- az adatbázisban tárolt adatoknak, mintáknak a világot olyan teljesen és pontosan kell bemutatniuk, amennyire lehet

- az adatbázisok tartalmának relevánsnak kell lennie a következőkre

- így a térképek tartalmát adatbázisba foglalhatjuk úgy, hogy a térképi jellemzőket az adatbázis elemeinek feleltetjük meg

- a szintvonalak a valóságban nem léteznek; a házak és a tavak valós objektumok

- a valós objektumok digitális formái, pl. házak

- a mesterséges térképi jelek ill. jellemzők digitális formái (pl. szintvonalak)

- az adatbázis építésekor létrehozott mesterséges objektumok pl. pixelek

- pl. magasság, léghőmérséklet és légnyomás, természetes növényzet vagy talajtípus

- méréseket végezve a kiválasztott pontokon, pl. meteorológiai állomáson

- keresztszelvények felvételével

- a terület foltokra, vagy zónákra osztásával feltételezve, hogy a változás állandónak tekinthető minden egyes zónán belül pl. talajtérképezés

- szintvonal rajzolással pl. topográfiai térképezés

- az objektumok minden esetben pontok, vonalak vagy területek

- a pontszerű mintának egy olyan speciális esete, ahol a pontok szabályosan helyezkednek el

- a zónáknak egy olyan speciális esete, ahol a zónák mind egyenlő méretűek

- a pontszerű mintánál hiányzik a pontok közötti kapcsolat

- keresztszelvényeknél nincs adat a szelvények között

- a zónák azt sugallják, hogy a változás a határoknál éles, és a zónán belül nincs változás

- a szintvonalak közötti változásokat nem ismerjük

- a térképi határokat elmosódottnak (fuzzy) tekintik éles vonalak helyett

- a zónákat mint keverékeket írják le, s nem mint egyes osztályokat pl. 7O% "A" talajtípus, 3O% "B" talajtípus

- a térbeli mód a helyről-helyre történő változással foglalkozik

- az időbeli mód az időről-időre történő változással foglalkozik

- a tematikus mód egyik jellemzőről a másik jellemzőre történő változással foglalkozik (egyik tematikus szinttől a másikig)

- pl. népszámlálásnál rögzítjük az időt (pl.1990), ellenőrizzük a helyet, felhasználva a választási területeket (körzeteket), és mérjük a tematikus oldalt, mint pl. az autóval rendelkezők %-os arányát

- minden objektum megfelel a táblázat egy sorának

- minden tulajdonság, vagy tematikus sajátosság megfelel a táblázat egy oszlopának

- igy a táblázat a tematikus módot és néhány térbeli módot ábrázol

- annak az időbeli intervallumnak a megadásával, amely alatt az objektum létezik

- az információ egy meghatározott időpontban történő beszerzésével

- az odjektum mozgásának részletezésével

- pl. a telefonszám csak a készülék egyértelmű azonosítását jelenti

- ezek az azonosító számok a verseny kimenetelét illetően nem jeleznek semmilyen sorrendet vagy relatív értéket

- a 962824-es telefonszám semmivel sem több, mint a 961849, így a telefonszámok nem ordinálisak

- noha mi nem tudjuk, mekkora az időkülönbség az egyes versenyzők között

- a kivonásnak van értelme, de az osztásnak nincs

- pl. azt lehet mondani, hogy a 200 Co 100 Co-kal melegebb, mint a 100 Co, így a Co hőmérsékletek itt intervallum skálájúak, de a 200 Co nem kétszer olyan meleg, mint a 100 Co

- pl. nincs értelme azt mondani, hogy 9680244 telefonszám 62195-tel több, mint 9618049-es, így a telefonszámok nem mérhetők intervallum skálán

- ha a versenyzők 9:10-re, 9:20-ra és 9:25-re végeznek, akkor az 1 versenyző 10 perccel a 2-es előtt végez és a különbség az 1 és a 2 között kétszer akkora, mint a 2 és 3 közötti

- bár a verseny 9:10-re befejeződik, nem lesz vége kétszer olyan gyorsan mint amelyik 18:20-kor ér véget

- az osztásnak van értelme

- pl. van értelme azt mondani, hogy egy 50 kg-os személy fele olyan nehéz, mint a 100 kg-os, így a kg-ban mért súly arányskálájú

- a súly 0 pontja abszolút, de a Celsius skála 0 pontja nem

- a 450.-nek kétszer olyan hosszú idő kellett, mint az első helyezettnek (5/2.5=2)

- a magasság intervallum- vagy arányskálájú?, a 2000 láb magas hegy kétszer olyan magas-e, mint az 1000 láb magas, ha egy 750 láb magasságú völgypontból nézzük?

- az értékek osztályok sorrendjeit fejezik ki, vagy azok megkülönböztető azonosítását, de ritkán intervallum- vagy arányskálájúak

- összeszorozni a 2-es számú talajtípust a 3-as számúval és 6-os típusút kapni

- elosztani a beépített területeket a város nagyságrendjével és értelmezhető számot kapni

- kivonni az 1 alkalmassági osztályt a 4 alkalmassági osztályból és valamilyen hármat kapni

- elosztani a népességet a területtel (mindkettő arányskála) és népsűrűséget kapni

- kivonni egy A pont magasságát egy B pont magasságából és magasságkülönbséget kapni

- pl. kis méretarányúról (1:250.000) nagy méretarányúra (1:10.000)

- ez pazarló, de az elkerülését biztosító technikák még gyengén fejlettek

- pl. terepi mintavétel vagy távérzékelés

- pl. az óránként vett adatok óránkénti változás regisztrálására jók, de hiba rövidebb idejű változások jellemzésére használni

- pl. az 1 km sűrűséggel vett mintát hiba az 1 km-nél kisebb felbontású változások jellemzésére használni

-pl. a helyhez kötött mintákat úgy kell kijelölni, hogy minden jellemző helyet érintsünk

-pl. az időbeli mintákat úgy kell megtervezni, hogy a változás minden lehetséges idejét tartalmazzák

- véletlenszerű (random) mintavétel, a minden helyen vagy időben azonos valószínűségű választás

- a módszeres mintavételnél egy szabálynak megfelelően választunk, pl. kilométerenként, de a szabály kibővíthető, hogy az elemzési eredményekben ne legyen különbség, azaz az eredmények hasonlóak, mintha véletlenszerűen vettük volna a mintákat

- egyes mintavételeknél a kutatók ismerik azokat az okokat, ami miatt a valóság jelentősen különböző részhalmazokat tartalmaz és a mintákat úgy kell venni, hogy adekvátan jellemezzék azokat

- ezek a másodlagos források

- az adatgyűjtés és szerkesztés módjáról

- a kódolási sémáról, ill. a műszer pontosságáról

- az adatbázis felhasználója nem tudhatja, hogyan gyűjtötték az adatokat és milyen eljárásoknak vetették alá őket az adatbázisba kerülés előtt

- ez gyakran téves interpretációhoz és a pontosság hamis képzetéhez vezethet

- egy adatsoron belül

- adatsorok között

- pl. egységes információ a fák típusairól az adatbázis egészében jobb tűzvédelmi módszerek használatát teszi lehetővé, vagy jobban ellenőrizhető a rovarok elszaporodása

- pl. egy tervező cég készíthet erdőtípusokat bemutató területhasznosítási térképet; az erdőgazdaságért felelős minisztérium ugyancsak elkészítheti az erdők térképét, végül az állatvédelemért felelős valamelyik intézmény szintén készíthet az állatok tartózkodási helyét bemutató térképet, amely tartalmazza a mező- és erdőtípusokat

- ez elvesztegetett idő és pénz

- a többször előforduló információ kiegészítő értéket adhat

- a más információ-ellátókkal pl. a közlekedési szférával kialakított közös adatfelvételi alapformák sokkal piacképesebbé tehetik az adatbázist

- az USA Geológiai Szolgálata a területhasznosításra, közlekedésre és hidrogeográfiára szabványokat állított fel, amit széles körben használnak

- az USA Talajvédelmi Szolgálata szintén több szabványt dolgozott ki

- az erdőleltárak- és kataszterek nem szabványosítottak az USA-ban (Magyarországon igen), az erdőkkel kapcsolatos vizsgálatokra különböző rendszerek használhatók

- bekerülnek az adatbázisba, mert az eredeti források is hibásak voltak (forráshiba)

- az adatfelvétel vagy tárolás alatt keletkeznek (eljárási hiba)

- akkor jelennek meg, ha az adatokat a számítógépből hívjuk le

- akkor keletkeznek, ha a különböző adatszinteket kombináljuk

- egy nem régi minnesotai kísérletnél a közlekedési minisztérium egy híd helyét az USGS közlekedési adataiból vette át, ami azt eredményezte, hogy hidak sem az utak alatt, sem a vizek fölött nem voltak, bár azok nyilvánvalóan a folyók fölött vezetnek

- amíg ezeket a fenti módon össze nem hasonlították, feltehető volt, hogy mindkét adatsor helyileg elfogadható

- a GIS fedvény-kezelő képessége felfedheti a korábban rejtett hibákat

- ártéri talajok jelennek meg a hegytetőkön

- a hibás interpretáció miatt legelő jelenik meg a mocsár helyén

- lehet, hogy van információ, amely dokumentálja a mintavételi technika hibáját, bár ilyen információt ritkán tartalmaz a GIS adatbázis

- az adatbevitel fárasztó munka - nehéz ugyanazt a minőséget hosszabb időtávon fenntartani

- ezek leggyakrabban az objektum helyének pontosságára vonatkoznak és nem a tulajdonságok pontosságával kapcsolatosak

- a természeti adatokra az 1:25.000 méretarány adta pontosság a szokásos cél

- ennél a méretaránynál 0.5 mm vonalvastagság = 12 m-rel a felszínen

- itt 0.5 mm vonalvastagság = a valóság 50 m-ével

- a pluszköltségeket indokolja-e a vizsgálat tárgya?