|
68.Fejezet -Megvalósítási stratégiák nagy szervezetekben
Szerkesztette:Ken Dueker (Portland State University)
Magyar változat: Szép András
a. Bevezetés
b. Elhelyezés a szervezeten belül
c. Többszereplős projektek
Többszereplős projektek megvalósításának kérdései
d. Példa : az USA Állami Erdészete
A szervezet felépítése
e. A FIR kezdetei
A San Juan-i Állami Erdészet
A Flathead-i Állami Erdészet
Összefoglalás
Hálózatok, távadatfeldolgozás
f. Az 1984/5-ös funkcionális követelményvizsgálat
g. A Nemzeti FIR Terv
h. A terv elemei
1. Információbázis és struktúra
2. A szervezeti felkészültsége
3. A technológia beszerzése
4. Külső koordináció
5. A megvalósítás
IRODALOM
ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK
Megjegyzés
Egy erdőgazdaság térképe, erőforrásainak és tevékenységeinek leírása hasznos szemléltető eszköz lehet ehhez a fejezethez.
68.Fejezet -Megvalósítási stratégiák nagy szervezetekben
Szerkesztette:Ken Dueker (Portland State University)
Magyar változat: Szép András
a. Bevezetés
- Ebben a fejezetben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek egy nagy szervezetben lépnek fel a FIR megvalósításakor
- Ilyenek többek között:
- -hol helyezkedjék el a FIR a szervezeten belül
- -a többrésztvevős projektek előnyei és nehézségei
b. Elhelyezés a szervezeten belül
- bár a FIR látszólag decentralizált erőforrás és szervezet egészét átfoghatja, mégis szükség van központi koordinációra
- ez biztosítja a hatékony működést, a költségek csökkentését
- pl. elkerülhető általa a kettős adatgyűjtés
- pl. a drága hardver eszközök jobban kihasználhatók
- Ami a hely kijelölését illeti, általános nézet, hogy "ott van a FIR, ahol a FIR menedzser és munkacsoportja"
- A helyválasztásnak nem kis szerepe van a FIR munkacsoport és a szervezet egységeinek együttműködésében
- A hely kijelölésével kapcsolatban Somers (1990) háromféle lehetőséget vizsgál:
1. valamely operatív tevékenységet végző osztály közelében
- pl. a tervezési, a közmunka, műszaki vagy a revíziós osztály mellett
- A FIR gyakran egy speciális igényekre kidolgozott kis rendszerből fejlődik ki, túlnőve az eredeti kereteket
- ennek előnye:
- az ilyen rendszer nagyon jól alkalmazkodik az eredeti felhasználók igényeihez
- hátrányai:
- a speciális jelleg miatt később nehéz alkalmazkodni más szakterületek igényeihez, felismerni azok szükségleteit és prioritásait
- nehezebb elnyerni a felsőszintű vezetés támogatását
2. Valamelyik, a vezető döntéseket támogató osztály közelében
- ilyen pl. az adatfeldolgozó, vagy informatikai osztály
- az ilyen helyeken a FIR -re úgy tekintenek, mint egy újabb szolgáltatási körre, a bérszámfejtés, a személyzeti nyilvántartás, az adatfeldolgozás mellett, és meg is kapja az ennek megfelelő támogatást
- előnye:
- helyesen ítélik meg a rendszer tervezését és üzemeltetését
- hátrányai:
- A FIR távol kerül a felhasználóitól
- A környezet prioritásai mások, mint a felhasználókéi
3. A felső szintű vezetés közelében
- előnyei:
- nagy áttekintés, kellő támogatás és figyelem
- hátrányai:
- távol esik a szervezet valódi tevékenységétől
- a felhasználók úgy érzik, hogy a FIR a vezetést támogatja, és nem törődik az ő igényeikkel
- A FIR munkacsoport elhelyezése egy szervezeten belül mindig tükrözi bevezetésének körülményeit, a vezetés struktúráját, a szervezet belső politikai viszonyait és kötelezettségeit
c. Többszereplős projektek
- egyre gyakoribb, hogy a FIR rendszereket a legkülönbözőbb jogállású szervezetek együttműködve valósítják meg. A résztvevők lehetnek
- helyi önkormányzati szervezetek
- megyei önkormányzatok
- állami és szövetségi kormányszerevek
- közművállalatok
- nem haszonérdekelt szervezetek, alapítványok
- Ezeket a szereplőket tevékenységi körük földrajzi egybeesése, valamint a pénzügyi célszerűség ösztönzi az együttműködésre
- kézenfekvő, hogy a közös területen az adatgyűjtés és -kezelés költségei megoszthatók
- ezt a tevékenységet a résztvevő szervezetek képviselőiből álló vegyes bizottságok, valamint a FIR terjesztésében érdekelt intézmények irányíthatják és koordinálhatják
- a bizottságok általában kétszintűek
- a felső szinten hozzák a politikai döntéseket
- az alsó, műszaki szinten történik a döntéselőkészítés, középszintű vezetők és műszaki szakemberek részvételével
Többszereplős projektek megvalósításának kérdései
- Forrest és társai (1990) több olyan kérdést sorol fel, amelyeket egy ilyen sok szervezetet érintő projekttel kapcsolatban tisztázni kell:
- a részvétel kérdése
- az érintett szervezetek pénzzel vagy erőforrásokkal járulnak hozzá a projekthez
- az adatok tulajdonjoga
- kié lesz az összegyűjtött adat ?
- az adatkarbantartás
- mely résztvevő vagy résztvevők felelőssége lesz az adatok karbantartása és frissítése ?
- hogyan oszlik meg a felelősség ?
- a hardver és szoftver tulajdonjoga és karbantartása
- hogyan oszlik meg a szükséges hardver és szoftver az egyes résztvevők között ?
- mely szállítók ajánlatát fogadják el ?
- szabványok
- milyen szabványokat alkalmazzanak az adatcserénél és az adattovábbításnál ?
- pénzügyi kérdések
- ki finanszírozza a projektet ? milyen a méltányos költségmegosztás ?
- új üzleti vállalkozások
- a közösen létrehozott FIR révén várhatóan új üzleti vállakozásokra nyílik lehetőség
- pl. a digitális adatok, térképek értékesítése
d. Példa : az USA Állami Erdészete
- a következőkben ismertetjük a Nemzeti FIR Stratégia tervét és megvalósítását az USA Állami Erdészeténél
- Az USA Állami Erdészete a Szövetségi Földművelésügyi Minisztériumának fennhatósága alá tartozik
- felelős az Állami Erdészet 155 erdészetéért, amelyek összterülete közel 200 millió acre (809400 km 2 ) .
- megbizatása kiterjed a fakitermelésre és a gyümölcspépelőállításra, az ásványkincsekre, az üdülésre, a vadgazdálkodásra, az erdővédelemre
A szervezet
- Az Állami Erdészet régiók szerint szerveződik.
- Mindegyik erdészetnek van központja és számos körzeti hivatala.
- Az egyes erdészetek jellege igen változó az ottani erőforrásoktól függően.
- Észak-Nyugaton, a Csendes-Óceáni partvidéken nagyvolumenű fakitermelés folyik.
- Másutt, például a Sziklás Hegységben jelentősek az olaj és gáz előfordulások.
- Az erdészet "gazdagsága" (éves költségvetése) az erőforrások kihasználásától, az eladásoktól függ
- A működési terület behatárolása általában nem egyszerű, mivel az erdészetek területe nem egyszeresen összefüggő
- az erdészet határán belül általában több magántulajdonban lévő "sziget",enklávé található
- a gazdálkodást különféle jogosultságok bonyolult rendszere szabályozza ( átjárási jog, legeltetés, faértékesítés, stb)
- Térkép - Itt célszerű a már elöljáróban említett térkép, valamint az erőforrások, vezetői döntések listájának bemutatása
e. A FIR kezdetei
- Sok erdészet és regionális hivatal vásárolt már FIR eszközöket 1987 előtt is
- Ebben az anyagi lehetőségek játszottak kulcsszerepet :
- a "gazdag" erdészetek jártak az élen
- Természetesen megvoltak a "misszionáriusok" is, akik meg tudták győzni a vezetőket, hogy a rendelkezésre álló eszközöket célszerű a kockáztos innovációra fordítani
- Néhány példa a FIR 1985 körüli fejlettségére :
A San Juan-i Állami Erdészet
- nagy erdészet Colorado állam déli részén
- sok ásványkincs, üdülőterületek
- az értékesítési célú fakitermelés nem jelentős
- az erdészet területét kb. 80.000 szabálytalan alakú részre osztották, ezek az un. ITU -k (integrált területi egység)
- az ITU kijelölése úgy történt, hogy azon belül valamennyi szóbajövő adatbázisattribútum homogén legyen
- másszóval, a földterületek "legnagyobb közös osztója", amelyen belül, homogén a földhasználat, a növényzet, a talaj
- ezek az egységek gyakorlatilag a megfelelő tematikus térképek egymásrafektetésével jöttek létre
- a felosztás célja az volt, hogy a lehető legnagyobb, még homogén részek keletkezzenek
- minden terület kapott egy egyedi azonosítót
- meghatározták az összes attribútumát, közöttük
- az erdőtakaró adatait ( faj, életkor, sürüség)
- az igazgatási egységet ( megye, erdőfelügyelet)
- a meredekséget és a megvilágítottságot
- a vízgyüjtőmedencét
- a talajtípust, az öntözés módját
- valamint néhány más attribútumot
- az adattáblának tehát 80.000 sora és mintegy 600 oszlopa van, ami közel 50 millió adatot jelent
- ezeket egy regionális számítóközpontban egy System/2000 alapú hieararchikus adatbázisban tárolják és kezelik
- a módszer előnye:
- alacsony adatbeviteli költség - nincs szükség digitalizálásra
- hátrányai:
- nem tartalmaz földrajzi információt csak egy hagyományos adatfile
- nem lehet összevonni az egységeket földrajzi kapcsolatok - pl. szomszédság - szerint, illetőleg nincs mód ilyen lekérdezésekre
- nincsenek pontszerű és vonalas objektumok, így a megfelelő műveletekre - pl. bufferzóna képzés - sincs lehetőség
- nem készíthetők térkép - termékek
- gondok vannak a minőségellenőrzéssel is
- míg a térképi adatoknál lehetőség van automatikus konzisztenciaellenőrzésre, addig itt minden egyes adatot egyenként kell ellenőrizni, az ellenőrzés során nincs mód térképek használatára
- látszólag lehetlen jó adatminőség elérése
- a redundanciák kiküszöbölése
- az attribútumok számának növekedésével a redundancia fokozódik
- ha például az erdészet két megyébe esik, akkor ezt FIR módra egy réteg két objektumával fejezhetnénk ki, míg az ITU leírásmód ugyanezt 80.000 attribútumadattal fejezi ki
- a FIR leírásmód esetén elvileg csak két hibát követhetnek el ( a valóságban persze annyit, ahány csúcspontja a megyehatár- sokszögeknek van), addig az ITU leírásmódnál 80.000 a hibalehetőségek száma
A Flathead-i Állami Erdészet
- nagykiterjedésű erdészet Montana állam nyugati részén, a Glacier Nemzeti Park szomszédságában
- a projekt döntően a Landsat felvételiből nyert adatokra támaszkodott
- az űrfelvételek földi ellenőrzésével készítették el az erdőleltárat
- ugyancsak az ürfelvételek alapján készítették el a terület korábban nem létező hivatalos topográfiai és domborzati térképét
- más rétegeket (pl. az időjárási adatok) külső forrásból származó vektoros adatok raszterizálásával állítottak elő
- így végeredményben egy Landsat-felbontású (80 m) többrétegű raszteres adatbázis jött létre, amelyet a VICAR távérzékelő renszszerrel kezelnek
- előnyei:
- egyszerű a térképek kezelése, képek előállítása
- az egyes rétegek könnyen kombinálhatók modellezési célokra
- a problémák:
- a rendszer nehezen használható a fakitermelés követésére
- a raszteres adatbáziskezelés nem ismeri a poligon fogalmát
- nehéz a kitermelésre kerülő fa fafaj, méret, sürüségadatainak hozzárendelése a raszteres felbontási egységekhez
- nem könnyű a pontszerű és vonalas objektumok kezelése
- pl. táborhelyek, nevezetes történelmi események helyszinei, veszélyeztetett állatfajok -pl. grizzly medve - előfordulási helyei, utak, folyók
- gondot okoz, ha sokféle attribútumot kell hozzárendelni minden egyes felbontási egységhez - pixelhez
- ilyenkor minden egyes attribútumot külön rétegként kezelnek, és nem könnyű kapcsolatot találni objektumok között az attribútum adatok alapján
Összefoglalás
- Flathead és San Juan példája mutatja, milyen nehézségeket okozhat a hagyományos adatbáziskezelés, illetve a képfeldolgozáson alapuló FIR alkalmazása
- további példák szemléltetik a CAD rendszerek használatával járó nehézségeket
- 1985 -ig az Állami Erdészet külöböző erdészeteinél és körzeteiben számos FIR rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat
- Vektoros rendszerek:
COMARC
ARC/INFO (ESRI)
Strings (Geo-Based)
Intergraph
MOSS
- raszteres rendszerek:
ERDAS
VICAR
WRIS
- az alkalmazott adatbeviteli módszerek : digitalizálás, szkennelés, képfeldolgozás
Hálózatok, távadatfeldolgozás
- az 1980-as évek elején az Állami Erdészet hozzákezdett egy országos számítógéphálózat kiépítéséhez, az irodai tevékenység automatizálására
- a hálózat funkciói többek között : elektronikus posta, szövegszerkesztés, korlátozott adatbáziskezelés és - elemzés
- az eszközöket a Data General szállította, minden erdészetnek, a területi hivataloknak és a washingtoni központnak
- egy FIR eszköz beszerzésekor tehát igen nagy súllyal esik latba, hogy az mennyire kompatibilis a DG hardverrel
- képes-e futni az (esetleg kibővített) DG hálózaton ?
- a sokféle FIR eszköz közül kiemelkedett a túlnyomórészt saját fejlesztésű MOSS vektoros rendszer, amely az elvárható funkciók túlnyomó részét teljesítette
- Hogyan állja meg ez a rendszer az összehasonlítást a külső szállítók által ajánlottakkal ?
f. Az 1984/5-ös funkcionális követelményvizsgálat
- - a FIR beszerzése iránti fokozódó belső és külső elvárások hatására funkcionális követelményvizsgálatot végeztek egy erre a célra kiválasztott kisebb területre vonatkozólag, és ebből becsülték meg a teljes Állami Erdészet számára szükséges funkciókat
- A mintaterület az alábbi, különféle erőforrásstruktúrájú 6 erdészetből tevődött össze:
- George Washington (Virginia)
- Nicolet (Wisconsin)
- Flathead (Montana)
- San Juan (Kolorádó)
- Siuslaw (Oregon)
- Shasta/Trinity (Kalifornia)
- A vizsgálat kiterjedt a FIR funkciók teljes körére
- Teljesen belső stratégiát alkalmaztak (lásd a 61 Fejezetet)
- alkalmaztak egy tanácsadó céget is, a Tomlinson Associates Inc. -et
- a vele kötött szerződés nyolc hónapra szólt
- erdészetenként 30-60 informatikai terméket azonosítottak, nagyjából ugyanennyi bemenő adattípust
- a temékek 60-90 %-a új volt, korábban nem készült
A Siuslaw-i Állami Erdészet FKV-je
- 60 informatikai terméket sorol fel
- 10 ezek közül egyszerű térkép, amely a bemenő adatok átalakításával, szimbólumcserével állítható elő
- 2 előállításához 3 dimenziós grafikára van szükség
- 7 termék a bemenő adatok alkalmas listája
- 37 a bemenő adatok elemzése közönséges FIR funkciók felhasználásával
8 termék bonyolultabb elemző tevékenység eredménye
- a termékek egy része minde erdészetnél azonos, pl. a ktermelt fa -térkép
- más részük csak bizonyos helyi feltételek esetén szükséges, pl. a marijuana termelésére alkalmas területeket a kábítószerellenes szolgálat igényelheti
- az adatbázis feltöltését 6 évre tervezik, ez mintegy 15.000 térképszelvény feldolgozását jelenti
- egy-egy terület adatai esetenként több szelvény feldolgozásával kerülnek a rendszerbe
- a feldolgozott szelvények száma az első évi 1200-ról fokozatosan növekszik a hatodik évi 3500-ra
- az első évi 1200 szelvény mintegy 60.000 sokszöget, 13.000 pontot, továbbá 300.000 cm-nyi vonalas objektumot tartalmaz
g. A Nemzeti FIR Terv
- jól látható, hogy az 1985 -ös helyzetet a koordináció teljes hiánya jellemezte
- sok felesleges erőfeszítés, a sokféle rendszer kellő szintű ismerete nem kis ráfordításokat igényelt
- senki sem gondolta át, hogy mire lenne szüksége az Állami Erdészetnk, mint egésznek
- általánosan elfogadott nézet szerint az információ a szervezet fontos erőforrása és úgy is kell vele bánni
- itt arról az információról van szó, amelyet a szervezet céljainak elérésére meg kell szerezni, fel kell használni és közzé kell tenni
- az információnak akadálytalanul kell áramlania a különböző osztályok, erdészetek, körzetek között
- ehhez elkerülhetetlen a jól kidolgozott, szabványok, formák és fogalmak használata
az információ kezelésére használt szoftver nem szükségképpen szabványos, de a -felületek, elemzési és tervezési módszerek, az adatstruktúrák és -formátumok csak szabványosak lehetnek
- 1988 januárjában az Állami Erdészet tervet fogadott el a szervezet egészét átfogó FIR megvalósítására, 1991-ig
A FIR célkitűzései
- a vezetés informálása annak érdekében, hogy az Állami Erdészet minél jobban betölthesse feladatát
- biztosítani az információáramlást a szervezeten belül, mind horizontálisan, mind vertikálisan, továbbá ahol lehetséges, más szervezetek irányában ( és -ból) is
- lehetővé tenni a vezetők informálását nem túl technikai, felhasználóbarát eszközökkel
- a lehető legteljesebb mértékben kihasználni az Állami Erdészet meglévő hardver és hálózatos eszközeit
- elég rugalmas legyen a jövő új technológiáinak befogadására
h. A terv elemei
- a terv öt nagyobb komponenst vagy fázist különböztet meg
1. Információbázis és struktúra
- meg kell határozni a FIR megvalósításának céljait, alapelveit és feltételeit -mint afféle "vízióét" - az eredmény írásos alakja a projekt első dokumentuma, inkább csak vitairat
- egy 34 erdészetre kiterjedő felméréssel ki kell deríteni, hogy milyen adatokkal jellemzik az erőforrásokat
- meg kell különböztetni az alapadatokat az "interpretált" adatoktól
- az alapadatok inkább a szakambereknek szólnak, de viszonylag stabilak és pontosak
- az "interpretált" adatok közvetlenebbül hasznosak a vezetés -számára
- mit kell inkább tárolni az adatbázisban ?
- van-e az adatoknak egy olyan viszonylag szűkebb köre, amely szerepet játszik a vezetői döntések jelentős részénél, viszont bonyodalommal jár pontos meghatározásuk és felhasználásuk ?
- fel kell állítani az Állami Erdészet átfogó FIR információs rendszerének struktúráját és a hozzátaretrozó adatbáziskörnyezetet
- le kell írni a FIR adatbáziskörnyezet jellemzőit és azokat a funkciókat, amelyek révén az információs rendszert kiszolgálja
- ki kell alakítani a szervezeti információs rendszer szabványait
- le kell írni a felhasználói felülettel szemben támasztott követelményeket
2. A szervezet felkészültsége
- minél szélesebb körben ismertetni kell a FIR tervet
- meg kell tervezni a konkrét helyszineken bekövetkező változások menetét
- meg kell tervezni az adatnyerés és adatátalakítás folyamatát
- a rendelkezésre álló adatok általában változó minőségűek és nem elégségesek a terv megvalósításához
3. A technológia beszerzése
- az első lépés - a funkcionális követelmények dokumentálása
- költség - haszon elemzés ( 1988 vége - 1989 eleje)
- a műszaki követelményrendszer összeállítása
- továbfejlesztése tenderkiírássá
- tenderkiírás és beszerzés
4. A külső koordináció
- 1989 -ben hasonló beruházások voltak folyamatban a Földhivatalnál, a Geológiai Kutatások Intézeténél, a katonai térképészetnél
- az erőforrásokkal kapcsolatos FIR alklamazásokban érdekelt még a Talajvédelmi Szolgálat ( ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik), a Nemzeti Parkok Szolgálata, a Hal- és Vadgazdálkodási Hivatal
- A felsorolt tevékenységek koordinálására az amerikai kormány létrehozta a Szövetségi Ágazatközi Digitális Térképészeti Koordinációs Bizottságot (Federal Interagency Coordinating Committee on Digital Cartography, FICCDC)
- a koordinálás fő célja az adatgyüjtő tevékenység összehangolása, a csere-formátumok egységesítése és tájékoztatás az új kedeményezésekről (lásd a 69 Fejezetet)
5. A megvalósítás
- a vezetők és a felhasználók oktatása
- a technológia általános megismertetése
- a rendszer egyes részeinek alaposabb megismertetése
- adatszerzés, adatátalakítás, adatbevitel
- üzembehelyezés
IRODALOMJEGYZÉK
Forrest, E., G.E. Montgomery, G.M. Juhl, 1990. Intelligent Infrastructure Workbook: A Management-Level Primer on GIS, A-E-C Automation Newsletter, PO BOX 18418, Fountain Hills, AZ 85269-8418. Foglalkozik a vezetői részvétel növelésével a projekt tervezésében és stratégiákat javasol a projekt sikeres fogadtatásának elősegítésére.
Parker, D., 1990. "Forest Service GIS Update: Commentary," GIS World Vol 3(3):71. Érdekes megjegyzés az Állami Erdészet FIR megvalósítási tervének tapasztalatairól.
Somers, R., 1990. "Where do you place the GIS?", GIS World Vol 3(2):38-39.
Tomlinson Associates, Inc., 1985. Advanced Geographic Information Systems Workloads Analysis, US Department of Agriculture, Forest Service, Washington DC.
US Department of Agriculture, Forest Service, 1988. National GIS Plan, Washington, DC
ELLENÖRZő KÉRDÉSEK
1. Foglaljuk össze az Állami Erdészet "vízió"-ját egy ösznemzeti FIR -ről !
2. Miben különbözik az Állami Erdészet terve a FIR megvalósítátának korábban ismertetett tervétől ? Mik a gyenge pontjai, mik az erősségei ?
3. Magyarázzuk meg az Állami Erdészetnél 1985 - ben meglévő egyes FIR alkalmazások szinvonala közötti nagy különbségeket !
4. Írjuk le az Állami Erdészet tervének hatását a vezetők és a döntéshozók mindennapi munkájára. Hogyan próbálja meg a terv ezeket a hatásokat előre felmérni és figyelembe venni?
5. Az állami vállalatoknak, közintézményeknek, mint amilyen az Állami Erdészet, állandóan azzal a váddal kell küzdeniük, hogy döntéseik "önkényesek és szeszélyesek" - az erdő használóival, a bérlőkkel szemben. Hogyan lehet a válaszolni vádakra a FIR alkalmazásával ?
|
