63.FEJEZET: RENDSZERTESZTELÉS (BENCHMARKING ) (GIS,térinformatika,térkép,geodézia)


   
 
 

63.FEJEZET: RENDSZERTESZTELÉS (BENCHMARKING )

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 

63.fejezet: Rendszertesztelés (Benchmarking )

Magyar változat: Kovács Attila

A. bevezetés

A rendszertesztelés két típusa

b. qualitatÍv rendszertesztelés

c. quantitatÍv rendszertesztelés

Teljesítményértékelés

A qualitatív rendszertesztelés igényei

d. Példa az erőforrások felhasználásának értékelésére

Gyakorisági igény

A feladatok végrehajtása

Becslés

Előrejelzés

e. a modell alkalmazása

Qualitatív rendszertesztelés

Quantitatív rendszertesztelés

A modell

f. korlátok

AGT rendszer elemzés példája

irodalom

 

Megjegyzés

Ez a fejezet sokkal több információt tartalmaz, mint egy átlagos. A középsö részekben (D-, és E) részletes technikai leirást találhatunk a tesztmodellröl. A hallgatók érdeklödésétöl függöen ezek elhagyhatók és tovább lehet menni az AGT Benchmarkra, vagy a fejezetben a technikai szempontokra lehet összpontosítani, és el lehet kerülni a részletes példákat.

63.fejezet: Rendszertesztelés (Benchmarking )

Magyar változat: Kovács Attila

A./ Bevezetés

- A rendszertesztelés döntő lépés a rendszerválasztás kockázati elemeinek minimalizálására.

- Gyakran a vásárlónak nincs pontos terve és igénye, hanem azokat a FIR ipar jelenlegi kínálata alaján alakítja ki.

- Ma még egyik szállitó terméke sem tesz eleget egy ideális FIR rendszerrel szemben támasztott követelményeknek.

- A vásárlónak biztositékokra van szüksége, amelyek valódiak, és az életben demonstralhatók, hogy a rendszert, amit a szállitó biztosit majd, megfelel a szállitó állitásainak, a valódi feltételek között is.

- A FIR ipar még fiatal, eddig csak néhány sikeres alkalmazást láthattunk itt.

- A benchmark megengedi a szállitó által javasolt rendszer vizsgálatát kontrollált környezetben.

- A vásárló biztositja az adatcsoportokat.A tesztek sorozatait a szállitó hajtja végre és ezeket a sorozatokat a vásárló vizsgálja át.

- Egy kivizsgáló csoport összegyüjti és meglátogatja az összes szállitót, és elvégzi ugyanazokat a teszteket mindegyik rendszeren.

- A tesztek megvizsgálják a specifikus lehetöségeket, éppugy mint az általános válasz készségét, és rendszerbarát képességeit a softwernek.

- Megerösitik a szállitó javaslait a rendszerröl, aktuálisan demonstrálva az ajánlott rendszer lehetöségeit.

- A demonstrációkat egy meghatározott környezetben végzik, amely felett a vásárlónak kontrollja van, igy nemcsak a szállitó szeszélyének van kiszolgáltatva a demonstráció, mint egy kereskedelmi bemutató esetén.

- A felszerelést a szállitó biztositja, az adatokat és a folyamatokat pedig a vásárló határozza meg.

- Egy benchmark - tehát rendszertesztelés - nagy költséget jelent a szállitó részére, esetenként 50 000 dollár feletti összeg is lehet.

- Néhány esetben ezt a költséget a vásárló a késöbbiekben viszont látja majd.

A rendszertesztelés két tipusa

- Qualitativ, minöségi rendszertesztelés:

- Az igényelt funkciók valóban jelen vannak-e?

- Ezek az elvárásnak megfelelöen müködnek-e?

- Könnyü-e ezeket használni?

- Quantitativ, mennyiség rendszertesztelés kérdései

- Vajon a javasolt konfiguráció megfelelö kapacitásu-e, hogy a tervezett munkaterhelést kezelje.

- A rendszertesztelés egy forgatókönyvet használ, amelyik:

- Részletezi mindazokat a teszteket, amelyeket a funkciók követelnek

- Megengedi:

- a megfigyelö számára a szubjektiv kiértékelést (qualitativ)

- és a működés objektív vizsgálatát (quantitativ)

- Lehetöség van az igényelt gyakorlatiasságra , amelyet megvizsgálnak

- Egy tesztnek a kudarca nem gátolhatja a további teszteknek a végrehajtását

- Modulárisnak kell lennie

- A vásárlónak el kell tudnia különiteni mindegyik tesztnek az eredményét

A feltételeknek valósághüeknek kell lenni

- Valódi adatcsoportok, reális adatmennyiségek és szótárak szükségesek

B./ Qualitativ rendszertesztelés

- A benchmark qualitativ részében szükséges megvizsgálni azt a módot ahogy a program kezeli a feladatokat

- A funkciókat nem lehet egyszerűen ugy vizsgálni, hogy jelen vannak, vagy hiányoznak, minősíteni kell azok működését

- A funkciókra nem egyenlően van szükség

- Ezek lehetnek szükségesek, mielött bármilyen terméket létrehoznak, például digitalizálás

- Szükségesek néhány feldolgozásnál, de nem mindegyiknél, például átmeneti zóna generálása

- Szükségesek, de csak alacsony priaritásuak a terméknél, például " jó hogyha megvan "

C./ Quantitativ rendszertesztelés

- A quantitativ tesztekben ismert méretü feladatokat hajtanak végre

- Az eredmények elemzésénél ezután egyenlettel megállapitható, és igy megjósolható, hogy a tervezett munkaterhelés teljesitményét eléri-e a rendszer. Például a szállitó számára egy óra szükséges, 60 polygon digitalizáláshoz, a rendszertesztelés alatt, mennyi digitalizáló szükséges, hogy digitalizálja a tervezett másfél millió polygont, amelyet a rendszer számára felhasználhatóvá kell tenni egy év alatt.

- Ez ugy ismert a computer tudományban, mint teljesitménykiértékelés

A teljesitménykiértékelés

- A fogalom a számitógépek korai idöszakából való, mivel ebben az idöben jól meg kellett határozni a számitógépek eröforrásait. A computer tudománynak egy alfejezete ez.

- Az igények alapján a feladot fel lehet bontani alfeladatokra. Ezek már könnyebben meghatározhatók és kezelhetők és az azokra vonatkozó teszteredmények részletezettsége olyan, amelyekkel a teljesitmény már megjósolható

- Korábban a teljesitmény kiértékelés a számítógépek leirására koncentrált, mint alfeladatra.

- A gépeknek a specifikus keverése volt meghatározva a rendszerteszteléssel, az általános célu nagy számitógépek esetén. Példuál a Gibson mix - ez egy általánosan használt utasitás keverék, átlagos computerrendszer környezet számára. Ilyen pl. egy egyetemi nagy hálózat.

- Többcélu rendszereknél sokkal nehezebb megjósolni a szükséges kapacitást a munka fázisok közötti kapcsolat miatt.

- Az idöigénye az ilyen munkáknak attól függ, mennyi más felhasználó dolgozik a rendszeren.

- Bizonyára könnyebb megjósolni azt, hogy a részfeladatoknak sokkal magasabb a szintje, mint egyedi gépek esetében.

- Az uj operációs rendszerek rá vannak hangolva, hogy optimálisan müködjenek a különbözö környezetben. Például bemenet és kimenet rendszerei számára a memória lekötést is használják.

A FIR teljesitmény kiértékelök részfeladatai:

- Az adatstrukturák részletezése, amelyek eltérnek a rendszerteszteléstöl, például nem lehet meghatározni, a raster vagy vektor feldolgozások arányát.

Hasonlóság:

- Nem szabad meghatározni a programnyelvet, algorytmusokat, és az adatstrukturákat. Egy FIR rendszertesztelés a részfeladatok magasabb szintjét használja.

- A részfeladatok megfelelö szintje egy FIR rendszertesztelésnél:

- Jobb megértés a technikai ismeretek nélkül, ezért nincs technikai specifikáció. Például a boritás "elfogadható,", mindaddig, amig a szállitó nem akarja meghatározni, hogy raster vagy vektor megközelitést alkalmaz.

- Például adatbevitelre, elfogadható a kézi digitalizálás, vagy a jó minőségű szkennelés is.

- Egy FIR teljesitmény kiértékelés az MTT-n alapul, és ennek a feldolgozás leirásáig, - amelyet a vezetök támogatásával hoztak létre, - a FIR technikai ismereteit nem feltételezi.

A mennyiségi, quantitativ rendszertesztelés igényei

- Szükséges, hogy matematikai eljárásokkal bemutatásra kerüljenek a legfontosabb erőforrás elemek kihasználtsági mutatói. Pl. (CPU idö, alkalmazottak ideje, plotter idö, a raktározás mértéke). Ezek mérhetők és igy elöjelezhetök és elvárható az indokolt pontosság.

- Az objektumok - tehát a célok - számai : vonalak, polygonok. Ezeket relative könnyü elöre jelezni.

- Alfanumerikus értékeket, szimbólumok számát, szaggatott vonalakat, kapacitási igényeket már sokkal kevésbe lehet elöre jelezni.

- A matematikai formula a modellnél , amelyet kiválasztanak azon az eljárásokon alapul, hogyan szimulálja a tervezett rendszer működését.

- Például az alkalmazottak ideje a térkép digitalizálása során feltehetöen erösen attól függ, hogy hány objektumot akarunk digitalizálni és csak kevésbé függ attól, hogy a térkép milyen nagy (hacsak azért nem, mert nagy térképeken mindig több objektum található).

- Szükséges egy megfelelö egyensuly a qualtitativ, statisztikai elemzés és a között az ismeret között, hogy hogyan müködnek a rendszerek.

- Egy FIR rendszer teljesitmény kiértékelése meglehetösen nehéz feladat.

- FIR teljesitményértékelés sokkal nehezebb, mint más tipusu teljesitmény kiértékelés, mert:

- kétséges a megközelitése annak, hogy a szállitó mit alkalmazott eljárásként az adatstrukturánál és algorythmusoknál.

- nagy követelményt jelent az, hogy melyik feladatnál, hogyan lehet specifikálni.

D./ Példa az eröforrások felhasználásának értékelésére

- Ez a fejezet leirja azt a matematikai modellt, amelyet a quantativ rendszerteszteléshez fejlesztettek ki.

- Részfeladatok:

- Kezdjük a könyvtárral, amelyet hivjunk nagy L-nek (L).

- Ez egy készlet minden FIR funkció számára, amelyet létrehoztunk, Például szintképzés, puffer zóna generálás, digitalizálás, a polygonok területének a mérése,

- Feldolgozás és adatbemenet.

- MTT meghatározza a feldolgozás sorozatait

- Meghatározza, mint R1, R2, ..., Ri, ..értékeket.

- Minden feldolgozás a részfeladatok sorrendjét igényli, melyet végrehajt kell hajtania.

- Az adatbevitel szintén igényli a részfeladatok sorozatának a végrehajtását, minden adatkészleten el kell végezni például digitalizálást, polygonizálást, cimkekészités munkafázisait

Gyakorisági igény

- minden feldolgozás számára szükséges egy szám. hányszor fogják egy évben használni.

- Yi,j: A feldolgozás gyakoriságának a számát jelenti - (i), évente - (j).

- A számításokat csak meghatározott időtartamban végzik, kb. öt év távlatára

Feladatvégrehajtás

- Azoknak a részfeladatoknak a végrehajtása, melyek az eröforrásokat használja, például CPU , alkalmazotti, vagy plotter idö.

- Ezeket mennyiségileg lehet mérni

- Pl. CPU működését másodpercekben mérik,

- az alkalmazotti idö mérése percekben történik.

Megjegyzés: Az alkalmazotti idö elörejelzése sokkal jobban megjósolható, mint a CPU-é. A több feladatu, és a számitógép könyvelö rendszerek komplikációja miatt.

Ma,k

a (k) eröforrás mérésére (a) részfeladatnál az (L) könyvtárból

k = erőforrás azok közül , amik a részfeladot használják

a = egy részfeladat (L) könyvtárban

Becslés

- Ahhoz, hogy megjbecsülhessük az eröforrások mennyiségét, definiálni kell egy feladatot. Találni kell egy matematikai algoritmizálható kapcsolatot az eröforrások és a feladat általános (egységnyi) eleme között, valamint egy olyan elemet, amely az eszközök teljesítményét jelzi.

- Például polygonok-, lekérdezések-, raster cellák-, sorok száma

Jelölje Pakn az n-edik kvantitatív tényezőt.

Pakn esetén a jelzö = n , mérésre = k, részfeladat = a.

Mak = f (Pak1, Pak2, ..., Pakn)

- Például az alkalmazottak idejének a mennyiségét (Mk), amelyet a digitalizálásra használtak (a) egy funkció miatt a polygonok számára, amit digitalizáltak (Pak1), és azoknak a pontoknak a számára, amelyeket digitalizáltak (Pak2).

- Az általános formája az elörejelzö funkciónak ugy lett kiválasztva, (f), hogy egy szakértö, akiknek a statisztikai eljárások formájába betekintése van, értéket ad, éppugy, mint egy regresszió elemzésnél.

- Például : egy rendszertesztelés eredményét használja, ahol meg kell határozni egy görbének a pontjait, amellyel leírható az (f) preciz formája.

Előrejelzés:

- Egy elörejelzö funkciót használva, mi prognostizálni tudjuk az eröforrásokat, amelyeket a rendszer megfelelöen fog használni, habár ez nem tökéletes, biztonságos.

Wkit az eröforrás (k) a (t)-edik részfeladata igényli a feldolgozás egyszeri lefuttatását (i).

Wki = Wkit összegével, mindennél (t)-nél.

- Ez mennyiségi mutatója a k eröforrásnak, amely minden részfeladatot elvégez egyszeri feldolgozási folyamat során.

Vkj = a (Wki Yij)összegével egyenlő, minden (i)-nél.

- Ez a (k) eröforrás mennyiségi mutatója , amely minden részfeladatot az évenkénti kívánt számban végez el (j).

- Az elemzés fázisainak az összegzése

1./ A feldolgozásoknak és részfeladatoknak a meghatározását, amelyeket alkalmaznak

2./ Minden részfeladat kiértékelése a qualitativ rendszerteresztelés eredményeinek figyelembe vételével történhet.

3./ A rendszer képességeinek az elemzése, hogy elöállitson egy feldolgozást a qulatativ kiértékeléssel.

4./ Elkésziti a teljesitmény méréseket ismert munkaterhelésnél a quantitativ rendszerterheléssel.

5./ Létre kell hozni alkalmas teljesitmény modelleket az adatok összehasonlíthatóságára

6../Meg kell határozni a jövöbeni munkaterhelést

7./ Elöre kell jelzi a jövöbeni eröforrás kihasználtságot, a munkaterhelést a teljesitmény modellek alapján és ezt össze kell hasonlítani az eröforrások lehetőségeivel (pl.CPU kihasználtságot összehasonlitja az idö szükségletekkel).

E./ A modell alkalmazása

- Ez a fejezet leirja ennek az előbb ismertetett modellnek az alkalmazását az eröforrások felmérése esetén, egy rendszertesztelés során. A tesztelést a kormány erdögazdálkodási hivatala vezette. A hivatal sok millió hektár földet kezel.

- Az MTT-t egy teljes áttekintés metodikával végezték, amit a 61-s leckében irtunk le.

- Az MTT 33 feldolgozást határozott meg.

- 50 különbözö FIR funkciót igényelt, amelyek 75 könyvtárba voltak elhelyezve.

- A FIR rendszer a tervzés szerint közel 2000000 dollárba kerül.

- A rendszertesztelés három fázisa

1./ adatbevitel - Data input

- Ide tartozik a digitalizálás, és más átalakitása a jelenleg meglévö digitalizált file-oknak.

2./ A funkciók specifikus tesztelése, amelyet egy rendszer tesztellenörzö csoport vezet.

3./ Négy kiválasztott feldolgozási végtermék létrehozása

- Ennek a három fázisnak a végrehajtásáról kell legalább gondoskodni egy tesztelés során minden igényelt funkció esetén.

- A funkciók számára, amelyek a végsö felhasználók eröforrásai számára biztositottak, sok tesztet vizsgáltak különbözö munkaterhelések mellett. Például 12 különbözö tesztet végeztek a digitalizálásra, ahol a töréspontok kisebb mint 10-nél kezdödtek, és 700 polygon felett végzödtek.

Qualitativ rendszertesztelés

- Minden funkciót szubjektiven értékeltek egy tizpontos skálán , ahol a 0 érték a nagyon gyors, elegáns megoldásból állt a 9 -s pontig. Ez azt jelenti, hogy lehetetlen alkalmazni, anélkül, hogy a förendszert ne változtatnánk.

- Az értékek szubjektiv mérést biztositanak. Azt figyelve, hogy mely funkciók gátolják a feldolgozás létrehozását, ezért azokat egyidejüleg célszerű értékelni.

- A feldolgozás minden FIR feladata akkor kapja a maximalis pontszámot, ha nagy nehézség mutatkozik egy futtatás során.

Quantitativ rendszertesztelés

- Miután ez egy kiterjedtebb tanulmány része, figyelembe kell venni az egyszerü funkciók quantitativ analizisét is, mint például a digitalizálásét.

- A digitalizálás az alkalmazottak idejének rendszeres elhasználója nagyon sok rendszerben.

- A digitalizálás elhuzódása megakadályozhatja, hogy a rendszer az optimális alkalmazást elérje.

- Egy teljes adatbázis digitalizálását óvatosan kell megtervezni. Az öt éves tervezési horizontot figyelembe véve, a feldolgozások korlátozását olyan kicsire célszerű csökkenteni, amennyire lehetséges.

- Mint feljebb bemutattuk a rendszertesztelés során 12 különbözö digitalizálási feladat került végrehajtásra.

- Az eröforrás mérés -a digitalizálás során- az alkalmazottak idejét figyelte.

- Az elörejelzést a nagyszámu polygonok és a vonalivek száma adta.

- Vonalivek és szaggatott vonalak voltak azok, (él,egy cella) amelyek esetében nem kapcsolódtak a polygonokba, például vezetékek, utak.

- Az eredmények példája a quantitativ rendszertesztelésnél

Polygon Vonalivek Alkalmazotti idö (min)

76 0 930

129 0 135

0 95 120

- A rendszertesztelés során a digitalizálást a szállitók alkalmazottai végezték. Ök jók képzett szakemberek a softwere megfelelö ismeretével rendelkeznek. Igy a feldolgozási sebesség közel optimális.

A modell

- Az elvárt idö arányos mindegyik elörejelzövel, de a konstansok különbözöek lehetnek.

m = k1p1 + k2p2

m = Az eröforrást alkalmazó mérőszáma

p = Elörejelzök p1 polygoné, p2 a vonalívé

k1, k2 konstansok ,amelyeket meghatároznak.

- Eredmények.

- Az egyenlet, amelyik az adatot legjobban kiértékelte, (nem négyszögek esetén)

m = 1,21 p1 + 0,97 p2

- Ez azt jelenti, hogy 1,21 perc szükséges egy átlagos polygon digitalizálásához, és 0,97 perc szükséges egy átlagos vonaliv digitalizáláshoz. ( Ezen értékeket a napjainkban is megvásárolható scannerek jelentősen lecsökkentik, a minőség javulása mellett.)

- Az elörejelzés a CPU lekötöttségére másodpercekben a digitalizálási müvelet során:

m = 2,36 p1, + 2,62 p2

- Vesd össze, hogy 2,36 sec. CPU idö volt szükséges egy átlagos polygon létrehozásához.

- Az elörejelzés bizonytalansága, amelyet bekalkuláltunk:

- 34 % az alkalmazottak idejére, és 44 % a CPU időre.

- Meg lehet figyelni, hogy az emberek időszükséglete sokkal inkább elöre jelezhető mint a gépeké. Összeadható pl. az alkalmazottak időszükséglete amelyek a digitalizálásra forditódtak, hogy elöre jelezze a munka terhelését a jövö év számára.

Év idő igény (perc)

1 185.962

2 302,85

3 472,035

4 567,82

5 577,82

6 571,88

7 760,39

- Az átlagos munkaév kb. 120 000 termelékeny perc , egy napos egy müszakos munkarendben.

- A hatodik évben a rendszer megköveteli több mint hat digitalizáló állomás müködését, vagy három állomás két müszakban-, vagy két állomás három müszakban történő foglalkoztatását. Ezek az értékek szignifikánsan magasabbak mint a szállitók saját becslése a digitalizáló állomások számáról.

F./ Korlátok

- Nehéz az előrejelzés a computer teljesitményéröl , még reális körülmények között is.

- FIR munkaterhelése, elörejelzése sokkal nehezebb a magas szintü általánositás miatt.

- Az elörejelzés lehetösége például a polygonizálására meglehetösen durva.

- Az előrejelzésnek a leg megbízhatóbb része a rendszer teljesitmény összehasonlitása , a szállitó saját állitásaival. (Beleértve a konfiguráció fejlesztését is a RFP-ben írtaknak megfelelöen).

- A legkevésbé megfelelö az egyik rendszer összehasonlíthatósága a másikkal.

- Ha elfogadjuk, hogy a tevékenység konfigurálását egy felhasználó fogja végezni a rendszer tesztelésnél,

- az alkalmazottak egyenlö szinten lesznek a gyakorlatok folyamán

- a hardwer és a softwer egyedi lesz

- A fentiek ellenére nehéz létrehozni az egyik és a másik konfiguráció összehasonlítását. Például, az az állitás, hogy a CPU kétszer olyan gyors , mint a másiknál, sok esetben a valóságban nem állja meg a helyét.

- Bár minden rendszer értékelésénél az előrejelzés magas szintü, a bizonytalansági tenyezövel együtt is jobb, mint a semmi.

- A quantitativ rendszertesztelés elkészülése után az elemzö valószinüleg jobban ismeri majd a rendszer teljesitményeit, mint maga a szállitó.

AGT rendszer elemzés példája

- A project háttere:

- 1983-ban az Alberta-i kormány telefonintézete (AGT) már öt éve müködtetett egy mechanikus rajzolórendszert.

- Az intelligencia hiánya miatt az automatikus térképkészitö rendszert nehéz volt beilleszteni, mivel a FIR által nyujtott fokozottabb lehetöségeket nem tudta biztosítani.

- A vezetés érdeklödést mutatott a nyilvántartó rendszer továbbfejlesztésére.

- Egy MTT és RFP keretében dolgoztak ki egy ilyen FM rendszert, amelynek fejlesztésében részt vett egy konzulens és az alkalmazottak is.

- Három cég jött szállitóként számitásba, és ezért egy rendszertesztet adó programot terveztek.

- A teszt magába foglalta a módosítandó területek lehetőségeit: a térképkészitésnek a térképek generálásának és a mérnöki számításoknak.

- A tesztnek a megtervezése sokkal nehezebb volt, mint a feladatnak a megfogalmazása.

- Egyik szállitó sem tudta a teljes tesztet lefuttatni, pedig az adatok és gyakorlati eredmények mindvégig el voltak küldve vizsgálatra a szállitó számára.

- Ezért aktuális rendszerteszt lefolytatására alkalmas forgatókönyvet hoztak létre. A kiértékelö kritériumokat nem küldték el a szállitók részére.

- A szállitókat felkérték , hogy töltsék fel az átadott adatállományokatokat, a rendszertesztelés számára. A müdszer figyelte, hogyan töltik fel és strukturálják az adatokat. Ez része volt a kiértékelésnek.

- Látogatást tettek valamennyi jelentkező szállitónál öt héttel a rendszertesztelés kezdete elött, hogy bármilyen igényt kielégitsenek.

- Az adatok biztositása a rendszertesztelés elött tipikus. Ezek elsödleges feldolgozáson mentek át.

- Ez megvédi a tervezést a lekérdezéstöl, amit megjelenitenek a forgatókönyvben. Másrészröl a rendszertesztelés, amely feldolgozás orientalt, normálisan fogja biztositani a jegyzökönyvben leírtakat.

- Az AGT-esetében az aktuális tesztelést egy háromtagu csapat irányitotta mindegyik szállitónál egy teljes hetet töltve.

- A tesztelés folyamán a szállitó alkalmazottai megbizható kapcsolatban voltak a rendszerrel. (parancsbevitel, stb..)

- A rendszer tesztelö csapat feladata volt a megfigyelés és munkafelügyelöként való közremüködés és kiadni a szóbeli utasitásokat, amennyiben szükségesek voltak.

- Figyelembe kell venni, hogy a szállitó alkalmazottai sokkal othonosabbak a rendszerben, mint egy tipikus alkalmazó a futtatások során. Ezért a rendszertesztelés kissé eltér a szállitó által történt kiértékeléstöl, a felhasználói kapcsolatokból adódóan. A szállitó alkalmazottai feltétlenül jobbak, mint egy átlagos digitalizáló operátor, stb...

- A rendszertesztelés során a tesztelés minden fázisát el kell magyarázni a szállitók részére

- A pozitiv és negativ kiértékelési eredményeket azonnal meg kell beszélni a szállitóval.

- Az értékelő csapat minden este összegzi és összehasonlítja a megfigyeléseit.

- Sok esetben a rendszerteszt befejezésekor meghatározhatóak apró nehézségek a szállitók felé. Akiket indokolt felkérni, hogy válaszolják meg a problémákat.

- Amikor a három féle rendszertesztelést befejezték, az eredményeket összehasonlitották és kiértékelték, akkor elkezdödhet a végsö döntéselökészitési stadium.

Irodalom

Goodchild, M.F.,1987. "Application of a FIR benchmarking and workload estimation model," Papers and Proceedings of Applied Geography Conferences 10:1-6.

Goodchild, M.F. and B.R. Rizzo, 1987. "Performance evaluation and workload estimation for geographic information systems," International Journal of Geographical Information Systems 1:67-76. Also appears in D.F. Marble, Editor, Proceedings of the Second International Symposium on Spatial Data Handling, Seattle, 497-509 (1986).

Marble, D.F. and L. Sen, 1986. "The development of standardized benchmarks for spatial database systems," in D.F. Marble, Editor, Proceedings of the Second International Symposium on Spatial Data Handling, Seattle, 488-496.

 

- hiányzik, a kivitelezési terv

- hiányzik, de létezik a jővőbeni megvalósítás módja

- létezik, de a tesztelés során vagy más formában alkalmatlannak bizonyult

- létezik és teljesen működőképes, de lassú algoritmust használ

- létezik és gyors, de bonyolult a használata

- létezik, gyors és könnyű használni

 

1./ A feldolgozásoknak és részfeladatoknak a meghatározását, amelyeket alkalmaznak

2./ Minden részfeladat kiértékelése a qualitativ rendszerteresztelés eredményeinek figyelembe vételével történhet.

3./ A rendszer képességeinek az elemzése, hogy elöállitson egy feldolgozást a qulatativ kiértékeléssel.

4./ Elkésziti a teljesitmény méréseket ismert munkaterhelésnél a quantitativ rendszerterheléssel.

5./ Létre kell hozni alkalmas teljesitmény modelleket az adatok összehasonlíthatóságára

6../Meg kell határozni a jövöbeni munkaterhelést

7./ Elöre kell jelzi a jövöbeni eröforrás kihasználtságot, a munkaterhelést a teljesitmény modellek alapján és ezt össze kell hasonlítani az eröforrások lehetőségeivel (pl.CPU kihasználtságot összehasonlitja az idö szükségletekkel).

 
Tartalom
<<< Előző fejezet               Következő fejezet >>>
 



 
 


©GIS Figyelő