- a célokat elégtelenül határozták meg

- az adatok lehetnek hiányosak, vagy a térbeli felbontásuk nem elégséges

- a probléma túl összetett - a feladatokhoz nagyobb mennyiségű tudásra van szükség

- a rossz szerkezetű feladatokra adott válaszok egyike az FKV

- rengeteg funkciót ad a felhasználónak, nem pedig megoldást

- a felhasználóra bízza a szakértő szerepét

- minden elérhető tudás hasznosítására koncentrálnak

- a cél, hogy kövessük a szakértő gondolatmenetét

- a szakértő szerepét a rendszer veszi át

- a "mesterséges inteligencia" kifejezés azt sugallja, hogy a gép az emberi gondolkodási képesség szerepét játsza

- gyengén meghatározott célok - "maximális olvashatóság", "maximális vizuális hatás"

- ezek a célok nem fordíthatók le egyszerű szabályokká

- ez a szabály könnyen átalakítható algoritmussá

- a szabály túl egyszerű - nem alkalmazható, ha a súlypont a poligonon kívülre esik - nem világos, miként hat az olvashatóságra, a vizuális benyomásra

- a szakértői rendszernek, vagy tudásalapú rendszernek tudnia kell, mikor használja ezt a szabályt, és mikor ne - lehet, hogy sok ilyen szabály van

- ideális esetben a szakértői rendszer el tudná látni a térképész feladatait

- a számítógépek jól ábrázolják a számokat, a szavakat, sőt a térképeket is, de a tudást sokkal nehezebb

- keretet biztosít az ismeretek szervezésére és ábrázolására

- eljárásokat kínál a tudás elérésére és ahhoz, hogy válaszolni lehessen a kérdésekre, vagy döntést lehessen hozni

- orvosi diagnózisok készítésére szolgáló rendszerek építése - az orvosi tevékenység szimulációja

- olyan rendszer építése, amely szimulálja a térképész vetületi ismereteit, hogy kiválaszthassa az adott célra legmegfelelőbb vetületet

- felkérni a szakértőket, hogy ismereteiket bontsák le egyedi tényekre, szabályokra, stb.

- a szakértők viselkedéséből következtetni a szabályokra

- mindkettőt alkalmazzák a FIR területén

- célszerű ismerni a pontos szabályozókat, előírásokat stb., amelyek a döntés alapjául szolgál

- a döntések nem lehetnek önkényesek

- pl. bizonyos fedvényezés (rétegszerkezet-kialakítás) előre elvégezhető, ha az eredményekre gyakran szükség lesz, és adatfelújításkor újra elvégezendő

- pl. bizonyos topológiai kapcsolatok előre kiszámíthatók és tárolhatók

- megvizsgálja, hogy a tárolt adat előhívása hosszabb időt vesz-e igénybe, mint kiszámítása

- ha hosszabb időbe telik a számolás, akkor az első alkalommal számított adatot/tényt tárolja - vagyis ezután már csak előhívja és nem számolja ki

- pl. négyfa és nyolcfa

- pl. népszámlálási körzetek hierarchikus egymásbaágyzása

- egy algoritmus képes követni a kapcsolatokat

- pl. utak és folyók topológikus hálózata, esetleg görbevonalú poligonok határai

- a kapcsolatok FIR eljárások és funkciók, a csomópontok az adathalmazok

- ez jó módszer a hibaterjedés követésére az eljárások folyamán

- az új adathalmazok (csomópontok) öröklik az előző adathalmazok pontatlanságát

- az attribútumokat "rekesz"-nek nevezik

- ha helyzet van, cselekedj

- történeti okokból a bal oldalon ábrázolják a helyzet elhelyezkedését, a jobb oldalon a műveletet

- az előállítási szanbályokat a kimenetben cimkék elhelyezésére, koroplét-térképeken a csoportkülönbségek kijelölésére, a vetületi rendszer kiválasztására használják

- a FIR-elemzés előállítási szabályait a tervezésben és erőfoorás-gazdálkodásban használják

- a FIR-bemenet előállítási szabályai a szkennelésre koncentrálnak - vannak szabályok a szkenner által látott kép értelmezésére és a kép vektorizálására, hogy objektumokat lehessen belőle előállítani

- a "nyers erő" eljárások az adatbázisban lévő összes tudést vizsgálva jutnak el a legjobb válaszhoz - ezt csak kis tudásbázisok és egyszerű problémák esetén célszerű használni

- a "heurisztikus" keresési eljárások olyan szabályokat követnek, amelyek minimális keresési idővel jutnak el a legjobb, vagy közel legjobb válaszhoz

- a fa-keresési szabályok arra utasítanak, hogy minden elágazásnál az ágakat kell követni

- a szemantikus hálózatokban úgy keresnek, hogy az egyes csomópontoknál megvizsgálják az onnan induló kapcsolatokat

- keretek- megfelelő keretek, majd megfelelő rekeszek keresése

- az előállítási szabályok esetén vizsgáljuk meg az egyes szabályok baloldali feltételeit

- a tudásbázis folyamatosan bővül, ha a meglévő alapból új ismeretre lehet következtetni

- pl. a FIR új ismeretet hozhat létre azáltal, hogy az objektumok (tárgyak) geometriai kapcsolatából kiindulva új topológiai kapcsolatokat számít ki

- a meglévő tényekből új ismeretet állít elő logikai következtetéssel, pl. előállítási szabákyokat használ

- pl. ha A=B és B=C, akkor a rendszer kikövetkezteti, hogy A=C

- új általánosítást ("törvényt") hoz létre, amely összhangban áll a meglévő tényekkel

- pl. ha az adatbázis tartalmazza azt az ismeretet, hogy A erdő és B erdő, és nincs információ semmilyen más területről, akkor a redszer kikövetkeztetheti, hogy az egész terület erdő

- pl. orvosi diagnózis

- a fejlesztések és a tudásbázis létrehozásának magas költségei

- az alkalmazások egyedisége

- a tudás dinamikus természete - a tudásbázis nem statikus

- az alternatívák ábrázolásának lehetőségei korlátozottak - csak kevés példa illik pontosan valamely formába, pl. az előállítási szabályok

- nem bíznak a gép döntésében ("nincs az emberre jó hatással")

- a válaszidő a tudásbázis bővülésével gyorsan nő

- az ismeretek többsége pontatlan, vagy bizonytalan - a rendszernek sok lehetséges választ kell adni a problémára

- csak kevés kérdésre lehet pontos, egyetlen választ adni - a pontatlan tudás ábrázolásának és feldolgozásának technikai nehézséi

- a felhasználói felületek gyenge kidolgozása - nem "felhasználóbarátok"

- a felhasználó gyakran az indoklásra is kiváncsi, nem csak magára a döntésre

- pl. az orvosi szakértő rendszerek alkalmazása a diagnosztikai képességek fejlesztésében - arra ösztönzi a hallgatókat, hogy struktúrálják az ismereteket és módszeresen dolgozzák fel egy probléma megoldásához

- a szakértői rendszerek - mint a tudás pontos, analítikus modelljei és felhasználásuk módozatai - segítségével alaposabban megismerhetjük az emberi döntéshozatali folyamatot

- pl. azt, hogy hogyan helyezi el a térképész a cimkéket a térképen?