Ajánlás a digitális térképi alapú információs rendszerek tartalmára és használatára a TIR keretében
Készítette:
Dr. Csemniczky László
Hajba Károlyné
Dr. Niklasz László
Budapest, 1993. május
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó
Bevezetés
I. A digitális közmű- és területfelhasználási térkép
funkcionális megközelítése
1.1 Jelenlegi helyzet
1.2 Keretfeltételek
1.2.1 Szervezeti/szervezési adottságok
1.2.2 Célkitűzések
1.3 A közmű- és a területfelhasználási térkép
funkcionalitásával szembeni igények
1.3.1 A grafikus/geometriai funkciókkal és
teljesítőképességükkel szembeni igény
1.3.2 Az adatstruktúrával szembeni igények
1.3.3 A kommunikációs képességgel szembeni igények
1.3.4 A rendszer-ergonómiával szembeni igények
II. A földmérési alaptérkép, mint a közmű- és a
területfelhasználási térkép alapja
2.1 Jelenlegi helyzet
2.2 Cél megfogalmazása; a földmérési alaptérképpel szembeni
igények
2.3 Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás
2.4 A földmérési-térképészeti szakhatóság és a helyi
önkormányzat, ill. a közmű-
üzemeltető közti együttműködés
III. Adatnyerés, adatok aktualizálása és kilépö adatok
3.1 Adatnyerés
3.1.1 Manuális digitalizálás
3.1.2 Automatikus digitalizálás (szkennelés)
3.1.3 Hibrid technika
3.1.4 A nem grafikus adatok rögzítése
3.2 Adatok aktualizálása
3.2.1 A digitális földmérési alaptérkép változásvezetése
3.2.2 A digitális közműtérképek aktualizálása
3.2.3 A digitális területfelhasználási térkép aktualizálása
3.3 Adatok kiadása
3.3.1 Az adatkivitel különböző módjai
3.3.2 A kilépő szak- és térbeli hivatkozású adatok halmazai
3.3.3 Az adatkivitel szervezése
3.3.4 Ajánlás a grafikus adatok körének változataira
3.3.5 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó
közműadatok körére
3.3.6 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó
területfelhasználási adatok
körére
IV. Közműhálózatok és közterületek bemérése, adatáramlás a
digitális
adatállományok feltöltéséhez és felhasználás céljára
4.1 Jogszabályi kötelezettségek a közműhálózatok bemérésénél
4.2 Szakmai előírások és szabályzatok
4.2.1 Jogszabályok
4.2.2 Szakmai szabályzatok, utasítások, ajánlások
4.3 A helyi felmérés feladatai
4.4 Adatfelvételi eljárások a bemérésénél
4.5 Adatáramlás a digitális adatállományok feltöltéséhez
4.5.1 Adatok átalakítása hagyományos felmérés esetén
4.5.2 Adatáramlás a számítógéppel támogatott felmérésnél
4.6 Adatok felhasználása
4.6.1 A digitális közmű- és közterületi adatok átvétele a
településirányítási
információs rendszerbe
4.6.2 Adatok felhasználása egyéb célokra
V. A területrendezési tervek szerepe a TIR-ben
5.1 Regionális rendezési terv
5.2 Általános rendezési terv, övezeti terv
5.3 Összevont településrendezési terv
5.4 Részletes rendezési terv
VI. A térbeli hivatkozású adatok adatcsere formátuma
6.1 Adatmodell interfészek
6.1.1 DFT adatcsere formátum
6.1.2 IGES adatcsere formátum CAD-adatok számára
6.1.3 DXF adatcsere formátum
6.2 Képadatok interfészei
6.2.1 CGM-fájl, mint képadat interfész szabvány
6.2.2 Raszterképek
6.3 Ajánlás közműadatok csereformátumára
6.4 Ajánlás területfelhasználási adatok csereformátumára
Rövidítések, fogalmi szótár
Irodalomjegyzék
Függelékek
A) Közműszakág adatkörök
B) Területfelhasználási adatkörök
C) Területrendezési adatkörök
D) A DFT-re építhető önkormányzati tevékenységek
I. A digitális közmű- és területfelhasználási térkép
funkcionális megközelítése
A közmű- és területfelhasználási (ez utóbbi hagyományos,
analóg formájában nem bevezetett termék) térképek, a területrendezési tervek a
településirányításban jelentős szerepet játszanak többek között:
a) az építésügyi hatósági és igazgatási feladatoknál, pl.
- településfejlesztési koncepciók kialakítása,
- önkormányzati és egyéb beruházások, közműfejlesztések
koordinálása,
- tervezett közművezetékek építési helyszükségletének
elbírálása,
- építési engedély kérelmek elbírálása,
- területfelhasználás engedélyezése,
- közműegyeztetés stb.
b) közmű üzemeltetési feladatoknál, pl.
- fejlesztési tervek kidolgozása,
- műszaki fejlesztési feladatok,
- beruházási, statisztikai munkálatok stb.
c) település gazdálkodási feladatoknál, pl.
- zöldterületek, parkok, fák gondozása,
- közterületek, utak karbantartása,
- ingatlanvagyon kataszter vezetése stb.
1.1 Jelenlegi helyzet
Az önkormányzatok, a közműüzemeltetők az előzőekben vázolt
feladatokhoz grafikus térképeket használnak, hagyományos módon, manuálisan kezelve.
Ez azt jelenti, hogy a közművezetékekre és azok tartozékaira vonatkozó geometriai,
méret és műszaki adatok a térképeken, ill. az ezekhez kapcsolódó további műszaki,
leíró szakadatok, különálló nyilvántartásokban - közműadattár,
közműnyilvántartás mellékletei - találhatók. Amennyiben a két dokumentációs
forma között kapcsolatok teremthetők, úgy "manuálisan vezetett információs
rendszerről" beszélhetünk.
A közműüzemeltető vállalat nagyságától, a szakágtól, az
alkalmazott bemérési technológiától, a felhasználás módjától stb. függően,
különböző méretarányú, pontosságú, tartalmú és részben ábrázolású grafikus
térképek, helyszínrajzok és egyéb grafikus bizonylatok állnak rendelkezésre. Ez
értelemszerűen az alfanumerikus bizonylatokra is érvényes, különös tekintettel a
tartalmukra és a rendezettségükre. Annak ellenére, hogy minden információ a
"műszaki előírások szerint" (lásd 3/1979. ÉVM sz. Utasítás 1.
sz.mellékletet) született, különböző dokumentáció formák széles skálája van
használatban.
A manuálisan vezetett közműnyilvántartás problémaköre
szerteágazó. Kiemelten kell ezek közül említeni a következőket:
- a térképeknél a tartalom ábrázolása és a méretarány közti
kapcsolat rugalmatlan,
- ráfordítás-igényes és nehezen szervezhető a dokumentumok
folyamatos aktualizálása,
- hiányosak a hivatkozások és a kapcsolódások a különböző
dokumentumok között,
- könnyen keletkeznek hibák, pl. a többcélú dokumentumok -
közműalaptérkép - vezetése
során,
- rendkívül ráfordítás-igényes az adott, kiválasztott
információk kigyűjtése és feldolgozása,
- a nyilvántartás szervezettsége, szinvonala és intézményi
megoldása eltérő.
Véleményünk szerint a fenti problémák hatékony megoldása csak a
TIR keretében, digitális formában vezetett nyilvántartástól várható.
A területfelhasználási térkép nyilvántartása és vezetése
manuális formában nem megoldott, előrelépés csak a grafikus adatfeldolgozás
alkalmazásától várható.
1.2 Keretfeltételek
A TIR keretében az önkormányzat és a rendszer további résztvevői
különböző feladatokra, különböző célok elérése érdekében használhatják a
digitális térképeket. A különböző feladatok, célok eltérő igényeket
támasztanak a digitális térképi adatrendszerekkel szemben. A megfogalmazott
elvárások, igények képezik azt a keretet, amihez igazodva, funkcionális
megközelítéssel célszerű a digitális térképműveket a TIR számára kialakítani.
A keretfeltételeket, amelyek végül is a digitális térképművek funkcionális
kialakítását meghatározzák az egyes résztvevők szabják meg. Ezek függvényei a
szervezeti adottságoknak és a célkitűzéseknek is.
1.2.1 Szervezeti és szervezési adottságok
Kérdés: Következmények:
a) KKN az önkormányzat szerve- Ha nem, külön kell ügyelni
zetén belül működik? integrációjára a TIR-be.
b) Vonalas vagy felületi kiterje- Információ mennyisége és sűrű-
désű, eloszlású információk ség eltérő. Figyelni kell a
kapcso-
kezeléséről van szó? lódó, ill. azonos hatásteületen lévő
szakterületekre.
c) Különböző térképműveket kí- Döntést kell hozni, hogy
melyik
vánunk feldolgozni? típust akarjuk digitális formába
Pl. különböző célú, temati- átalakítani, ha többet, akkor sor-
kájú, méretarányú (közmű- rendet kell meghatározni.
térkép, áttekintő szakági Generalizálási, adatredundancia
helyszínrajz stb.) problémák.
d) Meglevő szakadatokat, nyil- Logikai kapcsolatok, közös azono-
vántartásokat kívánunk-e sítók és a hivatkozási rendszer
kapcsolni? figyelembe vétele.
e) Rendelkezésre áll-e már a DFT? Lásd II. Fejezetet.
1.2.2 Célkitűzések
Kérdés: Következmények:
a) A teljes grafikus térképállo- Sorrendiség és ütemezés, aktu-
mányt át kívánjuk alakítani? alizálás módjának kidolgozása.
b) Egyéb digitálisan tárolt Objektumok, interfész felüleletek
adatokat is fel kell dolgozni? definiálása szükséges.
c) A jövőbeni digitális térkép- Objektumok, objektumkapcsolatok,
állományokból kívánunk-e ill. a célfeladatokhoz szükséges
adatokat feldolgozni? interfész felületek definiálása.
d) Akarunk-e közműhálózat A releváns, meglevő dokumen-
nyilvántartást (nem csak tációk (térképek, kartotékok,
térkép nyilvántartást) listák) figyelembe vételével
kialakítani? objektumok, ojektum struktúrák,
azonosítók stb. definiálása.
e) Létezik már adatfeldolgozási Integrálása a kialakított kon-
rendszer? cepcióba.
1.3 A közmű- és területfelhasználási térképek
funkcionalitásával szembeni igények
A fenti digitális térképművektől elvárjuk, hogy támogassák a
rájuk épülő fejlesztési, tervezési, nyilvántartási, szakigazgatási feladatokat. A
TIR keretében megjelenő feladatok megoldásához a digitális térképművel szemben a
következő általános igényeket támasztjuk:
- a grafikus/geometriai funkciókkal szembeni igények,
- az adatstruktúrával szembeni igények,
- a kommunikációs képességgel szembeni igények,
- a rendszer ergonómiájával szembeni igények.
A fenti igények kielégítéséhez mindenképpen megfelelő
térinformatikai rendszerre van szükség.
1.3.1 A grafikus/geometriai funkciókkal és
teljesítőképességükkel szembeni igények
- Olyan rendszerstruktúra jöjjön létre, ami lehetővé teszi az
adatok differenciált szervezését a célból, hogy adott ill. szabadon választható
feltételek szerinti elemzések eredményei megjeleníthetők legyenek. A tartalmi
szelektívitás értelmében az elemzési képességnek nemcsak geometriai, hanem
szakadatok vonatkozásában is léteznie kell. A megjelenítési paramétereket
táblázatokban kell tudni kezelni, ezáltal rugalmasan elérhetők a különböző
megjelenítési formák, mint pl. szimbólumok, vonaltípusok, szinek stb.
- Szelvényezés-független adatkezelés szükséges, ami lehetővé
teszi, hogy az adatokat egyszerűen és gyorsan jelenítsük meg, különböző
méretarányokban. Ennek a rugalmasságnak akkor lépnek fel a határai, amikor a
kicsinyítésnél az emberi szem az egymás mellett fekvő objektumokat már nem tudja
egymástól elválasztani. Ekkor generalizálást kell végrehajtani a grafika
módosítására. A generalizálás problémája igen szerteágazó. Függetlenül attól
a ténytől, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések még nincsenek lezárva, felvetődik
a kérdés, hogy ezt a feladatot teljes komplexitásában érdemes-e automatizálni.
A térkép túl nagy léptékű felnagyításakor is felléphetnek
problémák, ilyenkor pl. az adott objektum térbeli elhelyezkedése, az információk - a
részletek - közti összefüggések vesznek el szem elől. Amennyiben a különböző
térképi dokumentumok között csak "csekély méretarány különbségek"
vannak, akkor egy jól megválasztott közbülső "bázis méretarány" az
adatkezelésnél lehetőséget nyújt a m.a. variációk lefedésére.
- Logikai kapcsolat legyen a grafikus megjelenítésnél az ábra és a
hozzá tartozó szimbólumok és feliratok között. Ezek a kapcsolatok többek között
abban jelentkeznek, hogy geometriai elemek létrehozásakor vagy törlésekor a hozzájuk
tartozó szimbólumok és feliratok is automatikusan létrehozásra vagy törlésre
kerülnek, ill. egy geometriai elem grafikus leképzésének szöveges változtatásakor a
térinformatikai rendszer ezt a változtatást automatikusan átvezeti.
- A térkép-geometriában levő logikai kapcsolatokat a rendszer
építi fel.
A különböző térképi geometriák között korreláció van, pl.
egy olyan nyomvonalnál, amelynek mentén több kábel van lefektetve. Ebben az esetben
nem csak "átkapcsolni" kell tudni a kétfajta - nyomvonal ábrázolása
és/vagy összes vezeték ábrázolása - ábrázolási mód között, hanem
lehetőségnek kell nyílnia pl. az egyes kábelek nyomvonalának a lekérdezésére is.
Továbbá a geometria logikai kapcsolatrendszerében, a feladatnak megfelelően, egy adott
geometriából egyes elemeket logikailag egy másik geometriába át kell tudni vinni.
- A geometria megváltoztatása után az adatok elfogadhatóságának
vizsgálata és konzisztenciájának biztosítása.
A grafikai/geometriai funkcióknak olyan komponenseket kell
tartalmazniuk, amelyek az adatrögzítésnél, a változásvezetésnél az adatok
elfogadhatóságát vizsgálják és ezáltal biztosítják a megfelelő
adatkonzisztenciát.
1.3.2 Az adatstruktúrával szembeni igények
Ez a kérdéskör az igényfelsorolás középpontjában áll, mivel
itt kerül megfogalmazásra az a struktúra, ami a grafikus feldolgozásból az
információs rendszerbe való átmenetet biztosítja.
- Adatok megkülönböztetése.
Az említett térképek adatstruktúrájának logiai és arra épülő
grafikai megkülönböztetést kell biztosítania valamennyi adatnál. A
struktúrálásnak biztosítania kell a kisebb-nagyobb elem/objektum csoportok
együttesének meghatározását. Ebből megérthető, hogy ez a megkülönböztetés
több mint a geometriai adatoknak egy "fedvényhez" való hozzárendelése,
gyakran képezi ez az alapját többek között a gyors adatelérésnek és információ
rendelkezésre állásnak a TIR keretében jelentkező elemzési és adatkiadási
feladatoknál.
Ez egyaránt vonatkozik a közmű szakági térképeknek, az
áttekintő, vagy tematikus térképeknek grafikus formában való megjelenítésére. Itt
kell azt is eldönteni, hogy a magasságok hivatkozási szintjét miként választjuk meg.
Amennyiben ezt az EOMA-hoz illesztjük, akkor további döntést igényel, hogy a
magasságot attributumként, vagy a gyors elérés érdekében 3. koordinátaként
vezetjük-e be.
- Objektumok és elemek definiálása.
A kialakításkor az objektum és elem fogalmát kizárólag a
felhasználó szemszögéből jelentkező definiálási igény szabja meg, és ezt kell
mindenkor a rendszertől függően átalakítani. Az objektumok és elemek
meghatározásakor különös jelentőséggel bír a kezdő- és végpontok
elhatárolása. Feltételként jelentkezhetnek pl. hálózat betáplálási, -kapcsolási,
-vezérlési, vagy földrajzi hely hozzárendelési (pl. utca geokód) pontok. Az
objektumokat további elemekre kell tudni bontani. Meghatározásuk célszerű, ha a
vezetékek, vagy közterületek szakadatok szerinti változását követik, pl. anyag,
átmérő, burkolat, használat stb. szerint. Nemcsak az objektumok elemek szerinti
felosztását kell az adatstruktúrának tükröznie, hanem az elemek és az objektum
közti kapcsolatokat is, pl. vezetékszakaszok és egyéb objektumok egymással való
kapcsolatát, vagy vezetékszakaszok és bekötővezetékek kapcsolatát stb.
- Kapcsolat a geometriai és a szakadatok között.
A közműtérképeken a grafikus ábrázolás össze van kapcsolva az
alfanumerikus adatokkal. Ez pl. számozásokban, méret és műszaki adatokban jelenik
meg. Ezt a logikai kapcsolatot az adatstruktúrának is tükröznie kell.
Ezenkívül a digitális térképműnél még két aspektusnak van
jelentősége, ezek:
- További alfanumerikus adatok hozzárendelése, amelyeket nem vagy
csak igény szerint kell
felirat formájában megjeleníteni, ill. ha feladatorientáltan kell
adatleválogatást lehetővé tenni,
akkor kijelölés alapján meghatározott, szabadon definiálható
megjelenítési paraméter.
- Nagyobb mennyiségű műszaki vagy egyéb adat hozzárendelése a
digitális térkép definiált
objektumaihoz ill. elemeihez.
- Azonosítási rendszerek generálása vagy feldolgozása.
Az előzőekben hivatkozott kommunikációs struktúrák megvalósítá
sának feltétele egyértelmű azonosítási rendszer alkalmazása.
Azonosítók gyakran már rendelkezésre állnak, pl. műtárgyak
számai vagy nevei, tömbszámok, földrészlet geokódok stb. Ezek felhasználásával,
vagy nélkülük, de az adott objektum és elem struktúrát mindenképpen figyelembe
véve kell az azonosítási rendszert létrehozni.
- Aktualizálási utasítások szerinti adat konzisztencia.
Különösen a közműtérképeknél érdekes az aktualizálás, azaz a
változásvezetési utasítások dinamikus végrehajtása. Kiemelt igény, hogy a
változásvezetési eljárás, egyes előre megadott kritériumok szerint teljesüljön,
és így biztosítva legyen az adatstruktúra minősége, az adatok konzisztenciája. Ez a
következőket jelenti:
- A geometria megváltoztatásakor az érintett objektumok és elemek a
térinformatikai rendszer
által a megadások szerint újra definiálásra kerülnek, éppúgy az
objektum és elem
kapcsolatok is.
- A grafikához kapcsolódó alfanumerikus adatok a változtatás után
szintén továbbvezetésre
kerülnek. Amennyiben szakadatbázisból kapcsolódnak adatok a
geometriához, az aktualizálás
a rendszer részéről itt is megtörténik. Ennek a folyamatnak
fordítva is le kell tudni
játszódnia, azaz a szakadatbázis változását a grafikánál is
realizálni kell tudni.
- Az azonosítási rendszereknek a térinformatikai rendszer
részéről a megváltozott helyzethez
kell illeszkedniük, amikor egy grafikus/geometriai aktualizálási
utasítás hatására pl. új
vezetékszakasz jön létre, ami kihatással van az azonosító
rendszerre (új azonosítót kell
képezni). Ez egyúttal következményekkel járhat, mind a rendszeren
belüli szakadatokra,
mind a kapcsolt szakadatbázisokra.
1.3.3 A kommunikációs képességgel szembeni igények
A digitális közmű- és területfelhasználási térképi adatok a
TIR-en belül nem elszigetelten jelennek meg, ezért a térinformatikai rendszernek
kommunikációs interfészekkel kell szolgálnia, mind az adatok felvételéhez, mind azok
kiadásához. Különös tekintettel az említett térképek funkciójára, a
kommunikációs képességgel szemben támasztott fontosabb igények a következők:
- Adattovábbítás
Az említett digitális térképművek azt a célt szolgálják, hogy a
közműhálózatok, ill. a közterületek műtárgyait, létesítményeit, mesterséges
és természetes objektumait dokumentálják. Az adatok logikai megkülönböztetése az
előzőekben taglalt adatstrutúrának megfelelő. Az előző pontban jelzett aspektusok
konzekvens továbbviteléből adódik a kommunikáció, egyrészt az adott térképművön
belül, másrészt a meglevő vagy létrehozandó műszaki és hagyományos
szakadatbázisok között. Ez a kommunikáció nem csak az adatfeldolgozásból eredő
szűk adattranszfert jelenti, hanem mindenek előtt a programok szintjén az
interfészeken keresztüli akadálytalan kétirányú kommunikációt.
Természetesen a kapcsolódó teljes adatállománynak konzisztensnek
kell maradnia, azaz mindkét részrendszerben jelen levő, odatartozó adatoknak
formálisan ellentmondás menteseknek kell lenniük.
- Adatátvétel
Az adatátvételnél a következö lehetőségekre kell figyelemmel
lenni:
- adatok DFT-ből,
- adatok helyszíni bemérésből,
- műtárgyak kezeléséből, közterület használatából származó
adatok stb.
A DFT adatainak átvételekor többek között a szervezési és
pénzügyi keretfeltételekre kell tekintettel lenni.
- 8 -
Lehetséges interfész probléma és felléphetnek problémák az
adatstruktúrával, az adatmennyiséggel, a folyamatos aktualizálással és adatátvétel
technikai megoldásával kapcsolatosan is.
Az önkormányzatnak meg kell határoznia, hogy a DFT-t milyen
tartalommal, esetleg melyik részhalmazát veszi át a TIR-be. Alapvetően két
eljárás képzelhető el:
- Valamennyi adat átvétele, és utólagos szelektálás a konkrét
feladatoknak megfelelően.
Előnyök: Hátrányok:
Teljes rugalmasság, nincs korláto- Nagy - részben fölösleges -
zás az új feladatok tekintetében. adatmennyiséget kell kezelni;
saját szelekciós programokat,
és azok karbantartását feltételezi.
- Az adott feladatoknak megfelelően szelektált adatok átvétele.
Előnyök: Hátrányok:
Nincs fölösleges adat. Korlátozott rugalmasság új
feladatok felvetésekor.
A DFT folyamatos továbbvezetése a földhivatalok feladata. Az
önkormányzatnak, a közműüzemeltetőknek érdeke az aktuális adatok átvétele. Ehhez
egy alkalmas eljárást kell kialakítani, aminek elsődlegesen arra kellene irányúlnia,
hogy ne a teljes adatállomány kerüljön adott időintervallumokban cserére - új a
régi ellenében -, hanem csak az ún. változási különbség adatok.
Ebből a következő konzekvenciák adódnak:
- A DFT olyan logikai adatstruktúrával rendelkezik, amelyben
objektumok vannak definiálva. A változási különbség adatok elsődlegesen erre a
struktúrára vonatkoznak, és kevésbé egyes geometriai elemekre. Ebből következik,
hogy az átadási/átvételi interfésznek ezt a struktúrát kell leképeznie és a TIR
üzemeltetőjének ezt a struktúrát utólag nem szabad megváltoztatnia. A mégis
szükséges változtatások a DFT-ben, (pl. a közterület szabaddá tétele, a házszám
eltolása az ún. pallérméretek elhelyezésekor stb.) a struktúrát nem
befolyásolják.
- A helyszíni bemérések adatainak átvételekor szükséges
tennivalókat a IV. Fejezet taglalja.
- A közmű- és közterületi műtárgyak adatainak átvétele azért
szükséges, hogy egyrészt ugyanazon azonosító rendszerrel rendelkezzünk, másrészt
az adatváltoztatás ellátását felelősséggel lehessen végrehajtani. Itt kell szólni
a továbbfeldolgozás jelentőségéről:
- A helyszíni beméréskor és az ehhez kapcsolódó kiértékeléskor
a koordinátákat - és amennyiben lehetséges a geometriát a kívánt adatstruktúrának
megfelelően célszerű előállítani.
- Amennyiben a rajzi dokumentáció "valódi geometriát"
(pl. csőhálózat) ábrázol, úgy szakszerű bemérés esetén és azt követően a
kommunikációs interfészek felhasználásával a közműtérképek aktualizálása
hatékonyan hajtható végre.
- Több, nagy vezetékhálózat együttes ábrázolásakor ismert, hogy
a térképen grafikus megkülönböztető jelzést célszerű alkalmazni, hogy a
vezetékrendszerek egymástól elválasztottan, egyenként, összefüggéseikkel
nyomonkövethetők legyenek. Gyakran nem elegendő az adatokat átvenni a vezeték
beméréséből, a struktúra kialakítása mellett további interaktív utófeldolgozás
szükséges, hogy a bemérési eredményeket a meglevő ábrázoláshoz illesszék.
Esetleg a digitalizált előzmény ellenőrzése válik szükségessé, hogy a valós
helyzet helyreálljon.
- A digitális közműtérképek adatainak oly módon kell
előkészítettnek lenniük, hogy a felhasználó az adatok további feldolgozásánál -
pl. a hálózatok elemzésénél, a kárstatisztikánál - azok közvetlenül elérhetők
legyenek.
1.3.4 A rendszer ergonómiájával szembeni igények
A rendszer-ergonómia egyik oldalról összekötő kapocs a hardver és
a szoftver között, másrészt egy követelményrendszer a digitális közműtérképmű
funkcióorientált kialakításához. Eszerint a digitális térképművel szemben
támasztott ésszerűsítési kritériumok összessége - amit az adatokkal való
kommunikáció optimalizál - képezi az adatrendszer ergonómiáját.
A rendszer-ergonómiával szembeni igények megfogalmazásakor csak a
digitális közműtérképmű kezelése gyorsaságának és komfortosságának
aspektusaival foglalkozunk.
Fontos aspektus, hogy a digitális térképművön végzett
feldolgozásokat, kiértékeléseket maszkokkal vezérelt, programozott eljárásokkal
lehessen leképezni. Ezáltal nemcsak az adatvédelem biztosításához járulunk hozzá,
hanem mindenek előtt a felhasználói fogadókészséget jelentősen növeljük.
Nemcsak az adatok és a digitális térképműbeli használatukkal
kapcsolatos igények képezik a folyamatos változások alapját, hanem a dokumentáció
rendszer maga is alapját képezi a továbbfejlesztésnek. Ezt már a rendszer első
generálásakor figyelembe kell venni. Ezért az is egy komponense, feltétele a
rendszer-ergonómiának, hogy a későbbi változtatásokat gyorsan és biztosan végre
lehessen hajtani. Itt arról van szó, hogy a térinformatikai rendszer ún.
héjszerkezetű. A héjak egy magot vesznek körül, ami a digitális térképművel
kapcsolatos alapfeladatokat teljesíti, és csak egy felhasználói felületen keresztül,
makrofunkciók segítségével elégíti ki a mindenkori felhasználó sajátos igényeit.
A változtatások eszerint főleg a rendszer felületén mennek végbe.
Hasonlók érvényesek értelemszerűen az új szoftverfejlesztések
esetében is, a standard szoftverek területén, amelyeknek a következő szoftverekkel
kompatibiliseknek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a digitális térképmű már
rögzített adatainak elérését korlátozás nélkül biztosítani kell tudni.
II. A földmérési alaptérkép, mint a közmű- és a
területfelhasználási térkép alapja
A közműnyilvántartásról rendelkező jogszabály (a 3/1984.
Utasítással módosított 3/1979. ÉVM sz. Utasítás) kimondja, hogy a közműnyilvántartást
a település EOTR-hez tartozó földmérési alaptérképének felhasználásával kell
elkészíteni.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969.
korm. rendeletnek és a végrehajtására kiadott 4/1980. MÉM rendeletnek a
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege kimondja, hogy a földmérési
alaptérkép alapul szolgál a sajátos célú térképek előállítására.
2.1 Jelenlegi helyzet
Az előzőekből egyértelműen következik, hogy a
közműalaptérkép alapja a földmérési alaptérkép. Ha a TIR megvalósítása
szemszögéből nézzük a földmérési alaptérkép rendelkezésre állását, a
következőkre kell felhívni a figyelmet.
¨ A földmérési alaptérkép digitális formában csak kevés
településen készült el teljeskörűen.
¨ A DFT tartalmát, logikai struktúráját és adatcsere formátumát
az "Ideiglenes szabályzat a digitális földmérési alaptérkép egységes
kommunikációs adatrendszerként való kialakításáról" c. 65516/1990. számú FM
FTH szabályzat adja meg.
¨ A grafikus formában meglevő alaptérképeknél a következőkkel
kell szembenézni:
¨ Különböző m.a.-ban és rajzhordozón állnak rendelkezésre.
¨ Aktualitásuk változó.
¨ Különböző vetületi és szelvényezési rendszerűek.
¨ Geometriai pontosságuk az előállítási technológia
függvényében még településen belül is változó.
¨ A fentiekből következik, hogy a rendelkezésre álló grafikus
alaptérképek digitális átalakítása előtt földmérési-térképészeti tanácsadó
szakvéleménye alapján, az illetékes földhivatallal egyeztetve kell eldönteni, hogy a
térképmű - vagy egy része - alkalmas-e digitalizálással való átalakításra, vagy
digitális felmérési technológiát kell alkalmazni. Az így létrehozott DFT már
alkalmas lesz a digitális közműalaptérkép kialakításához, ha a következő pontban
taglalt igényeket kielégíti.
2.2 Cél megfogalmazása - a DFT-vel szembeni igények
A digitális közmű- és területfelhasználási térkép
szemszögéből nézve, a DFT-vel szemben támasztott alapvető igények a következőkben
foglalhatók össze:
¨ Geometriai alapként kell szolgáljon a TIR keretében jelentkező,
a fenti két térképműre épülő tervezési, kivitelezési és üzemeltetési
feladatokhoz.
¨ Biztosítania kell, hogy a földalatti vezetékek elhelyezkedése
gyorsan és egyértelműen visszaállítható legyen.
¨ Olyan adatstruktúrával kell rendelkezzen, hogy objektumai és a
digitálisan rögzített közművek és szakadataik között egymáshoz rendelést
lehessen végezni.
¨ Az alaptérképnek részletesen kell ábrázolnia a határvonalakat,
a geokódokat, és az építményeket (rendeltetésükkel és házszámukkal).
¨ Mivel az alaptérkép digitális geometriai adatai különböző
módon kerülhetnek meghatározásra - pl. digitalizálás, koordinátaszámítás - a
pontkoordinátákat a pontosságra utaló minősítő kóddal kell ellátni.
¨ A digitális térképműnek megfelelő naprakészségi szintet kell
felmutatnia.
¨ A földmérési alaptérképből levezetett közműalaptérkép
naprakészségének biztosítása folyamatos feladat. Ez csak akkor teljesíthető, ha
a földhivatal, az önkormányzat és a közműüzemeltetők összehangoltan működnek
együtt ennek végrehajtásában.
Az előzőek még a további, megnövelt igényekkel egészíthetők
ki:
¨ A DFT legyen homogén, fedje le a települést átfedés- és
hézagmentesen, legyen méretarány- és szelvényezés-független.
¨ Az EOV és EOT rendszerekre épüljön, és alkalmazza az EOMA-t.
¨ A korszerűsített földmérési és térképészeti szabályzatok
által előírt pontosságú legyen.
¨ Meghatározott adatelemzési és lekérdezési lehetőségekkel kell
szolgáljon.
¨ Biztosítania kell szakadatok kapcsolásának lehetőségét.
¨ Többnek kell lennie, mint a háttérképként használt grafikus
térkép, azaz dialógus üzemben kell tudni használni, lehetőséget kell nyújtania
adott objektumok definiálására, kiemelésére, kifedésére, és így tematikus
változatok előállítására.
¨ Képesnek kell lennie a felújíthatóságra és javíthatóságra,
pl. a digitalizált koordinátáknak számított koordinátákkal való lecserélésével.
2.3 Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás
A felsorolt igények a TIR szemszögéből kerültek megfogalmazásra.
Ezzel szemben állnak a földügyi szakigazgatás lehetőségei a DFT szolgáltatására,
így az igények teljesítése egyelőre korlátozott. Az igények és a lehetőségek
közti ellentmondás nyilvánvalóan elkerülhetetlen, ezért kompromisszum szükséges.
A közműüzemeltetők, az önkormányzatok kényszerhelyzetben vannak
az adatkezelés vonatkozásában, mivel a közműellátási technika rohamos fejlődése,
a lakott területek beépítettségének növekedése és terjeszkedése, az
ellátás-biztosítás szüksége, a vezetékek tervezésével és üzemeltetésével
szembeni fokozott igények, az egyre növekvő adatmennyiség, az adatszolgáltatási
kötelezettség, a vagyonnyilván-tartás szükségessége stb. arra ösztökéli őket,
hogy a közmű és közterületi létesítmények adatainak kezelésére új megoldásokat
keressenek. Hogy az egyre növekvő elvárásoknak meg tudjanak felelni, a
számítógéppel támogatott adatkezelést kívánják bevezetni, aminek feltétele -
belátható időn belül - a DFT rendelkezésre állása.
A földmérési-térképészeti szakhatóság a saját lehetőségeinek
keretén belül, több településen elkezdte a DFT létrehozását, ill.
továbbvezetésének kialakítását. Ez azonban még nem tekinthető üzemszerűen
alkalmazható megoldásnak, szükség van még, mind a jogi, mind a szakmai, mind a
financiális környezet további szabályozására, aminek előkészítése megtörtént.
Az előzőekből látható, hogy a jelenlegi helyzet konfliktust hordoz
magában. Ennek feloldására nagyon fontos, hogy a két fél részéről az igények ill.
a lehetőségek össze legyenek hangolva.
Ez elsősorban az automatizálási fejlesztések és az információs
rendszerek (TIR, ingatlankataszteri) megvalósításának időbeli összehangolását
jelenti. Nem lehet cél, hogy a DFT-vel párhuzamosan egyes önkormányzatok
"saját" digitális alaptérképet hozzanak létre. Ez utóbbi eset azzal a
következ-ménnyel járna, hogy a változásvezetést saját magának kellene végeznie az
önkormányzatnak, a későbbiekben nyilván párhuzamosan, az időközben létrejött
DFT-vel. Az így létrehozott térképműnek a közhitelessége pedig nem lenne
biztosított, feltehetőleg a két térképanyag tartalmilag is eltérne.
2.4 A földhivatalok és a helyi önkormányzat, ill.
közmű-üzemeltetők közti együttműködés
Az együttműködés természetesen csak közös érdekek alapján
lehetséges. A műszaki és pénzügyi feltételek alapján az együttműködés három
"fokozatban" lehetséges:
a) A földmérési-térképészeti szakhatóság
intézkedésére a DFT létrehozása és a
földhivatalba telepítése elkezdődött.
b) A szakhatóságnak szándékában van belátható időn
belül a DFT létrehozása, de
rövid távon nem tud hozzákezdeni.
c) A szakhatóság nem lát rá lehetőséget, hogy belátható
időn belül a DFT
előállíttatását elkezdje.
Az a) esetben az önkormányzat együttműködése csak a pénzügyi
feltételek biztosításában jelenik meg, azaz a szakhatóság és az önkormányzat
szerződést köt a DFT adatainak megvételéről. A DFT előállításának folyamata a
következő:
szakhatóság adatérték díj önkormányzat
adatok
digitális átalakítás;
szakhatóság megbízásából
szakvállakozó
- adatok -
A digitális térkép kezdettől teljesíti mind a DFT, mind a TIR
által támasztott igényeket. Változásvezetésre alkalmas állapotban van, és a TIR
számára elfogadható, szabályozott formátumban, fölösleges információtartalom
nélkül átvehető.
A szerződésnek a térképi adatok használatára vonatkozó
technikai, pénzügyi és jogi kérdésekre kell kitérnie.
A b) esetben az önkormányzat együttműködése a DFT
előállításának közös finaszírozásában jelenik meg. A DFT előállításának
műszaki irányítása, a szakmai felügyelet és ellenőrzés a szakhatóság kezében
marad. A digitális térkép tartalma és minősége az előző pontbelinek megfelelő.
Az együttműködés e formája lehetőséget nyújt arra, hogy az
igények és lehetőségek időben összehangolhatók legyenek. A DFT előállításának
folyamata a következő:
szakhatóság közös finanszírozás önkormányzat
digitális átalakítás;
szakhatóság és önkormány-
mányzat által megbízott szakvállalkozó(k)
adatok adatok
A szerződést az előzőek szerint kell megkötni.
A c) esetben a digitális átalakítást kizárólag az önkormányzat
hajtatja végre. Az intézkedéskor gondoskodni kell arról, hogy a digitális
átalakítás minősége lehetővé tegye egy későbbi időpontban az adatok
felhasználását a DFT vezetéséhez. Törekedni kell arra, hogy a digitalizálás a
földrészleteket és az épületeket teljeskörűen érintse, és az átalakításnál a
koordinátával rendelkező pontokat felhasználják. A digitális térkép
előállításának folyamata a következő:
szakhatóság szakmai és/vagy financiális önkormányzat
támogatás
adatok adatok -
digitális átalakítás:
önkormányzat által megbízott szakvállalkozó
Amennyiben a pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a DFT-nek
teljes tartalommal történő előállítását akkor a digitális adatállomány
fokozatos kialakítása ajánlott (lásd 3.3.4 alatt). Véleményünk szerint a
minimumszint az ún. váztérképi tartalom (csak földrészlethatárok) létrehozása, a
meglévő pontkoordináta adatok bedolgozásával. Ha a digitális átalakításhoz csak
grafikus adatok állnak rendelkezésre és azok megbízhatósága, illetve aktualitása -
a földhivatal értékelése szerint - az elvárható szintet nem éri el, akkor a
minimumszintet a váztérkép előállításához a tömbhatárok numerikus
meghatározása jelenti. Ez magában hordozhatja egy későbbi, hiteles DFT
előállításának lehetőségét is.
Szembe kell nézni azzal, hogy ha a digitális átalakítást nem
megfelelő szakszerűséggel végzik el, akkor a digitális adatoknak a DFT-be való
későbbi átvétele - földhivatali hitelesítése - meghiúsulhat.
I. A digitális közmű- és területfelhasználási térkép
funkcionális megközelítése
A közmű- és területfelhasználási (ez utóbbi hagyományos,
analóg formájában nem bevezetett termék) térképek, a területrendezési tervek a
településirányításban jelentős szerepet játszanak többek között:
a) az építésügyi hatósági és igazgatási feladatoknál, pl.
- településfejlesztési koncepciók kialakítása,
- önkormányzati és egyéb beruházások, közműfejlesztések
koordinálása,
- tervezett közművezetékek építési helyszükségletének
elbírálása,
- építési engedély kérelmek elbírálása,
- területfelhasználás engedélyezése,
- közműegyeztetés stb.
b) közmű üzemeltetési feladatoknál, pl.
- fejlesztési tervek kidolgozása,
- műszaki fejlesztési feladatok,
- beruházási, statisztikai munkálatok stb.
c) település gazdálkodási feladatoknál, pl.
- zöldterületek, parkok, fák gondozása,
- közterületek, utak karbantartása,
- ingatlanvagyon kataszter vezetése stb.
1.1 Jelenlegi helyzet
Az önkormányzatok, a közműüzemeltetők az előzőekben vázolt
feladatokhoz grafikus térképeket használnak, hagyományos módon, manuálisan kezelve.
Ez azt jelenti, hogy a közművezetékekre és azok tartozékaira vonatkozó geometriai,
méret és műszaki adatok a térképeken, ill. az ezekhez kapcsolódó további műszaki,
leíró szakadatok, különálló nyilvántartásokban - közműadattár,
közműnyilvántartás mellékletei - találhatók. Amennyiben a két dokumentációs
forma között kapcsolatok teremthetők, úgy "manuálisan vezetett információs
rendszerről" beszélhetünk.
A közműüzemeltető vállalat nagyságától, a szakágtól, az
alkalmazott bemérési technológiától, a felhasználás módjától stb. függően,
különböző méretarányú, pontosságú, tartalmú és részben ábrázolású grafikus
térképek, helyszínrajzok és egyéb grafikus bizonylatok állnak rendelkezésre. Ez
értelemszerűen az alfanumerikus bizonylatokra is érvényes, különös tekintettel a
tartalmukra és a rendezettségükre. Annak ellenére, hogy minden információ a
"műszaki előírások szerint" (lásd 3/1979. ÉVM sz. Utasítás 1.
sz.mellékletet) született, különböző dokumentáció formák széles skálája van
használatban.
A manuálisan vezetett közműnyilvántartás problémaköre
szerteágazó. Kiemelten kell ezek közül említeni a következőket:
- a térképeknél a tartalom ábrázolása és a méretarány közti
kapcsolat rugalmatlan,
- ráfordítás-igényes és nehezen szervezhető a dokumentumok
folyamatos aktualizálása,
- hiányosak a hivatkozások és a kapcsolódások a különböző
dokumentumok között,
- könnyen keletkeznek hibák, pl. a többcélú dokumentumok -
közműalaptérkép - vezetése
során,
- rendkívül ráfordítás-igényes az adott, kiválasztott
információk kigyűjtése és feldolgozása,
- a nyilvántartás szervezettsége, szinvonala és intézményi
megoldása eltérő.
Véleményünk szerint a fenti problémák hatékony megoldása csak a
TIR keretében, digitális formában vezetett nyilvántartástól várható.
A területfelhasználási térkép nyilvántartása és vezetése
manuális formában nem megoldott, előrelépés csak a grafikus adatfeldolgozás
alkalmazásától várható.
1.2 Keretfeltételek
A TIR keretében az önkormányzat és a rendszer további résztvevői
különböző feladatokra, különböző célok elérése érdekében használhatják a
digitális térképeket. A különböző feladatok, célok eltérő igényeket
támasztanak a digitális térképi adatrendszerekkel szemben. A megfogalmazott
elvárások, igények képezik azt a keretet, amihez igazodva, funkcionális
megközelítéssel célszerű a digitális térképműveket a TIR számára kialakítani.
A keretfeltételeket, amelyek végül is a digitális térképművek funkcionális
kialakítását meghatározzák az egyes résztvevők szabják meg. Ezek függvényei a
szervezeti adottságoknak és a célkitűzéseknek is.
1.2.1 Szervezeti és szervezési adottságok
Kérdés: Következmények:
a) KKN az önkormányzat szerve- Ha nem, külön kell ügyelni
zetén belül működik? integrációjára a TIR-be.
b) Vonalas vagy felületi kiterje- Információ mennyisége és sűrű-
désű, eloszlású információk ség eltérő. Figyelni kell a
kapcso-
kezeléséről van szó? lódó, ill. azonos hatásteületen lévő
szakterületekre.
c) Különböző térképműveket kí- Döntést kell hozni, hogy
melyik
vánunk feldolgozni? típust akarjuk digitális formába
Pl. különböző célú, temati- átalakítani, ha többet, akkor sor-
kájú, méretarányú (közmű- rendet kell meghatározni.
térkép, áttekintő szakági Generalizálási, adatredundancia
helyszínrajz stb.) problémák.
d) Meglevő szakadatokat, nyil- Logikai kapcsolatok, közös azono-
vántartásokat kívánunk-e sítók és a hivatkozási rendszer
kapcsolni? figyelembe vétele.
e) Rendelkezésre áll-e már a DFT? Lásd II. Fejezetet.
1.2.2 Célkitűzések
Kérdés: Következmények:
a) A teljes grafikus térképállo- Sorrendiség és ütemezés, aktu-
mányt át kívánjuk alakítani? alizálás módjának kidolgozása.
b) Egyéb digitálisan tárolt Objektumok, interfész felüleletek
adatokat is fel kell dolgozni? definiálása szükséges.
c) A jövőbeni digitális térkép- Objektumok, objektumkapcsolatok,
állományokból kívánunk-e ill. a célfeladatokhoz szükséges
adatokat feldolgozni? interfész felületek definiálása.
d) Akarunk-e közműhálózat A releváns, meglevő dokumen-
nyilvántartást (nem csak tációk (térképek, kartotékok,
térkép nyilvántartást) listák) figyelembe vételével
kialakítani? objektumok, ojektum struktúrák,
azonosítók stb. definiálása.
e) Létezik már adatfeldolgozási Integrálása a kialakított kon-
rendszer? cepcióba.
1.3 A közmű- és területfelhasználási térképek
funkcionalitásával szembeni igények
A fenti digitális térképművektől elvárjuk, hogy támogassák a
rájuk épülő fejlesztési, tervezési, nyilvántartási, szakigazgatási feladatokat. A
TIR keretében megjelenő feladatok megoldásához a digitális térképművel szemben a
következő általános igényeket támasztjuk:
- a grafikus/geometriai funkciókkal szembeni igények,
- az adatstruktúrával szembeni igények,
- a kommunikációs képességgel szembeni igények,
- a rendszer ergonómiájával szembeni igények.
A fenti igények kielégítéséhez mindenképpen megfelelő
térinformatikai rendszerre van szükség.
1.3.1 A grafikus/geometriai funkciókkal és
teljesítőképességükkel szembeni igények
- Olyan rendszerstruktúra jöjjön létre, ami lehetővé teszi az
adatok differenciált szervezését a célból, hogy adott ill. szabadon választható
feltételek szerinti elemzések eredményei megjeleníthetők legyenek. A tartalmi
szelektívitás értelmében az elemzési képességnek nemcsak geometriai, hanem
szakadatok vonatkozásában is léteznie kell. A megjelenítési paramétereket
táblázatokban kell tudni kezelni, ezáltal rugalmasan elérhetők a különböző
megjelenítési formák, mint pl. szimbólumok, vonaltípusok, szinek stb.
- Szelvényezés-független adatkezelés szükséges, ami lehetővé
teszi, hogy az adatokat egyszerűen és gyorsan jelenítsük meg, különböző
méretarányokban. Ennek a rugalmasságnak akkor lépnek fel a határai, amikor a
kicsinyítésnél az emberi szem az egymás mellett fekvő objektumokat már nem tudja
egymástól elválasztani. Ekkor generalizálást kell végrehajtani a grafika
módosítására. A generalizálás problémája igen szerteágazó. Függetlenül attól
a ténytől, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések még nincsenek lezárva, felvetődik
a kérdés, hogy ezt a feladatot teljes komplexitásában érdemes-e automatizálni.
A térkép túl nagy léptékű felnagyításakor is felléphetnek
problémák, ilyenkor pl. az adott objektum térbeli elhelyezkedése, az információk - a
részletek - közti összefüggések vesznek el szem elől. Amennyiben a különböző
térképi dokumentumok között csak "csekély méretarány különbségek"
vannak, akkor egy jól megválasztott közbülső "bázis méretarány" az
adatkezelésnél lehetőséget nyújt a m.a. variációk lefedésére.
- Logikai kapcsolat legyen a grafikus megjelenítésnél az ábra és a
hozzá tartozó szimbólumok és feliratok között. Ezek a kapcsolatok többek között
abban jelentkeznek, hogy geometriai elemek létrehozásakor vagy törlésekor a hozzájuk
tartozó szimbólumok és feliratok is automatikusan létrehozásra vagy törlésre
kerülnek, ill. egy geometriai elem grafikus leképzésének szöveges változtatásakor a
térinformatikai rendszer ezt a változtatást automatikusan átvezeti.
- A térkép-geometriában levő logikai kapcsolatokat a rendszer
építi fel.
A különböző térképi geometriák között korreláció van, pl.
egy olyan nyomvonalnál, amelynek mentén több kábel van lefektetve. Ebben az esetben
nem csak "átkapcsolni" kell tudni a kétfajta - nyomvonal ábrázolása
és/vagy összes vezeték ábrázolása - ábrázolási mód között, hanem
lehetőségnek kell nyílnia pl. az egyes kábelek nyomvonalának a lekérdezésére is.
Továbbá a geometria logikai kapcsolatrendszerében, a feladatnak megfelelően, egy adott
geometriából egyes elemeket logikailag egy másik geometriába át kell tudni vinni.
- A geometria megváltoztatása után az adatok elfogadhatóságának
vizsgálata és konzisztenciájának biztosítása.
A grafikai/geometriai funkcióknak olyan komponenseket kell
tartalmazniuk, amelyek az adatrögzítésnél, a változásvezetésnél az adatok
elfogadhatóságát vizsgálják és ezáltal biztosítják a megfelelő
adatkonzisztenciát.
1.3.2 Az adatstruktúrával szembeni igények
Ez a kérdéskör az igényfelsorolás középpontjában áll, mivel
itt kerül megfogalmazásra az a struktúra, ami a grafikus feldolgozásból az
információs rendszerbe való átmenetet biztosítja.
- Adatok megkülönböztetése.
Az említett térképek adatstruktúrájának logiai és arra épülő
grafikai megkülönböztetést kell biztosítania valamennyi adatnál. A
struktúrálásnak biztosítania kell a kisebb-nagyobb elem/objektum csoportok
együttesének meghatározását. Ebből megérthető, hogy ez a megkülönböztetés
több mint a geometriai adatoknak egy "fedvényhez" való hozzárendelése,
gyakran képezi ez az alapját többek között a gyors adatelérésnek és információ
rendelkezésre állásnak a TIR keretében jelentkező elemzési és adatkiadási
feladatoknál.
Ez egyaránt vonatkozik a közmű szakági térképeknek, az
áttekintő, vagy tematikus térképeknek grafikus formában való megjelenítésére. Itt
kell azt is eldönteni, hogy a magasságok hivatkozási szintjét miként választjuk meg.
Amennyiben ezt az EOMA-hoz illesztjük, akkor további döntést igényel, hogy a
magasságot attributumként, vagy a gyors elérés érdekében 3. koordinátaként
vezetjük-e be.
- Objektumok és elemek definiálása.
A kialakításkor az objektum és elem fogalmát kizárólag a
felhasználó szemszögéből jelentkező definiálási igény szabja meg, és ezt kell
mindenkor a rendszertől függően átalakítani. Az objektumok és elemek
meghatározásakor különös jelentőséggel bír a kezdő- és végpontok
elhatárolása. Feltételként jelentkezhetnek pl. hálózat betáplálási, -kapcsolási,
-vezérlési, vagy földrajzi hely hozzárendelési (pl. utca geokód) pontok. Az
objektumokat további elemekre kell tudni bontani. Meghatározásuk célszerű, ha a
vezetékek, vagy közterületek szakadatok szerinti változását követik, pl. anyag,
átmérő, burkolat, használat stb. szerint. Nemcsak az objektumok elemek szerinti
felosztását kell az adatstruktúrának tükröznie, hanem az elemek és az objektum
közti kapcsolatokat is, pl. vezetékszakaszok és egyéb objektumok egymással való
kapcsolatát, vagy vezetékszakaszok és bekötővezetékek kapcsolatát stb.
- Kapcsolat a geometriai és a szakadatok között.
A közműtérképeken a grafikus ábrázolás össze van kapcsolva az
alfanumerikus adatokkal. Ez pl. számozásokban, méret és műszaki adatokban jelenik
meg. Ezt a logikai kapcsolatot az adatstruktúrának is tükröznie kell.
Ezenkívül a digitális térképműnél még két aspektusnak van
jelentősége, ezek:
- További alfanumerikus adatok hozzárendelése, amelyeket nem vagy
csak igény szerint kell
felirat formájában megjeleníteni, ill. ha feladatorientáltan kell
adatleválogatást lehetővé tenni,
akkor kijelölés alapján meghatározott, szabadon definiálható
megjelenítési paraméter.
- Nagyobb mennyiségű műszaki vagy egyéb adat hozzárendelése a
digitális térkép definiált
objektumaihoz ill. elemeihez.
- Azonosítási rendszerek generálása vagy feldolgozása.
Az előzőekben hivatkozott kommunikációs struktúrák megvalósítá
sának feltétele egyértelmű azonosítási rendszer alkalmazása.
Azonosítók gyakran már rendelkezésre állnak, pl. műtárgyak
számai vagy nevei, tömbszámok, földrészlet geokódok stb. Ezek felhasználásával,
vagy nélkülük, de az adott objektum és elem struktúrát mindenképpen figyelembe
véve kell az azonosítási rendszert létrehozni.
- Aktualizálási utasítások szerinti adat konzisztencia.
Különösen a közműtérképeknél érdekes az aktualizálás, azaz a
változásvezetési utasítások dinamikus végrehajtása. Kiemelt igény, hogy a
változásvezetési eljárás, egyes előre megadott kritériumok szerint teljesüljön,
és így biztosítva legyen az adatstruktúra minősége, az adatok konzisztenciája. Ez a
következőket jelenti:
- A geometria megváltoztatásakor az érintett objektumok és elemek a
térinformatikai rendszer
által a megadások szerint újra definiálásra kerülnek, éppúgy az
objektum és elem
kapcsolatok is.
- A grafikához kapcsolódó alfanumerikus adatok a változtatás után
szintén továbbvezetésre
kerülnek. Amennyiben szakadatbázisból kapcsolódnak adatok a
geometriához, az aktualizálás
a rendszer részéről itt is megtörténik. Ennek a folyamatnak
fordítva is le kell tudni
játszódnia, azaz a szakadatbázis változását a grafikánál is
realizálni kell tudni.
- Az azonosítási rendszereknek a térinformatikai rendszer
részéről a megváltozott helyzethez
kell illeszkedniük, amikor egy grafikus/geometriai aktualizálási
utasítás hatására pl. új
vezetékszakasz jön létre, ami kihatással van az azonosító
rendszerre (új azonosítót kell
képezni). Ez egyúttal következményekkel járhat, mind a rendszeren
belüli szakadatokra,
mind a kapcsolt szakadatbázisokra.
1.3.3 A kommunikációs képességgel szembeni igények
A digitális közmű- és területfelhasználási térképi adatok a
TIR-en belül nem elszigetelten jelennek meg, ezért a térinformatikai rendszernek
kommunikációs interfészekkel kell szolgálnia, mind az adatok felvételéhez, mind azok
kiadásához. Különös tekintettel az említett térképek funkciójára, a
kommunikációs képességgel szemben támasztott fontosabb igények a következők:
- Adattovábbítás
Az említett digitális térképművek azt a célt szolgálják, hogy a
közműhálózatok, ill. a közterületek műtárgyait, létesítményeit, mesterséges
és természetes objektumait dokumentálják. Az adatok logikai megkülönböztetése az
előzőekben taglalt adatstrutúrának megfelelő. Az előző pontban jelzett aspektusok
konzekvens továbbviteléből adódik a kommunikáció, egyrészt az adott térképművön
belül, másrészt a meglevő vagy létrehozandó műszaki és hagyományos
szakadatbázisok között. Ez a kommunikáció nem csak az adatfeldolgozásból eredő
szűk adattranszfert jelenti, hanem mindenek előtt a programok szintjén az
interfészeken keresztüli akadálytalan kétirányú kommunikációt.
Természetesen a kapcsolódó teljes adatállománynak konzisztensnek
kell maradnia, azaz mindkét részrendszerben jelen levő, odatartozó adatoknak
formálisan ellentmondás menteseknek kell lenniük.
- Adatátvétel
Az adatátvételnél a következö lehetőségekre kell figyelemmel
lenni:
- adatok DFT-ből,
- adatok helyszíni bemérésből,
- műtárgyak kezeléséből, közterület használatából származó
adatok stb.
A DFT adatainak átvételekor többek között a szervezési és
pénzügyi keretfeltételekre kell tekintettel lenni.
- 8 -
Lehetséges interfész probléma és felléphetnek problémák az
adatstruktúrával, az adatmennyiséggel, a folyamatos aktualizálással és adatátvétel
technikai megoldásával kapcsolatosan is.
Az önkormányzatnak meg kell határoznia, hogy a DFT-t milyen
tartalommal, esetleg melyik részhalmazát veszi át a TIR-be. Alapvetően két
eljárás képzelhető el:
- Valamennyi adat átvétele, és utólagos szelektálás a konkrét
feladatoknak megfelelően.
Előnyök: Hátrányok:
Teljes rugalmasság, nincs korláto- Nagy - részben fölösleges -
zás az új feladatok tekintetében. adatmennyiséget kell kezelni;
saját szelekciós programokat,
és azok karbantartását feltételezi.
- Az adott feladatoknak megfelelően szelektált adatok átvétele.
Előnyök: Hátrányok:
Nincs fölösleges adat. Korlátozott rugalmasság új
feladatok felvetésekor.
A DFT folyamatos továbbvezetése a földhivatalok feladata. Az
önkormányzatnak, a közműüzemeltetőknek érdeke az aktuális adatok átvétele. Ehhez
egy alkalmas eljárást kell kialakítani, aminek elsődlegesen arra kellene irányúlnia,
hogy ne a teljes adatállomány kerüljön adott időintervallumokban cserére - új a
régi ellenében -, hanem csak az ún. változási különbség adatok.
Ebből a következő konzekvenciák adódnak:
- A DFT olyan logikai adatstruktúrával rendelkezik, amelyben
objektumok vannak definiálva. A változási különbség adatok elsődlegesen erre a
struktúrára vonatkoznak, és kevésbé egyes geometriai elemekre. Ebből következik,
hogy az átadási/átvételi interfésznek ezt a struktúrát kell leképeznie és a TIR
üzemeltetőjének ezt a struktúrát utólag nem szabad megváltoztatnia. A mégis
szükséges változtatások a DFT-ben, (pl. a közterület szabaddá tétele, a házszám
eltolása az ún. pallérméretek elhelyezésekor stb.) a struktúrát nem
befolyásolják.
- A helyszíni bemérések adatainak átvételekor szükséges
tennivalókat a IV. Fejezet taglalja.
- A közmű- és közterületi műtárgyak adatainak átvétele azért
szükséges, hogy egyrészt ugyanazon azonosító rendszerrel rendelkezzünk, másrészt
az adatváltoztatás ellátását felelősséggel lehessen végrehajtani. Itt kell szólni
a továbbfeldolgozás jelentőségéről:
- A helyszíni beméréskor és az ehhez kapcsolódó kiértékeléskor
a koordinátákat - és amennyiben lehetséges a geometriát a kívánt adatstruktúrának
megfelelően célszerű előállítani.
- Amennyiben a rajzi dokumentáció "valódi geometriát"
(pl. csőhálózat) ábrázol, úgy szakszerű bemérés esetén és azt követően a
kommunikációs interfészek felhasználásával a közműtérképek aktualizálása
hatékonyan hajtható végre.
- Több, nagy vezetékhálózat együttes ábrázolásakor ismert, hogy
a térképen grafikus megkülönböztető jelzést célszerű alkalmazni, hogy a
vezetékrendszerek egymástól elválasztottan, egyenként, összefüggéseikkel
nyomonkövethetők legyenek. Gyakran nem elegendő az adatokat átvenni a vezeték
beméréséből, a struktúra kialakítása mellett további interaktív utófeldolgozás
szükséges, hogy a bemérési eredményeket a meglevő ábrázoláshoz illesszék.
Esetleg a digitalizált előzmény ellenőrzése válik szükségessé, hogy a valós
helyzet helyreálljon.
- A digitális közműtérképek adatainak oly módon kell
előkészítettnek lenniük, hogy a felhasználó az adatok további feldolgozásánál -
pl. a hálózatok elemzésénél, a kárstatisztikánál - azok közvetlenül elérhetők
legyenek.
1.3.4 A rendszer ergonómiájával szembeni igények
A rendszer-ergonómia egyik oldalról összekötő kapocs a hardver és
a szoftver között, másrészt egy követelményrendszer a digitális közműtérképmű
funkcióorientált kialakításához. Eszerint a digitális térképművel szemben
támasztott ésszerűsítési kritériumok összessége - amit az adatokkal való
kommunikáció optimalizál - képezi az adatrendszer ergonómiáját.
A rendszer-ergonómiával szembeni igények megfogalmazásakor csak a
digitális közműtérképmű kezelése gyorsaságának és komfortosságának
aspektusaival foglalkozunk.
Fontos aspektus, hogy a digitális térképművön végzett
feldolgozásokat, kiértékeléseket maszkokkal vezérelt, programozott eljárásokkal
lehessen leképezni. Ezáltal nemcsak az adatvédelem biztosításához járulunk hozzá,
hanem mindenek előtt a felhasználói fogadókészséget jelentősen növeljük.
Nemcsak az adatok és a digitális térképműbeli használatukkal
kapcsolatos igények képezik a folyamatos változások alapját, hanem a dokumentáció
rendszer maga is alapját képezi a továbbfejlesztésnek. Ezt már a rendszer első
generálásakor figyelembe kell venni. Ezért az is egy komponense, feltétele a
rendszer-ergonómiának, hogy a későbbi változtatásokat gyorsan és biztosan végre
lehessen hajtani. Itt arról van szó, hogy a térinformatikai rendszer ún.
héjszerkezetű. A héjak egy magot vesznek körül, ami a digitális térképművel
kapcsolatos alapfeladatokat teljesíti, és csak egy felhasználói felületen keresztül,
makrofunkciók segítségével elégíti ki a mindenkori felhasználó sajátos igényeit.
A változtatások eszerint főleg a rendszer felületén mennek végbe.
Hasonlók érvényesek értelemszerűen az új szoftverfejlesztések
esetében is, a standard szoftverek területén, amelyeknek a következő szoftverekkel
kompatibiliseknek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a digitális térképmű már
rögzített adatainak elérését korlátozás nélkül biztosítani kell tudni.
II. A földmérési alaptérkép, mint a közmű- és a
területfelhasználási térkép alapja
A közműnyilvántartásról rendelkező jogszabály (a 3/1984.
Utasítással módosított 3/1979. ÉVM sz. Utasítás) kimondja, hogy a közműnyilvántartást
a település EOTR-hez tartozó földmérési alaptérképének felhasználásával kell
elkészíteni.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969.
korm. rendeletnek és a végrehajtására kiadott 4/1980. MÉM rendeletnek a
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege kimondja, hogy a földmérési
alaptérkép alapul szolgál a sajátos célú térképek előállítására.
2.1 Jelenlegi helyzet
Az előzőekből egyértelműen következik, hogy a
közműalaptérkép alapja a földmérési alaptérkép. Ha a TIR megvalósítása
szemszögéből nézzük a földmérési alaptérkép rendelkezésre állását, a
következőkre kell felhívni a figyelmet.
¨ A földmérési alaptérkép digitális formában csak kevés
településen készült el teljeskörűen.
¨ A DFT tartalmát, logikai struktúráját és adatcsere formátumát
az "Ideiglenes szabályzat a digitális földmérési alaptérkép egységes
kommunikációs adatrendszerként való kialakításáról" c. 65516/1990. számú FM
FTH szabályzat adja meg.
¨ A grafikus formában meglevő alaptérképeknél a következőkkel
kell szembenézni:
¨ Különböző m.a.-ban és rajzhordozón állnak rendelkezésre.
¨ Aktualitásuk változó.
¨ Különböző vetületi és szelvényezési rendszerűek.
¨ Geometriai pontosságuk az előállítási technológia
függvényében még településen belül is változó.
¨ A fentiekből következik, hogy a rendelkezésre álló grafikus
alaptérképek digitális átalakítása előtt földmérési-térképészeti tanácsadó
szakvéleménye alapján, az illetékes földhivatallal egyeztetve kell eldönteni, hogy a
térképmű - vagy egy része - alkalmas-e digitalizálással való átalakításra, vagy
digitális felmérési technológiát kell alkalmazni. Az így létrehozott DFT már
alkalmas lesz a digitális közműalaptérkép kialakításához, ha a következő pontban
taglalt igényeket kielégíti.
2.2 Cél megfogalmazása - a DFT-vel szembeni igények
A digitális közmű- és területfelhasználási térkép
szemszögéből nézve, a DFT-vel szemben támasztott alapvető igények a következőkben
foglalhatók össze:
¨ Geometriai alapként kell szolgáljon a TIR keretében jelentkező,
a fenti két térképműre épülő tervezési, kivitelezési és üzemeltetési
feladatokhoz.
¨ Biztosítania kell, hogy a földalatti vezetékek elhelyezkedése
gyorsan és egyértelműen visszaállítható legyen.
¨ Olyan adatstruktúrával kell rendelkezzen, hogy objektumai és a
digitálisan rögzített közművek és szakadataik között egymáshoz rendelést
lehessen végezni.
¨ Az alaptérképnek részletesen kell ábrázolnia a határvonalakat,
a geokódokat, és az építményeket (rendeltetésükkel és házszámukkal).
¨ Mivel az alaptérkép digitális geometriai adatai különböző
módon kerülhetnek meghatározásra - pl. digitalizálás, koordinátaszámítás - a
pontkoordinátákat a pontosságra utaló minősítő kóddal kell ellátni.
¨ A digitális térképműnek megfelelő naprakészségi szintet kell
felmutatnia.
¨ A földmérési alaptérképből levezetett közműalaptérkép
naprakészségének biztosítása folyamatos feladat. Ez csak akkor teljesíthető, ha
a földhivatal, az önkormányzat és a közműüzemeltetők összehangoltan működnek
együtt ennek végrehajtásában.
Az előzőek még a további, megnövelt igényekkel egészíthetők
ki:
¨ A DFT legyen homogén, fedje le a települést átfedés- és
hézagmentesen, legyen méretarány- és szelvényezés-független.
¨ Az EOV és EOT rendszerekre épüljön, és alkalmazza az EOMA-t.
¨ A korszerűsített földmérési és térképészeti szabályzatok
által előírt pontosságú legyen.
¨ Meghatározott adatelemzési és lekérdezési lehetőségekkel kell
szolgáljon.
¨ Biztosítania kell szakadatok kapcsolásának lehetőségét.
¨ Többnek kell lennie, mint a háttérképként használt grafikus
térkép, azaz dialógus üzemben kell tudni használni, lehetőséget kell nyújtania
adott objektumok definiálására, kiemelésére, kifedésére, és így tematikus
változatok előállítására.
¨ Képesnek kell lennie a felújíthatóságra és javíthatóságra,
pl. a digitalizált koordinátáknak számított koordinátákkal való lecserélésével.
2.3 Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás
A felsorolt igények a TIR szemszögéből kerültek megfogalmazásra.
Ezzel szemben állnak a földügyi szakigazgatás lehetőségei a DFT szolgáltatására,
így az igények teljesítése egyelőre korlátozott. Az igények és a lehetőségek
közti ellentmondás nyilvánvalóan elkerülhetetlen, ezért kompromisszum szükséges.
A közműüzemeltetők, az önkormányzatok kényszerhelyzetben vannak
az adatkezelés vonatkozásában, mivel a közműellátási technika rohamos fejlődése,
a lakott területek beépítettségének növekedése és terjeszkedése, az
ellátás-biztosítás szüksége, a vezetékek tervezésével és üzemeltetésével
szembeni fokozott igények, az egyre növekvő adatmennyiség, az adatszolgáltatási
kötelezettség, a vagyonnyilván-tartás szükségessége stb. arra ösztökéli őket,
hogy a közmű és közterületi létesítmények adatainak kezelésére új megoldásokat
keressenek. Hogy az egyre növekvő elvárásoknak meg tudjanak felelni, a
számítógéppel támogatott adatkezelést kívánják bevezetni, aminek feltétele -
belátható időn belül - a DFT rendelkezésre állása.
A földmérési-térképészeti szakhatóság a saját lehetőségeinek
keretén belül, több településen elkezdte a DFT létrehozását, ill.
továbbvezetésének kialakítását. Ez azonban még nem tekinthető üzemszerűen
alkalmazható megoldásnak, szükség van még, mind a jogi, mind a szakmai, mind a
financiális környezet további szabályozására, aminek előkészítése megtörtént.
Az előzőekből látható, hogy a jelenlegi helyzet konfliktust hordoz
magában. Ennek feloldására nagyon fontos, hogy a két fél részéről az igények ill.
a lehetőségek össze legyenek hangolva.
Ez elsősorban az automatizálási fejlesztések és az információs
rendszerek (TIR, ingatlankataszteri) megvalósításának időbeli összehangolását
jelenti. Nem lehet cél, hogy a DFT-vel párhuzamosan egyes önkormányzatok
"saját" digitális alaptérképet hozzanak létre. Ez utóbbi eset azzal a
következ-ménnyel járna, hogy a változásvezetést saját magának kellene végeznie az
önkormányzatnak, a későbbiekben nyilván párhuzamosan, az időközben létrejött
DFT-vel. Az így létrehozott térképműnek a közhitelessége pedig nem lenne
biztosított, feltehetőleg a két térképanyag tartalmilag is eltérne.
2.4 A földhivatalok és a helyi önkormányzat, ill.
közmű-üzemeltetők közti együttműködés
Az együttműködés természetesen csak közös érdekek alapján
lehetséges. A műszaki és pénzügyi feltételek alapján az együttműködés három
"fokozatban" lehetséges:
a) A földmérési-térképészeti szakhatóság
intézkedésére a DFT létrehozása és a
földhivatalba telepítése elkezdődött.
b) A szakhatóságnak szándékában van belátható időn
belül a DFT létrehozása, de
rövid távon nem tud hozzákezdeni.
c) A szakhatóság nem lát rá lehetőséget, hogy belátható
időn belül a DFT
előállíttatását elkezdje.
Az a) esetben az önkormányzat együttműködése csak a pénzügyi
feltételek biztosításában jelenik meg, azaz a szakhatóság és az önkormányzat
szerződést köt a DFT adatainak megvételéről. A DFT előállításának folyamata a
következő:
szakhatóság adatérték díj önkormányzat
adatok
digitális átalakítás;
szakhatóság megbízásából
szakvállakozó
- adatok -
A digitális térkép kezdettől teljesíti mind a DFT, mind a TIR
által támasztott igényeket. Változásvezetésre alkalmas állapotban van, és a TIR
számára elfogadható, szabályozott formátumban, fölösleges információtartalom
nélkül átvehető.
A szerződésnek a térképi adatok használatára vonatkozó
technikai, pénzügyi és jogi kérdésekre kell kitérnie.
A b) esetben az önkormányzat együttműködése a DFT
előállításának közös finaszírozásában jelenik meg. A DFT előállításának
műszaki irányítása, a szakmai felügyelet és ellenőrzés a szakhatóság kezében
marad. A digitális térkép tartalma és minősége az előző pontbelinek megfelelő.
Az együttműködés e formája lehetőséget nyújt arra, hogy az
igények és lehetőségek időben összehangolhatók legyenek. A DFT előállításának
folyamata a következő:
szakhatóság közös finanszírozás önkormányzat
digitális átalakítás;
szakhatóság és önkormány-
mányzat által megbízott szakvállalkozó(k)
adatok adatok
A szerződést az előzőek szerint kell megkötni.
A c) esetben a digitális átalakítást kizárólag az önkormányzat
hajtatja végre. Az intézkedéskor gondoskodni kell arról, hogy a digitális
átalakítás minősége lehetővé tegye egy későbbi időpontban az adatok
felhasználását a DFT vezetéséhez. Törekedni kell arra, hogy a digitalizálás a
földrészleteket és az épületeket teljeskörűen érintse, és az átalakításnál a
koordinátával rendelkező pontokat felhasználják. A digitális térkép
előállításának folyamata a következő:
szakhatóság szakmai és/vagy financiális önkormányzat
támogatás
adatok adatok -
digitális átalakítás:
önkormányzat által megbízott szakvállalkozó
Amennyiben a pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a DFT-nek
teljes tartalommal történő előállítását akkor a digitális adatállomány
fokozatos kialakítása ajánlott (lásd 3.3.4 alatt). Véleményünk szerint a
minimumszint az ún. váztérképi tartalom (csak földrészlethatárok) létrehozása, a
meglévő pontkoordináta adatok bedolgozásával. Ha a digitális átalakításhoz csak
grafikus adatok állnak rendelkezésre és azok megbízhatósága, illetve aktualitása -
a földhivatal értékelése szerint - az elvárható szintet nem éri el, akkor a
minimumszintet a váztérkép előállításához a tömbhatárok numerikus
meghatározása jelenti. Ez magában hordozhatja egy későbbi, hiteles DFT
előállításának lehetőségét is.
Szembe kell nézni azzal, hogy ha a digitális átalakítást nem
megfelelő szakszerűséggel végzik el, akkor a digitális adatoknak a DFT-be való
későbbi átvétele - földhivatali hitelesítése - meghiúsulhat.
III. Adatnyerés, adatok aktualizálása, adatkiadás
Ebben a fejezetben a fenti három témával olyan folyamatok kerülnek
ismertetésre, amelyek egymástól alapvetően különböznek, de mégis vannak közös
jellemzőik. Mindhárom folyamat a digitális adatok kezelése részeként tekinthető. Az
adatnyerésnél és aktualizálásnál azonos vagy hasonló alapfunkciók találhatók. A
folyamatok kapcsolatokat létesítenek a TIR különböző részei között. Ehhez
interfész felületeket igényelnek, amelyek részben szabványosítottak, részben a
résztvevők sajátos igényeinek megfelelően kialakítottak lehetnek. Ezekről
részletesebben az V. Fejezetben szólunk.
Az adatnyerés itt nem "mérést", mint elsődleges
adatnyerést jelent (erről a IV. Fejezetben lesz szó), hanem általános értelemben
foglalkozunk vele, mint az adatoknak a térinformatikai rendszer számára történő
digitális formába való átalakításának folyamatával.
3.1 Adatnyerés
Az adatnyerés a fentiek értelmében egy elsődleges és egyszeri
folyamat, amelynek során a grafikus és numerikus térképi adatok gyakran inhomogén
halmazából egy rendszerezetten felépített digitális adatállományt kell létrehozni.
Az adatnyerés során felhasználandó térképi anyagnál előre
- meg kell tervezni, hogy milyen méretarányú, tartalmú,
pontosságú anyag szükséges a cél
megvalósításához,
- meg kell vizsgálni az aktualitását (szükség esetén meg kell
tervezni elérésének módját),
- tisztázni kell az adatok tulajdonjogát,
- meg kell határozni az adatnyerés - adott célnak megfelelő -
technológiáját.
A grafikus adatok digitális átalakítására különböző
eljárások állnak rendelkezésre, ezek:
- hosszú évek során kipróbált, és ma már komfortos eljárás, a
térképek kézi digitalizálása,
- nagymértékben automatizált folyamat a térképek, helyszínrajzok
gyors digitalizálására, a szkennelés.
Ha a fentieknek megfelelően a digitális adatállományok a TIR
céljára rendelkezésre állnak, akkor a következő vizsgálatokat kell elvégezni;
- A rendszerbe integrálandó adatok eredete, integrálás
feltételeinek teljesülése.
- Az eredeti és konvertált térképi adatok helyzeti pontossága.
- Az adatok teljessége.
- Az adatok aktualitása.
- Az adatok logikai struktúrájának helyessége és teljessége.
3.1.1 Manuális digitalizálás
A kézi digitalizálási eljárás során az analóg térkép
- pontjainak koordinátái a digitalizáló berendezés helyi
koordináta-rendszerében kézi
vezérléssel kerülnek rögzítésre, a szomszédsági kapcsolatokkal
együtt,
- a térkép alfanumerikus adatai - pl. feliratok - szintén
rögzítésre kerülnek,
- objektumok kerülnek kialakításra,
- a logikai adatstruktúrában levő objektumok a nekik megfelelő
adatállományba kerülnek
leképzésre, egyidejű szűréssel és plauzibilitás-vizsgálattal,
- a rögzített adatok a szakadatokkal összekapcsolásra kerülnek.
A manuális digitalizálás mind a földmérési alaptérkép, mind a
közműtérkép átalakítására alkalmas technológia, amennyiben megfelelő geometriai
pontosságú és aktuális tartalmú térkép áll rendelkezésre.
3.1.2 Automatikus digitalizálás (szkennelés)
A szkennelés során a grafikus rajz egy raszterképpé (pontmátrix)
alakul át. A felbontás mértéke az átalakítandó térkép típusának függvényében
megválasztható. A raszterkép nem rendelkezik objektum struktúrával és elemeihez nem
kapcsolhatók szakadatok.
Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen a raszteradatokat át kell
alakítani vektoradatokká. Ez az átalakítás egy automatizált folyamat, amelynek
során alakfelismerési eljárásokat is alkalmaznak. Mivel az alakfelismerés, és
részben a vektorizálás jelenleg még nem automatizálható teljesen, utófeldolgozásra
van szükség:
- a hibás alakfelismerés, és a geometriai pontatlanságok
kiküszöbölésére,
- a hiányosan, vagy hibásan leképzett objektumok javítására,
- az objektumoknak szakadatokkal való ellátásra, és azokkal való
összekapcsolására.
A szkenneléstől és a hozzá kapcsolódó grafikus
adatfeldolgozástól akkor várható jó eredmény, ha
- a helyszínrajz vagy térkép grafikai minősége jó,
- a rajzdokumentum megfelel az egyértelmű értelmezhetőséggel,
teljességgel és formai,
valamint fizikai igényekkel szembeni kívánalmaknak,
- megfelelő feldolgozó szoftvert alkalmazunk.
Az automatikus digitalizálás és a hozzá kapcsolódó grafikus
feldolgozás időszükséglete mintegy fele a kézi digitalizálásénak.
3.1.3 Hibrid technika
Az önkormányzat számára szükségessé válhat, hogy a TIR
keretében az egyes közmű vezetékháló-zatok rendszerére, összefüggéseire
rálásson, az ellátottsági, üzemeltetési, hálózatfejlesztési stb. kérdé-sek
vizsgálatához. Ehhez kiválóan felhasználhatók térképi alapként a földmérési
alaptérképek átnézeti térképei, és az áttekintő helyszínrajzok. Ebben az esetben
az alaptérkép alig több, mint a tájékozó-dást szolgáló háttérkép, ezért a
térinformatikai rendszerbe raszter formába is bevihető. Igy kialakulhat egy hibrid
technika, amikor egyes térképi információk raszter formában - térképi alap -, más
információk pedig vektor formában - vezetékek - lesznek kezelve a rendszerben.
3.1.4 A nem grafikus adatok rögzítése
Az egyes közterületi részletekhez, a közműhálózatokhoz, azok
egyes elemeihez és objektumaihoz szá-mos szakadat - mennyiségi, műszaki, jelleg stb. -
tartozik, amelyek különböző dokumentumokban van-nak nyilvántartva, pl.
közműadattár, törzslapok, adatösszesítők stb., analog formában. A TIR
létrehozá-sakor ezeknek a nem grafikus adatoknak digitális formába való
átalakításáról kell gondoskodni. Itt el kell dönteni, hogy mely adatok kerülnek
átvételre a rendszerbe - csak olyan adatok, amelyeknek a későbbi vezetése
biztosított -, ezek milyen azonosítóval és mely elemekhez, ill. objektumokhoz
kapcsolódnak. Amennyiben már vannak digitális formában levő adatok, akkor hogyan
történik ezek átvétele, ill. ha ezek szakadatbázisba vannak szervezve, miként
kapcsolható az adatbázis a TIR-hez.
3.2 Adatok aktualizálása
Az adatok aktualizálása folyamatos tevékenység, amelynek keretében
a geometriai és szakadatok változásai az adatállományokon átvezetésre kerülnek.
3.2.1 A digitális földmérési alaptérkép változásvezetése
A földmérési alaptérkép - beleértve a digitális formáját is -
folyamatos változásvezetése a földhivatal szakhatósági feladata.
Ezt a változásvezetést az ingatlannyilvántartásba bejegyzett
birtokjogi adatokkal összhangban kell végezni. A változásvezetést a vonatkozó
szakmai szabályzat [F7] szerint kell végrehajtani.
A DFT változásvezetésének módja még nincs véglegesen
szabályozva, eddig csak ajánlás született [Alapelvek a digitális földmérési
alaptérkép (DFT) állami átvételének, változásvezetésének és
adatszolgáltatásának szabályozásához]. A változásvezetés alapelveit, a fent
említett szakmai szabályzat tartalmazza.
Mivel a földhivatali földmérési-térképészeti adatbázisok
számítástechnikai rendszere megvalósítás előtt áll, megvan a remény arra, hogy a
TIR és a földhivatali rendszer között közvetlen adatáramlás legyen
megvalósítható.
3.2.2 A digitális közműtérképek aktualizálása
A grafikus közműtérképek vezetéséről a módosított 3/1979. ÉVM
sz. Utasítás 1. sz. melléklete rendelkezik részletesen. Végrehajtásához a
Közműnyilvántartás készítése, továbbvezetése és felhasználása c. műszaki
tervezési segédlet nyújt hasznos tudnivalókat.
A közműtérképek digitális formában való vezetése még nincs
szabályozva, de elvei megegyeznek a hagyományos módon történő továbbvezetésével.
A változási adatok az egyes szakági közmű-üzemelte-tőknél születnek. A
változásvezetés hatékony módja lehet a KKN funkcióinak integrálásával - a TIR
keretében - interaktív-grafikus adatfeldolgozással történő megvalósítás. A
megvalósítás alapfeltétele a résztvevők közti adatáramlás szabályozása, és az
adatcseréhez szükséges interfész felület meghatá-rozása. A változásvezetés
során gondoskodni kell a változást megelőző állapot megőrzéséről is.
3.2.3 A digitális területfelhasználási térkép aktualizálása
A digitális területfelhasználási térkép aktualizálása nincs
szabályozva. A szabályozását a TIR keretében kell kialakítani, összhangban a
közműalaptérkép aktualizálásával.
3.3 Adatok kiadása
Az adatok kiadása esetenként lejátszódó folyamat, amelynek során
nagyrészt az adatállomány egy kiválasztott részét analóg, olvasható formában kell
kiadni.
Minden esetben a felhasználó dönt a megjelenítési módról, és a
geometriai és szakadatok köréről. Ehhez a döntéséhez a információs rendszer
struktúrájától függően, különböző lehetőségek kell hogy rendelkezésére
álljanak.
3.3.1 Az adatkivitel különböző módjai
Az adatkivitel célja - aktualizálás vagy felhasználás - határozza
meg a megjelenítés módját.
A digitális közmű- és a területfelhasználási térkép
aktualizálása, mint említettük, csak interaktív-grafikus módszerrel képzelhető el.
A kivitelére ezért csak interaktív-grafikus munkahely jöhet szóba, amelyik pl.
grafikus és alfanumerikus monitorral, ill. digitalizáló berendezéssel is rendelkezik,
egyebek mellett.
Az adatok kivitelére - a lehetséges felhasználásokat figyelembe
véve - a következő eszközök állnak rendelkezésre:
- lekérdező munkahely, grafikus és alfanumerikus monitorral,
- rajzgép,
- nyomtató/hardcopy,
- mikrofilm kimenet (COM).
3.3.2 A kilépő szak- és térbeli hivatkozású adatok halmazai
A letárolt digitális közmű- és területfelhasználási adatok
köréből a felhasználónak az adatkiadáshoz egy részhalmazt kell kiválasztania,
amelyik akár az aktualizálás, akár a további felhasználás céljára
tájékoztatásul szolgál.
A kiadáshoz, figyelemmel az elvárásokra, a következő logikai adat
csoportok(halmazok) fogalmazhatók meg:
- Koordináták - a koordinátamező min. és max. koordinátákkal,
ill. középpont koordinátával
definiálva.
- Adatmező nevek, vagy azonosító számok.
- Adatstruktúrától függő feltételekkel maghatározott adatok, pl.
tematikus fedvény, egyes
objektumok, objektum csoportok geometriai adatai.
- Kiértékelési feltételek szerint meghatározott szakadatok.
Azt, hogy valójában milyen kritériumok állnak rendelkezésre az
adatok kiadásához, azt elsősorban az információs rendszer struktúrája szabja meg.
3.3.3 Adatkivitel szervezése
Az adatkivitel megszervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a
közmű- és területfelhasználási térképek geometriai és alfanumerikus adatokat
egyaránt tartalmaznak. Ha a felhasználások egyre növekvő száma mellett az
adatelérés szabályozatlan marad, úgy a rendszer leterhelése olyan mértéket érhet
el, hogy a működtetésnek csak a rendszer teljesítményének növelése mellett van
értelme. Az adatelérés szabályozásának célja, a rendszer leterhelésének
minimalizálása, pl. az adatelérési jogosultság területi(térbeli) vagy
funknkciónális korlátozása, vagy részhalmazok lemásolása perifériákon révén,
így téve lehetővé a térinformatikai rendszer hatékony működtetését.
3.3.4 Ajánlás a grafikus adatok körének változataira
Mint azt már korábban említettük, a koncepció alkotási fázisban
igen fontos feladat a TIR által ellátandó tevékenységi körök meghatározása. Ezzel
párhuzamosan meg kell tervezni az adott feladatokhoz, az azokat kiszolgáló, elégséges
adattartalmat. Az igények, ill. a rendelkezésre álló financiális lehetőségek
függvényében változatokat célszerű kialakítani a geometriai és a szakadatok
körének, minőségének és teljességének legoptimálisabb figyelembe vétele mellett,
a TIR-nek egymásra épülő fokozatokban történő megvalósítására (lásd
későbbi ajánlatunkat).
Ennek elérése érdekében minden egyes tevékenység ellátásához
meg kell határozni a szükséges, minimális adatkört, ami aztán a lehetőségeknek
megfelelelően a későbbiekben fokozatosan a maximálisig bővíthető.
Véleményünk szerint az önkormányzati tevékenységek alapszintű
ellátásához elégséges az - egyébként is kötelezően elkészítendő -
közműalaptérkép geometriai tartalmának a TIR-be való bevitele.
Ahol műszaki, vagy financiális okokból jelenleg nincs lehetőség
ennek a tartalomnak a bevitelére, ott átmenetileg DFT háttérrel az utcák
tengelyvonalát ajánljuk betölteni, amely adatok egyébként is szükségesek a
közlekedési területekkel, a szállítással és közlekedéssel kapcsolatos
tevékenységek támogatására. Ilyen esetben a hiányzó geometriai adatokat célszerű
leíró adatokkal pótolni (pl. közlekedési felületekre vonatkozó adatok).
A zöldterületekkel kapcsolatos feladatok teljeskörű ellátásához
nem elégséges a közműalaptérképi tartalom, mert az csak a burkolt utak
geometriáját tartalmazza. Az általánosan értelmezett zöldterületek egy része ugyan
megegyezik a DFT egy adott helyrajziszámú földrészletével, de pl. a parkok,
játszóterek nincsenek önálló földrészletként kezelve. Gyakran még az önálló
névvel ellátott utak sem képeznek önálló földrészletet, pl. a lakótelepek
területén.
A tényleges zöldfelületek geometriája mindkét alaptérképből
hiányzik, így tehát azt a TIR keretében megfogalmazott tevékenységek függvényében
kiegészítő adatként utólag - helyszíni beméréssel - fel kell venni.
A közműalaptérkép geometriájának TIR-ben való
felhasználásával kapcsolatos néhány észrevétel:
- A TIR-ben célszerűen a DFT tartalmazza a földrészletek jogi
határvonalait, így a közmű-
alaptérkép adattartalmából elégséges az ezen felüli tartalmat
bevinni a térinformatikai
rendszerbe.
Fedvényekben való megjelenítéssel kiküszöbölhető, hogy adott
alkalmazás esetén
közterületen zavaró legyen a jogi határvonalak megjelenése.
- A fentiek vonatkoznak a közterületek és közterületi
létesítmények térképi feliratainak
(megnevezésének) a kezelésére is.
- Ha az adatok meglevő térképekről kerülnek be a térinformatikai
rendszerbe, akkor az
épület geometriát célszerű a DFT-ből átvenni, mivel a
közműtérképek az épületek
közterületre néző oldalát megvastagított vonallal ábrázolják.
Az átvétel előtt célszerű
ellenőrizni, hogy a két különböző alaptérképen ábrázolt
épület állomány aktualitása
megegyező-e?
Az igények és lehetőségek összehangolására a grafikus adatok
alábbi (különböző struktúráltságú) adathalmazainak kialakítását és
felhasználását javasoljuk:
1. adathalmaz: a földmérési alaptérkép földrészlet határai
és utcanevek (ún. váztérképi tartalom),
1/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,
1/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.
2. adathalmaz: a földmérési alaptérkép teljes tartalma,
2/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,
2/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.
3. adathalmaz: a 3/1979. sz. ÉVM utasítással meghatározott
tartalmú közműalaptérkép tartalom,
3/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,
3/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.
4. adathalmaz: úttengely-hálózat grafika,
4/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,
4/2 fokozat: hálózatorientált adatszerkezet, magassági adatokkal.
5. adathalmaz: a tevékenységek teljes ellátásához igazodó,
kiegészítő grafikus adatok (lásd
függelékben)
5/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,
5/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.
Megjegyzés az adathalmazokhoz:
Az adathalmazoknak térkép-digitalizálással való
létrehozásakor javasolt a numerikusan
meghatározott pontok (alap-, tömbhatár-, földrészlethatár- stb.
pontok) koordinátáinak felhasználása.
Ugyancsak ajánlott legalább a tömbhatárpontok koordinátáinak
meghatározása abban az
esetben, ha csak grafikus termék áll rendelkezésre - tehát
nincsenek bedolgozható
numerikus adatok - a digitális átalakításhoz.
3.3.5 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó
közműadatok körére
A közműtérkép és az egyes szakági helyszínrajzok adattartalmát
a 3/1979. ÉVM sz. utasítás 1.sz. melléklete szabályozza részletesen. Ennek alapján
jól meghatározható azon geometriai és szakadatok köre, amelyek a TIR
működtetéséhez szükségesek. Itt elsősorban a közműtérkép (ún. egyesített
közműtérkép) adatai jöhetnek szóba. Az ajánlott adatok körét az A) Függelék
tartalmazza.
3.3.6 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó
területfelhasználási adatok körére
A területfelhasználási adatok körét az OÉSZ részben tartalmazza,
de egy település üzemeltetéséhez ennél szélesebb adatkörre van szükség.
Az ajánlott adatok körét a B) Függelék tartalmazza.
IV. Közműhálózatok és közterületek bemérése, adatáramlás a
digitális adatállományok feltöltéséhez és felhasználás céljára
4.1 Jogszabályi kötelezettségek a közműhálózatok bemérésénél
A közműnyilvántartásról szóló módosított 3/1979. ÉVM sz.
utasítás előírja, hogy a települések "építésügyi feladatot ellátó
szakigazgatási szervei műszaki nyilvántartásának részeként közműnyilvántartást
kell rendszeresíteni és folyamatosan vezetni.
Az egységes közműnyilvántartás a településekben lévő közmű-
és közműjellegű vezetékhálózatok térbeli és fontosabb műszaki adatainak
országosan egységes rendszerben és egységes módszerrel történő rögzítése, és
az adatok változásainak rendszeres átvezetése...".
A fent hivatkozott utasítás 1. számú melléklete rendelkezik
részletesen a közműhálózatok beméréséről.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969.
sz. Korm.rendelet előírja, hogy a közműtérképek készítéséhez térképi alapként
a földmérési alaptérképet kell felhasználni.
A bemérendő közterületi létesítmények összessége két
különböző adathalmazból tevődik össze, ezek:
- közműalaptérképi tartalom, amelyre tartalmi és pontossági
szempontból is, a fent hivatkozott ÉVM
utasítás érvényes,
- önkormányzati igény szerinti többlettartalom, amelyre
- tartalmi szempontból az önkormányzat ad meghatározást a TIR
igényeit kielégítő rendszerterv alapján feltételezve, hogy a TIR a 147/1992. sz.
Korm. rendeletben meghatározott ingatlanvagyon-katasztert is magába foglalja,
- pontossági szempontból az adatfelvételre a mindenkori
földmérési-térképészeti előírások érvényesek, figyelembe véve a
felhasználási célokat.
A két adathalmaznak a TIR keretében való integrálását a
rendszertervezésnél kell megalapozni.
4.2 Szakmai előírások és szabályzatok
A TIR működési környezetét számos jogszabály, szakmai
előírások érinti, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze.
4.2.1 Jogszabályok
Ingatlankataszter
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31.sz.
törvényerejű rendelet
- 27/1972.(XII.31.) sz. többször módosított MÉM rendelet az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi
31. tvr. végrehajtásáról
- A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló,
többször módosított 12/1969.(III.11.) Korm.rendelet
- 4/1980.(I.25.) többször módosított MÉM rendelet a földmérési
és térképészeti tevékenységről szóló
Korm. rendelet végrehajtásáról
- 27/1976.(MÉM.É.1.) MÉM utasítás a földmérési és
térképészeti tevékenységgel kapcsolatos egységes
országos vetületi rendszer bevezetéséről
- 21/1986.(XII.28.) MÉM sz. rendelet a geodéziai azonosítók
rendszeréről
- 9001/1987.(MÉM.É.2.) MÉM sz. közleménye a geokód
kialakításáról, hitelesítéséről, tárolásáról és
változásainak vezetéséről, valamint a geokóddal azonosított
adatrendszerek tervezéséről
- 3/1991.(I.16.) FM rendelet a földmérési, térképészeti és
ingatlannyilvántartási állami alapadatok
szolgáltatásának, felhasználásának és egyes földmérési
munkák vizsgálatainak szabályairól és díjairól
Közműnyilvántartás, területfelhasználás, építésszabályozás
- 3/1979./Ép.Ért.11./ ÉVM sz. utasítás a
közműnyilvántartásról, módosítva 3/1984./Ép.Ért.26./ ÉVM sz.
utasítással
- 1. sz. melléklet a 3/1979. ÉVM sz. utasításhoz. Előírás a
közműnyilvántartás elkészítéséhez és
vezetéséhez.
- 9014/1984./Ép.Ért.26./ ÉVM sz. közlemény a
közműnyilvántartás elkészítéséhez és vezetéséhez
kiadott "Előírás" módosításáról
- 18/1984.(XII.13.) módosított ÉVM rendelet a külterületen levő
nyomvonalas létesítmények műszaki
nyilvántartásáról
- 12/1986.(XII.30.) többször mód. ÉVM rendelet az építési és a
használatbavételi engedélyezési
eljárásról
- 1/1968.(II.11.) többször mód. ÉVM rendelet a
területfelhasználási engedélyezési eljárásról
- 1/1970.(I.11.) többször mód. ÉVM rendelet az építési telkek
beépítésével kapcsolatos egyes
kérdésekről
- 29/1971.(XII.29.) többször mód. ÉVM rendelet a
telekalakításról
- 10/1977.(I.28.) ÉVM rendelet a cseretelekadásról, továbbá a
telekalakítás és építési tilalom
elrendeléséről
- 7/1983. sz. ÉVM utasítás
Egyéb
- 1992. évi LXIII. törv. a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról
- 1992. évi LXVI. törv. a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról
- 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában
lévő ingatlanvagyon nyilvántartási
és adatszolgáltatási rendjéről
- 15/1991./IV.13./ sz. AB határozat
- 17/1987./VI.9./ Mt. sz. rendelet a titokvédelem szabályainak
egységes szerkezetbe foglalásáról
- 1/1981./I.17./ BM rendelet a számítástechnikai rendszerek titok-,
vagyon- és tűzvédelméről.
- 24/1992./I.28./ Korm. rendelet
4.2.2 Szakmai szabályzatok, utasítások, ajánlások
Ingatlankataszter
- A.1. Vetületi szabályzat az egységes országos vetületi rendszer
alkalmazására. MÉM OFTH, 63
619/1975. sz.
- F.2. Szabályzat a földmérési alaptérképek felhasználásával
készülő sajátos célú földmérési munkák
végzésére, valamint az ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások
lefolytatására
- F.7. Szabályzat az egységes országos térképrendszer
földmérési alaptérképeinek készítésére.
MÉM OFTH, 47 460/1983. sz.
- Útmutató az EOTR földmérési alaptérkép készítésének és az
ingatlannyilvántartás átalakításának
komplex végrehajtására, MÉM FTH, 1985.
Közműnyilvántartás
- Közműnyilvántartás készítése, továbbvezetése és
felhasználása. Műszaki tervezési segédlet, ÉVM
1987/1.
4.3 A helyi felmérés feladatai
A helyi felmérés feladatai a TIR keretében érintett digitális
térképállományok létrehozására, ill. továbbvezetésére irányulnak, amit az
önkormányzat, ill. a rendszer résztvevői vagy saját szakszemélyzettel, vagy
szakvállalkozóval hajtathatnak végre.
Ezek során
- rögzítik a településen levő közműhálózatok és tartozékaik
térbeli elhelyezkedését, ill. ezek
változásait,
- a közterületi létesítmények, részletek stb. síkbeli
elhelyezkedését, ill. ezek változásait,
- ellenőrzik az építési előírások betartását stb.
4.4 Adatfelvételi eljárások a bemérésnél
A közművezetékek és a közterületi részletek bemérésénél a
deciméteres pontossággal végzett mérés általában elegendő. Magassági értelemben
is elegendő ez a pontosság, kivéve a gravitációs vezetékek folyási fenékszintjeit,
és a nyílt árkos bemérés esetén a csővezetékek és tartozékaik jellemző
pontjait. A részletes szakmai szabályozás az "Előírás a közműnyilvántartás
elkészítéséhez és vezetéséhez" c. szabályzatban található.
A geodéziai bemérés leggyakoribb módszerei:
- ortogonális bemérés,
- poláris bemérés.
Mindkét módszer alkalmas számítógépes feldolgozásra. A totális
mérőállomások rohamos terjedésével a poláris módszer egyre elterjedtebbé válik.
Előnye, hogy a vízszintes helymeghatározás mellett egyúttal a magasság
meghatározásra is alkalmas.
A helyi adatfelvételezés legkorszerűbb eszköze a totális
mérőállomás, amelynek segítségével rögtön a bemért pontok koordinátái(X, Y, Z)
rögzíthetők, oly módon, hogy azok számítógépbe közvetlenül átjátszhatók.
Itt kell megemlíteni, hogy a vezetékek gyakran nem mérhetők be
közvetlenül a terepen, hanem azokat fel kell kutatni. Ehhez speciális, elektronikus
vezetékkutató műszereket alkalmaznak. Ezek azonban elsősorban fémes vezetékek
felkutatásához használhatók eredményesen. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a
vezetékkutatás nagy gyakorlatot, és szakági ismereteket igényel.
A későbbi összhang megteremtése érdekében lényeges, hogy a
bemérésekkel egyidejűleg minden lehetséges szöveges (leíró, műszaki) adat is
rögzítésre kerüljön az adott objektummal kapcsolatosan.
Az adatfelvételezés módjait, előkészítését, végrehajtásának
lépéseit a "Közműnyilvántartás készítése, továbbvezetése és
felhasználása" című, ÉVM által kibocsátott műszaki tervezési segédlet
tartalmazza részletesen, ezért itt nem taglaljuk (beszerezhető a BGTV-nél).
4.5 Adatáramlás a digitális adatállományok feltöltéséhez
A digitális közműtérkép a vezetékeknek vonalszerű
objektumokként való leképzésével, a területfelhasználási térkép pedig
elsősorban felületszerű objektumok formájában jelenik meg a térinformatikai
rendszerben. Az objektumok leképzése rendszerint a vonalat, vagy a síkfelületet
leíró geometriát és a kapcsolódó műszaki vagy szakadatokat jelenti, amelyeket az
objektumok attributumainak is szoktunk nevezni.
A digitális közműfelmérés adataiból célszerű komplex
adatstruktúrát kialakítani, és így vinni át a térinformatikai rendszerbe.
Ennek első lépése a digitális térképi adatállományok
feltöltése.
Attól függően, hogy milyen módszerrel történt a felmérés,
eredményében jelentős különbség lehet, különös tekintettel
- a tartalmi teljességre,
- az adatok struktúráltsági fokára,
- a mágneses adathordozón rögzített adatokra
vonatkozóan. Ez természetesen az adatok átvételének formájára,
az adatáramlásra - a digitális adatállományok felé - is kihatással van.
4.5.1 Adatok átalakítása hagyományos felmérés esetén
Hagyományos felmérés esetén az adatok bemérési helyszínrajz és
mérési jegyzőkőnyv formájában állnak rendelkezésre. A digitális átalakítás
két úton jöhet létre:
- Az említett munkarészekből hagyományos módon, kézzel
megszerkesztik a térképet, és ezután manuális vagy automatikus digitalizálással
történik az átalakítás. A digitalizálás során ajánlott a geometria
rögzítésével egyidejűleg az elemek és objektumok definiálását is elvégezni, és
az alfanumerikus azonosítókat is bevinni (objektumorientált adatszerkezet).
Ha a digitalizálás automatikusan történik, - szkennerrrel -
feltétlenül ajánlott előtte tesztfeldolgozással meggyőződni arról, hogy az
alkalmazni kívánt feldolgozó rendszer a kívánt eredményt képes-e nyújtani
(helyzeti pontosság, struktúráltság).
- Az említett munkarészekből interaktív-grafikus munkahelyen
történik a térkép szerkesztése, a megelőző geodéziai/geometriai adatfeldolgozás
eredményét felhasználva. A fent említett adatstruktúrálást itt is célszerű
elvégezni. Természetesen a feldolgozás előtt az alapadatokat a számítógépbe
kézzel be kell vinni.
4.5.2 Adatáramlás számítógéppel támogatott felmérésnél
A számítógéppel támogatott felmérés feltételezi, hogy a
mérési adatok a helyszínen intelligens terepi adatgyűjtővel, vagy totális
mérőállomással, digitális formában rögzítésre kerülnek. Mindkét eszköz
lehetőséget biztosít arra is, hogy a mérési adatokból helyben koordináta
számítás történjék, és alapvető mérési ellenőrzések végrehajthatók legyenek,
jelentősen növelve a mérés hatékonyságát.
Az adatáramlás a digitális térképi adatállományok
kialakításához, az említett eszközök által biztosított konvertáló egységen
keresztül történik, amelyik soros interfésszel rendelkezik. Igy az adatok
közvetlenül átjátszhatók számítógépbe.
Az adatok átvételekor a következő szempontokat kell mérlegelni:
Mi legyen az adattartalom?
Annak megfelelően, hogy mérési adatokat, vagy helyben számított
pont-koordinátákat veszünk-e át, különbözik ugyanis a követő adatfeldolgozás.
Tartalmazzanak a pontokhoz kapcsolódó adatok szak-, ill. attributum
adatokat is?
A digitális adatállomány struktúrájának kialakítása és
változásvezetése lényegesen könnyebbé válik, ha az egyes térképi pontok
minősítése a grafikus képernyőn rögtön az adatok beolvasása után megjelenik.
A felvett vezetékszakaszok, közterületi részletek geometriai adatai
mellett legyenek-e kiegészítő információk rögzítve?
Amennyiben rögzítve vannak, úgy átvétel után a digitális
adatállomány máris objektumokra, objektum részekre tagozódik.
- 26 -
A feltett kérdések szorosan kapcssolódnak a digitális
adatállomány logikai adatmodell interfészének problematikájához, amit a VI.
fejezetben taglalunk részletesebben.
4.6 Adatok felhasználása
A közmű- és területfelhasználási térképeknek analóg formából
digitális formába való átalakítása jelentős pénz- és szellemi befektetést
igényel, egy relatív hosszú időszakaszon keresztül. Ezen indulási fázis után
azonban máris széles skálája adódik a digitális térképi adatok használatának,
hatékonyabb és változatosabb módon, mint amire analóg formában lehetőség van.
Mivel az adatok előállítása jelentős erőfeszítéssel és
befektetéssel jár, a felhasználandó adatok körére vonatkozóan az alábbiak
figyelembe vétele ajánlatos:
- Az adott település informatikai rendszere rendszertervében
rögzíteni kell azokat az adatköröket - ezen belül azokat a konkrét adatelemeket -
,amelyekre a TIR megvalósításának adott fokozatában szükség/igény van, és a
továbbvezetésük biztosított.
- A későbbiekben figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a
rendszertervben rögzített adatok kerüljenek betöltésre.
- Gondoskodni kell a betöltendő adatok ellenőrzéséről.
- A betöltendő adatok egy meghatározott időpontra vonatkozóan
aktuális állapotban legyenek.
4.6.1 A digitális közmű- és közterületi adatok átvétele a
településirányítási információs rendszerbe
A digitális térképi adatok az előzőekben említett módon
kerülhetnek át a digitális adatállományokba. A TIR-be való átvételük a
következők függvénye:
- A KKN-t teljes mértékben a TIR keretében, abba integrálva
kívánjuk-e működtetni?
- A KKN-t a TIR-hez kapcsolódó autonom rendszerként kívánjuk-e
működtetni?
- A KKN-t a TIR-től függetlenül, vállalkozóval kívánjuk-e
működtetni?
4.6.2 Adatok felhasználása egyéb célokra
A digitális adatok lehetőséget nyújtanak többek között a
következők végrehajtására:
- Határpontok felkeresése és megjelölése vezetékek áthelyezése
előtt.
- Nyomvonal meghatározás.
- Védősáv kijelölés.
- Iránymegadás, tengelyvonal ellenőrzés stb. vezetéképítésnél,
a földmunkavégzés számára.
- Az alappontok ismertté tétele a földbe kerülő vezetékek
építése előtt.
- Hosszak ellenőrzése lefektetett vezetékeknél.
- Területszámítás, pl. burkolt felületek, zöldterületek
nyilvántartásához.
- Hulladékszállítási útvonal optimalizálás.
- Kitűzési méretek megadása építéshez stb.
A DFT és a közterületi adatok együttesen - egyéb adatokkal
kiegészítve - további célokra használhatók fel, ezek:
a) Szakigazgatás
- építésigazgatás, pl. rendezési és szabályozási vonalak
meghatározása,
- építményekre, műtárgyakra vonatkozó adatok,
- választókörzetek kijelölése,
- ellátási körzetek,
- egészségügyi, iskolai, közellátási, stb. körzetek, területek
kijelölése,
b) Környezetállapot figyelés
- hulladék lerakók kijelölése,
- szennyezési források - lég, víz, talaj - megjelölése,
- zajterhelési zónák megadása stb.
c) Településrendészet
- rendészeti zónák (rendőrség, tűzoltóság, polgárvédelem)
kijelölése,
- bevetésirányítási információk,
- katasztrófa elhárítási információk,
- mentők körzetei stb.
V. A területrendezési tervek szerepe a TIR-ben
A TIR-ben igen fontos szerepet játszanak a területrendezési tervek,
amit a következőkben világítunk meg.
A területrendezési tervek egységes, egymásra épülő rendszert
alkotnak (ami kiválóan kezelhető egy térinformatikai rendszer keretében).
A területrendezési tervek két nagy csoportja ismert, úgy mint a
regionális rendezési tervek, valamint a településrendezési tervek, ezen belül az
általános, az összevont, a részletes és egyéb tervek.
A településrendezési tervek elkészítésének feladata a helyi
önkormányzatok illetékességi és hatáskörébe tartozik. (Megemlítjük, hogy az
1991. évi XXIV. törvény 8. par./4/ bekezdése új településrendezési tervfajtát
vezet be, amely a főváros kerületeire lenne készíthető).
A területrendezési terv készítésének három fő szakasza van, ami
véleményünk szerint számítógéppel támogatva, a tervadatokat digitális formában
kezelve, az információs rendszer keretében hatékonyan hajtható végre, ezek:
- előzmények összefoglalása, vizsgálatok végzése, összefoglaló
értékelés végzése, majd elfogadása,
- rendezési program elkészítése, egyeztetése, majd
megállapítása,
- rendezési terv készítése, egyeztetése, elfogadása, jogi
jóváhagyásra előterjesztése, majd jóváhagyása.
A területrendezéssel kapcsolatos adatköröket a C) Függelékben
foglaltuk össze.
5.1 Regionális rendezési terv
Készülhet az ország egész területére, megyékre vagy egyéb
területegységekre, pl. tájegységre, az adott település agglomerációjára stb. A
regionális terv célja az, hogy az országos és regionális szintű gazdasági és
önkormányzati területfejlesztéssel, valamint az ágazati tervezéssel összhangban a
társadalmi-gazdasági igények, célkitűzések figyelembevételével a terület
adottságaiból, sajátosságaiból kiindulva - az egyes társadalmi, gazdasági feladatok
szempontjából egységet alkotó térségek természeti és művi környezetének
alakítására tervezési megoldásokat adjon, és ezzel a területfejlesztési politika
megvalósítását szolgálja, továbbá a településközi infrastruktúra rendszerek,
létesítmények elhelyezését és fejlesztését koordinálja.
A regionális rendezési tervek léptéke 1:500 000 és 1:20 000
között mozog. Térképi háttérként a földrajzi alaptérképek szolgálnak. A tervek
szöveges és rajzi munkarészekből tevődnek össze, így korszerű formában jól
kezelhetők GIS támogatással.
5.2 Altalános rendezési terv, övezeti terv
Az általános rendezési terv a legmagasabb szintű
településrendezési terv. A jelenlegi jogi szabályozás szerint általános rendezési
terv készülhet:
- egy településre, vagy
- több településre együttesen.
Ezekben a tervekben a település(ek) társadalmi-gazdasági, műszaki,
természeti és ökológiai összefüggéseit figyelembevéve hosszú távra (15 év) kell
meghatározni a település(ek) szerkezetét és területfelhasználását, az épületek
és más építmények, továbbá műszaki infrastruktúrális rendszerek térbeli
elrendezését, valamint az épített környezet és természeti értékek védelmét és
továbbfejlesztését, a környezetvédelem és a tájrendezés követelményeit, végül
a szabályozás elveit és főbb elvárásait. Véleményünk szerint az előzőekben
felsorolt komplex feladatot és összetett követelményrendszert optimálisan csak egy
térinformatikai rendszer támogatásával lehet megoldani.
A terv jóváhagyandó munkarészeinek léptéke 1:25 000 és 1:4 000
között mozog, kivéve a település belterületének általános szabályozási és
övezeti tervét, ami 1:4 000 és 1: 1 000 méretarányok között készülhet. Az
általános rendezési terv készítéséhez tehát, a földrajzi és a földmérési
alaptérképek adatai egyaránt szolgálnak.
Az övezeti terv a településszerkezeti és településfelhasználási
elhatározásokat bontja le kisebb léptékre, ami már telekmélységben is
szabályozást ad. Külön érdemes kiemelni, hogy az OÉSZ 1/1990./I.16./ sz. KÖHÉM
rendelettel módosított 2. pragrafusa úgy rendelkezik, hogy területet felhasználni,
telket és területet alakítani, épületet, továbbá - a bányaműveléshez szükséges
földalatti létesítmények kivételével - műtárgyat és más építményt tervezni
és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani,
korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
a szabályzat rendelkezései szerint szabad.
Az OÉSZ 10. par. /3./ bekezdése rendelkezésében visszautal a
rendezési terv elhatározásaira amikor úgy fogalmaz, hogy egyes területfelhasználási
egységek építési övezetekre, ill. övezetekre tagolását a Szabályzat
rendelkezéseinek megfelelően a rendezési tervben kell megtenni.
Az egyes övezeti előírások megadják, hogy a terület
beépíthető, avagy sem, ill. mi a terület funkciója. Ha beépíthető, akkor milyen
funkciójú épület helyezhető ott el. A szabályzati előírások a funkció
elhelyezésével kapcsolatos részletszabályozást is megadják.
Az előzőekben felsorolt funkciók a településirányítás
témakörébe tartoznak, tehát a TIR szerves részét kell képezzék.
5.3 Összevont településrendezési terv
Speciális tervfajta, ami egy kisebb településre vagy több kisebb
településre - településcsoportra - együttesen készíthető. Sajátossága a tervnek,
hogy általános és egyben részletes rendezési tervi szabályozási elemeket is
tartalmaz.
A terv léptéke 1:25 000 és 1: 1 000 határok között mozog, a
célszerűségi követelményeknek megfelelően. Ebből következik, hogy itt is egyaránt
felhasználhatók a földrajzi és földmérési térképi alapok.
5.4 Részletes rendezési terv
A település azon területeit, amelyekre a területfelhasználás, a
telekalakítás és a beépítés vagy átépítés feltételeinek, követelményeinek
tisztázásához és megállapításához, valamint az építésügyi hatósági
tevékenység ellátásához részletes rendezési terv készítése szükséges, az
általános rendezési tervben kell kijelölni. A részletes rendezési terv feladata az
általános rendezési terv előírásainak elmélyítése és pontosítása, a tervezési
terület részletes településrendezési és építészeti jellegű szabályozása,
továbbá a megvalósítás javasolt sorrendjének rögzítése.
A részletes rendezési terv méretaránya 1:2 000 vagy 1:1 000. A TIR
keretében megvalósítva ajánlott, hogy a részletes rendezési terv amagassági
adatokat is tartalmazó DFT-re (ez egy opcionális változat) épüljön.
Említésre méltók a tervnél jóváhagyásra kerülő munkarészek:
- részletes szabályozási terv,
- szabályozási előírások,
- intézkedési és ütemezési terv,
- településrendezési, statisztikai adatok, műszaki-gazdasági
mutatók.
Külön érdemes megemlíteni a településrendezési, statisztikai
adatokat, pl. területi mérleg, egy főre jutó zöldfelület, netto és brutto
beépítettség stb., amelyek egy térinformatikai rendszerrel, megfelelően struktúrált
grafikus adatállomány esetén könnyen előállíthatók.
Ugyanez vonatkozik a részletes rendezési terv kötelezően
előállítandó munkarészeire is, ezek:
- területfelhasználás szerkezete stb.,
- szakági tervjavaslatok,
- beépítési javaslatok,
- közlekedési javaslat,
- közművesítési javaslat,
- zöldfelületi javaslat,
- települési környezetvédelmi javaslat.
VI. A térbeli hivatkozású adatok adatcsere formátuma
A digitális térképi adatok cseréjének a TIR résztvevői
között kiemelt jelentősége van, különös tekintettel
- a földmérési térképi adatok átvételére (elsődleges
adatrögzítéskor, ill. változási adatoknál) a földhivataltól,
- a közműtérképi adatok átvételére a vállalkozásoktól,
- a közmű- és területfelhasználási térképi adatok cseréjekor a
közmű-üzemeltetőkkel, szakhatóságokkal, vállalkozásokkal stb.
Az adatcsere lényegesen leegyszerűsíthető, ha az adatelőállító
rendszertől független szabvány kerül elfogadásra - a térképi adatok esetén -, a
különböző grafikus adatfeldolgozó rendszerek számára. Ez a szabvány a
felállított követelmények függvényében egyszerű vagy komplex lehet.
Alapvetően adatmodell, ill. képadat interfészt különböztethetünk
meg:
- Az adatmodell interfész a logikai adatstruktúra szintjén tesz
lehetővé cserét, pl. földrészlet, épület.
- A képadat interfész csak grafikus információkat tartalmaz, vektor
ill. raszter adatokra, pl. vonal A-ról B-re, egy pixelre vonatkozó szín vagy
szürkeségi fok.
Ahhoz, hogy a közmű hálózati adatokra hivatkozhassunk, a logikai
adatstruktúra szintjén kell foglalkozzunk az adatcserével. A különböző grafikus
rendszerek közti adatcseréhez külső rendszer interfészek állnak rendelkezésre. Ezek
az interfészek előírásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogyan kell adatokat be-
és kivinni adatmezőkbe(ből), mint pl. fájlok, adattárak. A mindenkori rendszertől
függő interfész meghatározás a rekordok formájának és tartalmának leírását
adja meg.
Egy program segítségével - mint az ábra mutatja - a
rendszerfüggetlen adatmodell- vagy képadat interfész szerinti adatok a mindenkori
rendszer-interfésznek megfelelően átalakíthatók, és tovább feldolgozhatók. Egy
ilyen programnak a létrehozása, a logikai adatstruktúra szintjén igen munkaigényes
feladat, különösen akkor, ha a két interfész felület jelentősen különbözik, és
az átalakításkor nem akarunk adatot veszteni.
interfész felület interfész felület
A rendszer B rendszer
konvertáló rendszersemleges konvertáló
program A interfész program B
A térinformatikai szoftver-rendszerek gyártóitól elvárható, hogy
a rendszerfüggetlen interfészek szerinti adatok átkonvertálását biztosítsák saját
rendszerükbe, lehetővé téve a térképi adatok különböző forrásokból való
fogadását és széleskörű felhasználását.
6.1 Adatmodell interfészek
A következőkben néhány ismertebb adatmodell interfészt
ismertetünk.
6.1.1 DFT adatcsere formátuma
A Digitális Földmérési alapTérkép adatcsere formátum
speciálisan csak az alaptérkép adatainak rendszerfüggetlen formában való
átvitelére szolgál. A DFT-ben az alaptérkép objektum orientált adatmodellje van
leképezve.
6.1.2 IGES adatcsere formátum CAD-adatok számára
Az "Initial Graphics Exchange Specification" (IGES) ANSI
szabványt 2D(imenziós) modellek adatainak különböző CAD rendszerek közti
cseréjére hozták létre. Mivel az IGES-t eredetileg a gépészeti tervezések CAD
alkalmazásaira alakították ki, a térképi alapú rendszerek geometriai modelljeinek
szempontjai ebben a szabványban nincsenek figyelembe véve. Ezért ez a szabvány
kevéssé alkalmas azon grafikus/geometriai adatok átvitelére, amelyek ezen
térinformatikai rendszerek alapjait képezik.
6.1.3 DXF adatcsere formátum
A DXF interfész egy gyártmányfüggő (AutoCAD) adatcsere formátum
3D-s modellek adatainak átvitelére. Tekintettel az AutoCAD rendszer igen elterjedt
voltára, PC környezetben de facto szabványnak tekinthető a DXF. Mint
gyártmányfüggő adatcsere formátum, gyakrabban változik, mint egy rendszerfüggetlen
szabvány.
Mivel attributum adatok, logikai kapcsolatok csak igen
körülményesen, vagy információ vesztéssel képezhetők le ebben a formátumban, a
DXF interfész csak a közműhálózatok geometriai adatainak továbbítására alkalmas.
6.2 Képadatok interfészei
6.2.1 CGM fájl, mint képadat interfész szabvány
A grafikus magrendszer (GKS) szabvány keretében került sor egy
képfájl formátumának és tartalmának a meghatározására, képernyő képek
tárolásához. Ezt "Computer Graphics Metafile" (CGM)-nek nevezték el. A CGM
meghatározásai standard képadat interfészt képeznek, képernyő képek
rendszerfüggetlen cseréjéhez. A CGM struktúrával a GKS-től függetlenül is
lehetséges más grafikus adathalmazok feldolgozása, ha megfelelő beviteli/kiviteli
eljárások állnak rendelkezésre.
6.2.2 Raszterképek
Ugynevezett hibrid térinformatikai rendszerekben egyidejűleg vektor
és raszteradatok is kezelhetők. Pl. egyes kiemelt műtárgyak, építmények fényképe
raszterképként megjeleníthető, vagy a vektor formában megjelenített
területfelhasználási térkép, vagy rendezési terv háttér képeként leszkennelt
légifelvétel ill. topográfiai térkép alkalmazható.
A raszterképek átvételénél nem merülnek fel problémák, mert a
szín vagy szürkeségi információn kívül a képelemekhez nem tartoznak logikai
információk, továbbá a raszteradatok tömörítésére kialakult szabványok vannak.
6.3 Ajánlás közműadatok csereformátumára
Az MSzH keretében működő Térinformatikai Műszaki Bizottság
foglalkozik az ajánlás elkészítésével.
6.4 Ajánlás területfelhasználási adatok csereformátumára
Az MSzH keretében működő Térinformatikai Műszaki Bizottság
foglalkozik az ajánlás kidolgozásával, nemzetközi ajánlások (tapasztalatok)
átvételével.
|