GPS Mintentudás Egyetemén

Teljes hírlista

<<< Előző hír

Következő hír >>>

2003.06.26

A technika új csodája: a globális helymeghatározás
A Mindentudás Egyetemén Pap László beszélt bővebben a témáról.

A földrajzi helyzet meghatározásárára már a legrégebbi civilizációk is ismertek módszereket. A 20. század végén született műholdas globális helymeghatározó rendszerek (GPS) a korábbi feladatokat rendkívül nagy pontossággal képesek végrehajtani, s számtalan új feladat megoldására is alkalmasak. Az előadás betekintést nyújt a földrajzi pozíció kiszámításához szükséges fizikai és matematikai ismeretekbe. Megismerkedhetünk a GPS rendszerek működési elvével és technikai megvalósításával, így a műholdas infrastruktúra elemeivel, a műholdak és a GPS vevők közötti kommunikáció módjával. Gyakorlati példákon keresztül pillanthatunk be a helymeghatározó rendszerek széleskörű alkalmazási lehetőségeibe a geodéziai, ipari, közlekedési területektől egészen a szabadidős felhasználásokig.

Tartalom:
I. A helymeghatározás előtörténete
A helymeghatározás módszereinek rövid történeti áttekintése láthatóvá teszi a műholdas globális helymeghatározás technológiájának újdonságát és jelentőségét.

II. A helymeghatározás elvi módszerei
A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik, melyeket néhány egyszerű feladattal lehet szemléltetni.

III. Technikai megoldások a műholdas globális helymeghatározó rendszer kifejlesztése előtt
A műholdas globális helymeghatározó rendszer előzményeinek tekinthető rádiós módszereket a 20. század közepétől kezdve alkalmazták, s az évezred végéig - az új technológia hatalomátvételéig - voltak szolgálatban.

IV. A műholdas globális helymeghatározó rendszer elvi működése
A GPS rendszerben a földi vevőkészülékek műholdakról érkező információkat dolgoznak fel. A működés alapvető feltétele a műholdak helyzetének pontos ismerete és a pontos időmérés. Ideális esetben három műhold jelének vételére van szükség a pontos helymeghatározáshoz.

V. A rendszerben alkalmazott jelek
A párhuzamosan több aktív műholdtól érkező jeleket a vevőkészüléknek szét kell választania egymástól. A rendszer kétféle kódot használ: az egyiket a standard, a másikat a precíz helymeghatározásra.

VI. Távolságmérések a GPS rendszerben
A valóságban a GPS rendszer nem ideális körülmények között működik, a vevőkészülék órája például rendszerint pontatlan. Ezért a pontos távolságméréshez korrekciós eljárásokra van szükség.

VII. A pontosságot meghatározó tényezők
A rendszer pontosságát számtalan tényező befolyásolja - például a műholdak elhelyezkedése vagy a hullámterjedés sebességének változása. Az ezekből eredő hibákat próbálja kiküszöbölni a földi vezérlőrendszer.

VIII. A GPS rendszer pontossági adatai, a pontosság növelésének lehetőségei
A rendszer pontosságát többféle megoldás növelheti. Az egyik legfontosabb módszer a differenciális helymeghatározás, mely egy másik, ismert helyzetű vevőkészülék adatait is figyelembe veszi.

IX. A helyzetadatok értelmezése, viszonyítási rendszerek
A helymeghatározáshoz rögzíteni kell azt a koordinátarendszert, melyben az adatokat megadjuk. A GPS többféle ilyen referencia-koordinátarendszert használ.

X. A GPS rendszer tipikus alkalmazásai
A GPS rendszer a hagyományos navigációs és földmérési feladatok megoldása mellett számtalan új lehetőséget teremtett. Alkalmazásai széles területet ölelnek fel az olcsóbb, kisebb pontosságú navigációs eszközöktől a repülők automatikus leszállítását biztosító rendkívül precíz berendezésekig.

Forrás: http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/pap/20030623paplaszlo41.html

Teljes hírlista

<<< Előző hír

Következő hír >>>