65.FEJEZET - KÖLTSÉG- ÉS HASZONELEMZÉS (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

65.FEJEZET - KÖLTSÉG- ÉS HASZONELEMZÉS

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

65.fejezet - Költség- és haszonelemzés

Szerkesztette: Holly J. Dickinson (State University of New York at Buffalo)

Magyar változat: Kovács Attila

A. Bevezetés

Mi az a költség/haszon elemzés ?

Miért végezzük

Mérlegkészítés

b. költségek definiálása

Egyszeri költség kontra működési költség

c. a Fir használata során jelentkező előnyök

Az előnyök osztályozása

Példák a haszonra

d. a költségek és a hasznok összehasonlÍtása

e. példa - Washington-állam

Háttér

Az installált rendszer

Adatok

A költségek

A haszon

Haszon kontra költség

A nem kézzelfogható haszon -az "elhagyott út" projekt

irodalom

ellenőrző kérdések

65.fejezet - Költség- és haszonelemzés

Szerkesztette: Holly J. Dickinson (State University of New York at Buffalo)

Magyar változat:

a. bevezetés

Mi a költség/haszon elemzés

- A FIR előnyeinek becslése - milyen haszonnal járhat az alkalmazása?

- a kezdeti és az üzemeltetési költségek becslése

- a haszon és a költségek összevetése

- a project csak akkor kap szabad utat, ha a haszon meghaladja a költségeket

- Az összehasonlításhoz a hasznot és a költségeket ugyanabban az egységben kell kifejezni és mindig egy meghatározott időtartamra kell vonatkoztatni.

Miért végezzük?

- Egy FIR megvalósítása jelentős beruházást igényel és a vezetés ismerni szeretné a rendszer várható hasznát, mielőtt a vásárlásba beleegyezik

- A számítógépes rendszereknél a költség/haszon elemzés három módja használatos:

1./ Tervezőeszköz az alternativák közötti választásra

- Kiválasztja azt a rendszert, amelyik megfelel a "minimális beruházási és üzemeltetési költség" elvárásnak és a legnagyobb hasznot ajánlja.

2./ Minőségi érvek a döntés meghozatalához

Fontos tényező a projekt folytatásához

3./Ellenőrző eszköz működő projekteknél

A rendszer további tervezése az eredményen alapul

A költség/haszon elemzés alapvető eljárás sok területen, így az informatikában is

Mérlegkészítés

- Minden szervezet tudni szeretné a tevékenységének költségeit és hasznát

- Ezek nem jelentik szükségképpen az összes költséget és hasznot.

- Egyes költségeket költségmegosztás révén átvállalhat más szervezet vagy a kormány

- Az eladó is átvállalhat bizonyos költségeket

- A rendszer haszna nem csak a szervezetnél jelentkezik.

- Kormányszervek a döntéshozatalnál az egész társadalomra vonatkoztatott hasznot és költséget veszik számításba nemcsak a szervezetg sajátját.

B. A költségek definiálása

- A legfontosabb szempont ,hogy a költségek számbavételekor ne csak a hardver és a FIR szoftver beszerzésének költségeit vegyük figyelembe.

- Ezek közül a kategóriák közül nem mind lesz meghatározó a FIR alkalmazásoknál

- Bizonyos költségek felmerülése függ a szervezet célkitűzéseitől is, nemcsak a FIR, rendeltetésétől

- Például: az adatgyűjtési költségek a FIR költségeihez tartoznak e?

- Nem: ha az adatgyűjtés a FIR használata nélkül is szükséges

- Igen:ha az adatokat kizárólag a FIR adatbázis létrehozásához gyűjtik

- Részben:ha az adatgyűjtés mindenképpen megvalósulna, de nem olyan pontossággal, mint azt a FIR adatbázis megkívánja

Egyszeri költség kontra üzemeltetési költség

- Egyszeri költség: a hardver, a szoftver, szükséges adatok biztosítása (pl. térkép igitalizálás), alkalmazottak oktatása

- Üzemeltetési költségek: karbantartási szerződés, alkalmazottak fizetése, számítógép bérlete , egyéb szolgáltatások folyamatos igénybevétele, közműdíjak (villany, telefonvonal ...stb.) stb...

- Az összehasonlíthatóság miatt azonos időszakokat kell figyelembe venni .

- Például az összes költség és a haszon összegzése a projekt működésének kezdetétől számított például öt éven át.

- Például az üzemeltetési költségek és a haszon alakulása éves szinten. Ehhez hozzá kell adni az egyszeri költségek megfelelő hányadát, például egyötödét.

C./A FIR használata során jelentkező előnyök

- Az előnyöket sokkal nehezebb mérni, mint a költségeket.

- a költség dollárban kifejezhető

- a haszon gyakran megfoghatatlan, nehéz, vagy lehetetlen mérni

- Az előnyök általában az elvárt termékhez kötődnek

- A termék lehet :

- Ugyanaz amit egy korábbi nem FIR rendszerrel állítottak elő, például manuálisan, vagy CAD\CAM eljárással

- Általában ugyanaz a mennyiség kevesebb költséggel, vagy nagyobb mennyiség ugyanannyi költséggel állítható elő

- Új termék, amit a FIR nélkül nem lehet előállítani

- A FIR termékek típusai:

1./ Az adatbázis, vagy egy részének egyszerű térképi megjelenitése

2./ Olyan térkép, amely a FIR térbeli elemző funkcióit használja

3./ Termék, amely nem végtermék, de része egy döntéshozó folyamatnak

- A csak térképi alapú haszon/költség elemzés eltér más, a térbeli elemzést, vagy a FIR döntéstámogató rendszerét is magában foglaló elemzésektől.

- ez utóbbi tipusok sokkal összetettebbek.

- Fontos megismerni, hogyan használják a döntéshozók az információt, különösen a földrajziakat, valamint hogyan értékelik azokat.

- Néhány terméket nehéz meghatározni:

- például: az világos, hogy mi egy térkép vagy egy lista, de már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet, ha egy teljes FIR adatbázist tekintjük át.

Az előnyök osztályozása

- kézzelfoghatóak:

1./ Költségcsökkentés

2./ Üzelemeltetési költségek csökkentése

3./ Munkaidőmegtakarítás

4./ Bizonyos költségek kiküszöbölése

5./ Emelkedő bevételek

- Nem kézzelfogható előnyök:

1./ Tökéletesebb döntéshozatal

2./ Csökkenő bizonytalanság

3./ Tökéletesebb testületi,vagy szervezeti image (tekintély, bizalom)

Példák a haszonra

- A térkép manuális előállításának és karbantartásának összköltsége magasabb, mint a FIR-rel

- kézzelfogható előny

- FIR használata pl. köztisztasági vállalatoknál, közműveknél lehetővé teszi az alkalmazottak számának csökkentését, a munkaterhelés csökkenése és az útvonalak jobb megválasztása miatt

- kézzelfogható és mérhető előny

- Rohamkocsik, mentők, tűzoltók esethez történő hívásakor, felhasználva a FIR útviszonyokról szóló információit csökkenthetik az átlagos elérési idöt .(Kézzelfogható, ha mérhető a költségemelkedés az idöveszteség miatt, például a tüz tovább ég, a szivbeteg túlélési esélye csökken, stb...).

- Egy fakitermelő vállalat csökkentette a kitermelés költségeit, mert a FIR rendszer segitségével elkerülik azokat a költséges hibákat, amelyek az utak és más objektumok nem megfelelő elhelyezkedéséből származnának .(Kézzelfogható , de nehéz mérni, beleértve azt is, hogy nem tudjuk megbecsülni azokat a hibákat, amelyeket a FIR nélkül elkövetnének.)

- A FIR információi segitségével elkerülhetök a tulajdonosok közötti költséges pereskedések. (Kézzelfogható, de nehéz mérni, egy pár kimenetelét FIR nélkül is megjósolhatnánk.)

- Erdészetek jobb helyeket találhatnak kempingeknek a FIR használatával. (Nem kézzelfogható, mivel nem tudjuk megjósolni, hogy a FIR nélkül mi lett volna a döntés )

- Az előnyök mérhetősége nemegyszer kutatómunkát igényel. Például két vezetö esetén, akik közül az egyik a FIR információs rendszert használja, a másik nem. Hasonlítsuk össze ennek a két vezetönek a döntéseit. Az értékelés eredményeit nagyon nehéz általánositani.

D./A költségek és hasznok összehasonlítása

- Azok a könnyen mérhető előnyök, amelyek közvetlenül összevethetők a költségekkel

- Nem megfelelő megközelítése a problémának, ha a költségeket és hasznot, statisztikusnak tekintjük.

- A valóságban gyakran változik meg egy rendszer lényegesen egy hosszabb idő alatt. A fejlesztés lehetősége egy rendszernél nagy előny, a FIR esetében ez általában a fő struktúra megváltoztatása nélkül is lehetséges.

- Ez egy rejtett előny.

- Dicasen és Calcins 1988-ban létrehoztak egy modellt, amely a beruházás különbözö szintjein képes elemezni a költséghatékonyságot.

- A kézi rendszerek termékei jó hatékonyságúak az alacsonyabb beruházási szinteken, de a hatékonyság rohamosan csökken, amint a beruházást növeljük.

- Az automatizált rendszerek kezdeti költsége magas, de a rugalmasságuk biztosítja, hogy a teljesítmény folyamatosan növekedjék, amint a beruházásokat növeljük.

- Az A eset mutatja, hogy a kézi termelésről az automatizált termelésre való átállításkor a költségek csökkennek, ugyanakkor a teljesitmény azonos szinten marad.

- B esetben látható, hogy manuális rendszerek esetén az új beruházásokkal történő teljesítménynövekedés nem mindig éri el a kívánt szintet, ugyanakkor azonos költségráfordítás mellett az automatizált rendszerek lényegesen magasabb teljesítőképességűek

- A régi (manuális) rendszereket nem azért kell átalakitani, mert annak a költségei magasak, hanem azért, mert további beruházások esetén a hatékonyság kisebb mértékben emelkedik, mint az új FIR rendszereknél.

- A két rendszer közötti áttérésre a megfelelő pont a két görbe metszéspontjánál van.

- Ez a gondolatmenet azt feltételezi, hogy a két rendszer haszna egyforma, és a döntést csak a költségek figyelembevételével hozzák.

- A nem kézzelfogható előnyök mérési nehézségei miatt az egyik lehetőség az, hogy e rendszereket igen részletesen dokumentáljuk és az értékelést a végső döntéshozó csoportra hagyjuk.

E./ Példa- Washington-állam

- következőkben egy FIR alkalmazás rövid költség/haszon elemzést mutatunk be.

- (Megjegyzés:A teljes esettanulmány megtalálható Dickinsonnál 1988.)

Háttér

- a vizsgált szervezet a TermészetiErőforrások Hivatala Washington állam Olimpia városában

- 7 regionalis és egy központi hivatal Olympia városban.

- Hárommillió acren (1acre=1125 négyszögöl) állami tulajdonú földet, két millió acren erdőt kezelnek, a maradék városi, üdülési és mezögazdasági használatban van.

- állami támogatással támogatva, a természeti erőforrások felügyelete és kezelése, a nyilvánosság tájékoztatása

- Ez a következö feladatokat foglaja magában: tarvágás, ritkítás, tüz, és rovarvédelem, ipari feldolgozás, újraültetés, földcsere, üdülő területek tervezése.

- ezek a feladatok naponta több mint 200 változást eredményeznek a területhasznosításban, a felszín fedettségébenés és több mint 13,000 telektulajdonost érintenek

- 1980 előtt a tevékenység a hosszútávú erdőgazdálkodásra összpontosult.

- akkoriban két komputerizált rendszert használtak

- a GRIDS rendszer képes volt kiszámítani a várható termelési hozamot, kezelte az erdők leltárát és térképet állított elő sornyomtatón.

- CALMA - számítógéppel támogatott rajzolórendszer, amellyel az állam talajtérképét tartották karban.

- a 1980-s években létrehozták az erdőterületek kezelési programját

- ehhez szükségessé vált egy többcélú erdőtervező rendszer, környezeti elemzö program, és mindezek mellett még a földrajzi adatok nagyobb hatékonysággal történő elemzése

- két lehetőség volt: vagy az alkalmazottak létszámát emelik vagy egy FIR-t helyeznek üzembe

- a választás a FIR rendszerre esett, amely a következő tevékenységeket foglalta magában.

- területhasznosítási és fedettségi alaptérképek

- kataszteri és területváltozási térképek

- út és híd karbantartó térképek

- Környezeti hatáselemzés

- potenciális szennyezésáramlási térképek

- tűzveszélyeztetettségi térképek

- a fakitermelés útvonaltérképei

- a termelő munka területi elemzése

Az installált rendszer

- A FIR-t 1983. novemberében installálták.

- A rendszer neve: GEOMAPS, ( földrajzi, többfelhasználós elemzö és tervezö rendszer)

- az ARC/INFO softwerből és a hozzá kapcsolódó makrókból áll

az eszközök - a központi irodában:

- PRIME 9955-t számítógép

- 6 TEKTRONIX terminál

- 11 más tipusú terminál

- 5 digitalizáló

- két plottert müködtettek

eszközök - a regionalis hivatalban:

- a munkaállomáshoz kapcsolt egy grafikus és egy karakteres terminál, digitalizáló, plotter, sornyomtató és modem a kapcsolattartásra

Alkalmazottak - a központi irodában:

- egy adminisztrátor, három felhasználó koordinátor (akik koordinálják az igényeket a regionális hivatalok és a központi hivatalok között), négy programozó, 11 adatfeldolgozó szakember

Alkalmazottak - a regionalis hivatalokban:

- egy GEOMAPS koordinatáor

Adatok

- Az adatbázis központosított.

- A regionális hivatalok felelősek az ő területükön lévő adatok frissítéséért. A frissités nem a központi adatbázisban történik rögtön, az adatokat a központi hivatalban először megvizsgálják, ellenőrzik, és utána történik csak az adatfrissítés.

- Két fő adatszint létezik:

1./ POCA - Nyilvános földrészlet áttekintő adatok, állami tulajdonú földrészletek, megyei és adminisztratív határok

- a térképek méretaránya 60 %-ban 1 : 12000, 40 %-ban 1 : 24000

- ennek a szintnek a kézi digitalizálására 3 - 8 embernek 8 évre volt szüksége.

2./ LULC - területhasznosítási és felszínfedettségi leltáradatok. Léptéke: 1: 24000.

- egyetlen rekord sem volt még meg a digitalizálás idején

- ezen az adatszinten évente kb. 2000 változás történik

- e két adatszint kombinációja (poligon fedés) eredményezi a POCAL-nak nevezett új szintet.

- megközelitően 64600 poligon található ezen, mindegyik 77 atributummal; átlagosan 35 poligon/hét a felfrissítés gyakorisága

- a másik adatszint tartalmazza az összes talajadatot: 300,000 poligon, 1 : 24,000 felbontásban.

- Ezek a GEOMAPS előtt is rendelkezésre álltak digitális formában.

- A közlekedési és a vízrajzi adatok bevitelét tervezték 1988-ban.

Költségek

- az alábbiakban az 1984-87 közötti időszak költségeit részletezzük

- az értékek a teljes költségek százalékában vannak megadva a különbözö kategóriákban:

- hardver és szoftver 33 %.

- karbantartási szerződések 9 %

- munkabér 43 %

- útiköltség 1 %

- szervizek: 14 %

- vegyük át a DNR beszámolót és nézzük meg a három rendszer költségeit

- a rendszerek teljes költségei:

- GEOMAPS(1982-87) 4,611,000 dollár

- CALMA(1980-86) 947,302 dollár

- GRIDS(1980-81) 1,162,613 dollár

A haszon

- a kézzelfogható előnyök kategóriái a következők:

- Emelkedett a bevétel az előző rendszer alkalmazásához képest, az optimális ritkítások kiválasztása miatt.

- Csökkentek a költségek átlagban hét dollár/acre-val. Ez annak következtében alakult így, hogy a területek bejárásának száma csökkent, a térképeknek az automatikus javítása és a piaci információk alapján a fontossági sorrendek fellállítása megtörténhetett.

- munkaidö csökkenés:

A becsült munkaidő szükséglet csökkent a GEOMAPS használatával.

- Költségcsökkenés:

- A DNR költségcsökkenést mutatott ki még a két korábbi rendszerhez viszonyítva is.

Haszon kontra költség

- Két különböző útja van, hogyan kell kezelni a költségcsökkenést a két régi rendszerhez viszonyítva.

1. A költségcsökkenést hozzáadjuk a GEOMAPS hasznához, és ezt vetjük össze a három rendszer költségeivel, a teljes időszakban.

- Az egyes változat szerint pozitív a haszon-költség arány mind a három rendszer esetén az 1982, 1983, 1984, 1986, 1987-es gazdasági években egyaránt.

2. Ha csak a GEOMAPS költségeit és hasznát akarjuk megnézni, akkor ki kell vonnunk a költségcsökkenést a GEOMAPS költségeiből, és akkor összehasonlíthatjuk ezt a két teljes értéket. Ez is pozitív haszon-költség arányt mutat az új, megfogható haszonnál. A GEOMAPS-nál 1984, 1986, 1987, 1988-ban ez bizonyítható.

Nem kézzelfogható haszon - Az "elhagyott út" projekt

- Egy nagyon specifikus alkalmazása a GEOMAPS-nek, amelyet nem tudtunk bevenni a haszon/költség analízisbe, elsődleges, de itt a haszon nagyon nehezen mérhető, habár ennek az értéke mindenki számára teljesen egyértelmű.

- 1970 előtt az erdészeti utak létesítése szabályozatlan volt. A faszállítók ideiglenes utakat és hidakat építettek. Amikor a munkákat elvégezték az utakat magukra hagyták (ezek az elhagyott utak). Mivel ezek csak ideiglenes utak, amelyeket nem mérnökök terveztek, így nagy potenciáju területei a szennyvíz elvezetésnek. Ennek következtében halálos balesetek is történtek. Ezeket az okozta, hogy az utaknak rossz volt az elhelyezése. A hivatal két millió dollár felett fizetett a jogi kártérítések következtében. Sok ilyen elhagyott út van még az államon belül és ezek egy részét még mindig használják.

- A GEOMAPS-et arra használták, hogy lokalizálják a potenciálisan veszélyes területeket.

- Az eljárás

- az ARC/TIN rendszert arra használták, hogy létrehozzanak egy konturtérképet, a kijelölt alapokkal. Ezzel a rendszerrel mind a patakok, mind az utak helyét meg tudták határozni. Ezeket kategorizálták, és szoftver segítségével megjelölték azokat az utakat és patakokat, amelyek nagyobb értéket kaptak mint 8, amely a fokozott kockázatú helyeket jelentette.

- Általánosan elmondható, hogy haszon jelentkezett a GEOMAPS használatában az elemzés ebben a tipusában, de hogyan lehet ezt a hasznot mérni, és hogyan lehet alkalmazni ezt a költségcsökkenést az elemzésben nehéz megmondani.

Irodalom

Dickinson, H.J., 1988, "Benefit/Cost Analysis of Geographic Information System Implementation," unpublished Master's Thesis, Department of Geography, State University of New York at Buffalo, NY

Dickinson, H.J., and H.W. Calkins, 1988, "The Economic Evaluation of Implementing a GIS," International Journal of Geographical Information Systems 2:307-327.

Epstein, E., and T.D. Duchesneau, 1984, "The Use and Value of a Geodetic Reference System," University of Maine, Orono, Maine. Available from the National Geodetic Information Center (NOAA), Rockland, Maryland, USA.

Joint Nordic Project, 1987. Digital Map Data Bases, Economics and User Experiences in North America, Publications Division of the National Board of Survey, Helsinki, Finland.

King, John L., and E.L. Schrems, 1978, "Cost-Benefit Analysis in Information Systems Development and Operation," Computing Surveys 10:19-34.

Stutheit, J., 1990. "GIS procurements: Weighing the costs", GIS World, April/May 1990:69-70.

Clapp, J.L., J.D. McLaughlin, J.G. Sullivan and A.P. Vonderohe,1989. "Toward a method for the evaluation ofmultipurpose land information systems", URISA Journal, 1(1):39-43. A cikket eredetileg 1985-ben publikálták amely leír egy modellt a LIS vizsgálatára, amely az "operational efficiency, operational effectiveness, peffectiveness and contributions to well-being" -t méri.

Ellenőrző kérdések

1. Összegezzük és elemezzük a költségeket és a hasznokat abban az esetben, amikor:

a, manualis rendszert váltanak fel digitális rendszerre

b, meglévő digitalis rendszert alakítanak át

c, 1. Digitális rendszert hoznak létre egy szervezetnél, amelyiknél még nem volt korábban ennek megfelelője, sem kézi, sem digitális nyilvántartás formájában.

2. Tervezzünk egy kisérletsorozatot, amennyire szélesen csak lehet és értelmezhető a "nem kézzelfogható előnyökre", egy döntéshozó rendszerben, egy olyan szervezetnél, mint például az Állami Erdészet

3. Csomagküldő szolgálat tervezi, hogy létrehoz egy olyan irányító rendszert minden járművére, amelyik folyamatosan jelzi egy térképen a jármű körüli területen a célállomások helyét. Végezzünk vizsgálatot, amely bemutatja, az ilyen rendszer előnyeit.

4. Vitassuk meg az idö tényező szerepét a költségeknél és haszonnál.

 

 

Alkalmazhatósági tanulmány

Hardver

Szoftver

Hardver fenntartás

Szoftver fenntartás

Adatbázis nyitás

Adatbázis fenntartás

Oktatás

Belső támogatás a rendszerfelhasználóknak

A rendszer alkalmazási költségek (fizetés stb.)

Eszközigény

Kiegészitő költségek

 

- területhasznosítási és fedettségi alaptérképek

- kataszteri és területváltozási térképek

- út és híd karbantartó térképek

- Környezeti hatáselemzés

- potenciális szennyezésáramlási térképek

- tűzveszélyeztetettségi térképek

- a fakitermelés útvonaltérképei

- a termelő munka területi elemzése

 

- A FIR-t 1983. novemberében installálták.

- A rendszer neve: GEOMAPS, ( földrajzi, többfelhasználós elemzö és tervezö rendszer)

- az ARC/INFO softwerből és a hozzá kapcsolódó makrókból áll

az eszközök - a központi irodában:

- PRIME 9955-t számítógép

- 6 TEKTRONIX terminál

- 11 más tipusú terminál

- 5 digitalizáló

- két plottert müködtettek

eszközök - a regionalis hivatalban:

- a munkaállomáshoz kapcsolt egy grafikus és egy karakteres terminál, digitalizáló, plotter, sornyomtató és modem a kapcsolattartásra

Alkalmazottak - a központi irodában:

- egy adminisztrátor, három felhasználó koordinátor (akik koordinálják az igényeket a regionális hivatalok és a központi hivatalok között), négy programozó, 11 adatfeldolgozó szakember

Alkalmazottak - a regionalis hivatalokban:

- egy GEOMAPS koordinatáor

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő