AJÁNLÁS A DIGITÁLIS TÉRKÉPI ALAPÚ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TARTALMÁRA ÉS HASZNÁLATÁRA A TIR KERETÉBEN (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

AJÁNLÁS A DIGITÁLIS TÉRKÉPI ALAPÚ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TARTALMÁRA ÉS HASZNÁLATÁRA A TIR KERETÉBEN

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

Ajánlás a digitális térképi alapú információs rendszerek tartalmára és használatára a TIR keretében

 

 

Készítette:

Dr. Csemniczky László

Hajba Károlyné

Dr. Niklasz László

 

 

 

 

 

 

Budapest, 1993. május

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

Előszó

Bevezetés

I. A digitális közmű- és területfelhasználási térkép funkcionális megközelítése

1.1 Jelenlegi helyzet

1.2 Keretfeltételek

1.2.1 Szervezeti/szervezési adottságok

1.2.2 Célkitűzések

1.3 A közmű- és a területfelhasználási térkép funkcionalitásával szembeni igények

1.3.1 A grafikus/geometriai funkciókkal és teljesítőképességükkel szembeni igény

1.3.2 Az adatstruktúrával szembeni igények

1.3.3 A kommunikációs képességgel szembeni igények

1.3.4 A rendszer-ergonómiával szembeni igények

 

II. A földmérési alaptérkép, mint a közmű- és a területfelhasználási térkép alapja

2.1 Jelenlegi helyzet

2.2 Cél megfogalmazása; a földmérési alaptérképpel szembeni igények

2.3 Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás

2.4 A földmérési-térképészeti szakhatóság és a helyi önkormányzat, ill. a közmű-

üzemeltető közti együttműködés

 

III. Adatnyerés, adatok aktualizálása és kilépö adatok

3.1 Adatnyerés

3.1.1 Manuális digitalizálás

3.1.2 Automatikus digitalizálás (szkennelés)

3.1.3 Hibrid technika

3.1.4 A nem grafikus adatok rögzítése

3.2 Adatok aktualizálása

3.2.1 A digitális földmérési alaptérkép változásvezetése

3.2.2 A digitális közműtérképek aktualizálása

3.2.3 A digitális területfelhasználási térkép aktualizálása

3.3 Adatok kiadása

3.3.1 Az adatkivitel különböző módjai

3.3.2 A kilépő szak- és térbeli hivatkozású adatok halmazai

3.3.3 Az adatkivitel szervezése

3.3.4 Ajánlás a grafikus adatok körének változataira

3.3.5 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó közműadatok körére

3.3.6 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó területfelhasználási adatok

körére

 

IV. Közműhálózatok és közterületek bemérése, adatáramlás a digitális

adatállományok feltöltéséhez és felhasználás céljára

4.1 Jogszabályi kötelezettségek a közműhálózatok bemérésénél

4.2 Szakmai előírások és szabályzatok

4.2.1 Jogszabályok

4.2.2 Szakmai szabályzatok, utasítások, ajánlások

4.3 A helyi felmérés feladatai

4.4 Adatfelvételi eljárások a bemérésénél

4.5 Adatáramlás a digitális adatállományok feltöltéséhez

4.5.1 Adatok átalakítása hagyományos felmérés esetén

4.5.2 Adatáramlás a számítógéppel támogatott felmérésnél

4.6 Adatok felhasználása

4.6.1 A digitális közmű- és közterületi adatok átvétele a településirányítási

információs rendszerbe

4.6.2 Adatok felhasználása egyéb célokra

 

V. A területrendezési tervek szerepe a TIR-ben

5.1 Regionális rendezési terv

5.2 Általános rendezési terv, övezeti terv

5.3 Összevont településrendezési terv

5.4 Részletes rendezési terv

 

VI. A térbeli hivatkozású adatok adatcsere formátuma

6.1 Adatmodell interfészek

6.1.1 DFT adatcsere formátum

6.1.2 IGES adatcsere formátum CAD-adatok számára

6.1.3 DXF adatcsere formátum

6.2 Képadatok interfészei

6.2.1 CGM-fájl, mint képadat interfész szabvány

6.2.2 Raszterképek

6.3 Ajánlás közműadatok csereformátumára

6.4 Ajánlás területfelhasználási adatok csereformátumára

 

Rövidítések, fogalmi szótár

Irodalomjegyzék

Függelékek

A) Közműszakág adatkörök

B) Területfelhasználási adatkörök

C) Területrendezési adatkörök

D) A DFT-re építhető önkormányzati tevékenységek

I. A digitális közmű- és területfelhasználási térkép funkcionális megközelítése

A közmű- és területfelhasználási (ez utóbbi hagyományos, analóg formájában nem bevezetett termék) térképek, a területrendezési tervek a településirányításban jelentős szerepet játszanak többek között:

a) az építésügyi hatósági és igazgatási feladatoknál, pl.

- településfejlesztési koncepciók kialakítása,

- önkormányzati és egyéb beruházások, közműfejlesztések koordinálása,

- tervezett közművezetékek építési helyszükségletének elbírálása,

- építési engedély kérelmek elbírálása,

- területfelhasználás engedélyezése,

- közműegyeztetés stb.

b) közmű üzemeltetési feladatoknál, pl.

- fejlesztési tervek kidolgozása,

- műszaki fejlesztési feladatok,

- beruházási, statisztikai munkálatok stb.

c) település gazdálkodási feladatoknál, pl.

- zöldterületek, parkok, fák gondozása,

- közterületek, utak karbantartása,

- ingatlanvagyon kataszter vezetése stb.

1.1 Jelenlegi helyzet

Az önkormányzatok, a közműüzemeltetők az előzőekben vázolt feladatokhoz grafikus térképeket használnak, hagyományos módon, manuálisan kezelve. Ez azt jelenti, hogy a közművezetékekre és azok tartozékaira vonatkozó geometriai, méret és műszaki adatok a térképeken, ill. az ezekhez kapcsolódó további műszaki, leíró szakadatok, különálló nyilvántartásokban - közműadattár, közműnyilvántartás mellékletei - találhatók. Amennyiben a két dokumentációs forma között kapcsolatok teremthetők, úgy "manuálisan vezetett információs rendszerről" beszélhetünk.

A közműüzemeltető vállalat nagyságától, a szakágtól, az alkalmazott bemérési technológiától, a felhasználás módjától stb. függően, különböző méretarányú, pontosságú, tartalmú és részben ábrázolású grafikus térképek, helyszínrajzok és egyéb grafikus bizonylatok állnak rendelkezésre. Ez értelemszerűen az alfanumerikus bizonylatokra is érvényes, különös tekintettel a tartalmukra és a rendezettségükre. Annak ellenére, hogy minden információ a "műszaki előírások szerint" (lásd 3/1979. ÉVM sz. Utasítás 1. sz.mellékletet) született, különböző dokumentáció formák széles skálája van használatban.

A manuálisan vezetett közműnyilvántartás problémaköre szerteágazó. Kiemelten kell ezek közül említeni a következőket:

- a térképeknél a tartalom ábrázolása és a méretarány közti kapcsolat rugalmatlan,

- ráfordítás-igényes és nehezen szervezhető a dokumentumok folyamatos aktualizálása,

- hiányosak a hivatkozások és a kapcsolódások a különböző dokumentumok között,

- könnyen keletkeznek hibák, pl. a többcélú dokumentumok - közműalaptérkép - vezetése

során,

- rendkívül ráfordítás-igényes az adott, kiválasztott információk kigyűjtése és feldolgozása,

- a nyilvántartás szervezettsége, szinvonala és intézményi megoldása eltérő.

Véleményünk szerint a fenti problémák hatékony megoldása csak a TIR keretében, digitális formában vezetett nyilvántartástól várható.

A területfelhasználási térkép nyilvántartása és vezetése manuális formában nem megoldott, előrelépés csak a grafikus adatfeldolgozás alkalmazásától várható.

1.2 Keretfeltételek

A TIR keretében az önkormányzat és a rendszer további résztvevői különböző feladatokra, különböző célok elérése érdekében használhatják a digitális térképeket. A különböző feladatok, célok eltérő igényeket támasztanak a digitális térképi adatrendszerekkel szemben. A megfogalmazott elvárások, igények képezik azt a keretet, amihez igazodva, funkcionális megközelítéssel célszerű a digitális térképműveket a TIR számára kialakítani. A keretfeltételeket, amelyek végül is a digitális térképművek funkcionális kialakítását meghatározzák az egyes résztvevők szabják meg. Ezek függvényei a szervezeti adottságoknak és a célkitűzéseknek is.

1.2.1 Szervezeti és szervezési adottságok

Kérdés: Következmények:

a) KKN az önkormányzat szerve- Ha nem, külön kell ügyelni

zetén belül működik? integrációjára a TIR-be.

b) Vonalas vagy felületi kiterje- Információ mennyisége és sűrű-

désű, eloszlású információk ség eltérő. Figyelni kell a kapcso-

kezeléséről van szó? lódó, ill. azonos hatásteületen lévő

szakterületekre.

c) Különböző térképműveket kí- Döntést kell hozni, hogy melyik

vánunk feldolgozni? típust akarjuk digitális formába

Pl. különböző célú, temati- átalakítani, ha többet, akkor sor-

kájú, méretarányú (közmű- rendet kell meghatározni.

térkép, áttekintő szakági Generalizálási, adatredundancia

helyszínrajz stb.) problémák.

d) Meglevő szakadatokat, nyil- Logikai kapcsolatok, közös azono-

vántartásokat kívánunk-e sítók és a hivatkozási rendszer

kapcsolni? figyelembe vétele.

e) Rendelkezésre áll-e már a DFT? Lásd II. Fejezetet.

1.2.2 Célkitűzések

Kérdés: Következmények:

a) A teljes grafikus térképállo- Sorrendiség és ütemezés, aktu-

mányt át kívánjuk alakítani? alizálás módjának kidolgozása.

b) Egyéb digitálisan tárolt Objektumok, interfész felüleletek

adatokat is fel kell dolgozni? definiálása szükséges.

c) A jövőbeni digitális térkép- Objektumok, objektumkapcsolatok,

állományokból kívánunk-e ill. a célfeladatokhoz szükséges

adatokat feldolgozni? interfész felületek definiálása.

d) Akarunk-e közműhálózat A releváns, meglevő dokumen-

nyilvántartást (nem csak tációk (térképek, kartotékok,

térkép nyilvántartást) listák) figyelembe vételével

kialakítani? objektumok, ojektum struktúrák,

azonosítók stb. definiálása.

e) Létezik már adatfeldolgozási Integrálása a kialakított kon-

rendszer? cepcióba.

1.3 A közmű- és területfelhasználási térképek funkcionalitásával szembeni igények

A fenti digitális térképművektől elvárjuk, hogy támogassák a rájuk épülő fejlesztési, tervezési, nyilvántartási, szakigazgatási feladatokat. A TIR keretében megjelenő feladatok megoldásához a digitális térképművel szemben a következő általános igényeket támasztjuk:

- a grafikus/geometriai funkciókkal szembeni igények,

- az adatstruktúrával szembeni igények,

- a kommunikációs képességgel szembeni igények,

- a rendszer ergonómiájával szembeni igények.

A fenti igények kielégítéséhez mindenképpen megfelelő térinformatikai rendszerre van szükség.

1.3.1 A grafikus/geometriai funkciókkal és teljesítőképességükkel szembeni igények

- Olyan rendszerstruktúra jöjjön létre, ami lehetővé teszi az adatok differenciált szervezését a célból, hogy adott ill. szabadon választható feltételek szerinti elemzések eredményei megjeleníthetők legyenek. A tartalmi szelektívitás értelmében az elemzési képességnek nemcsak geometriai, hanem szakadatok vonatkozásában is léteznie kell. A megjelenítési paramétereket táblázatokban kell tudni kezelni, ezáltal rugalmasan elérhetők a különböző megjelenítési formák, mint pl. szimbólumok, vonaltípusok, szinek stb.

- Szelvényezés-független adatkezelés szükséges, ami lehetővé teszi, hogy az adatokat egyszerűen és gyorsan jelenítsük meg, különböző méretarányokban. Ennek a rugalmasságnak akkor lépnek fel a határai, amikor a kicsinyítésnél az emberi szem az egymás mellett fekvő objektumokat már nem tudja egymástól elválasztani. Ekkor generalizálást kell végrehajtani a grafika módosítására. A generalizálás problémája igen szerteágazó. Függetlenül attól a ténytől, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések még nincsenek lezárva, felvetődik a kérdés, hogy ezt a feladatot teljes komplexitásában érdemes-e automatizálni.

A térkép túl nagy léptékű felnagyításakor is felléphetnek problémák, ilyenkor pl. az adott objektum térbeli elhelyezkedése, az információk - a részletek - közti összefüggések vesznek el szem elől. Amennyiben a különböző térképi dokumentumok között csak "csekély méretarány különbségek" vannak, akkor egy jól megválasztott közbülső "bázis méretarány" az adatkezelésnél lehetőséget nyújt a m.a. variációk lefedésére.

- Logikai kapcsolat legyen a grafikus megjelenítésnél az ábra és a hozzá tartozó szimbólumok és feliratok között. Ezek a kapcsolatok többek között abban jelentkeznek, hogy geometriai elemek létrehozásakor vagy törlésekor a hozzájuk tartozó szimbólumok és feliratok is automatikusan létrehozásra vagy törlésre kerülnek, ill. egy geometriai elem grafikus leképzésének szöveges változtatásakor a térinformatikai rendszer ezt a változtatást automatikusan átvezeti.

- A térkép-geometriában levő logikai kapcsolatokat a rendszer építi fel.

A különböző térképi geometriák között korreláció van, pl. egy olyan nyomvonalnál, amelynek mentén több kábel van lefektetve. Ebben az esetben nem csak "átkapcsolni" kell tudni a kétfajta - nyomvonal ábrázolása és/vagy összes vezeték ábrázolása - ábrázolási mód között, hanem lehetőségnek kell nyílnia pl. az egyes kábelek nyomvonalának a lekérdezésére is. Továbbá a geometria logikai kapcsolatrendszerében, a feladatnak megfelelően, egy adott geometriából egyes elemeket logikailag egy másik geometriába át kell tudni vinni.

- A geometria megváltoztatása után az adatok elfogadhatóságának vizsgálata és konzisztenciájának biztosítása.

A grafikai/geometriai funkcióknak olyan komponenseket kell tartalmazniuk, amelyek az adatrögzítésnél, a változásvezetésnél az adatok elfogadhatóságát vizsgálják és ezáltal biztosítják a megfelelő adatkonzisztenciát.

1.3.2 Az adatstruktúrával szembeni igények

Ez a kérdéskör az igényfelsorolás középpontjában áll, mivel itt kerül megfogalmazásra az a struktúra, ami a grafikus feldolgozásból az információs rendszerbe való átmenetet biztosítja.

- Adatok megkülönböztetése.

Az említett térképek adatstruktúrájának logiai és arra épülő grafikai megkülönböztetést kell biztosítania valamennyi adatnál. A struktúrálásnak biztosítania kell a kisebb-nagyobb elem/objektum csoportok együttesének meghatározását. Ebből megérthető, hogy ez a megkülönböztetés több mint a geometriai adatoknak egy "fedvényhez" való hozzárendelése, gyakran képezi ez az alapját többek között a gyors adatelérésnek és információ rendelkezésre állásnak a TIR keretében jelentkező elemzési és adatkiadási feladatoknál.

Ez egyaránt vonatkozik a közmű szakági térképeknek, az áttekintő, vagy tematikus térképeknek grafikus formában való megjelenítésére. Itt kell azt is eldönteni, hogy a magasságok hivatkozási szintjét miként választjuk meg. Amennyiben ezt az EOMA-hoz illesztjük, akkor további döntést igényel, hogy a magasságot attributumként, vagy a gyors elérés érdekében 3. koordinátaként vezetjük-e be.

- Objektumok és elemek definiálása.

A kialakításkor az objektum és elem fogalmát kizárólag a felhasználó szemszögéből jelentkező definiálási igény szabja meg, és ezt kell mindenkor a rendszertől függően átalakítani. Az objektumok és elemek meghatározásakor különös jelentőséggel bír a kezdő- és végpontok elhatárolása. Feltételként jelentkezhetnek pl. hálózat betáplálási, -kapcsolási, -vezérlési, vagy földrajzi hely hozzárendelési (pl. utca geokód) pontok. Az objektumokat további elemekre kell tudni bontani. Meghatározásuk célszerű, ha a vezetékek, vagy közterületek szakadatok szerinti változását követik, pl. anyag, átmérő, burkolat, használat stb. szerint. Nemcsak az objektumok elemek szerinti felosztását kell az adatstruktúrának tükröznie, hanem az elemek és az objektum közti kapcsolatokat is, pl. vezetékszakaszok és egyéb objektumok egymással való kapcsolatát, vagy vezetékszakaszok és bekötővezetékek kapcsolatát stb.

- Kapcsolat a geometriai és a szakadatok között.

A közműtérképeken a grafikus ábrázolás össze van kapcsolva az alfanumerikus adatokkal. Ez pl. számozásokban, méret és műszaki adatokban jelenik meg. Ezt a logikai kapcsolatot az adatstruktúrának is tükröznie kell.

Ezenkívül a digitális térképműnél még két aspektusnak van jelentősége, ezek:

- További alfanumerikus adatok hozzárendelése, amelyeket nem vagy csak igény szerint kell

felirat formájában megjeleníteni, ill. ha feladatorientáltan kell adatleválogatást lehetővé tenni,

akkor kijelölés alapján meghatározott, szabadon definiálható megjelenítési paraméter.

- Nagyobb mennyiségű műszaki vagy egyéb adat hozzárendelése a digitális térkép definiált

objektumaihoz ill. elemeihez.

- Azonosítási rendszerek generálása vagy feldolgozása.

Az előzőekben hivatkozott kommunikációs struktúrák megvalósítá sának feltétele egyértelmű azonosítási rendszer alkalmazása.

Azonosítók gyakran már rendelkezésre állnak, pl. műtárgyak számai vagy nevei, tömbszámok, földrészlet geokódok stb. Ezek felhasználásával, vagy nélkülük, de az adott objektum és elem struktúrát mindenképpen figyelembe véve kell az azonosítási rendszert létrehozni.

- Aktualizálási utasítások szerinti adat konzisztencia.

Különösen a közműtérképeknél érdekes az aktualizálás, azaz a változásvezetési utasítások dinamikus végrehajtása. Kiemelt igény, hogy a változásvezetési eljárás, egyes előre megadott kritériumok szerint teljesüljön, és így biztosítva legyen az adatstruktúra minősége, az adatok konzisztenciája. Ez a következőket jelenti:

- A geometria megváltoztatásakor az érintett objektumok és elemek a térinformatikai rendszer

által a megadások szerint újra definiálásra kerülnek, éppúgy az objektum és elem

kapcsolatok is.

- A grafikához kapcsolódó alfanumerikus adatok a változtatás után szintén továbbvezetésre

kerülnek. Amennyiben szakadatbázisból kapcsolódnak adatok a geometriához, az aktualizálás

a rendszer részéről itt is megtörténik. Ennek a folyamatnak fordítva is le kell tudni

játszódnia, azaz a szakadatbázis változását a grafikánál is realizálni kell tudni.

- Az azonosítási rendszereknek a térinformatikai rendszer részéről a megváltozott helyzethez

kell illeszkedniük, amikor egy grafikus/geometriai aktualizálási utasítás hatására pl. új

vezetékszakasz jön létre, ami kihatással van az azonosító rendszerre (új azonosítót kell

képezni). Ez egyúttal következményekkel járhat, mind a rendszeren belüli szakadatokra,

mind a kapcsolt szakadatbázisokra.

1.3.3 A kommunikációs képességgel szembeni igények

A digitális közmű- és területfelhasználási térképi adatok a TIR-en belül nem elszigetelten jelennek meg, ezért a térinformatikai rendszernek kommunikációs interfészekkel kell szolgálnia, mind az adatok felvételéhez, mind azok kiadásához. Különös tekintettel az említett térképek funkciójára, a kommunikációs képességgel szemben támasztott fontosabb igények a következők:

- Adattovábbítás

Az említett digitális térképművek azt a célt szolgálják, hogy a közműhálózatok, ill. a közterületek műtárgyait, létesítményeit, mesterséges és természetes objektumait dokumentálják. Az adatok logikai megkülönböztetése az előzőekben taglalt adatstrutúrának megfelelő. Az előző pontban jelzett aspektusok konzekvens továbbviteléből adódik a kommunikáció, egyrészt az adott térképművön belül, másrészt a meglevő vagy létrehozandó műszaki és hagyományos szakadatbázisok között. Ez a kommunikáció nem csak az adatfeldolgozásból eredő szűk adattranszfert jelenti, hanem mindenek előtt a programok szintjén az interfészeken keresztüli akadálytalan kétirányú kommunikációt.

Természetesen a kapcsolódó teljes adatállománynak konzisztensnek kell maradnia, azaz mindkét részrendszerben jelen levő, odatartozó adatoknak formálisan ellentmondás menteseknek kell lenniük.

- Adatátvétel

Az adatátvételnél a következö lehetőségekre kell figyelemmel lenni:

- adatok DFT-ből,

- adatok helyszíni bemérésből,

- műtárgyak kezeléséből, közterület használatából származó adatok stb.

A DFT adatainak átvételekor többek között a szervezési és pénzügyi keretfeltételekre kell tekintettel lenni.

- 8 -

Lehetséges interfész probléma és felléphetnek problémák az adatstruktúrával, az adatmennyiséggel, a folyamatos aktualizálással és adatátvétel technikai megoldásával kapcsolatosan is.

Az önkormányzatnak meg kell határoznia, hogy a DFT-t milyen tartalommal, esetleg melyik részhalmazát veszi át a TIR-be. Alapvetően két eljárás képzelhető el:

- Valamennyi adat átvétele, és utólagos szelektálás a konkrét feladatoknak megfelelően.

Előnyök: Hátrányok:

Teljes rugalmasság, nincs korláto- Nagy - részben fölösleges -

zás az új feladatok tekintetében. adatmennyiséget kell kezelni;

saját szelekciós programokat,

és azok karbantartását feltételezi.

- Az adott feladatoknak megfelelően szelektált adatok átvétele.

Előnyök: Hátrányok:

Nincs fölösleges adat. Korlátozott rugalmasság új

feladatok felvetésekor.

A DFT folyamatos továbbvezetése a földhivatalok feladata. Az önkormányzatnak, a közműüzemeltetőknek érdeke az aktuális adatok átvétele. Ehhez egy alkalmas eljárást kell kialakítani, aminek elsődlegesen arra kellene irányúlnia, hogy ne a teljes adatállomány kerüljön adott időintervallumokban cserére - új a régi ellenében -, hanem csak az ún. változási különbség adatok.

Ebből a következő konzekvenciák adódnak:

- A DFT olyan logikai adatstruktúrával rendelkezik, amelyben objektumok vannak definiálva. A változási különbség adatok elsődlegesen erre a struktúrára vonatkoznak, és kevésbé egyes geometriai elemekre. Ebből következik, hogy az átadási/átvételi interfésznek ezt a struktúrát kell leképeznie és a TIR üzemeltetőjének ezt a struktúrát utólag nem szabad megváltoztatnia. A mégis szükséges változtatások a DFT-ben, (pl. a közterület szabaddá tétele, a házszám eltolása az ún. pallérméretek elhelyezésekor stb.) a struktúrát nem befolyásolják.

- A helyszíni bemérések adatainak átvételekor szükséges tennivalókat a IV. Fejezet taglalja.

- A közmű- és közterületi műtárgyak adatainak átvétele azért szükséges, hogy egyrészt ugyanazon azonosító rendszerrel rendelkezzünk, másrészt az adatváltoztatás ellátását felelősséggel lehessen végrehajtani. Itt kell szólni a továbbfeldolgozás jelentőségéről:

- A helyszíni beméréskor és az ehhez kapcsolódó kiértékeléskor a koordinátákat - és amennyiben lehetséges a geometriát a kívánt adatstruktúrának megfelelően célszerű előállítani.

- Amennyiben a rajzi dokumentáció "valódi geometriát" (pl. csőhálózat) ábrázol, úgy szakszerű bemérés esetén és azt követően a kommunikációs interfészek felhasználásával a közműtérképek aktualizálása hatékonyan hajtható végre.

- Több, nagy vezetékhálózat együttes ábrázolásakor ismert, hogy a térképen grafikus megkülönböztető jelzést célszerű alkalmazni, hogy a vezetékrendszerek egymástól elválasztottan, egyenként, összefüggéseikkel nyomonkövethetők legyenek. Gyakran nem elegendő az adatokat átvenni a vezeték beméréséből, a struktúra kialakítása mellett további interaktív utófeldolgozás szükséges, hogy a bemérési eredményeket a meglevő ábrázoláshoz illesszék. Esetleg a digitalizált előzmény ellenőrzése válik szükségessé, hogy a valós helyzet helyreálljon.

- A digitális közműtérképek adatainak oly módon kell előkészítettnek lenniük, hogy a felhasználó az adatok további feldolgozásánál - pl. a hálózatok elemzésénél, a kárstatisztikánál - azok közvetlenül elérhetők legyenek.

 

1.3.4 A rendszer ergonómiájával szembeni igények

A rendszer-ergonómia egyik oldalról összekötő kapocs a hardver és a szoftver között, másrészt egy követelményrendszer a digitális közműtérképmű funkcióorientált kialakításához. Eszerint a digitális térképművel szemben támasztott ésszerűsítési kritériumok összessége - amit az adatokkal való kommunikáció optimalizál - képezi az adatrendszer ergonómiáját.

A rendszer-ergonómiával szembeni igények megfogalmazásakor csak a digitális közműtérképmű kezelése gyorsaságának és komfortosságának aspektusaival foglalkozunk.

Fontos aspektus, hogy a digitális térképművön végzett feldolgozásokat, kiértékeléseket maszkokkal vezérelt, programozott eljárásokkal lehessen leképezni. Ezáltal nemcsak az adatvédelem biztosításához járulunk hozzá, hanem mindenek előtt a felhasználói fogadókészséget jelentősen növeljük.

Nemcsak az adatok és a digitális térképműbeli használatukkal kapcsolatos igények képezik a folyamatos változások alapját, hanem a dokumentáció rendszer maga is alapját képezi a továbbfejlesztésnek. Ezt már a rendszer első generálásakor figyelembe kell venni. Ezért az is egy komponense, feltétele a rendszer-ergonómiának, hogy a későbbi változtatásokat gyorsan és biztosan végre lehessen hajtani. Itt arról van szó, hogy a térinformatikai rendszer ún. héjszerkezetű. A héjak egy magot vesznek körül, ami a digitális térképművel kapcsolatos alapfeladatokat teljesíti, és csak egy felhasználói felületen keresztül, makrofunkciók segítségével elégíti ki a mindenkori felhasználó sajátos igényeit. A változtatások eszerint főleg a rendszer felületén mennek végbe.

Hasonlók érvényesek értelemszerűen az új szoftverfejlesztések esetében is, a standard szoftverek területén, amelyeknek a következő szoftverekkel kompatibiliseknek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a digitális térképmű már rögzített adatainak elérését korlátozás nélkül biztosítani kell tudni.

II. A földmérési alaptérkép, mint a közmű- és a területfelhasználási térkép alapja

A közműnyilvántartásról rendelkező jogszabály (a 3/1984. Utasítással módosított 3/1979. ÉVM sz. Utasítás) kimondja, hogy a közműnyilvántartást a település EOTR-hez tartozó földmérési alaptérképének felhasználásával kell elkészíteni.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. korm. rendeletnek és a végrehajtására kiadott 4/1980. MÉM rendeletnek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege kimondja, hogy a földmérési alaptérkép alapul szolgál a sajátos célú térképek előállítására.

2.1 Jelenlegi helyzet

Az előzőekből egyértelműen következik, hogy a közműalaptérkép alapja a földmérési alaptérkép. Ha a TIR megvalósítása szemszögéből nézzük a földmérési alaptérkép rendelkezésre állását, a következőkre kell felhívni a figyelmet.

¨ A földmérési alaptérkép digitális formában csak kevés településen készült el teljeskörűen.

¨ A DFT tartalmát, logikai struktúráját és adatcsere formátumát az "Ideiglenes szabályzat a digitális földmérési alaptérkép egységes kommunikációs adatrendszerként való kialakításáról" c. 65516/1990. számú FM FTH szabályzat adja meg.

¨ A grafikus formában meglevő alaptérképeknél a következőkkel kell szembenézni:

¨ Különböző m.a.-ban és rajzhordozón állnak rendelkezésre.

¨ Aktualitásuk változó.

¨ Különböző vetületi és szelvényezési rendszerűek.

¨ Geometriai pontosságuk az előállítási technológia függvényében még településen belül is változó.

¨ A fentiekből következik, hogy a rendelkezésre álló grafikus alaptérképek digitális átalakítása előtt földmérési-térképészeti tanácsadó szakvéleménye alapján, az illetékes földhivatallal egyeztetve kell eldönteni, hogy a térképmű - vagy egy része - alkalmas-e digitalizálással való átalakításra, vagy digitális felmérési technológiát kell alkalmazni. Az így létrehozott DFT már alkalmas lesz a digitális közműalaptérkép kialakításához, ha a következő pontban taglalt igényeket kielégíti.

2.2 Cél megfogalmazása - a DFT-vel szembeni igények

A digitális közmű- és területfelhasználási térkép szemszögéből nézve, a DFT-vel szemben támasztott alapvető igények a következőkben foglalhatók össze:

¨ Geometriai alapként kell szolgáljon a TIR keretében jelentkező, a fenti két térképműre épülő tervezési, kivitelezési és üzemeltetési feladatokhoz.

¨ Biztosítania kell, hogy a földalatti vezetékek elhelyezkedése gyorsan és egyértelműen visszaállítható legyen.

¨ Olyan adatstruktúrával kell rendelkezzen, hogy objektumai és a digitálisan rögzített közművek és szakadataik között egymáshoz rendelést lehessen végezni.

¨ Az alaptérképnek részletesen kell ábrázolnia a határvonalakat, a geokódokat, és az építményeket (rendeltetésükkel és házszámukkal).

¨ Mivel az alaptérkép digitális geometriai adatai különböző módon kerülhetnek meghatározásra - pl. digitalizálás, koordinátaszámítás - a pontkoordinátákat a pontosságra utaló minősítő kóddal kell ellátni.

¨ A digitális térképműnek megfelelő naprakészségi szintet kell felmutatnia.

¨ A földmérési alaptérképből levezetett közműalaptérkép naprakészségének biztosítása folyamatos feladat. Ez csak akkor teljesíthető, ha a földhivatal, az önkormányzat és a közműüzemeltetők összehangoltan működnek együtt ennek végrehajtásában.

Az előzőek még a további, megnövelt igényekkel egészíthetők ki:

¨ A DFT legyen homogén, fedje le a települést átfedés- és hézagmentesen, legyen méretarány- és szelvényezés-független.

¨ Az EOV és EOT rendszerekre épüljön, és alkalmazza az EOMA-t.

¨ A korszerűsített földmérési és térképészeti szabályzatok által előírt pontosságú legyen.

¨ Meghatározott adatelemzési és lekérdezési lehetőségekkel kell szolgáljon.

¨ Biztosítania kell szakadatok kapcsolásának lehetőségét.

¨ Többnek kell lennie, mint a háttérképként használt grafikus térkép, azaz dialógus üzemben kell tudni használni, lehetőséget kell nyújtania adott objektumok definiálására, kiemelésére, kifedésére, és így tematikus változatok előállítására.

¨ Képesnek kell lennie a felújíthatóságra és javíthatóságra, pl. a digitalizált koordinátáknak számított koordinátákkal való lecserélésével.

2.3 Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás

A felsorolt igények a TIR szemszögéből kerültek megfogalmazásra. Ezzel szemben állnak a földügyi szakigazgatás lehetőségei a DFT szolgáltatására, így az igények teljesítése egyelőre korlátozott. Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás nyilvánvalóan elkerülhetetlen, ezért kompromisszum szükséges.

A közműüzemeltetők, az önkormányzatok kényszerhelyzetben vannak az adatkezelés vonatkozásában, mivel a közműellátási technika rohamos fejlődése, a lakott területek beépítettségének növekedése és terjeszkedése, az ellátás-biztosítás szüksége, a vezetékek tervezésével és üzemeltetésével szembeni fokozott igények, az egyre növekvő adatmennyiség, az adatszolgáltatási kötelezettség, a vagyonnyilván-tartás szükségessége stb. arra ösztökéli őket, hogy a közmű és közterületi létesítmények adatainak kezelésére új megoldásokat keressenek. Hogy az egyre növekvő elvárásoknak meg tudjanak felelni, a számítógéppel támogatott adatkezelést kívánják bevezetni, aminek feltétele - belátható időn belül - a DFT rendelkezésre állása.

A földmérési-térképészeti szakhatóság a saját lehetőségeinek keretén belül, több településen elkezdte a DFT létrehozását, ill. továbbvezetésének kialakítását. Ez azonban még nem tekinthető üzemszerűen alkalmazható megoldásnak, szükség van még, mind a jogi, mind a szakmai, mind a financiális környezet további szabályozására, aminek előkészítése megtörtént.

Az előzőekből látható, hogy a jelenlegi helyzet konfliktust hordoz magában. Ennek feloldására nagyon fontos, hogy a két fél részéről az igények ill. a lehetőségek össze legyenek hangolva.

Ez elsősorban az automatizálási fejlesztések és az információs rendszerek (TIR, ingatlankataszteri) megvalósításának időbeli összehangolását jelenti. Nem lehet cél, hogy a DFT-vel párhuzamosan egyes önkormányzatok "saját" digitális alaptérképet hozzanak létre. Ez utóbbi eset azzal a következ-ménnyel járna, hogy a változásvezetést saját magának kellene végeznie az önkormányzatnak, a későbbiekben nyilván párhuzamosan, az időközben létrejött DFT-vel. Az így létrehozott térképműnek a közhitelessége pedig nem lenne biztosított, feltehetőleg a két térképanyag tartalmilag is eltérne.

2.4 A földhivatalok és a helyi önkormányzat, ill. közmű-üzemeltetők közti együttműködés

Az együttműködés természetesen csak közös érdekek alapján lehetséges. A műszaki és pénzügyi feltételek alapján az együttműködés három "fokozatban" lehetséges:

a) A földmérési-térképészeti szakhatóság intézkedésére a DFT létrehozása és a

földhivatalba telepítése elkezdődött.

b) A szakhatóságnak szándékában van belátható időn belül a DFT létrehozása, de

rövid távon nem tud hozzákezdeni.

c) A szakhatóság nem lát rá lehetőséget, hogy belátható időn belül a DFT

előállíttatását elkezdje.

Az a) esetben az önkormányzat együttműködése csak a pénzügyi feltételek biztosításában jelenik meg, azaz a szakhatóság és az önkormányzat szerződést köt a DFT adatainak megvételéről. A DFT előállításának folyamata a következő:

szakhatóság adatérték díj önkormányzat

adatok

 

digitális átalakítás;

szakhatóság megbízásából

szakvállakozó

- adatok -

 

A digitális térkép kezdettől teljesíti mind a DFT, mind a TIR által támasztott igényeket. Változásvezetésre alkalmas állapotban van, és a TIR számára elfogadható, szabályozott formátumban, fölösleges információtartalom nélkül átvehető.

A szerződésnek a térképi adatok használatára vonatkozó technikai, pénzügyi és jogi kérdésekre kell kitérnie.

A b) esetben az önkormányzat együttműködése a DFT előállításának közös finaszírozásában jelenik meg. A DFT előállításának műszaki irányítása, a szakmai felügyelet és ellenőrzés a szakhatóság kezében marad. A digitális térkép tartalma és minősége az előző pontbelinek megfelelő.

Az együttműködés e formája lehetőséget nyújt arra, hogy az igények és lehetőségek időben összehangolhatók legyenek. A DFT előállításának folyamata a következő:

szakhatóság közös finanszírozás önkormányzat

digitális átalakítás;

szakhatóság és önkormány-

mányzat által megbízott szakvállalkozó(k)

 

adatok adatok

A szerződést az előzőek szerint kell megkötni.

A c) esetben a digitális átalakítást kizárólag az önkormányzat hajtatja végre. Az intézkedéskor gondoskodni kell arról, hogy a digitális átalakítás minősége lehetővé tegye egy későbbi időpontban az adatok felhasználását a DFT vezetéséhez. Törekedni kell arra, hogy a digitalizálás a földrészleteket és az épületeket teljeskörűen érintse, és az átalakításnál a koordinátával rendelkező pontokat felhasználják. A digitális térkép előállításának folyamata a következő:

 

szakhatóság szakmai és/vagy financiális önkormányzat

támogatás

adatok adatok -

digitális átalakítás:

önkormányzat által megbízott szakvállalkozó

Amennyiben a pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a DFT-nek teljes tartalommal történő előállítását akkor a digitális adatállomány fokozatos kialakítása ajánlott (lásd 3.3.4 alatt). Véleményünk szerint a minimumszint az ún. váztérképi tartalom (csak földrészlethatárok) létrehozása, a meglévő pontkoordináta adatok bedolgozásával. Ha a digitális átalakításhoz csak grafikus adatok állnak rendelkezésre és azok megbízhatósága, illetve aktualitása - a földhivatal értékelése szerint - az elvárható szintet nem éri el, akkor a minimumszintet a váztérkép előállításához a tömbhatárok numerikus meghatározása jelenti. Ez magában hordozhatja egy későbbi, hiteles DFT előállításának lehetőségét is.

Szembe kell nézni azzal, hogy ha a digitális átalakítást nem megfelelő szakszerűséggel végzik el, akkor a digitális adatoknak a DFT-be való későbbi átvétele - földhivatali hitelesítése - meghiúsulhat.

 

I. A digitális közmű- és területfelhasználási térkép funkcionális megközelítése

A közmű- és területfelhasználási (ez utóbbi hagyományos, analóg formájában nem bevezetett termék) térképek, a területrendezési tervek a településirányításban jelentős szerepet játszanak többek között:

a) az építésügyi hatósági és igazgatási feladatoknál, pl.

- településfejlesztési koncepciók kialakítása,

- önkormányzati és egyéb beruházások, közműfejlesztések koordinálása,

- tervezett közművezetékek építési helyszükségletének elbírálása,

- építési engedély kérelmek elbírálása,

- területfelhasználás engedélyezése,

- közműegyeztetés stb.

b) közmű üzemeltetési feladatoknál, pl.

- fejlesztési tervek kidolgozása,

- műszaki fejlesztési feladatok,

- beruházási, statisztikai munkálatok stb.

c) település gazdálkodási feladatoknál, pl.

- zöldterületek, parkok, fák gondozása,

- közterületek, utak karbantartása,

- ingatlanvagyon kataszter vezetése stb.

1.1 Jelenlegi helyzet

Az önkormányzatok, a közműüzemeltetők az előzőekben vázolt feladatokhoz grafikus térképeket használnak, hagyományos módon, manuálisan kezelve. Ez azt jelenti, hogy a közművezetékekre és azok tartozékaira vonatkozó geometriai, méret és műszaki adatok a térképeken, ill. az ezekhez kapcsolódó további műszaki, leíró szakadatok, különálló nyilvántartásokban - közműadattár, közműnyilvántartás mellékletei - találhatók. Amennyiben a két dokumentációs forma között kapcsolatok teremthetők, úgy "manuálisan vezetett információs rendszerről" beszélhetünk.

A közműüzemeltető vállalat nagyságától, a szakágtól, az alkalmazott bemérési technológiától, a felhasználás módjától stb. függően, különböző méretarányú, pontosságú, tartalmú és részben ábrázolású grafikus térképek, helyszínrajzok és egyéb grafikus bizonylatok állnak rendelkezésre. Ez értelemszerűen az alfanumerikus bizonylatokra is érvényes, különös tekintettel a tartalmukra és a rendezettségükre. Annak ellenére, hogy minden információ a "műszaki előírások szerint" (lásd 3/1979. ÉVM sz. Utasítás 1. sz.mellékletet) született, különböző dokumentáció formák széles skálája van használatban.

 

A manuálisan vezetett közműnyilvántartás problémaköre szerteágazó. Kiemelten kell ezek közül említeni a következőket:

- a térképeknél a tartalom ábrázolása és a méretarány közti kapcsolat rugalmatlan,

- ráfordítás-igényes és nehezen szervezhető a dokumentumok folyamatos aktualizálása,

- hiányosak a hivatkozások és a kapcsolódások a különböző dokumentumok között,

- könnyen keletkeznek hibák, pl. a többcélú dokumentumok - közműalaptérkép - vezetése

során,

- rendkívül ráfordítás-igényes az adott, kiválasztott információk kigyűjtése és feldolgozása,

- a nyilvántartás szervezettsége, szinvonala és intézményi megoldása eltérő.

Véleményünk szerint a fenti problémák hatékony megoldása csak a TIR keretében, digitális formában vezetett nyilvántartástól várható.

A területfelhasználási térkép nyilvántartása és vezetése manuális formában nem megoldott, előrelépés csak a grafikus adatfeldolgozás alkalmazásától várható.

1.2 Keretfeltételek

A TIR keretében az önkormányzat és a rendszer további résztvevői különböző feladatokra, különböző célok elérése érdekében használhatják a digitális térképeket. A különböző feladatok, célok eltérő igényeket támasztanak a digitális térképi adatrendszerekkel szemben. A megfogalmazott elvárások, igények képezik azt a keretet, amihez igazodva, funkcionális megközelítéssel célszerű a digitális térképműveket a TIR számára kialakítani. A keretfeltételeket, amelyek végül is a digitális térképművek funkcionális kialakítását meghatározzák az egyes résztvevők szabják meg. Ezek függvényei a szervezeti adottságoknak és a célkitűzéseknek is.

1.2.1 Szervezeti és szervezési adottságok

Kérdés: Következmények:

a) KKN az önkormányzat szerve- Ha nem, külön kell ügyelni

zetén belül működik? integrációjára a TIR-be.

b) Vonalas vagy felületi kiterje- Információ mennyisége és sűrű-

désű, eloszlású információk ség eltérő. Figyelni kell a kapcso-

kezeléséről van szó? lódó, ill. azonos hatásteületen lévő

szakterületekre.

c) Különböző térképműveket kí- Döntést kell hozni, hogy melyik

vánunk feldolgozni? típust akarjuk digitális formába

Pl. különböző célú, temati- átalakítani, ha többet, akkor sor-

kájú, méretarányú (közmű- rendet kell meghatározni.

térkép, áttekintő szakági Generalizálási, adatredundancia

helyszínrajz stb.) problémák.

d) Meglevő szakadatokat, nyil- Logikai kapcsolatok, közös azono-

vántartásokat kívánunk-e sítók és a hivatkozási rendszer

kapcsolni? figyelembe vétele.

e) Rendelkezésre áll-e már a DFT? Lásd II. Fejezetet.

1.2.2 Célkitűzések

Kérdés: Következmények:

a) A teljes grafikus térképállo- Sorrendiség és ütemezés, aktu-

mányt át kívánjuk alakítani? alizálás módjának kidolgozása.

b) Egyéb digitálisan tárolt Objektumok, interfész felüleletek

adatokat is fel kell dolgozni? definiálása szükséges.

c) A jövőbeni digitális térkép- Objektumok, objektumkapcsolatok,

állományokból kívánunk-e ill. a célfeladatokhoz szükséges

adatokat feldolgozni? interfész felületek definiálása.

d) Akarunk-e közműhálózat A releváns, meglevő dokumen-

nyilvántartást (nem csak tációk (térképek, kartotékok,

térkép nyilvántartást) listák) figyelembe vételével

kialakítani? objektumok, ojektum struktúrák,

azonosítók stb. definiálása.

e) Létezik már adatfeldolgozási Integrálása a kialakított kon-

rendszer? cepcióba.

1.3 A közmű- és területfelhasználási térképek funkcionalitásával szembeni igények

A fenti digitális térképművektől elvárjuk, hogy támogassák a rájuk épülő fejlesztési, tervezési, nyilvántartási, szakigazgatási feladatokat. A TIR keretében megjelenő feladatok megoldásához a digitális térképművel szemben a következő általános igényeket támasztjuk:

- a grafikus/geometriai funkciókkal szembeni igények,

- az adatstruktúrával szembeni igények,

- a kommunikációs képességgel szembeni igények,

- a rendszer ergonómiájával szembeni igények.

A fenti igények kielégítéséhez mindenképpen megfelelő térinformatikai rendszerre van szükség.

1.3.1 A grafikus/geometriai funkciókkal és teljesítőképességükkel szembeni igények

- Olyan rendszerstruktúra jöjjön létre, ami lehetővé teszi az adatok differenciált szervezését a célból, hogy adott ill. szabadon választható feltételek szerinti elemzések eredményei megjeleníthetők legyenek. A tartalmi szelektívitás értelmében az elemzési képességnek nemcsak geometriai, hanem szakadatok vonatkozásában is léteznie kell. A megjelenítési paramétereket táblázatokban kell tudni kezelni, ezáltal rugalmasan elérhetők a különböző megjelenítési formák, mint pl. szimbólumok, vonaltípusok, szinek stb.

- Szelvényezés-független adatkezelés szükséges, ami lehetővé teszi, hogy az adatokat egyszerűen és gyorsan jelenítsük meg, különböző méretarányokban. Ennek a rugalmasságnak akkor lépnek fel a határai, amikor a kicsinyítésnél az emberi szem az egymás mellett fekvő objektumokat már nem tudja egymástól elválasztani. Ekkor generalizálást kell végrehajtani a grafika módosítására. A generalizálás problémája igen szerteágazó. Függetlenül attól a ténytől, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések még nincsenek lezárva, felvetődik a kérdés, hogy ezt a feladatot teljes komplexitásában érdemes-e automatizálni.

A térkép túl nagy léptékű felnagyításakor is felléphetnek problémák, ilyenkor pl. az adott objektum térbeli elhelyezkedése, az információk - a részletek - közti összefüggések vesznek el szem elől. Amennyiben a különböző térképi dokumentumok között csak "csekély méretarány különbségek" vannak, akkor egy jól megválasztott közbülső "bázis méretarány" az adatkezelésnél lehetőséget nyújt a m.a. variációk lefedésére.

- Logikai kapcsolat legyen a grafikus megjelenítésnél az ábra és a hozzá tartozó szimbólumok és feliratok között. Ezek a kapcsolatok többek között abban jelentkeznek, hogy geometriai elemek létrehozásakor vagy törlésekor a hozzájuk tartozó szimbólumok és feliratok is automatikusan létrehozásra vagy törlésre kerülnek, ill. egy geometriai elem grafikus leképzésének szöveges változtatásakor a térinformatikai rendszer ezt a változtatást automatikusan átvezeti.

- A térkép-geometriában levő logikai kapcsolatokat a rendszer építi fel.

A különböző térképi geometriák között korreláció van, pl. egy olyan nyomvonalnál, amelynek mentén több kábel van lefektetve. Ebben az esetben nem csak "átkapcsolni" kell tudni a kétfajta - nyomvonal ábrázolása és/vagy összes vezeték ábrázolása - ábrázolási mód között, hanem lehetőségnek kell nyílnia pl. az egyes kábelek nyomvonalának a lekérdezésére is. Továbbá a geometria logikai kapcsolatrendszerében, a feladatnak megfelelően, egy adott geometriából egyes elemeket logikailag egy másik geometriába át kell tudni vinni.

- A geometria megváltoztatása után az adatok elfogadhatóságának vizsgálata és konzisztenciájának biztosítása.

A grafikai/geometriai funkcióknak olyan komponenseket kell tartalmazniuk, amelyek az adatrögzítésnél, a változásvezetésnél az adatok elfogadhatóságát vizsgálják és ezáltal biztosítják a megfelelő adatkonzisztenciát.

1.3.2 Az adatstruktúrával szembeni igények

Ez a kérdéskör az igényfelsorolás középpontjában áll, mivel itt kerül megfogalmazásra az a struktúra, ami a grafikus feldolgozásból az információs rendszerbe való átmenetet biztosítja.

- Adatok megkülönböztetése.

Az említett térképek adatstruktúrájának logiai és arra épülő grafikai megkülönböztetést kell biztosítania valamennyi adatnál. A struktúrálásnak biztosítania kell a kisebb-nagyobb elem/objektum csoportok együttesének meghatározását. Ebből megérthető, hogy ez a megkülönböztetés több mint a geometriai adatoknak egy "fedvényhez" való hozzárendelése, gyakran képezi ez az alapját többek között a gyors adatelérésnek és információ rendelkezésre állásnak a TIR keretében jelentkező elemzési és adatkiadási feladatoknál.

Ez egyaránt vonatkozik a közmű szakági térképeknek, az áttekintő, vagy tematikus térképeknek grafikus formában való megjelenítésére. Itt kell azt is eldönteni, hogy a magasságok hivatkozási szintjét miként választjuk meg. Amennyiben ezt az EOMA-hoz illesztjük, akkor további döntést igényel, hogy a magasságot attributumként, vagy a gyors elérés érdekében 3. koordinátaként vezetjük-e be.

- Objektumok és elemek definiálása.

A kialakításkor az objektum és elem fogalmát kizárólag a felhasználó szemszögéből jelentkező definiálási igény szabja meg, és ezt kell mindenkor a rendszertől függően átalakítani. Az objektumok és elemek meghatározásakor különös jelentőséggel bír a kezdő- és végpontok elhatárolása. Feltételként jelentkezhetnek pl. hálózat betáplálási, -kapcsolási, -vezérlési, vagy földrajzi hely hozzárendelési (pl. utca geokód) pontok. Az objektumokat további elemekre kell tudni bontani. Meghatározásuk célszerű, ha a vezetékek, vagy közterületek szakadatok szerinti változását követik, pl. anyag, átmérő, burkolat, használat stb. szerint. Nemcsak az objektumok elemek szerinti felosztását kell az adatstruktúrának tükröznie, hanem az elemek és az objektum közti kapcsolatokat is, pl. vezetékszakaszok és egyéb objektumok egymással való kapcsolatát, vagy vezetékszakaszok és bekötővezetékek kapcsolatát stb.

- Kapcsolat a geometriai és a szakadatok között.

A közműtérképeken a grafikus ábrázolás össze van kapcsolva az alfanumerikus adatokkal. Ez pl. számozásokban, méret és műszaki adatokban jelenik meg. Ezt a logikai kapcsolatot az adatstruktúrának is tükröznie kell.

Ezenkívül a digitális térképműnél még két aspektusnak van jelentősége, ezek:

- További alfanumerikus adatok hozzárendelése, amelyeket nem vagy csak igény szerint kell

felirat formájában megjeleníteni, ill. ha feladatorientáltan kell adatleválogatást lehetővé tenni,

akkor kijelölés alapján meghatározott, szabadon definiálható megjelenítési paraméter.

- Nagyobb mennyiségű műszaki vagy egyéb adat hozzárendelése a digitális térkép definiált

objektumaihoz ill. elemeihez.

- Azonosítási rendszerek generálása vagy feldolgozása.

Az előzőekben hivatkozott kommunikációs struktúrák megvalósítá sának feltétele egyértelmű azonosítási rendszer alkalmazása.

Azonosítók gyakran már rendelkezésre állnak, pl. műtárgyak számai vagy nevei, tömbszámok, földrészlet geokódok stb. Ezek felhasználásával, vagy nélkülük, de az adott objektum és elem struktúrát mindenképpen figyelembe véve kell az azonosítási rendszert létrehozni.

- Aktualizálási utasítások szerinti adat konzisztencia.

Különösen a közműtérképeknél érdekes az aktualizálás, azaz a változásvezetési utasítások dinamikus végrehajtása. Kiemelt igény, hogy a változásvezetési eljárás, egyes előre megadott kritériumok szerint teljesüljön, és így biztosítva legyen az adatstruktúra minősége, az adatok konzisztenciája. Ez a következőket jelenti:

- A geometria megváltoztatásakor az érintett objektumok és elemek a térinformatikai rendszer

által a megadások szerint újra definiálásra kerülnek, éppúgy az objektum és elem

kapcsolatok is.

- A grafikához kapcsolódó alfanumerikus adatok a változtatás után szintén továbbvezetésre

kerülnek. Amennyiben szakadatbázisból kapcsolódnak adatok a geometriához, az aktualizálás

a rendszer részéről itt is megtörténik. Ennek a folyamatnak fordítva is le kell tudni

játszódnia, azaz a szakadatbázis változását a grafikánál is realizálni kell tudni.

- Az azonosítási rendszereknek a térinformatikai rendszer részéről a megváltozott helyzethez

kell illeszkedniük, amikor egy grafikus/geometriai aktualizálási utasítás hatására pl. új

vezetékszakasz jön létre, ami kihatással van az azonosító rendszerre (új azonosítót kell

képezni). Ez egyúttal következményekkel járhat, mind a rendszeren belüli szakadatokra,

mind a kapcsolt szakadatbázisokra.

1.3.3 A kommunikációs képességgel szembeni igények

A digitális közmű- és területfelhasználási térképi adatok a TIR-en belül nem elszigetelten jelennek meg, ezért a térinformatikai rendszernek kommunikációs interfészekkel kell szolgálnia, mind az adatok felvételéhez, mind azok kiadásához. Különös tekintettel az említett térképek funkciójára, a kommunikációs képességgel szemben támasztott fontosabb igények a következők:

- Adattovábbítás

Az említett digitális térképművek azt a célt szolgálják, hogy a közműhálózatok, ill. a közterületek műtárgyait, létesítményeit, mesterséges és természetes objektumait dokumentálják. Az adatok logikai megkülönböztetése az előzőekben taglalt adatstrutúrának megfelelő. Az előző pontban jelzett aspektusok konzekvens továbbviteléből adódik a kommunikáció, egyrészt az adott térképművön belül, másrészt a meglevő vagy létrehozandó műszaki és hagyományos szakadatbázisok között. Ez a kommunikáció nem csak az adatfeldolgozásból eredő szűk adattranszfert jelenti, hanem mindenek előtt a programok szintjén az interfészeken keresztüli akadálytalan kétirányú kommunikációt.

Természetesen a kapcsolódó teljes adatállománynak konzisztensnek kell maradnia, azaz mindkét részrendszerben jelen levő, odatartozó adatoknak formálisan ellentmondás menteseknek kell lenniük.

- Adatátvétel

Az adatátvételnél a következö lehetőségekre kell figyelemmel lenni:

- adatok DFT-ből,

- adatok helyszíni bemérésből,

- műtárgyak kezeléséből, közterület használatából származó adatok stb.

A DFT adatainak átvételekor többek között a szervezési és pénzügyi keretfeltételekre kell tekintettel lenni.

- 8 -

Lehetséges interfész probléma és felléphetnek problémák az adatstruktúrával, az adatmennyiséggel, a folyamatos aktualizálással és adatátvétel technikai megoldásával kapcsolatosan is.

Az önkormányzatnak meg kell határoznia, hogy a DFT-t milyen tartalommal, esetleg melyik részhalmazát veszi át a TIR-be. Alapvetően két eljárás képzelhető el:

- Valamennyi adat átvétele, és utólagos szelektálás a konkrét feladatoknak megfelelően.

Előnyök: Hátrányok:

Teljes rugalmasság, nincs korláto- Nagy - részben fölösleges -

zás az új feladatok tekintetében. adatmennyiséget kell kezelni;

saját szelekciós programokat,

és azok karbantartását feltételezi.

- Az adott feladatoknak megfelelően szelektált adatok átvétele.

Előnyök: Hátrányok:

Nincs fölösleges adat. Korlátozott rugalmasság új

feladatok felvetésekor.

A DFT folyamatos továbbvezetése a földhivatalok feladata. Az önkormányzatnak, a közműüzemeltetőknek érdeke az aktuális adatok átvétele. Ehhez egy alkalmas eljárást kell kialakítani, aminek elsődlegesen arra kellene irányúlnia, hogy ne a teljes adatállomány kerüljön adott időintervallumokban cserére - új a régi ellenében -, hanem csak az ún. változási különbség adatok.

Ebből a következő konzekvenciák adódnak:

- A DFT olyan logikai adatstruktúrával rendelkezik, amelyben objektumok vannak definiálva. A változási különbség adatok elsődlegesen erre a struktúrára vonatkoznak, és kevésbé egyes geometriai elemekre. Ebből következik, hogy az átadási/átvételi interfésznek ezt a struktúrát kell leképeznie és a TIR üzemeltetőjének ezt a struktúrát utólag nem szabad megváltoztatnia. A mégis szükséges változtatások a DFT-ben, (pl. a közterület szabaddá tétele, a házszám eltolása az ún. pallérméretek elhelyezésekor stb.) a struktúrát nem befolyásolják.

- A helyszíni bemérések adatainak átvételekor szükséges tennivalókat a IV. Fejezet taglalja.

- A közmű- és közterületi műtárgyak adatainak átvétele azért szükséges, hogy egyrészt ugyanazon azonosító rendszerrel rendelkezzünk, másrészt az adatváltoztatás ellátását felelősséggel lehessen végrehajtani. Itt kell szólni a továbbfeldolgozás jelentőségéről:

- A helyszíni beméréskor és az ehhez kapcsolódó kiértékeléskor a koordinátákat - és amennyiben lehetséges a geometriát a kívánt adatstruktúrának megfelelően célszerű előállítani.

- Amennyiben a rajzi dokumentáció "valódi geometriát" (pl. csőhálózat) ábrázol, úgy szakszerű bemérés esetén és azt követően a kommunikációs interfészek felhasználásával a közműtérképek aktualizálása hatékonyan hajtható végre.

- Több, nagy vezetékhálózat együttes ábrázolásakor ismert, hogy a térképen grafikus megkülönböztető jelzést célszerű alkalmazni, hogy a vezetékrendszerek egymástól elválasztottan, egyenként, összefüggéseikkel nyomonkövethetők legyenek. Gyakran nem elegendő az adatokat átvenni a vezeték beméréséből, a struktúra kialakítása mellett további interaktív utófeldolgozás szükséges, hogy a bemérési eredményeket a meglevő ábrázoláshoz illesszék. Esetleg a digitalizált előzmény ellenőrzése válik szükségessé, hogy a valós helyzet helyreálljon.

- A digitális közműtérképek adatainak oly módon kell előkészítettnek lenniük, hogy a felhasználó az adatok további feldolgozásánál - pl. a hálózatok elemzésénél, a kárstatisztikánál - azok közvetlenül elérhetők legyenek.

 

1.3.4 A rendszer ergonómiájával szembeni igények

A rendszer-ergonómia egyik oldalról összekötő kapocs a hardver és a szoftver között, másrészt egy követelményrendszer a digitális közműtérképmű funkcióorientált kialakításához. Eszerint a digitális térképművel szemben támasztott ésszerűsítési kritériumok összessége - amit az adatokkal való kommunikáció optimalizál - képezi az adatrendszer ergonómiáját.

A rendszer-ergonómiával szembeni igények megfogalmazásakor csak a digitális közműtérképmű kezelése gyorsaságának és komfortosságának aspektusaival foglalkozunk.

Fontos aspektus, hogy a digitális térképművön végzett feldolgozásokat, kiértékeléseket maszkokkal vezérelt, programozott eljárásokkal lehessen leképezni. Ezáltal nemcsak az adatvédelem biztosításához járulunk hozzá, hanem mindenek előtt a felhasználói fogadókészséget jelentősen növeljük.

Nemcsak az adatok és a digitális térképműbeli használatukkal kapcsolatos igények képezik a folyamatos változások alapját, hanem a dokumentáció rendszer maga is alapját képezi a továbbfejlesztésnek. Ezt már a rendszer első generálásakor figyelembe kell venni. Ezért az is egy komponense, feltétele a rendszer-ergonómiának, hogy a későbbi változtatásokat gyorsan és biztosan végre lehessen hajtani. Itt arról van szó, hogy a térinformatikai rendszer ún. héjszerkezetű. A héjak egy magot vesznek körül, ami a digitális térképművel kapcsolatos alapfeladatokat teljesíti, és csak egy felhasználói felületen keresztül, makrofunkciók segítségével elégíti ki a mindenkori felhasználó sajátos igényeit. A változtatások eszerint főleg a rendszer felületén mennek végbe.

Hasonlók érvényesek értelemszerűen az új szoftverfejlesztések esetében is, a standard szoftverek területén, amelyeknek a következő szoftverekkel kompatibiliseknek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a digitális térképmű már rögzített adatainak elérését korlátozás nélkül biztosítani kell tudni.

II. A földmérési alaptérkép, mint a közmű- és a területfelhasználási térkép alapja

A közműnyilvántartásról rendelkező jogszabály (a 3/1984. Utasítással módosított 3/1979. ÉVM sz. Utasítás) kimondja, hogy a közműnyilvántartást a település EOTR-hez tartozó földmérési alaptérképének felhasználásával kell elkészíteni.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. korm. rendeletnek és a végrehajtására kiadott 4/1980. MÉM rendeletnek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege kimondja, hogy a földmérési alaptérkép alapul szolgál a sajátos célú térképek előállítására.

2.1 Jelenlegi helyzet

Az előzőekből egyértelműen következik, hogy a közműalaptérkép alapja a földmérési alaptérkép. Ha a TIR megvalósítása szemszögéből nézzük a földmérési alaptérkép rendelkezésre állását, a következőkre kell felhívni a figyelmet.

¨ A földmérési alaptérkép digitális formában csak kevés településen készült el teljeskörűen.

¨ A DFT tartalmát, logikai struktúráját és adatcsere formátumát az "Ideiglenes szabályzat a digitális földmérési alaptérkép egységes kommunikációs adatrendszerként való kialakításáról" c. 65516/1990. számú FM FTH szabályzat adja meg.

¨ A grafikus formában meglevő alaptérképeknél a következőkkel kell szembenézni:

¨ Különböző m.a.-ban és rajzhordozón állnak rendelkezésre.

¨ Aktualitásuk változó.

¨ Különböző vetületi és szelvényezési rendszerűek.

¨ Geometriai pontosságuk az előállítási technológia függvényében még településen belül is változó.

¨ A fentiekből következik, hogy a rendelkezésre álló grafikus alaptérképek digitális átalakítása előtt földmérési-térképészeti tanácsadó szakvéleménye alapján, az illetékes földhivatallal egyeztetve kell eldönteni, hogy a térképmű - vagy egy része - alkalmas-e digitalizálással való átalakításra, vagy digitális felmérési technológiát kell alkalmazni. Az így létrehozott DFT már alkalmas lesz a digitális közműalaptérkép kialakításához, ha a következő pontban taglalt igényeket kielégíti.

2.2 Cél megfogalmazása - a DFT-vel szembeni igények

A digitális közmű- és területfelhasználási térkép szemszögéből nézve, a DFT-vel szemben támasztott alapvető igények a következőkben foglalhatók össze:

¨ Geometriai alapként kell szolgáljon a TIR keretében jelentkező, a fenti két térképműre épülő tervezési, kivitelezési és üzemeltetési feladatokhoz.

¨ Biztosítania kell, hogy a földalatti vezetékek elhelyezkedése gyorsan és egyértelműen visszaállítható legyen.

¨ Olyan adatstruktúrával kell rendelkezzen, hogy objektumai és a digitálisan rögzített közművek és szakadataik között egymáshoz rendelést lehessen végezni.

¨ Az alaptérképnek részletesen kell ábrázolnia a határvonalakat, a geokódokat, és az építményeket (rendeltetésükkel és házszámukkal).

¨ Mivel az alaptérkép digitális geometriai adatai különböző módon kerülhetnek meghatározásra - pl. digitalizálás, koordinátaszámítás - a pontkoordinátákat a pontosságra utaló minősítő kóddal kell ellátni.

¨ A digitális térképműnek megfelelő naprakészségi szintet kell felmutatnia.

¨ A földmérési alaptérképből levezetett közműalaptérkép naprakészségének biztosítása folyamatos feladat. Ez csak akkor teljesíthető, ha a földhivatal, az önkormányzat és a közműüzemeltetők összehangoltan működnek együtt ennek végrehajtásában.

Az előzőek még a további, megnövelt igényekkel egészíthetők ki:

¨ A DFT legyen homogén, fedje le a települést átfedés- és hézagmentesen, legyen méretarány- és szelvényezés-független.

¨ Az EOV és EOT rendszerekre épüljön, és alkalmazza az EOMA-t.

¨ A korszerűsített földmérési és térképészeti szabályzatok által előírt pontosságú legyen.

¨ Meghatározott adatelemzési és lekérdezési lehetőségekkel kell szolgáljon.

¨ Biztosítania kell szakadatok kapcsolásának lehetőségét.

¨ Többnek kell lennie, mint a háttérképként használt grafikus térkép, azaz dialógus üzemben kell tudni használni, lehetőséget kell nyújtania adott objektumok definiálására, kiemelésére, kifedésére, és így tematikus változatok előállítására.

¨ Képesnek kell lennie a felújíthatóságra és javíthatóságra, pl. a digitalizált koordinátáknak számított koordinátákkal való lecserélésével.

2.3 Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás

A felsorolt igények a TIR szemszögéből kerültek megfogalmazásra. Ezzel szemben állnak a földügyi szakigazgatás lehetőségei a DFT szolgáltatására, így az igények teljesítése egyelőre korlátozott. Az igények és a lehetőségek közti ellentmondás nyilvánvalóan elkerülhetetlen, ezért kompromisszum szükséges.

A közműüzemeltetők, az önkormányzatok kényszerhelyzetben vannak az adatkezelés vonatkozásában, mivel a közműellátási technika rohamos fejlődése, a lakott területek beépítettségének növekedése és terjeszkedése, az ellátás-biztosítás szüksége, a vezetékek tervezésével és üzemeltetésével szembeni fokozott igények, az egyre növekvő adatmennyiség, az adatszolgáltatási kötelezettség, a vagyonnyilván-tartás szükségessége stb. arra ösztökéli őket, hogy a közmű és közterületi létesítmények adatainak kezelésére új megoldásokat keressenek. Hogy az egyre növekvő elvárásoknak meg tudjanak felelni, a számítógéppel támogatott adatkezelést kívánják bevezetni, aminek feltétele - belátható időn belül - a DFT rendelkezésre állása.

A földmérési-térképészeti szakhatóság a saját lehetőségeinek keretén belül, több településen elkezdte a DFT létrehozását, ill. továbbvezetésének kialakítását. Ez azonban még nem tekinthető üzemszerűen alkalmazható megoldásnak, szükség van még, mind a jogi, mind a szakmai, mind a financiális környezet további szabályozására, aminek előkészítése megtörtént.

Az előzőekből látható, hogy a jelenlegi helyzet konfliktust hordoz magában. Ennek feloldására nagyon fontos, hogy a két fél részéről az igények ill. a lehetőségek össze legyenek hangolva.

Ez elsősorban az automatizálási fejlesztések és az információs rendszerek (TIR, ingatlankataszteri) megvalósításának időbeli összehangolását jelenti. Nem lehet cél, hogy a DFT-vel párhuzamosan egyes önkormányzatok "saját" digitális alaptérképet hozzanak létre. Ez utóbbi eset azzal a következ-ménnyel járna, hogy a változásvezetést saját magának kellene végeznie az önkormányzatnak, a későbbiekben nyilván párhuzamosan, az időközben létrejött DFT-vel. Az így létrehozott térképműnek a közhitelessége pedig nem lenne biztosított, feltehetőleg a két térképanyag tartalmilag is eltérne.

2.4 A földhivatalok és a helyi önkormányzat, ill. közmű-üzemeltetők közti együttműködés

Az együttműködés természetesen csak közös érdekek alapján lehetséges. A műszaki és pénzügyi feltételek alapján az együttműködés három "fokozatban" lehetséges:

a) A földmérési-térképészeti szakhatóság intézkedésére a DFT létrehozása és a

földhivatalba telepítése elkezdődött.

b) A szakhatóságnak szándékában van belátható időn belül a DFT létrehozása, de

rövid távon nem tud hozzákezdeni.

c) A szakhatóság nem lát rá lehetőséget, hogy belátható időn belül a DFT

előállíttatását elkezdje.

Az a) esetben az önkormányzat együttműködése csak a pénzügyi feltételek biztosításában jelenik meg, azaz a szakhatóság és az önkormányzat szerződést köt a DFT adatainak megvételéről. A DFT előállításának folyamata a következő:

szakhatóság adatérték díj önkormányzat

adatok

 

digitális átalakítás;

szakhatóság megbízásából

szakvállakozó

- adatok -

 

A digitális térkép kezdettől teljesíti mind a DFT, mind a TIR által támasztott igényeket. Változásvezetésre alkalmas állapotban van, és a TIR számára elfogadható, szabályozott formátumban, fölösleges információtartalom nélkül átvehető.

A szerződésnek a térképi adatok használatára vonatkozó technikai, pénzügyi és jogi kérdésekre kell kitérnie.

A b) esetben az önkormányzat együttműködése a DFT előállításának közös finaszírozásában jelenik meg. A DFT előállításának műszaki irányítása, a szakmai felügyelet és ellenőrzés a szakhatóság kezében marad. A digitális térkép tartalma és minősége az előző pontbelinek megfelelő.

Az együttműködés e formája lehetőséget nyújt arra, hogy az igények és lehetőségek időben összehangolhatók legyenek. A DFT előállításának folyamata a következő:

szakhatóság közös finanszírozás önkormányzat

digitális átalakítás;

szakhatóság és önkormány-

mányzat által megbízott szakvállalkozó(k)

 

adatok adatok

A szerződést az előzőek szerint kell megkötni.

A c) esetben a digitális átalakítást kizárólag az önkormányzat hajtatja végre. Az intézkedéskor gondoskodni kell arról, hogy a digitális átalakítás minősége lehetővé tegye egy későbbi időpontban az adatok felhasználását a DFT vezetéséhez. Törekedni kell arra, hogy a digitalizálás a földrészleteket és az épületeket teljeskörűen érintse, és az átalakításnál a koordinátával rendelkező pontokat felhasználják. A digitális térkép előállításának folyamata a következő:

 

szakhatóság szakmai és/vagy financiális önkormányzat

támogatás

adatok adatok -

digitális átalakítás:

önkormányzat által megbízott szakvállalkozó

Amennyiben a pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a DFT-nek teljes tartalommal történő előállítását akkor a digitális adatállomány fokozatos kialakítása ajánlott (lásd 3.3.4 alatt). Véleményünk szerint a minimumszint az ún. váztérképi tartalom (csak földrészlethatárok) létrehozása, a meglévő pontkoordináta adatok bedolgozásával. Ha a digitális átalakításhoz csak grafikus adatok állnak rendelkezésre és azok megbízhatósága, illetve aktualitása - a földhivatal értékelése szerint - az elvárható szintet nem éri el, akkor a minimumszintet a váztérkép előállításához a tömbhatárok numerikus meghatározása jelenti. Ez magában hordozhatja egy későbbi, hiteles DFT előállításának lehetőségét is.

Szembe kell nézni azzal, hogy ha a digitális átalakítást nem megfelelő szakszerűséggel végzik el, akkor a digitális adatoknak a DFT-be való későbbi átvétele - földhivatali hitelesítése - meghiúsulhat.

 

III. Adatnyerés, adatok aktualizálása, adatkiadás

Ebben a fejezetben a fenti három témával olyan folyamatok kerülnek ismertetésre, amelyek egymástól alapvetően különböznek, de mégis vannak közös jellemzőik. Mindhárom folyamat a digitális adatok kezelése részeként tekinthető. Az adatnyerésnél és aktualizálásnál azonos vagy hasonló alapfunkciók találhatók. A folyamatok kapcsolatokat létesítenek a TIR különböző részei között. Ehhez interfész felületeket igényelnek, amelyek részben szabványosítottak, részben a résztvevők sajátos igényeinek megfelelően kialakítottak lehetnek. Ezekről részletesebben az V. Fejezetben szólunk.

Az adatnyerés itt nem "mérést", mint elsődleges adatnyerést jelent (erről a IV. Fejezetben lesz szó), hanem általános értelemben foglalkozunk vele, mint az adatoknak a térinformatikai rendszer számára történő digitális formába való átalakításának folyamatával.

3.1 Adatnyerés

Az adatnyerés a fentiek értelmében egy elsődleges és egyszeri folyamat, amelynek során a grafikus és numerikus térképi adatok gyakran inhomogén halmazából egy rendszerezetten felépített digitális adatállományt kell létrehozni.

Az adatnyerés során felhasználandó térképi anyagnál előre

- meg kell tervezni, hogy milyen méretarányú, tartalmú, pontosságú anyag szükséges a cél

megvalósításához,

- meg kell vizsgálni az aktualitását (szükség esetén meg kell tervezni elérésének módját),

- tisztázni kell az adatok tulajdonjogát,

- meg kell határozni az adatnyerés - adott célnak megfelelő - technológiáját.

A grafikus adatok digitális átalakítására különböző eljárások állnak rendelkezésre, ezek:

- hosszú évek során kipróbált, és ma már komfortos eljárás, a térképek kézi digitalizálása,

- nagymértékben automatizált folyamat a térképek, helyszínrajzok gyors digitalizálására, a szkennelés.

Ha a fentieknek megfelelően a digitális adatállományok a TIR céljára rendelkezésre állnak, akkor a következő vizsgálatokat kell elvégezni;

- A rendszerbe integrálandó adatok eredete, integrálás feltételeinek teljesülése.

- Az eredeti és konvertált térképi adatok helyzeti pontossága.

- Az adatok teljessége.

- Az adatok aktualitása.

- Az adatok logikai struktúrájának helyessége és teljessége.

3.1.1 Manuális digitalizálás

A kézi digitalizálási eljárás során az analóg térkép

- pontjainak koordinátái a digitalizáló berendezés helyi koordináta-rendszerében kézi

vezérléssel kerülnek rögzítésre, a szomszédsági kapcsolatokkal együtt,

- a térkép alfanumerikus adatai - pl. feliratok - szintén rögzítésre kerülnek,

- objektumok kerülnek kialakításra,

- a logikai adatstruktúrában levő objektumok a nekik megfelelő adatállományba kerülnek

leképzésre, egyidejű szűréssel és plauzibilitás-vizsgálattal,

- a rögzített adatok a szakadatokkal összekapcsolásra kerülnek.

A manuális digitalizálás mind a földmérési alaptérkép, mind a közműtérkép átalakítására alkalmas technológia, amennyiben megfelelő geometriai pontosságú és aktuális tartalmú térkép áll rendelkezésre.

3.1.2 Automatikus digitalizálás (szkennelés)

A szkennelés során a grafikus rajz egy raszterképpé (pontmátrix) alakul át. A felbontás mértéke az átalakítandó térkép típusának függvényében megválasztható. A raszterkép nem rendelkezik objektum struktúrával és elemeihez nem kapcsolhatók szakadatok.

Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen a raszteradatokat át kell alakítani vektoradatokká. Ez az átalakítás egy automatizált folyamat, amelynek során alakfelismerési eljárásokat is alkalmaznak. Mivel az alakfelismerés, és részben a vektorizálás jelenleg még nem automatizálható teljesen, utófeldolgozásra van szükség:

- a hibás alakfelismerés, és a geometriai pontatlanságok kiküszöbölésére,

- a hiányosan, vagy hibásan leképzett objektumok javítására,

- az objektumoknak szakadatokkal való ellátásra, és azokkal való összekapcsolására.

A szkenneléstől és a hozzá kapcsolódó grafikus adatfeldolgozástól akkor várható jó eredmény, ha

- a helyszínrajz vagy térkép grafikai minősége jó,

- a rajzdokumentum megfelel az egyértelmű értelmezhetőséggel, teljességgel és formai,

valamint fizikai igényekkel szembeni kívánalmaknak,

- megfelelő feldolgozó szoftvert alkalmazunk.

Az automatikus digitalizálás és a hozzá kapcsolódó grafikus feldolgozás időszükséglete mintegy fele a kézi digitalizálásénak.

3.1.3 Hibrid technika

Az önkormányzat számára szükségessé válhat, hogy a TIR keretében az egyes közmű vezetékháló-zatok rendszerére, összefüggéseire rálásson, az ellátottsági, üzemeltetési, hálózatfejlesztési stb. kérdé-sek vizsgálatához. Ehhez kiválóan felhasználhatók térképi alapként a földmérési alaptérképek átnézeti térképei, és az áttekintő helyszínrajzok. Ebben az esetben az alaptérkép alig több, mint a tájékozó-dást szolgáló háttérkép, ezért a térinformatikai rendszerbe raszter formába is bevihető. Igy kialakulhat egy hibrid technika, amikor egyes térképi információk raszter formában - térképi alap -, más információk pedig vektor formában - vezetékek - lesznek kezelve a rendszerben.

3.1.4 A nem grafikus adatok rögzítése

Az egyes közterületi részletekhez, a közműhálózatokhoz, azok egyes elemeihez és objektumaihoz szá-mos szakadat - mennyiségi, műszaki, jelleg stb. - tartozik, amelyek különböző dokumentumokban van-nak nyilvántartva, pl. közműadattár, törzslapok, adatösszesítők stb., analog formában. A TIR létrehozá-sakor ezeknek a nem grafikus adatoknak digitális formába való átalakításáról kell gondoskodni. Itt el kell dönteni, hogy mely adatok kerülnek átvételre a rendszerbe - csak olyan adatok, amelyeknek a későbbi vezetése biztosított -, ezek milyen azonosítóval és mely elemekhez, ill. objektumokhoz kapcsolódnak. Amennyiben már vannak digitális formában levő adatok, akkor hogyan történik ezek átvétele, ill. ha ezek szakadatbázisba vannak szervezve, miként kapcsolható az adatbázis a TIR-hez.

 

3.2 Adatok aktualizálása

Az adatok aktualizálása folyamatos tevékenység, amelynek keretében a geometriai és szakadatok változásai az adatállományokon átvezetésre kerülnek.

3.2.1 A digitális földmérési alaptérkép változásvezetése

A földmérési alaptérkép - beleértve a digitális formáját is - folyamatos változásvezetése a földhivatal szakhatósági feladata.

Ezt a változásvezetést az ingatlannyilvántartásba bejegyzett birtokjogi adatokkal összhangban kell végezni. A változásvezetést a vonatkozó szakmai szabályzat [F7] szerint kell végrehajtani.

A DFT változásvezetésének módja még nincs véglegesen szabályozva, eddig csak ajánlás született [Alapelvek a digitális földmérési alaptérkép (DFT) állami átvételének, változásvezetésének és adatszolgáltatásának szabályozásához]. A változásvezetés alapelveit, a fent említett szakmai szabályzat tartalmazza.

Mivel a földhivatali földmérési-térképészeti adatbázisok számítástechnikai rendszere megvalósítás előtt áll, megvan a remény arra, hogy a TIR és a földhivatali rendszer között közvetlen adatáramlás legyen megvalósítható.

3.2.2 A digitális közműtérképek aktualizálása

A grafikus közműtérképek vezetéséről a módosított 3/1979. ÉVM sz. Utasítás 1. sz. melléklete rendelkezik részletesen. Végrehajtásához a Közműnyilvántartás készítése, továbbvezetése és felhasználása c. műszaki tervezési segédlet nyújt hasznos tudnivalókat.

A közműtérképek digitális formában való vezetése még nincs szabályozva, de elvei megegyeznek a hagyományos módon történő továbbvezetésével. A változási adatok az egyes szakági közmű-üzemelte-tőknél születnek. A változásvezetés hatékony módja lehet a KKN funkcióinak integrálásával - a TIR keretében - interaktív-grafikus adatfeldolgozással történő megvalósítás. A megvalósítás alapfeltétele a résztvevők közti adatáramlás szabályozása, és az adatcseréhez szükséges interfész felület meghatá-rozása. A változásvezetés során gondoskodni kell a változást megelőző állapot megőrzéséről is.

3.2.3 A digitális területfelhasználási térkép aktualizálása

A digitális területfelhasználási térkép aktualizálása nincs szabályozva. A szabályozását a TIR keretében kell kialakítani, összhangban a közműalaptérkép aktualizálásával.

 

3.3 Adatok kiadása

Az adatok kiadása esetenként lejátszódó folyamat, amelynek során nagyrészt az adatállomány egy kiválasztott részét analóg, olvasható formában kell kiadni.

Minden esetben a felhasználó dönt a megjelenítési módról, és a geometriai és szakadatok köréről. Ehhez a döntéséhez a információs rendszer struktúrájától függően, különböző lehetőségek kell hogy rendelkezésére álljanak.

3.3.1 Az adatkivitel különböző módjai

Az adatkivitel célja - aktualizálás vagy felhasználás - határozza meg a megjelenítés módját.

A digitális közmű- és a területfelhasználási térkép aktualizálása, mint említettük, csak interaktív-grafikus módszerrel képzelhető el. A kivitelére ezért csak interaktív-grafikus munkahely jöhet szóba, amelyik pl. grafikus és alfanumerikus monitorral, ill. digitalizáló berendezéssel is rendelkezik, egyebek mellett.

Az adatok kivitelére - a lehetséges felhasználásokat figyelembe véve - a következő eszközök állnak rendelkezésre:

- lekérdező munkahely, grafikus és alfanumerikus monitorral,

- rajzgép,

- nyomtató/hardcopy,

- mikrofilm kimenet (COM).

3.3.2 A kilépő szak- és térbeli hivatkozású adatok halmazai

A letárolt digitális közmű- és területfelhasználási adatok köréből a felhasználónak az adatkiadáshoz egy részhalmazt kell kiválasztania, amelyik akár az aktualizálás, akár a további felhasználás céljára tájékoztatásul szolgál.

A kiadáshoz, figyelemmel az elvárásokra, a következő logikai adat csoportok(halmazok) fogalmazhatók meg:

- Koordináták - a koordinátamező min. és max. koordinátákkal, ill. középpont koordinátával

definiálva.

- Adatmező nevek, vagy azonosító számok.

- Adatstruktúrától függő feltételekkel maghatározott adatok, pl. tematikus fedvény, egyes

objektumok, objektum csoportok geometriai adatai.

- Kiértékelési feltételek szerint meghatározott szakadatok.

Azt, hogy valójában milyen kritériumok állnak rendelkezésre az adatok kiadásához, azt elsősorban az információs rendszer struktúrája szabja meg.

3.3.3 Adatkivitel szervezése

Az adatkivitel megszervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a közmű- és területfelhasználási térképek geometriai és alfanumerikus adatokat egyaránt tartalmaznak. Ha a felhasználások egyre növekvő száma mellett az adatelérés szabályozatlan marad, úgy a rendszer leterhelése olyan mértéket érhet el, hogy a működtetésnek csak a rendszer teljesítményének növelése mellett van értelme. Az adatelérés szabályozásának célja, a rendszer leterhelésének minimalizálása, pl. az adatelérési jogosultság területi(térbeli) vagy funknkciónális korlátozása, vagy részhalmazok lemásolása perifériákon révén, így téve lehetővé a térinformatikai rendszer hatékony működtetését.

 

3.3.4 Ajánlás a grafikus adatok körének változataira

Mint azt már korábban említettük, a koncepció alkotási fázisban igen fontos feladat a TIR által ellátandó tevékenységi körök meghatározása. Ezzel párhuzamosan meg kell tervezni az adott feladatokhoz, az azokat kiszolgáló, elégséges adattartalmat. Az igények, ill. a rendelkezésre álló financiális lehetőségek függvényében változatokat célszerű kialakítani a geometriai és a szakadatok körének, minőségének és teljességének legoptimálisabb figyelembe vétele mellett, a TIR-nek egymásra épülő fokozatokban történő megvalósítására (lásd későbbi ajánlatunkat).

Ennek elérése érdekében minden egyes tevékenység ellátásához meg kell határozni a szükséges, minimális adatkört, ami aztán a lehetőségeknek megfelelelően a későbbiekben fokozatosan a maximálisig bővíthető.

Véleményünk szerint az önkormányzati tevékenységek alapszintű ellátásához elégséges az - egyébként is kötelezően elkészítendő - közműalaptérkép geometriai tartalmának a TIR-be való bevitele.

Ahol műszaki, vagy financiális okokból jelenleg nincs lehetőség ennek a tartalomnak a bevitelére, ott átmenetileg DFT háttérrel az utcák tengelyvonalát ajánljuk betölteni, amely adatok egyébként is szükségesek a közlekedési területekkel, a szállítással és közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek támogatására. Ilyen esetben a hiányzó geometriai adatokat célszerű leíró adatokkal pótolni (pl. közlekedési felületekre vonatkozó adatok).

A zöldterületekkel kapcsolatos feladatok teljeskörű ellátásához nem elégséges a közműalaptérképi tartalom, mert az csak a burkolt utak geometriáját tartalmazza. Az általánosan értelmezett zöldterületek egy része ugyan megegyezik a DFT egy adott helyrajziszámú földrészletével, de pl. a parkok, játszóterek nincsenek önálló földrészletként kezelve. Gyakran még az önálló névvel ellátott utak sem képeznek önálló földrészletet, pl. a lakótelepek területén.

A tényleges zöldfelületek geometriája mindkét alaptérképből hiányzik, így tehát azt a TIR keretében megfogalmazott tevékenységek függvényében kiegészítő adatként utólag - helyszíni beméréssel - fel kell venni.

A közműalaptérkép geometriájának TIR-ben való felhasználásával kapcsolatos néhány észrevétel:

- A TIR-ben célszerűen a DFT tartalmazza a földrészletek jogi határvonalait, így a közmű-

alaptérkép adattartalmából elégséges az ezen felüli tartalmat bevinni a térinformatikai

rendszerbe.

Fedvényekben való megjelenítéssel kiküszöbölhető, hogy adott alkalmazás esetén

közterületen zavaró legyen a jogi határvonalak megjelenése.

- A fentiek vonatkoznak a közterületek és közterületi létesítmények térképi feliratainak

(megnevezésének) a kezelésére is.

- Ha az adatok meglevő térképekről kerülnek be a térinformatikai rendszerbe, akkor az

épület geometriát célszerű a DFT-ből átvenni, mivel a közműtérképek az épületek

közterületre néző oldalát megvastagított vonallal ábrázolják. Az átvétel előtt célszerű

ellenőrizni, hogy a két különböző alaptérképen ábrázolt épület állomány aktualitása

megegyező-e?

 

Az igények és lehetőségek összehangolására a grafikus adatok alábbi (különböző struktúráltságú) adathalmazainak kialakítását és felhasználását javasoljuk:

1. adathalmaz: a földmérési alaptérkép földrészlet határai és utcanevek (ún. váztérképi tartalom),

1/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,

1/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.

2. adathalmaz: a földmérési alaptérkép teljes tartalma,

2/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,

2/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.

3. adathalmaz: a 3/1979. sz. ÉVM utasítással meghatározott tartalmú közműalaptérkép tartalom,

3/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,

3/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.

4. adathalmaz: úttengely-hálózat grafika,

4/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,

4/2 fokozat: hálózatorientált adatszerkezet, magassági adatokkal.

5. adathalmaz: a tevékenységek teljes ellátásához igazodó, kiegészítő grafikus adatok (lásd

függelékben)

5/1 fokozat: rajzi struktúrájú adatszerkezet,

5/2 fokozat: objektumorientált adatszerkezet.

Megjegyzés az adathalmazokhoz:

Az adathalmazoknak térkép-digitalizálással való létrehozásakor javasolt a numerikusan

meghatározott pontok (alap-, tömbhatár-, földrészlethatár- stb. pontok) koordinátáinak felhasználása.

Ugyancsak ajánlott legalább a tömbhatárpontok koordinátáinak meghatározása abban az

esetben, ha csak grafikus termék áll rendelkezésre - tehát nincsenek bedolgozható

numerikus adatok - a digitális átalakításhoz.

 

3.3.5 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó közműadatok körére

A közműtérkép és az egyes szakági helyszínrajzok adattartalmát a 3/1979. ÉVM sz. utasítás 1.sz. melléklete szabályozza részletesen. Ennek alapján jól meghatározható azon geometriai és szakadatok köre, amelyek a TIR működtetéséhez szükségesek. Itt elsősorban a közműtérkép (ún. egyesített közműtérkép) adatai jöhetnek szóba. Az ajánlott adatok körét az A) Függelék tartalmazza.

3.3.6 Ajánlás az önkormányzati célra felhasználandó területfelhasználási adatok körére

A területfelhasználási adatok körét az OÉSZ részben tartalmazza, de egy település üzemeltetéséhez ennél szélesebb adatkörre van szükség.

Az ajánlott adatok körét a B) Függelék tartalmazza.

IV. Közműhálózatok és közterületek bemérése, adatáramlás a digitális adatállományok feltöltéséhez és felhasználás céljára

4.1 Jogszabályi kötelezettségek a közműhálózatok bemérésénél

A közműnyilvántartásról szóló módosított 3/1979. ÉVM sz. utasítás előírja, hogy a települések "építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei műszaki nyilvántartásának részeként közműnyilvántartást kell rendszeresíteni és folyamatosan vezetni.

Az egységes közműnyilvántartás a településekben lévő közmű- és közműjellegű vezetékhálózatok térbeli és fontosabb műszaki adatainak országosan egységes rendszerben és egységes módszerrel történő rögzítése, és az adatok változásainak rendszeres átvezetése...".

A fent hivatkozott utasítás 1. számú melléklete rendelkezik részletesen a közműhálózatok beméréséről.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. sz. Korm.rendelet előírja, hogy a közműtérképek készítéséhez térképi alapként a földmérési alaptérképet kell felhasználni.

A bemérendő közterületi létesítmények összessége két különböző adathalmazból tevődik össze, ezek:

- közműalaptérképi tartalom, amelyre tartalmi és pontossági szempontból is, a fent hivatkozott ÉVM

utasítás érvényes,

- önkormányzati igény szerinti többlettartalom, amelyre

- tartalmi szempontból az önkormányzat ad meghatározást a TIR igényeit kielégítő rendszerterv alapján feltételezve, hogy a TIR a 147/1992. sz. Korm. rendeletben meghatározott ingatlanvagyon-katasztert is magába foglalja,

- pontossági szempontból az adatfelvételre a mindenkori földmérési-térképészeti előírások érvényesek, figyelembe véve a felhasználási célokat.

A két adathalmaznak a TIR keretében való integrálását a rendszertervezésnél kell megalapozni.

4.2 Szakmai előírások és szabályzatok

A TIR működési környezetét számos jogszabály, szakmai előírások érinti, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze.

4.2.1 Jogszabályok

Ingatlankataszter

- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31.sz. törvényerejű rendelet

- 27/1972.(XII.31.) sz. többször módosított MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi

31. tvr. végrehajtásáról

- A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló, többször módosított 12/1969.(III.11.) Korm.rendelet

- 4/1980.(I.25.) többször módosított MÉM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló

Korm. rendelet végrehajtásáról

- 27/1976.(MÉM.É.1.) MÉM utasítás a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos egységes

országos vetületi rendszer bevezetéséről

- 21/1986.(XII.28.) MÉM sz. rendelet a geodéziai azonosítók rendszeréről

- 9001/1987.(MÉM.É.2.) MÉM sz. közleménye a geokód kialakításáról, hitelesítéséről, tárolásáról és

változásainak vezetéséről, valamint a geokóddal azonosított adatrendszerek tervezéséről

- 3/1991.(I.16.) FM rendelet a földmérési, térképészeti és ingatlannyilvántartási állami alapadatok

szolgáltatásának, felhasználásának és egyes földmérési munkák vizsgálatainak szabályairól és díjairól

Közműnyilvántartás, területfelhasználás, építésszabályozás

- 3/1979./Ép.Ért.11./ ÉVM sz. utasítás a közműnyilvántartásról, módosítva 3/1984./Ép.Ért.26./ ÉVM sz.

utasítással

- 1. sz. melléklet a 3/1979. ÉVM sz. utasításhoz. Előírás a közműnyilvántartás elkészítéséhez és

vezetéséhez.

- 9014/1984./Ép.Ért.26./ ÉVM sz. közlemény a közműnyilvántartás elkészítéséhez és vezetéséhez

kiadott "Előírás" módosításáról

- 18/1984.(XII.13.) módosított ÉVM rendelet a külterületen levő nyomvonalas létesítmények műszaki

nyilvántartásáról

- 12/1986.(XII.30.) többször mód. ÉVM rendelet az építési és a használatbavételi engedélyezési

eljárásról

- 1/1968.(II.11.) többször mód. ÉVM rendelet a területfelhasználási engedélyezési eljárásról

- 1/1970.(I.11.) többször mód. ÉVM rendelet az építési telkek beépítésével kapcsolatos egyes

kérdésekről

- 29/1971.(XII.29.) többször mód. ÉVM rendelet a telekalakításról

- 10/1977.(I.28.) ÉVM rendelet a cseretelekadásról, továbbá a telekalakítás és építési tilalom

elrendeléséről

- 7/1983. sz. ÉVM utasítás

Egyéb

- 1992. évi LXIII. törv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

- 1992. évi LXVI. törv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

- 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási

és adatszolgáltatási rendjéről

- 15/1991./IV.13./ sz. AB határozat

- 17/1987./VI.9./ Mt. sz. rendelet a titokvédelem szabályainak egységes szerkezetbe foglalásáról

- 1/1981./I.17./ BM rendelet a számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon- és tűzvédelméről.

- 24/1992./I.28./ Korm. rendelet

4.2.2 Szakmai szabályzatok, utasítások, ajánlások

Ingatlankataszter

- A.1. Vetületi szabályzat az egységes országos vetületi rendszer alkalmazására. MÉM OFTH, 63

619/1975. sz.

- F.2. Szabályzat a földmérési alaptérképek felhasználásával készülő sajátos célú földmérési munkák

végzésére, valamint az ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatására

- F.7. Szabályzat az egységes országos térképrendszer földmérési alaptérképeinek készítésére.

MÉM OFTH, 47 460/1983. sz.

- Útmutató az EOTR földmérési alaptérkép készítésének és az ingatlannyilvántartás átalakításának

komplex végrehajtására, MÉM FTH, 1985.

Közműnyilvántartás

- Közműnyilvántartás készítése, továbbvezetése és felhasználása. Műszaki tervezési segédlet, ÉVM

1987/1.

 

4.3 A helyi felmérés feladatai

A helyi felmérés feladatai a TIR keretében érintett digitális térképállományok létrehozására, ill. továbbvezetésére irányulnak, amit az önkormányzat, ill. a rendszer résztvevői vagy saját szakszemélyzettel, vagy szakvállalkozóval hajtathatnak végre.

Ezek során

- rögzítik a településen levő közműhálózatok és tartozékaik térbeli elhelyezkedését, ill. ezek

változásait,

- a közterületi létesítmények, részletek stb. síkbeli elhelyezkedését, ill. ezek változásait,

- ellenőrzik az építési előírások betartását stb.

4.4 Adatfelvételi eljárások a bemérésnél

A közművezetékek és a közterületi részletek bemérésénél a deciméteres pontossággal végzett mérés általában elegendő. Magassági értelemben is elegendő ez a pontosság, kivéve a gravitációs vezetékek folyási fenékszintjeit, és a nyílt árkos bemérés esetén a csővezetékek és tartozékaik jellemző pontjait. A részletes szakmai szabályozás az "Előírás a közműnyilvántartás elkészítéséhez és vezetéséhez" c. szabályzatban található.

A geodéziai bemérés leggyakoribb módszerei:

- ortogonális bemérés,

- poláris bemérés.

Mindkét módszer alkalmas számítógépes feldolgozásra. A totális mérőállomások rohamos terjedésével a poláris módszer egyre elterjedtebbé válik. Előnye, hogy a vízszintes helymeghatározás mellett egyúttal a magasság meghatározásra is alkalmas.

A helyi adatfelvételezés legkorszerűbb eszköze a totális mérőállomás, amelynek segítségével rögtön a bemért pontok koordinátái(X, Y, Z) rögzíthetők, oly módon, hogy azok számítógépbe közvetlenül átjátszhatók.

Itt kell megemlíteni, hogy a vezetékek gyakran nem mérhetők be közvetlenül a terepen, hanem azokat fel kell kutatni. Ehhez speciális, elektronikus vezetékkutató műszereket alkalmaznak. Ezek azonban elsősorban fémes vezetékek felkutatásához használhatók eredményesen. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vezetékkutatás nagy gyakorlatot, és szakági ismereteket igényel.

A későbbi összhang megteremtése érdekében lényeges, hogy a bemérésekkel egyidejűleg minden lehetséges szöveges (leíró, műszaki) adat is rögzítésre kerüljön az adott objektummal kapcsolatosan.

Az adatfelvételezés módjait, előkészítését, végrehajtásának lépéseit a "Közműnyilvántartás készítése, továbbvezetése és felhasználása" című, ÉVM által kibocsátott műszaki tervezési segédlet tartalmazza részletesen, ezért itt nem taglaljuk (beszerezhető a BGTV-nél).

 

4.5 Adatáramlás a digitális adatállományok feltöltéséhez

A digitális közműtérkép a vezetékeknek vonalszerű objektumokként való leképzésével, a területfelhasználási térkép pedig elsősorban felületszerű objektumok formájában jelenik meg a térinformatikai rendszerben. Az objektumok leképzése rendszerint a vonalat, vagy a síkfelületet leíró geometriát és a kapcsolódó műszaki vagy szakadatokat jelenti, amelyeket az objektumok attributumainak is szoktunk nevezni.

A digitális közműfelmérés adataiból célszerű komplex adatstruktúrát kialakítani, és így vinni át a térinformatikai rendszerbe.

Ennek első lépése a digitális térképi adatállományok feltöltése.

Attól függően, hogy milyen módszerrel történt a felmérés, eredményében jelentős különbség lehet, különös tekintettel

- a tartalmi teljességre,

- az adatok struktúráltsági fokára,

- a mágneses adathordozón rögzített adatokra

vonatkozóan. Ez természetesen az adatok átvételének formájára, az adatáramlásra - a digitális adatállományok felé - is kihatással van.

4.5.1 Adatok átalakítása hagyományos felmérés esetén

Hagyományos felmérés esetén az adatok bemérési helyszínrajz és mérési jegyzőkőnyv formájában állnak rendelkezésre. A digitális átalakítás két úton jöhet létre:

- Az említett munkarészekből hagyományos módon, kézzel megszerkesztik a térképet, és ezután manuális vagy automatikus digitalizálással történik az átalakítás. A digitalizálás során ajánlott a geometria rögzítésével egyidejűleg az elemek és objektumok definiálását is elvégezni, és az alfanumerikus azonosítókat is bevinni (objektumorientált adatszerkezet).

Ha a digitalizálás automatikusan történik, - szkennerrrel - feltétlenül ajánlott előtte tesztfeldolgozással meggyőződni arról, hogy az alkalmazni kívánt feldolgozó rendszer a kívánt eredményt képes-e nyújtani (helyzeti pontosság, struktúráltság).

- Az említett munkarészekből interaktív-grafikus munkahelyen történik a térkép szerkesztése, a megelőző geodéziai/geometriai adatfeldolgozás eredményét felhasználva. A fent említett adatstruktúrálást itt is célszerű elvégezni. Természetesen a feldolgozás előtt az alapadatokat a számítógépbe kézzel be kell vinni.

 

4.5.2 Adatáramlás számítógéppel támogatott felmérésnél

A számítógéppel támogatott felmérés feltételezi, hogy a mérési adatok a helyszínen intelligens terepi adatgyűjtővel, vagy totális mérőállomással, digitális formában rögzítésre kerülnek. Mindkét eszköz lehetőséget biztosít arra is, hogy a mérési adatokból helyben koordináta számítás történjék, és alapvető mérési ellenőrzések végrehajthatók legyenek, jelentősen növelve a mérés hatékonyságát.

Az adatáramlás a digitális térképi adatállományok kialakításához, az említett eszközök által biztosított konvertáló egységen keresztül történik, amelyik soros interfésszel rendelkezik. Igy az adatok közvetlenül átjátszhatók számítógépbe.

Az adatok átvételekor a következő szempontokat kell mérlegelni:

Mi legyen az adattartalom?

Annak megfelelően, hogy mérési adatokat, vagy helyben számított pont-koordinátákat veszünk-e át, különbözik ugyanis a követő adatfeldolgozás.

Tartalmazzanak a pontokhoz kapcsolódó adatok szak-, ill. attributum adatokat is?

A digitális adatállomány struktúrájának kialakítása és változásvezetése lényegesen könnyebbé válik, ha az egyes térképi pontok minősítése a grafikus képernyőn rögtön az adatok beolvasása után megjelenik.

A felvett vezetékszakaszok, közterületi részletek geometriai adatai mellett legyenek-e kiegészítő információk rögzítve?

Amennyiben rögzítve vannak, úgy átvétel után a digitális adatállomány máris objektumokra, objektum részekre tagozódik.

- 26 -

A feltett kérdések szorosan kapcssolódnak a digitális adatállomány logikai adatmodell interfészének problematikájához, amit a VI. fejezetben taglalunk részletesebben.

 

4.6 Adatok felhasználása

A közmű- és területfelhasználási térképeknek analóg formából digitális formába való átalakítása jelentős pénz- és szellemi befektetést igényel, egy relatív hosszú időszakaszon keresztül. Ezen indulási fázis után azonban máris széles skálája adódik a digitális térképi adatok használatának, hatékonyabb és változatosabb módon, mint amire analóg formában lehetőség van.

Mivel az adatok előállítása jelentős erőfeszítéssel és befektetéssel jár, a felhasználandó adatok körére vonatkozóan az alábbiak figyelembe vétele ajánlatos:

- Az adott település informatikai rendszere rendszertervében rögzíteni kell azokat az adatköröket - ezen belül azokat a konkrét adatelemeket - ,amelyekre a TIR megvalósításának adott fokozatában szükség/igény van, és a továbbvezetésük biztosított.

- A későbbiekben figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a rendszertervben rögzített adatok kerüljenek betöltésre.

- Gondoskodni kell a betöltendő adatok ellenőrzéséről.

- A betöltendő adatok egy meghatározott időpontra vonatkozóan aktuális állapotban legyenek.

4.6.1 A digitális közmű- és közterületi adatok átvétele a településirányítási információs rendszerbe

A digitális térképi adatok az előzőekben említett módon kerülhetnek át a digitális adatállományokba. A TIR-be való átvételük a következők függvénye:

- A KKN-t teljes mértékben a TIR keretében, abba integrálva kívánjuk-e működtetni?

- A KKN-t a TIR-hez kapcsolódó autonom rendszerként kívánjuk-e működtetni?

- A KKN-t a TIR-től függetlenül, vállalkozóval kívánjuk-e működtetni?

  • 4.6.2 Adatok felhasználása egyéb célokra

  • A digitális adatok lehetőséget nyújtanak többek között a következők végrehajtására:

    - Határpontok felkeresése és megjelölése vezetékek áthelyezése előtt.

    - Nyomvonal meghatározás.

    - Védősáv kijelölés.

    - Iránymegadás, tengelyvonal ellenőrzés stb. vezetéképítésnél, a földmunkavégzés számára.

    - Az alappontok ismertté tétele a földbe kerülő vezetékek építése előtt.

    - Hosszak ellenőrzése lefektetett vezetékeknél.

    - Területszámítás, pl. burkolt felületek, zöldterületek nyilvántartásához.

    - Hulladékszállítási útvonal optimalizálás.

    - Kitűzési méretek megadása építéshez stb.

    A DFT és a közterületi adatok együttesen - egyéb adatokkal kiegészítve - további célokra használhatók fel, ezek:

    a) Szakigazgatás

    - építésigazgatás, pl. rendezési és szabályozási vonalak meghatározása,

    - építményekre, műtárgyakra vonatkozó adatok,

    - választókörzetek kijelölése,

    - ellátási körzetek,

    - egészségügyi, iskolai, közellátási, stb. körzetek, területek kijelölése,

    b) Környezetállapot figyelés

    - hulladék lerakók kijelölése,

    - szennyezési források - lég, víz, talaj - megjelölése,

    - zajterhelési zónák megadása stb.

    c) Településrendészet

    - rendészeti zónák (rendőrség, tűzoltóság, polgárvédelem) kijelölése,

    - bevetésirányítási információk,

    - katasztrófa elhárítási információk,

    - mentők körzetei stb.

     

    V. A területrendezési tervek szerepe a TIR-ben

    A TIR-ben igen fontos szerepet játszanak a területrendezési tervek, amit a következőkben világítunk meg.

    A területrendezési tervek egységes, egymásra épülő rendszert alkotnak (ami kiválóan kezelhető egy térinformatikai rendszer keretében).

    A területrendezési tervek két nagy csoportja ismert, úgy mint a regionális rendezési tervek, valamint a településrendezési tervek, ezen belül az általános, az összevont, a részletes és egyéb tervek.

    A településrendezési tervek elkészítésének feladata a helyi önkormányzatok illetékességi és hatáskörébe tartozik. (Megemlítjük, hogy az 1991. évi XXIV. törvény 8. par./4/ bekezdése új településrendezési tervfajtát vezet be, amely a főváros kerületeire lenne készíthető).

    A területrendezési terv készítésének három fő szakasza van, ami véleményünk szerint számítógéppel támogatva, a tervadatokat digitális formában kezelve, az információs rendszer keretében hatékonyan hajtható végre, ezek:

    - előzmények összefoglalása, vizsgálatok végzése, összefoglaló értékelés végzése, majd elfogadása,

    - rendezési program elkészítése, egyeztetése, majd megállapítása,

    - rendezési terv készítése, egyeztetése, elfogadása, jogi jóváhagyásra előterjesztése, majd jóváhagyása.

    A területrendezéssel kapcsolatos adatköröket a C) Függelékben foglaltuk össze.

     

    5.1 Regionális rendezési terv

    Készülhet az ország egész területére, megyékre vagy egyéb területegységekre, pl. tájegységre, az adott település agglomerációjára stb. A regionális terv célja az, hogy az országos és regionális szintű gazdasági és önkormányzati területfejlesztéssel, valamint az ágazati tervezéssel összhangban a társadalmi-gazdasági igények, célkitűzések figyelembevételével a terület adottságaiból, sajátosságaiból kiindulva - az egyes társadalmi, gazdasági feladatok szempontjából egységet alkotó térségek természeti és művi környezetének alakítására tervezési megoldásokat adjon, és ezzel a területfejlesztési politika megvalósítását szolgálja, továbbá a településközi infrastruktúra rendszerek, létesítmények elhelyezését és fejlesztését koordinálja.

    A regionális rendezési tervek léptéke 1:500 000 és 1:20 000 között mozog. Térképi háttérként a földrajzi alaptérképek szolgálnak. A tervek szöveges és rajzi munkarészekből tevődnek össze, így korszerű formában jól kezelhetők GIS támogatással.

    5.2 Altalános rendezési terv, övezeti terv

    Az általános rendezési terv a legmagasabb szintű településrendezési terv. A jelenlegi jogi szabályozás szerint általános rendezési terv készülhet:

    - egy településre, vagy

    - több településre együttesen.

    Ezekben a tervekben a település(ek) társadalmi-gazdasági, műszaki, természeti és ökológiai összefüggéseit figyelembevéve hosszú távra (15 év) kell meghatározni a település(ek) szerkezetét és területfelhasználását, az épületek és más építmények, továbbá műszaki infrastruktúrális rendszerek térbeli elrendezését, valamint az épített környezet és természeti értékek védelmét és továbbfejlesztését, a környezetvédelem és a tájrendezés követelményeit, végül a szabályozás elveit és főbb elvárásait. Véleményünk szerint az előzőekben felsorolt komplex feladatot és összetett követelményrendszert optimálisan csak egy térinformatikai rendszer támogatásával lehet megoldani.

    A terv jóváhagyandó munkarészeinek léptéke 1:25 000 és 1:4 000 között mozog, kivéve a település belterületének általános szabályozási és övezeti tervét, ami 1:4 000 és 1: 1 000 méretarányok között készülhet. Az általános rendezési terv készítéséhez tehát, a földrajzi és a földmérési alaptérképek adatai egyaránt szolgálnak.

    Az övezeti terv a településszerkezeti és településfelhasználási elhatározásokat bontja le kisebb léptékre, ami már telekmélységben is szabályozást ad. Külön érdemes kiemelni, hogy az OÉSZ 1/1990./I.16./ sz. KÖHÉM rendelettel módosított 2. pragrafusa úgy rendelkezik, hogy területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítmények kivételével - műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a szabályzat rendelkezései szerint szabad.

    Az OÉSZ 10. par. /3./ bekezdése rendelkezésében visszautal a rendezési terv elhatározásaira amikor úgy fogalmaz, hogy egyes területfelhasználási egységek építési övezetekre, ill. övezetekre tagolását a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a rendezési tervben kell megtenni.

    Az egyes övezeti előírások megadják, hogy a terület beépíthető, avagy sem, ill. mi a terület funkciója. Ha beépíthető, akkor milyen funkciójú épület helyezhető ott el. A szabályzati előírások a funkció elhelyezésével kapcsolatos részletszabályozást is megadják.

    Az előzőekben felsorolt funkciók a településirányítás témakörébe tartoznak, tehát a TIR szerves részét kell képezzék.

    5.3 Összevont településrendezési terv

    Speciális tervfajta, ami egy kisebb településre vagy több kisebb településre - településcsoportra - együttesen készíthető. Sajátossága a tervnek, hogy általános és egyben részletes rendezési tervi szabályozási elemeket is tartalmaz.

    A terv léptéke 1:25 000 és 1: 1 000 határok között mozog, a célszerűségi követelményeknek megfelelően. Ebből következik, hogy itt is egyaránt felhasználhatók a földrajzi és földmérési térképi alapok.

     

    5.4 Részletes rendezési terv

    A település azon területeit, amelyekre a területfelhasználás, a telekalakítás és a beépítés vagy átépítés feltételeinek, követelményeinek tisztázásához és megállapításához, valamint az építésügyi hatósági tevékenység ellátásához részletes rendezési terv készítése szükséges, az általános rendezési tervben kell kijelölni. A részletes rendezési terv feladata az általános rendezési terv előírásainak elmélyítése és pontosítása, a tervezési terület részletes településrendezési és építészeti jellegű szabályozása, továbbá a megvalósítás javasolt sorrendjének rögzítése.

    A részletes rendezési terv méretaránya 1:2 000 vagy 1:1 000. A TIR keretében megvalósítva ajánlott, hogy a részletes rendezési terv amagassági adatokat is tartalmazó DFT-re (ez egy opcionális változat) épüljön.

    Említésre méltók a tervnél jóváhagyásra kerülő munkarészek:

    - részletes szabályozási terv,

    - szabályozási előírások,

    - intézkedési és ütemezési terv,

    - településrendezési, statisztikai adatok, műszaki-gazdasági mutatók.

    Külön érdemes megemlíteni a településrendezési, statisztikai adatokat, pl. területi mérleg, egy főre jutó zöldfelület, netto és brutto beépítettség stb., amelyek egy térinformatikai rendszerrel, megfelelően struktúrált grafikus adatállomány esetén könnyen előállíthatók.

    Ugyanez vonatkozik a részletes rendezési terv kötelezően előállítandó munkarészeire is, ezek:

    - területfelhasználás szerkezete stb.,

    - szakági tervjavaslatok,

    - beépítési javaslatok,

    - közlekedési javaslat,

    - közművesítési javaslat,

    - zöldfelületi javaslat,

    - települési környezetvédelmi javaslat.

     

    VI. A térbeli hivatkozású adatok adatcsere formátuma

    A digitális térképi adatok cseréjének a TIR résztvevői között kiemelt jelentősége van, különös tekintettel

    - a földmérési térképi adatok átvételére (elsődleges adatrögzítéskor, ill. változási adatoknál) a földhivataltól,

    - a közműtérképi adatok átvételére a vállalkozásoktól,

    - a közmű- és területfelhasználási térképi adatok cseréjekor a közmű-üzemeltetőkkel, szakhatóságokkal, vállalkozásokkal stb.

    Az adatcsere lényegesen leegyszerűsíthető, ha az adatelőállító rendszertől független szabvány kerül elfogadásra - a térképi adatok esetén -, a különböző grafikus adatfeldolgozó rendszerek számára. Ez a szabvány a felállított követelmények függvényében egyszerű vagy komplex lehet.

    Alapvetően adatmodell, ill. képadat interfészt különböztethetünk meg:

    - Az adatmodell interfész a logikai adatstruktúra szintjén tesz lehetővé cserét, pl. földrészlet, épület.

    - A képadat interfész csak grafikus információkat tartalmaz, vektor ill. raszter adatokra, pl. vonal A-ról B-re, egy pixelre vonatkozó szín vagy szürkeségi fok.

    Ahhoz, hogy a közmű hálózati adatokra hivatkozhassunk, a logikai adatstruktúra szintjén kell foglalkozzunk az adatcserével. A különböző grafikus rendszerek közti adatcseréhez külső rendszer interfészek állnak rendelkezésre. Ezek az interfészek előírásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogyan kell adatokat be- és kivinni adatmezőkbe(ből), mint pl. fájlok, adattárak. A mindenkori rendszertől függő interfész meghatározás a rekordok formájának és tartalmának leírását adja meg.

    Egy program segítségével - mint az ábra mutatja - a rendszerfüggetlen adatmodell- vagy képadat interfész szerinti adatok a mindenkori rendszer-interfésznek megfelelően átalakíthatók, és tovább feldolgozhatók. Egy ilyen programnak a létrehozása, a logikai adatstruktúra szintjén igen munkaigényes feladat, különösen akkor, ha a két interfész felület jelentősen különbözik, és az átalakításkor nem akarunk adatot veszteni.

    interfész felület interfész felület

    A rendszer B rendszer

     

    konvertáló rendszersemleges konvertáló

    program A interfész program B

    A térinformatikai szoftver-rendszerek gyártóitól elvárható, hogy a rendszerfüggetlen interfészek szerinti adatok átkonvertálását biztosítsák saját rendszerükbe, lehetővé téve a térképi adatok különböző forrásokból való fogadását és széleskörű felhasználását.

     

    6.1 Adatmodell interfészek

    A következőkben néhány ismertebb adatmodell interfészt ismertetünk.

    6.1.1 DFT adatcsere formátuma

    A Digitális Földmérési alapTérkép adatcsere formátum speciálisan csak az alaptérkép adatainak rendszerfüggetlen formában való átvitelére szolgál. A DFT-ben az alaptérkép objektum orientált adatmodellje van leképezve.

    6.1.2 IGES adatcsere formátum CAD-adatok számára

    Az "Initial Graphics Exchange Specification" (IGES) ANSI szabványt 2D(imenziós) modellek adatainak különböző CAD rendszerek közti cseréjére hozták létre. Mivel az IGES-t eredetileg a gépészeti tervezések CAD alkalmazásaira alakították ki, a térképi alapú rendszerek geometriai modelljeinek szempontjai ebben a szabványban nincsenek figyelembe véve. Ezért ez a szabvány kevéssé alkalmas azon grafikus/geometriai adatok átvitelére, amelyek ezen térinformatikai rendszerek alapjait képezik.

    6.1.3 DXF adatcsere formátum

    A DXF interfész egy gyártmányfüggő (AutoCAD) adatcsere formátum 3D-s modellek adatainak átvitelére. Tekintettel az AutoCAD rendszer igen elterjedt voltára, PC környezetben de facto szabványnak tekinthető a DXF. Mint gyártmányfüggő adatcsere formátum, gyakrabban változik, mint egy rendszerfüggetlen szabvány.

    Mivel attributum adatok, logikai kapcsolatok csak igen körülményesen, vagy információ vesztéssel képezhetők le ebben a formátumban, a DXF interfész csak a közműhálózatok geometriai adatainak továbbítására alkalmas.

    6.2 Képadatok interfészei

    6.2.1 CGM fájl, mint képadat interfész szabvány

    A grafikus magrendszer (GKS) szabvány keretében került sor egy képfájl formátumának és tartalmának a meghatározására, képernyő képek tárolásához. Ezt "Computer Graphics Metafile" (CGM)-nek nevezték el. A CGM meghatározásai standard képadat interfészt képeznek, képernyő képek rendszerfüggetlen cseréjéhez. A CGM struktúrával a GKS-től függetlenül is lehetséges más grafikus adathalmazok feldolgozása, ha megfelelő beviteli/kiviteli eljárások állnak rendelkezésre.

     

    6.2.2 Raszterképek

    Ugynevezett hibrid térinformatikai rendszerekben egyidejűleg vektor és raszteradatok is kezelhetők. Pl. egyes kiemelt műtárgyak, építmények fényképe raszterképként megjeleníthető, vagy a vektor formában megjelenített területfelhasználási térkép, vagy rendezési terv háttér képeként leszkennelt légifelvétel ill. topográfiai térkép alkalmazható.

    A raszterképek átvételénél nem merülnek fel problémák, mert a szín vagy szürkeségi információn kívül a képelemekhez nem tartoznak logikai információk, továbbá a raszteradatok tömörítésére kialakult szabványok vannak.

     

    6.3 Ajánlás közműadatok csereformátumára

    Az MSzH keretében működő Térinformatikai Műszaki Bizottság foglalkozik az ajánlás elkészítésével.

     

    6.4 Ajánlás területfelhasználási adatok csereformátumára

    Az MSzH keretében működő Térinformatikai Műszaki Bizottság foglalkozik az ajánlás kidolgozásával, nemzetközi ajánlások (tapasztalatok) átvételével.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     
    Tartalom
    <<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
     



     
     


    ©GIS Figyelő