75.FEJEZET: A FIR JÖVŐJE (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

75.FEJEZET: A FIR JÖVŐJE

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

75.fejezet: a FIR jövője

Szerkesztette:David Simonett, University of California, Santa Barbara

Magyar változat:Márton Mátyás és Gercsók Gábor, ELTE, Budapest

A.bevezetés

B.a távérzékelés analógiája

A távérzékelés, mint a FIR előfutára

A formális elmélet iránti igény

Túlzott elvárások

Új paradigmák lehetősége

Műszaki haladás

c.konvergencia vagy divergencia?

FIR szubkultúrák

Piac

Mit kíván a konvergencia

d.a jővő kilátásai

Automatizált földrajz

Térinformatikai tudomány

Térbeli folyamatok

irodalom

Ellenőrző kérdések

75.fejezet: a FIR jövője

Szerkesztette:David Simonett, University of California, Santa Barbara

Magyar változat:Márton Mátyás és Gercsók Gábor, ELTE, Budapest

a.bevetés

- a FIR kialakulása a 60-as évek közepén kezdődött

- azóta is folyamatos

- mégis sokan úgy látják, a FIR a 80-as évek végének jelensége

- jelentős növekedés indult meg a 80-as évek elején a szoftverek fejlődése és a versenyképes hardverek árának szerencsés egybeesésének köszönhetően

- a 80-as évek végi fejlődést az alábbiak táplálták:

- folyamatos haladás a számítástechnikában

- könnyebben elérhetők lettek a nagyobb digitális adathalmazok, pl. TIGER

- új alkalmazási területek pl.:közigazgatás

- a meglévő alkalmazási területek egyesülése, pl. speciális CAD alkalmazása, AM/FM, automatizált térképezés, térbeli elemzés

- meddig tarthat a fejlődés?

- a FIR iránti érdeklődés továbbra is növekszik, vagy megszakad a fejlődés?

- a FIR szoftver egységes, érett termékké fog fejlődni, vagy a specializált piacok igényeinek megfelelően szétbomlik?

- eltűnik-e maga a "FIR" kifejezés, vagy megjelennek az érettség jeleként egyetemi kurzusok, tankönyvek, folyóiratok?

- milyen lesz a FIR 10 év múlva? 20 év múlva?

- ez a fejezet 3 részből áll:

- történelmi analógia a távérzékelés történetével

- a konvergencia és a divergencia kérdése

- a jővő kilátásai

b.a távérzékelés analógiaja

A távérzékelés, mint a FIR előfutára

- az első komolyabb erőfeszítések a 60-as évek végére tehetők

- a FIR és a távérzékelés egyidőben született

- a távérzékelésnek jó alapjai vannak

- erős ösztönzés az űrtechnika békés alkalmazására

- gyors és olcsó földrajzi adatgyűjtés potenciális eszköze

- a távérzékelési rendszerek széles körben terjedtek el az egyetemeken és a kutatóintézetekben az 1970-es évek végére

- a távérzékelés 60-as és 70-es évekbeli fejlődése lényegesen gyorsabb volt, mint a FIR fejlődése

- a FIR látszólag ismeretlen maradt a 80-as évek ejeléig

- a FIR-t gyakran a távérzékelési rendszerek kiegészítőjének tekintették

- lehetőség a finomabb modellezésre és elemzésre

- képes a kiegészítő információt felhasználni arra, hogy pontosítsa a képek osztályozását

- a távérzékelés analógiájából három fontos dolgot tanulhatunk meg:

1. formális elmélet szükségessége

2. túlzott elvárások

3. új paradigmák lehetősége

Formális elmélet szükségessége

- megvan a veszélye annak, hogy a FIR-t ugyanolyan kár éri, mint a távérzékelést azáltal, hogy hiányzik a formális elmélet, amely alátámasztja a gyakorlatot

- sok távérzékeléssel kapcsolatos munka csak empírikus volt, adott időszakra és területre vonatkozott

- a sok eredményt lehetetlen általánosítani más helyre, vagy időre

- sok munka projekthez kötődik

- kevéssé járul hozzá az általános ismeretekhez

- az erős elméleti keret alapja lehet a szélesebb körű elterjedésnek

- nehéz az egyik műhold, vagy érzékelő eredményeit a másikra adaptálni

- sok alapmunkát meg kell ismételni, minden új műhold, vagy érzékelő esetén

- a méretarány jelentőségét kevéssé ismerjük

- a szándékolatlan ökológiai tévedés eredményei - az egyik méretarányú elemzésből nyert információkat tévesen egy másiknak tulajdonítják

- pl. USA síkvidéki államaiban összefüggés áll fenn az épületek %-os területaránya, és a fák %-a között kb. 200 m-es felbontásig, de ennél lejjeb már nem - a fák és az épületek általában nem fedik egymást

- a távérzékelési adatok elemzése nem profitál a térbeli hatások megértéséből

- pl. a térbeli függőség hatásai a statisztikai szignifikanciára oda vezettek, hogy túlértékelték az igazi szignifikanciát

- sok elemzés minden egyes pixelt független megfigyelésként értelmez, és eltekint a térbeli összefüggésektől

- ezen területek elméleti fejlődésének szintje jelentősen megnőtt a 80-as években

- lehet, hogy a FIR el tudja kerülni ezeket a hibákat

- a kereskedelmi szektorban dolgozó FIR tervezők gyakran nem ismerik a problémákat, a létező elméleteket

- szoros kapcsolatra lesz szükség az alapkutatás és a FIR tervezés között

Túlzott elvárások

- a távérzékelés kezdetben nagyon nagy várakozást keltett

- pl. lehetőség a mezőgazdaság, az erdőgazdaság figyelemmel kísérésére

- a gyakorban számos probléma csökkenti az osztályozás pontosságát

- a spektrális sugárzás évszakos és napi változása

- a pára és nedvességtartalom

- folyamatos szükséglet az alapkutatás iránt

- néhány példa az alkalmazásra - azaz, ahol szabványos termék állítható elő valamilyen szabványos feldolgozási módszerrel

- a háború utáni nyugati társadalmat elbűvölte, hogy a problémákra technológiai választ lehetett adni

- különösen látványos a távérzékelés és a FIR, amelyek a magasszintű technológiát ötvözik a színes grafikával

- a megfelelő költség/haszon mértékek meghatározásának nehézségei

- ugyanakkor a technológiai haladást ellenezhetik a meggyőzetlenek, a megrögzött nemet mondók, a luddisták

- a technológiai újítások mindkét oldalon erős érzelmeket kelthetnek és ezek akadályozhatják az ésszerű érvelést

Új paradigmák lehetősége

- sokan várták, hogy a távérzékelés alapvető változásokat hoz majd magával a földrajzi információk megítélésében

- a természettudományokra gyakorolt jövőbeni hatása ma még nem megítélhető

- még sok kutatómunkát kell végezni

- minimális megközelítés: a LANDSAT megépítése után 17 évre a távérzékelés létezik, és nem lehet tőle eltekinteni

- maximális megközelítés:

- a távérzékelés a földtudomány fontos eleme, a globális megfigyelések elsőszámú eszköze és módszere

- az űrfelvételek fontos szerepet játszottak abban, hogy a bolygónkat ma már egységes rendszerként kezeljük

- a FIR helyzete sokban hasonló

- ahogy a távérzékelés globális szemlélethez vezetett, a FIR is egységes szemlélethez vezethet - szükség van a térbeli információk sok rétegének integrálására - szükség van az emberi és a fizikai rendszerek egyesítésére

- így pl. az emberi tevékenységeket, a település-folyamatokat össze kell vetni az erdőterületek fokozódó csökkenésével, a CO2 növekedésével

Műszaki haladás

- mind a FIR, mind a távérzékelés sokat nyert az alábbi fejlődésből:

- munkaállomás-kapacitás-PC-k, fájlok, nagykapacitású adattárolók

- szoftverek és adatok elérhetősége hálózatokon keresztül

- mostanában sok kereskedő kínálja mindkét technológiát integrált formában ugyanarra a munkaállomásra

- sok kutatás és fejlesztés az állami laboratóriumokban született - NASA stb. -, melyet a kormány támogatott pénzzel

- a NASA fontos pénzügyi forrás az egyetemi K+F számára is

- a FIR helyzete nagyon eltér ettől

- a FIR K+F közpénzből való finanszírozása sohasem volt jelentős

- a FIR K+F-t az eladók pénzelték jelentős piaci erők hatására

- a piaci erők nincsenek feltétlen összhangban a tudományos kutatás igényeivel

c.konvergencia vagy divergencia?

- a FIR fejlődését igen sok féle érdek befolyásolja

- milyenerősek a FIR szubkultúrái közötti kapcsolatok (51-56. fejezet)?

- elég erősek a folyamatos konvergenciához?

- a FIR lehetséges elágazásai (divergenciái):

1. FIR szubkultúrák

2. A piac

3. Mit kíván a konvergencia?

FIR szubkultúrák

- az 51-56-dik fejezetben azonosított csoportok mindegyike saját "törzsi szokásokkal" és gondolkodásmóddal rendelkezik

- a szubkultúrákat jelenleg összekötő kapcsok - pl. az AM/FM emberei közös nyelvet beszélnek az erdészekkel - gyengülhetnek

- a jelenlegi "ragasztóanyag" a közös technológia és terminológiaű

A piac

- kialakul-e valamilyen szakosodás a gyorsan változó PC FIR piacon?

- a jelenlegi termékek lehetséges osztályozása:

- "desktop" térképezés - egyszerű tematikus térképeket állít elő a bevitt adatokból

- képi elemző rendszerek - a hangsúly az overlay, a kombinált rétegek és a képtárolók létesítésén van

- adatbázis rendszerek - korlátozott földrajzi funkciójú adatbázisok bevonása pl. megjelenítés, adatbevitel

- földrajzi táblázatok - a táblázatok elvét általánosítják földrajzi funkciók bevonásával, pl. képesek két szomszédos területet vagy a táblázat két sorát egyesíteni egy területté vagy sorrá, pl. közigazgatósi határoknál

- lekérdező rendszerek - hozzáférést biztos?tanak pl. a TIGER fájljaihoz, korlátozottan képesek a geokódolásra, lekérdezésre, járművek optimális útvonalának megválasztására

- képfeldolgozó rendszerek - arra készültek, hogy képesek legyenek a távérzékelt adatok feldolgozásásra, melyekez az adatok integrálhatósága miatt mostmár kiegészítenek FIR funkciókkal

- vannak-e a FIR-en belül részpiacok?

- az erőforrás-gazdálkodás nagyfokú funkcionalitást kíván

- a AM/FM alkalmazásokhoz nagy adatmennyiségre és gyors elérésre van szükség

- az eladók a legjövedelmezőbb részpiacokat fogják keresni

- az eladók számára két alternatív stratégia kínálkozik:

- olyan terméket hoznak létre, amely megfelel egy piaci közös nevezőnek - a termék aztán ellenállhat a piac különböző irányú mozgásának

- a legkövedelmezőbb piachoz alkalmazkodnak - a túlélés újabb és újabb alkalmazkodást követel a piac mindenkori mozgásának megfelelően

Mit kíván a konvergencia?

- gyűjtőpontokként működő intézmények és jelképek

- pl. programok, tanszékek, társaságok, folyóiratok, könyvek, konferenciák

- oktatás

- emelni a FIR technológia- és alkalmazás tudatosságát

- erős piac, amely az eladók K+F-ét segíti, vagy annak az állami K+F-re való felváltását támogatja

- olyan technológia, amely minden részpiac követelményét egyidejüleg ki tudja elégíteni

- pl. lehetővé kell vállnia, hogy a nagyfokú funkcionalitás úgy feleljen meg az egyik részpiacnak, hogy nem mond le valamely számára a nagy adatelérési sebeségről

- operációs rendszerek tekintetében ez a "hangolhatóság" elve - egyetlen, közös operációs rendszer sokféle számítógépes környezetet ki tud szolgálni

d. a jövő kilátásai

- számos különböző FIR-"jövőkép létezik

Az automatizált földrajz

- pl. lásd Dobson(1983)

- jelenleg már szinte minden földrajzi felhasználás automatuzálható

- térképeket és atlaszokat lehet lekérdezni

- a földrajzi információt elemezni lehet és modellekben felhasználni

- a térbeli digitális adatok alkalmask speciális célokra és általános elméletek megfogalmazására

- a földrajzi információ sokkal hatékonyabb digitális környezetben, pl.:

- overlay és integráció

- mérés és egyszerű térképelemzés

- törésmentes gyors lapozás

- egyesek megjósolták a "kartográfia halálát" - "a papír nélküli térképtárat" - hasonlóan a "papír nélküli hivatalhoz"

- Don Cook (Geographic Data Technologies, Inc.) a folyamatot három szakaszra osztja:

1. a térképezési folyamat automatizálása

a cél továbbra is a térképkészítés

2. a térkép mint adatbázis

a digitális adatbázis lesz az archívum, a fő termék a térkép

3. a térképi adatbázis felhasználása

felismerik azt is, hogy a digitális formátumú adatokban sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek (új termékek, modellek, elemzés), a térkép kis szerepet kap csak, mint a hardcopy egy formája

Ugyanakkor:

- földrajzi információt ritkábban használnak a szöveges, vagy numerikus információknál

- az emberek a térképet csak bizonyos korlátozott összefüggésekben használják

- a térbeli információ hatékony felhasználása sokkal magasabb szintű képzést igényel, mint pl. a szövegszerkesztés

- pl. a DIDS rendszer - melyet az USA elnöki irodája fejlesztett ki a földrajzi információ megjelenítésére, a döntéshozatal számára - 1983-ban abbamaradt, mert használhatatlannak bizonyult

- az automatizált földrajz lehetőségei viszont sokksl jobb kihasználtságot eredményezhet - az emberek talán gyakrabban használnák a földrajzi adatokat, ha jobban hozzáférnénk, és könnyebb lenne a felhasználási mód is

A térinformatika tudománya

- a FIR és rokon területei, pl. a távérzékelés a térinformatikai tudomány részét képezték, melybe beletartozik:

- adatgyűjtés - pl.távérzékelés, földmérés, fotogrametria

- adatszerkesztés - osztályozás, értelmezés, térképészet

- adatmodellek - adatszerkezetek, térinformatikai elméletek

- adatmegjelenítés - térképészet, számítógépes grafika

- navigálás, térinformatikai lekérdazés és hozzáférés

- térbeli elemzés és modellezés

- a térbeli információ kellőképpen önálló, jellegzetes, az elmélet és a problémá kellőképpen fontosak, és nehéz egyediségét megítélni kisebb vagy résztudományágakat kijelölni

Térbeli folyamatok

- a tér keretet ad, amelyben atárgyakat rendezni kell

- a keret hasznos a rekordok eléréséhez, pl. cím alapján

- a keret hasznos a számításokhoz, pl. megyénkénti összegzés

- a keret alapvető az objektumok közötti kapcsolatok szempontjából, pl. közelség, szomszédság, összefüggőség

- milyen szerepet játszik a tér mint a megismerés és a megértés forrása?

- a térbeli egybeesés vagy közelség magyarázatot sugallhat, pl. a rákos betegek hallmaza és az azbesztbányák közelsége

- a térbeli közelség az előrejelzéshez nyújthat alapot, pl. a vásárlók többsége a hozzá legközelebbi üzletbe megy

- a térbeli számlálás sokféle elemzéshez használható, pl. a foglalkoztatottság, az egészségügyi statisztikák megyénkénti változása

- sok folyamat térbeli keretben megy végbe, pl. az atmoszféra, óceánok dinamikája (áramlatok)

- a térbeli mértékek sok folyamatban mint változók jelennek meg, pl. területméretek az ökológiában, piaci terület nagysága a kereskedelemben

- a FIR mint tudományos eszköz jelentősége - a környező világ magyarázatában és megértésében lévő értékei - a térbeli folyamatok jelentőségén alapul

Irodalom

Dobson, J.E., 1983. "Automated geography ", Professional Geographer 35:135-43. pp. 339-53 of the same volume include extensive discussion of Dobson`s article.

Everett, J.E. and Simonett, D.S., 1976. "Principles, concepts and philosophical problems in remote sensing" in Lintz, J. and Simonett, D.S., Editors Remote Sensing of Environment, Addison-Wesley, Reading, MA, pp. 85-127. A review of remote sensing from the mid-1970s with striking parallels with current debates within GIS.

Ellenőrző kérdések

1. Ismertesse és értékelje az "automatizált földrajzról" szóló vitát a Professional geographer 35. kötete alapján!

2. Mit jelent a "térbeli folyamat"? Mondjon példákat, hogy aFIR-ben a térbeli információ miként képezi a természeti és társadalmi rendszerek megértésének, magyarázatának és a vonatkozó elméletek kidolgozásának alapját!

3. Terry Jordan, az Amerikai Geográfusok Egyesületének korábbi elnöke azt írta az AAG Newsletter-ben, hogy a földrajz intellektuális magját veszélyezteti a "FIR körüli tülekedés és hasonló, könnyen igazolható, de nem intellektuális szakismeret" (AAG Newsletter 23/5). Értékelje ezt akijelentést!

4. Milyennek képzeli a FIR-t 2005-ben az eladók, adatforrások, oktatási programok és a különféle tudományágak tükrében?

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő