|
29. Fejezet - DISZKRÉT FÖLDRAJZI HIVATKOZÁSOK
Magyar változat: L. Setét Sarolta, Siemens, Budapest
A. BEVEZETÉS
B. POSTAI CÍMEK
Címek használata a GIS-ben
Módszer
Példa - Címkeresés TIGER használatával
C. POSTAI KÓDRENDSZEREK
Irányítószámok az USA-ban
Kanadai postai kód
Problémák
D. NYILVÁNOS FÖLDMÉRÉSI RENDSZER AZ USA-BAN
PLSS hivatkozások
E. GEOLOC HÁLÓZAT
GEOLOC hivatkozások
Pontosság
F. NÉPSZÁMLÁLÁSI RENDSZEREK
Átalakítás földrajzi hivatkozássá
Magyarországi helyzet
G. A DISZKRÉT FÖLDRAJZI HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEI
Kapcsolódási pontok
Szempontok
Egységesítés
IRODALOM
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
MEGJEGYZÉSEK
Ez a fejezet zárja a geokódolás tárgyalását. Sok fontos gyakorlati kérdést vet fel, amelyek a közgazdasági és demográfiai adatbázisokkal foglalkozók számára nagy jelentőségűek.
29. Fejezet - DISZKRÉT FÖLDRAJZI HIVATKOZÁSOK
Magyar változat: L. Setét Sarolta, Siemens, Budapest
A. BEVEZETÉS
- az eddig tárgyalt földrajzi hivatkozási rendszerek (szélesség, hosszúság, derékszögű, síkvetületi) folyamatos rendszerek voltak
- ez azt jelenti, hogy nincs a hivatkozás pontosságának tényleges határa, mivel a koordinátákat folyamatos skálán mérjük
- a most következő diszkrét (nem folyamatos) módszerek - olyan rendszerek, amelyek a földfelszín diszkrét egységeire hivatkoznak
- ezek közül néhányat közvetett módszernek neveznek
- azaz a módszer olyan kulcsot vagy indexet szolgáltat, amelynek segítségével egy táblázatból meghatározható a szélesség és hosszúság vagy más koordináták
- például: az irányítószám közvetett hivatkozás
- ahelyett, hogy a hely földrajzi szélességét és hosszúságát közvetlenül megadná, egy egyedi számot ad, amely megkereshető a térképen, ha koordinátára van szükség.
- mivel ezek közvetett módszerek, fontos mérlegelni a pontosságot
- a pontosság közvetlen összefüggésben van a hivatkozási rendszer alapjául szolgáló diszkrét egységek méretével
- több indirekt vagy diszkrét földrajzi hivatkozás terjedt el
- a következő 5 a leggyakoribb
B. POSTAI CÍMEK
- a postai címeknek, mint a hivatkozási rendszer változóinak pontossága:
- legnagyobb a városias területen, házak és öröklakások esetén
- legkisebb a külterületen vagy postafiókszámmal adott címek esetén, ahol a cím csak arra utal, hogy az adott hely melyik posta körzetében található
Címek használata a GIS-ben
- a fő feladat kikeresni a címet egy utcajegyzékből, ezért nevezik a módszert címkeresésnek (address matching) vagy "addmatch"-nak
- ezt, a helyesírásnak és az írásjelek használatának megfelelő különböző változatok megnehezítik
- pl. Ave. vagy Avenue, a házszámot megelőző vagy követő ajtószámozás egyaránt lehetséges
- 10% -os hibaszint már jónak mondható, de a 40% sem ritka. Ezekben az esetekben a címeket kézzel kell kikeresni, ami nagyobb városok esetén akár 5 percet is jelenthet címenként
Módszer
1. a címet tartalmazó háztömb meghatározása egy olyan táblázatból, amely tartalmazza az összes tömb címtartományát
- pl. a B utca 551 számú háza az 501-től 599-ig számozott tömbben található
2. az épület helyzetének becslése a végpontok koordinátáinak felhasználásával
- az épület pontos helye lineáris interpolációval határozható meg
- vagyis az 551 kb. a tömb felénél lehet
- ez durva közelítés
- több országban (pl. India) az utcákat nem folyamatosan, hanem az építés sorrendjében számozzák
- ha az utca nem egyenes a becslés pontosságának fokozása érdekében közbülső pontokat (töréspontokat) is használnak
- ezekhez a pontokhoz ugyanolyan információk kapcsolódnak, mint a végpontokhoz beleértve a házszámokat és egyéb hivatkozásokat
- címkeresésre épülő adatbázisok a legtöbb ipari országban megtalálhatók
- ezzel a módszerrel készített az amerikai Népszámlálási Hivatal DIME adatállományokat, az 1960-as évek végén, amelyeket most cserélnek fel a átfogóbb TIGER állományokkal - lásd a 8. Fejezetet bevezetésként a TIGER rendszerbe
29.1.melléklet - TIGER rendszer (U.S. Department of Commerce, Bureau of the Census, 1988. Tiger/Line File: Boone County, Missouri, Technical Documentation, Washington, D.C.)
Példa - Címkeresés TIGER állomány felhasználásával
29.1. ábra - West Central Columbia, MO térképe (1. oldal)
29.2. ábra - a TIGER fájl egy része (Boone Megye, MO) (2. oldal)
szemléltetés - a probléma megoldása szemléltethető Boone Megye TIGER állományának felhasználásával
- a TIGER fájlok azonnal hozzáférhetők és bemutathatók a Geographic Data Technologies Inc. által készített SAFARI programcsomaggal
Feladat : meghatározni a West Broadway 950. sz. épületének földrajzi szélességét és hosszúságát
Eljárás :
1. "West Broadway" és a vele egyenértékű nevekkel (W. Broadway, Broadway W. stb.) végigvizsgáljuk a TIGER fájlt
- kb. 30 egyezést találunk a W. Broadway teljes hosszában
2. megkeressük azt a rekordot, amelyik címtartományába esik a 950 :
- #6714-es rekord tartalmazza Greenwood-tól a West Blvd-ig tartó tömböt és az alábbi adatokat
- hosszúság 92.3503-tól 92.3527-ig
- szélesség 38.9519-tól 38.9522-ig (jelezve, hogy az utcát keletről nyugatra számozták)
- irányítószám 65203 mindkét oldalon
- népszámlálási körzet száma a bal oldalon 6, a jobb oldalon 7
- címtartomány a bal oldalon 900-tól 998-ig, a jobb oldalon 901-tól 999-ig
- nincsenek töréspontok, az utca egyenesnek tekinthető
3. határozzuk meg a 950-es házszám koordinátáit :
- tegyük fel, hogy a házak egyenletesen helyezkednek el az út mentén, és létezik az összes házszám (ez nem mindig helytálló feltételezés, de a legtöbb, amit további információk nélkül tehetünk )
- a hosszúság :
92.3503+{(950-900)*(92.3527-92.3503)/(998-900)}=92.3515
- a szélesség :
38.9519+{(950-900)*(38.9522-38.9519)/(998-900)}=38.9521
- vegyük észre, hogy az eredmények ugyanolyan élességűek mint a végponti koordináták
- tudnánk több számjegy élességgel is számolni, de ennek nem lenne értelme, figyelembe véve a bemenő adatok pontosságát
- a címkeresés által felvetett problémás esetek :
- sikertelen keresés (10 - 40% gyakori)
- külterületek és postafiók, ahol nincs házszám
- hosszú beépítetlen tömbök
- házszámok amelyekhez nem tartozik telek és telkek amelyekhez több házszám is tartozik (pl öröklakások, bérlakások)
- a címkeresés módszerét széles körben használják, hogy megteremtse a kis és nagykereskedelem, az egészségügy vagy a szociális statisztikák számára a földrajzi hivatkozási rendszert
- Magyarországon próbálnak használható megoldást kidolgozni a lakcím, tulajdonos, tulajdon viszonylatok térinformatikai megközelítésére
C. POSTAI KÓDRENDSZEREK
- postai kódrendszereket már sok országban bevezettek
- ezek gyakran magasszintű térbeli pontosságot nyújtanak
Irányítószámok az USA-ban
- Amerikában irányítószámokat (ZIP code) fejlesztettek ki a postai küldemények szétosztásának és kézbesítésének megkönnyítésére
- a kódok hierarchikusan szervezettek, az államok egyértelműen azonosíthatók az első egy vagy két számjegy alapján
- az 5 számjegyű kód által meghatározható egy postahivatal által kiszolgált terület (zóna)
- néhány háztömbnyi pontossággal
- a 9 jegyű kódok elvileg nagyobb pontosságot nyújtanak, de használatuk problémás lehet
- az épületek különböző szintjei különböző kódokat kaphatnak
- a területek határainál átfedések és szakadások lehetnek
Problémák:
- amikor a címlistákból a címekhez egyszerű irányítószámokat rendeltek, akkor ezek a kódok inkább a postai útvonalakat reprezentálták és nem a térképet. A címeket az út menti pontoknak tekintették és nem földrészleteknek
- ennek eredményeképp az 5 jegyű kódhoz tartozó területnek nincs mindig jól meghatározott földrajzi határa
- következésképpen a zónák nincsenek jól meghatározva és átfedhetik egymást
- lehetséges, hogy egy háztömb különböző oldalán különböző kódot kap
- az irányítószámokhoz tartozó területek határait interpolálták, a koordinátákat adatállományok adják meg, amelyek kereskedelmi forgalomban vannak az USA-ban
- figyelem : annak érdekében, hogy egymáshoz csatlakozó területeket lehessen felrajzolni, a határokat néhány esetben Thiessen poligonokkal határozták meg (lásd 39. Fejezet)
- azaz a valódi terület helyett a kódhoz tartozó területet úgy határozták meg, mint a megfelelő postahivatalok lehető legszűkebb környezetét
29.3. ábra - Los Angeles irányítószámainak térképe
- figyeljük meg a zónák és a határok szükségtelen töréseit
Kanadai postai kód
- a kanadai postai kód első 3 három számjegye olyan - a térképezés számára nagyon hasznos - területet határoz meg, amelyen az átlagos népességszám kb. 20 000 (Forward Sortation Area) . A kód hierarchikusan szervezett a tartományokon belül.
- a teljes 6 számjegy néhány háztömbnyi eredményt (felbontást) ad
- meglévő adatállományok teszik lehetővé az átszámítást adatgyűjtő zónákra és földrajzi hosszúságra és szélességre
Problémák
- a postai kódok nagy jelentőséggel bírnak, mint földrajzi hivatkozások
- a fent említett problémák abból adódnak, hogy nem erre a célra fejlesztették ki őket
- mivel a tervezők szempontjai elsődlegesen a posta belső rendszeréhez kapcsolódnak, nehéz biztosítani a kódok állandóságát (a kódok gyakran változnak)
- ennek ellenére, nagy az igény a postai hivatkozásokon alapuló statisztikák iránt, mert kis és nagykereskedelmi alkalmazásukkal könnyűvé válik a vásárlói adatok összevonása
D. NYILVÁNOS FÖLDMÉRÉSI RENDSZER AZ USA-BAN
- a Public Land Survey System, PLSS (Nyilvános Földmérési Rendszer) a földmérés és földnyilvántartás alapja az USA nagy részén
- az előző rendszerektől eltérően, ezt kimondottan a földrészletekre vonatkoztatva fejlesztették ki
- mivel ez egy átfogó, szisztemetikus megközelítés, alkalmas földrajzi hivatkozási rendszerként való használatra
- általában olyan hivatalok használják, mint a Bureau of Land Managment (Földnyilvántartó Hivatal), US Forest Service (Amerikai Erdészeti Szolgálat), olaj és gázipari cégek .
- programcsomagok segítségével lehet a PLSS rendszerből átszámítani hosszúságra és szélességre
PLSS hivatkozások
melléklet - Amerikai nyilvános földmérési rendszer (hiányzik, lásd Strahler, A.N. and A.H. Strahler, 1987. Modern Physical Geography, 3rd edition, Wiley, New York. US PLSS részletes leírását adja, pp.485-487)
- egy meghatározott elsődleges Meridiánnal kezdődik azok közül, amelyek az észak-déli főirányt jelölik ki az USA nyugati részén
- a meridián két oldalán lévő területet felosztották 6x6 mérföldes részekre, amelyek járás- és körzetszámok alapján azonosíthatók
- mivel ez egy négyzethálós rendszer, a járás és körzetszámoknak változniuk kell a meridiánok menti észak-déli irányú mozgásoknál
- a 36 négyzetmérföldes szelvényeket minden járáson belül felülről egyesével számozzák
- minden szelvényt negyedszelvényekre osztanak és ezek tovább oszthatók, ha nagyobb helyzeti pontosságra van szükség, pl. olajkutak helyzetének leírásakor
- PLSS nagyon hatásos ott, ahol az egyszerű szabályokat szigorúan betartják, bár
- Amerika északkeleti része előbb települt be, minthogy a PLSS bevezetésre került
- több változat létezik a délkeleti részen is, ahol a PLSS a korábbi spanyol földnyilvántartási rendszerrel fut együtt
- a rendszerbe bekerültek a korábbi felmérésekből adódó hibák és ezért változtatni kell a programcsomagokon, amelyek a koordináták átszámítását végzik PLSS rendszerből földrajzi hosszúsággá és szélességgé
E. GEOLOC HÁLÓZAT
29.2. melléklet - (Whitson, J. and M. Sety, 1985. "GEOLOC Geographic Locator System", Fire Management Notes, 46:30-32.)
- a GEOLOC egy részleteiben is kidolgozott következetes példája a földrajzi hivatkozási rendszereknek (lásd Whitson and Sety, 1987) . Ezzel minden 100 acre nagyságú földrészlet kijelölhető az USA egész területén
GEOLOC hivatkozások
- a felosztás első szintje 2 sort és 3 oszlopot tartalmaz, minden rész nagysága : 25 hosszúsági és13 szélességi fok
- ezeket a részeket sorfolytonosan számozták (a bal felső saroktól kezdődően) 1-től 6-ig
- a következő szinten a részeket tovább osztották 26 db. fél hosszúsági fokos sorra és 25 db. egy szélességi fokos oszlopra, így az általuk lefedett terület 1:100,000 USGS négyzetfok
- minden egyes alrészletre 2 betűvel lehet hivatkozni, az egyik a sort (A-tól Z-ig), a másik az oszlopot (A-tól Y-ig) jelenti
- minden alrészletet 4 sorra és 8 olszlopra osztottak tovább, 7.5 négyzetperc nagyságban, sorfolytonosan 1-től 32-ig számozva
- a következő szinten ezeket tovább osztották 4 sorra és 2 oszlopra, sorról sorra A-tól H-ig jelölve
- végül mindegyik egységet felosztottak 5 sorra, (A-tól E-ig jelölve) és 10 oszlopra, (0-tól 9-ig) számozva, előállítva így 50 darab, kb. 100 acre nagyságú cellát
- egy 100 acre nagyságú földrészlet teljes azonosítója (Los Angeles területén) például : 4FG19DC6
Pontosság
- a hierarchikusan szervezett rendszerek, mint a GEOLOC és bizonyos tekintetben a PLSS, lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy változtasson a térbeli felbontáson az alkalmazások függvényében
- 4FG19 egy 7.5 négyzetszögnyi területet határoz meg, vagy egy nagyjából 9 mérföld átlójú területet
- a teljes azonosító : 4FG19DC6 egy kb. 2000 láb (1 láb kb. 30.48 cm) átlójút
- Magyarországon például a PKI Távközlési Intézetében működik egy 200x200 m méretű terepelemeken alapuló diszkrét hivatkozási rendszer
F. NÉPSZÁMLÁLÁSI RENDSZEREK
- figyelem : ennek a témának a bevezetője a 8. Fejezetben található. A fólia és a melléklet onnan származik
- a szociális és közgazdasági adatok legfőbb forrása a szinte minden országban a népszámlálás
- az összegyűjtött és kiértékelt statisztikák az adatgyűjtő területek több különböző típusának komplex rendszerét használják :
- politikai vagy adminisztrativ egységeket jelentések készítéséhez használják (tartomány, terület, városi, választási terület)
- külön egységeket határoztak meg az adatgyűjtés megkönnyítésére (tömb, tömbcsoport), de ezek gyakran túl kicsik ahhoz, hogy a magánszféra szabályszerűségeiről értékelhető adatokat nyújtsanak
- a homogénnek tekinthető területeket is külön egységként kezelik, az elemzés megkönnyítésének érdekében (népszámlálási körzet)
- főbb egységek az USA-ban:
- tömbcsoport (a korábbi számlálási terület)
- a legkisebb adatgyűjtő terület, mely kb. 1000 fős népességgel bír
- népszámlálási terület
- elsősorban nagyvárosokban, az elemzés céljára kialakított kb. 5000 fős népességű terület
- Kisebb polgári területek (gyakran járáshatáron)
- Megye
- Állam
29.3. melléklet - Az 1990-es népszámlálási területek hierarchiája
29.4. melléklet - Amerikai népszámlálási egységek
Átszámítás földrajzi hivatkozássá
- a népszámlálási zónák nagy egységei számára az átszámítás a hivatkozási rendszerbe a határok adatállományain keresztül történik . Ezek az állományok a legnagyobb egységek digitalizálásán alapulnak és kereskedőkön vagy a Hivatalon keresztül azonnal hozzáférhetők
- a kisebb egységek számára mint a tömbcsoport, gyakran lehetséges a Népszámlálási Hivataltól reprezentativ pontot vagy centroidot kapni, ami használható hivatkozásként
- az egyenetlen eloszlású területeken a centroidot a legsűrűbben lakott területen kell elhelyezni
Magyarországi helyzet
- a Központi Statisztikai Hivatal megrendelésére elkészült Budapest összes kerületének a népszámlálási körzetek határait is tartalmazó digitális térképe . Ezt az ÁSzSz Informatikai Rt. készítette el az állami földmérés tulajdonát képező felmérési adatokból, illetve a 1:4000 méretarányú tömbhatáros térképek felhasználásával
- főbb egységek :
- kerület
- városrendezési terület
- számlálókörzet
- alkörzet
- a KSH számára elkészültek a földrajzi hivatkozássá való átszámítást lehetővé tevő adatállományok is. Ezek az állományok tartalmazzák :
- körzetszámokat
- a megfelelő körzetek határainak koordinátáit
- a körzetek topológiáját
- ezek az állományok az önkormányzatok számára megvásárolhatók
G. A DISZKRÉT FÖLDRAJZI HIVATKOZÁSOK KÉRDÉSEI
Kapcsolódási pontok
- érdemes megfontolni, hány különböző hivatkozási rendszer kapcsolódik a speciális adatállományokhoz
- pl. TIGER minden rekordjához tartozik postai cím, népszámlálási zóna, hosszúság, szélesség
- lehetőség van más adatforrásokhoz kapcsolódni
Szempontok
- a fenti rendszerek közül többet különleges célokra hoztak létre és csak később váltak általános földrajzi hivatkozások alapjává
- pl. egy posthivatalnak nincs felhatalmazása arra, hogy a rendszert a hivatkozási rendszer szempontjából karbantartsa, következésképp csak akkor ad új irányítószámot, ha küldemény érkezik a megadott helyre
- a zónák minden figyelmeztetés és értesítés nélkül megváltozhatnak
- pl. népszámlálást csak minden 10 évben tartanak
- végeredményben ezeknek a rendszereknek, a földrajzi hivatkozási rendszer szempontjából, nincs "minőségi ellenőrzésük"
- nincs hivatal, amely karbantartja az új címek adatállományait
Egységesítés
- az általános célú rendszerek, mint a GEOLOC a földfelszín szabályos egységeivel dolgoznak, míg a speciális célú rendszerek szabálytalan egységekkel
- a múltban sokat fáradoztak azon, hogy a diszkrét földrajzi hivatkozási rendszerek szabályosabbak legyenek
- pl. a derékszögű utcahálózat un. "acélháló" rendszer bevezetésével (Washington, DC)
- a múlt században a számos városnevet megváltoztattak, hogy elkerüljék azt, hogy két várost t ugyanúgy hívjanak egy államon belül
- bevezették az irányítószámokat
- ezek a fáradozások általában nem voltak következetesek és hosszúéletűek
- a derékszögű utcahálózat nem volt sokáig divatban
- az olyan hivatkozási rendszerek, mint a PLSS, mostanra teljesen kaotikussá váltak az egyszerű alapelvük ellenére
- az irányítószámok nem következetesek
- a használhatóságukat tekintve, lehetséges egy egyszerű, általánosan elfogadott földrajzi hivatkozási rendszert felállítani?
IRODALOM
Strahler, A.N. and A.H. Strahler, 1987. "Modern Physical Geography", 3rd edition, Wiley, New York.
Contains a thorough description of the US PLSS.
U.S. Department of Commerce, Bureau of the Census, 1988. "Tiger/Line File: Boone County, Missouri",
Technical Documentation, Washington, D.C.
Whitson, J. and M. Sety, 1985. "GEOLOC Geographic Locator System", Fire Management Notes, 46:30-32.
Srajber Benedek, Mészáros Árpád,1992. "Népszámlálási körzethatár térképek és új adatkonverziós
technológia", II. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok
Koós Árpád, 1992."Digitális terepmodellek alkalmazása", II. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Határozza meg az Ön számára elérhető erőforrásokat, ha lakóhelyének postai címek alapján történő geokódolása lenne a feladat. Milyen források léteznek (a) címlista állományok (DIME vagy TIGER állományok), (b) címkereső szoftver, (c) az utcák címtartományait is tartalmazó térkép? Becsülje meg 1000 cím geokódolásának idejét az erőforrások különböző variációinak használata esetén. A találatok és hibák milyen arányát jósolná? Becsülje meg az egy címre eső költséget, amit a megrendelő cégre terhelne .
2. Fejtse ki a PLSS rendszer használhatóságát, mint az Ön lakóhelyének hivatkozási rendszerét. Mennyire teljes? Milyen helyi hivatalok vagy szervezetek használják a PLSS-t? Mi a kapcsolata a helyi földnyilvántartással?
3. Határozza meg lakóhelyére vonatkozóan a fenti a fejezetben leírt 5 hivatkozási rendszert. Milyen problémák merülnek fel menet közben? Mi a lehetséges és a tényleges pontossága a különböző módszereknek?
4. Fejtse ki, hogyan lehetne a diszkrét földrajzi hivatkozási rendszereket továbbfejleszteni az USA-ban (vagy az Ön hazájában). Mi az elvárható mérték, amivel a kormányhivatalok támogatják, vagy átvállalják ezt a
fejlesztést? Melyik létező rendszert használna fel? Kik lennének a jövendőbeli felhasználók és hogyan lehetne a költségeket megosztani?
5. Milyen a magyarországi postai kódrendszer? Mi lenne az előnye és mi nehezíti a felhasználását földrajzi hivatkozásként? Hogyan lehetne az EOTR szelvényrendszerére vonatkozási rendszert építeni? Vázolja fel nagy vonalakban, milyen lenne a diszkrét egységek koordinátáját megadó programcsomag?
AZ AMERIKAI 1990-ES NÉPSZÁMLÁLÁS EGYSÉGEI
Politikai, Közigazgatási és Adminisztrativ Egységek
Államok, Columbia és államoknak megfelelő területek:
Puerto Rico, Virgin Szigetek, Amerikai Samoa, Palau és Észak Marin Szigetek Nemzetközössége
Kongresszusi területek
Választási terület
Megye (Country)
Kisebb Polgári Egységek (Minor Civil Divisions MCD's)
- a Megye elsődleges politikai és/vagy adminisztratív alegysége. Sok államban a járás (township)
Egyesített területek
Amerikai Indián Rezervátumok és védett területek
Alaszka körzetei
A Népszámlálási Hivatal által meghatározott statisztikai egységek:
Régiók és Egységek
- Amerikát négy régióra osztották fel, amelyek 2 vagy 3 egységből állnak
Metropolisz Statisztikai Terület (Metropolitan Statistical Area, MSA, korábban SMSA)
- egy vagy több területből áll, amelyek igen nagy népsűrűségű magot tartalmaznak, és amelyek szomszédos közösségei között szoros kapcsolat van
Városias területek (Urbanized Area, UA)
- lakosságszám és a népsűrűség alapján határozták meg, ahol a lakosságszám nagyobb mint 50.000 fő és a népsűrűség nagyobb, mint 1000 fő/négyzetmérföld
'Városi/Külterületi' (Urban/ Rural)
- minden olyan terület, ahol a népességszám meghaladja a 2.500 főt 'városi', a többi 'külterületi'
Népszámlálási Területek (Census Tracts)
- nagyvárosok és néhány megye kicsi, viszonylag állandó területei, kb. 4000 fős átlagos népességgel
Számozott Területek Csoportja (Block Numbering Area, BNA) - külterületen megegyezik a Népszámlálási Területekkel
Számlálási Körzet (Enumeration District, ED)
- 1990-ben nem használták
Blokkcsoport (Block Groups, BG)
- a Népszámlálási Területen belüli blokkok csoportja átlagosan 1100 fős lakosságszámmal (az ED-ket váltották fel)
Blokk
- a legkisebb területegység, városi területen egy egyszerű városi blokk kb. 70 embert tartalmazhat. Az 1990-es népszámlálás az első, amely adataival ilyen részletességgel méri fel az egész ország lakosságát.
|
