - Az 1990-es népszámlálási egységek

- mint azt korábban megjegyeztük, ezeknek a területeknek földrajzi határai és definíciói egyik népszámlálástól a másikig változhatnak

A népszámlálási adatok elérhetősége

- az adatgyűjtő zónák táblázatos statisztikái, pl. megyénkénti népesség, megyénkénti adott korú népesség

- kereszttáblázatok, pl. megyénkénti kor- és nem szerinti népesség

- speciális táblázatok, pl. a jellemzők tetszőleges kombinációi

- a lehetséges táblázatok és kereszttáblázatok száma végtelen, igen nagy a népszámlálási adatokat bemutató kötetek száma

- alternatív formák a termékek számára

- nyomtatott jelentések

- mágneses adathordozók, szalag, disk

- mikrofilm, cd,

- népszámlálási adatok forrásai

- állami adatközpontok forgalmazzák a népszámlálási adatokat

- magáncégek új, felhasználóbarát szempontok szerint állítanak elő adatokat (pl. a népesség táblázatos adata a javasolt bevásárló központoktól való távolság függvényében)

- földrajzi termékek rendelkezésre állnak

- az alaptérképek a mintavételi zónákat mutatják

- az urbán területekről atlaszok készülnek

- digitális termékek - határfájlok, TIGER

E. TIGER

Fejlődés

- a TIGER mozaikszó, földrajzilag kódolt, topográfiailag integrált rendszert jelent (angolul: Topologically Integrated Geographic Encoding and Referencing)

- terv:

- az 1990-es népszámlálást megelőző előfelmérések geográfiai és kartográfiai feladatainak támogatására

- a népszámlálási adatgyűjtés kiegészítésére és értékelésére

- az adatfeldolgozás és új kartográfiai termékek készítésének támogatása

- a TIGER fájlokat a népszámlálási iroda, az USGS közreműködésével készítette

Tartalom

A TIGER sorfájlok megyénként megyénként vannak szervezve

- ezek tartalmazzák:

- térképjeleket, mint út, vasút és folyó

- népszámlálási statisztikai területek határait

- politikai határokat

- nagyvárosi területeken a címjegyzéket és utcakódokat

TIGER fájlok piaca

- népszámlálási iroda

- az 1990-es adatok TIGER fájlja 1991 elejétől érhető el a fenti irodánál

- a prototípus és az előszámlálási TIGER fájlok ára mágneses szalagon 200 $ az első megyére és 25 $ minden további megyére ugyanarra az időszakban ugyanabban az államban

- az 50 állam és Washington adata 87450 $-ba kerül

- az előszámlálási fájlok CD ROM-on is megtalálhatók 250 $-os áron, 40 diszk szükséges egy adott állam összes adatához (az árak 1990 januáriak)

- harmadik személynek történő értékesítések

- 1989 decemberében 25 eladó értesítette a választási irodát, hogy a TIGER fájlok feldolgozott változatát piacra dobják, számos esetben olyan szoftverrel együtt, amely a felhasználók számára egyszerűbb és gyorsabb adatelérést tesz lehetővé

- ezek közül számos terméket mikroszámítógépes feldolgozásra terveztek

A TIGER nem népszámlálási célú használata

- a TIGER fájlok más célok esetén is értékesek

- pl. a vevők címlistája

- pl. közlekedési utvonalak tervezése csomagtovábbításhoz vagy iránytaxi útvonalához

- ilyen célokra a TIGER fájloknak mindig a legfrissebb adatokkal kell rendelkeznie, de a népszámlálási iroda csak tíz évenként újítja azokat

- a TIGER fájlok technikai részleteivel 29. Fejezet foglalkozik

F. INGATLANNYILVÁNTARTÁS

Az ingatlannyilvántartás naprakészen tartása

- a helyi hatóságok számos rendszert dolgoztak ki az USA-ban főleg a városi területeken a földterületek kezelésére

- más országokban még hatékonyabb koordináció van a helyi és nemzeti szint között pl. Ausztrália

- a különböző országok gyakorlata a földbirtoklási rendszertől függ

- az ingatlannyilvántartás alapkategóriája a parcella, azaz a tulajdonjog alapegysége

- tradicionálisan az ingatlannyilvántartást kézi módszerekkel csinálták, ez sok esetben kétszáz évre nyúlik vissza (Magyarországon 1767-ben kezdődött)

- az ingatlannyilvántartás a helyi adózási rendszer, igazgatás alapját képezi ugyanúgy mint a tulajdonjog és a parcellaviszonyok megváltozása

Az ingatlannyilvántartás korszerűsítése

- a pontos ingatlannyilvántartási rendszerek pontos alaptérképeket követelnek elég nagy méretarányban pl. 1:1.000

- ilyen alaptérkép általában nem áll rendelkezésre mindenütt az USA-ban, csak a leggazdagabb önkormányzatoknak áll módjukban ilyet készíteni pl. légifényképekről

- az ilyen kataszter a tulajdonviszonyok feltérképezésére használatos

- az ingatlannyilvántartási rendszer létrehozásának költségeit legalább részben fedezni lehet az adatértékesítésből (közmű, tervezés, beruházás)

- a többcélú kataszterek (MPC) a kataszter sokcélú használatának

elvét valósítják meg

- miután az ingatlannyilvántartási rendszerek számos különböző törvénytől függetlenül alakultak ki, a megközelítés alig szabványosított (szoftver stb.)

- az MPC alkalmazásait részletesebben lásd az 54. Fejezetben

IRODALOM

The Bureau of the Census, US Department of Commerce produces numerous documents on the Census and its products, including TIGER. Factfinder for the Nation describes data available from the Census Bureau.

Marx, R. W., ed, 1990. "The Census Bureau's TIGER System," a special issue of Cartography and Geographic Information Systems Vol 17( 1 ).

Kaplan, C.P. and T.L. van Valey, 1980. CENSUS '80: Continuing the Factfinder Tradition,US Department of Commerce, Bureau of the Census.

Richards, D. and P.M. Jones, 1984. "General sources of information," in R.L. Davies and D.S. Rogers, eds., Store Location and Store Assessment Research, John Wiley and Sons, New York, Chapter 4.

Marx, R.W., 1986. "The TIGER System: Automating the Geographic Structure of the United States Census," Government Publications Review 13:181-201.

Openshaw S., 1977. "A geogaphical solution to scale and aggregation problems in region-building, partitioning and spatial modelling," lnstitute of British Geographers,Transactions 2(NS):459-72.

Openshaw S., and P.J. Taylor, 1981. "The modifiable areal unit problem," in N. Wrigley and R.J. Bennett, editors, Quantitative Geography: A British View, Routledge, London.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Az USA népszámlálásának egyik fő kérdése a titkosság megőrzésének szükségessége közvetlen konfliktust okoz a sokcélú diszaggregált adatok igényével szemben. Milyen tényezőket kell figyelembe venni, hogy megszüntessük ezeket a konfliktusteremtő szükségleteket? Egyensúlyt teremthet-e a GIS használata?

2. Dolgozzon ki egy sémát például a TIGER-t használva valamennyi utca és a hozzá kapcsolódó címjegyzék digitális fájljának létrehozására, felfrissítésére, karbantartására . Milyenek lesznek a költségek és milyen előnyei lennének a jelenlegi helyzettel szemben?

3. "A tízévenkénti népszámlálás elve közel 200 évvel ezelőttről származik és egyre alkalmatlannabbá válik a modern korban." Fejtsd ki!

4. Számos program (mint például Lotus 1-2-3) lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a táblázatos adatokon a kapcsolatok széles skáláját vizsgálja. Fejtse ki a földrajzi "adatlap" lehetőségeit, mire jók és milyen alkalmazások valósíthatók meg vele.

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő