Indul a Galileo, megmenekül az Ariane
Az európai kormányok megállapodtak a műholdas alapú Galileo navigációs rendszer finanszírozásában. A rendszer 2008-ra tervezett üzembe helyezésével a Galileo az amerikai hadsereg Navstar műholdjain alapuló GPS (Global Positioning System) konkurenciája lehet. A műszaki problémák miatt válságba jutott európai Ariane rakétaprogramot összesen több mint egymilliárd eurós támogatással mentik meg.
A Galileo olyan világméretű civil navigációs rendszer lesz, amelyet a Föld körüli három különböző pályán keringő mintegy 30 műhold alkot, közölte hétfőn Párizsban az európai űrkutatási szervezet (ESA).
Az ESA közlése szerint a tagállamok - vagyis Görögország és Luxemburg kivételével az EU országok, valamint Norvégia és Svájc - kormányai megegyeztek a projektben való részvétel feltételeiben, és a több milliárd eurós kiadással járó projekt finanszírozásában.
Ezzel az alapító okiratot rövidesen aláírhatják, közölte Antonio Rodota, az ESA vezérigazgatója. A megegyezés korábban a Németország és Olaszország között, a feladatok megosztásáról kirobbant vitán bukott meg.
Az USA szerint felesleges
Márciusban végül Németország megkapta a kutatási helyszín biztosításának jogát és a fejlesztés irányítását. Spanyolország és Belgium ezen kívül most hozzájárult ahhoz, hogy komolyabb pénzügyi terheket vállaljanak, és így beindulhasson a program.
Amerikai illetékesek az európai kezdeményezést feleslegesnek nevezték, az ESA azonban a Galileót a GPS kiegészítésének tartja. A Galileo projekt révén becslések szerint 140 ezer új munkahely jöhet létre.
A műholdas navigációs rendszer Európa válasza az amerikai GPS-re. Az AFP hírügynökség idézi a német légi- és űrközlekedési szövetség (BDLI) véleményét, amely szerint a Galileóval Európa nem csak felzárkózik az amerikai GPS-hez, de "jóval nagyobb értékű szolgáltatást kínál." Rainer Hertrich BDLI elnök szerint a Galileo az öreg kontinens egyik legnagyratörőbb közös műszaki projektje.
2008-tól működhet
Az Európai Bizottság a Galileo programot az űriparban való európai jelenlét fontos eszközének nevezte. A Galileo közös vállalat székhelye Brüsszelben lesz, és a fejlesztéstől a rendszer üzemeltetéséig minden feladatot ellát majd.
A 2005-ig tartó kezdeti szakasz, vagyis a műholdak és a földi komponensek elkészítésének 1,1 milliárd eurós költségét fele-fele arányban viseli az ESA és az EU. A műholdas hálózat 2006 és 2007-re tervezett kiépítését, és a földi infrastruktúra felállítását a tervek szerint legalább kétharmad arányban a magánszektor finanszírozná.
A Galileo rendszer kiépítése összesen 3 milliárd euróba kerülhet, és 2008-tól indulhatna a kereskedelmi üzem. A lehetséges alkalmazások között szerepel a földfelszíni, tengeri és légiközlekedés irányítása, a tengeri halászat, építőipar, mezőgazdaság és a bányászat kiszolgálása, a polgári és honvédelem.
Feltámad az Ariane
Az európai rakétaprogram volt az egyik központi témája az európai kutatási miniszterek keddi párizsi konferenciájának. Az egymilliárd eurós tőkeinjekció a világ legerősebb hordozórakétáját, a 10 tonna hasznos terhet a világűrbe emelő Ariane 5-öt hivatott megmenteni.
Tavaly decemberben az első ilyen rakéta a hűtőrendszerében támadt problémák miatt zuhant le. Ezt követően a teljes szektor létjogosultságát kétségbe vonták. Hiszen a korábbi modell, az Ariane 4 már nyugdíjba vonult, az Ariane 5 alapváltozata pedig nem elég nagy teljesítményű ahhoz, hogy a gazdaságos kettős fellövéseket vállalhassa, emlékeztetett az AFP.
Antonio Rodota elmondása szerint az Ariane döntést az ESA miniszterek ellenszavazat nélkül, és csak egy "technikai tartózkodás mellett" hozták meg. Ennek megfelelően megkezdődik a program rekonstrukciója, az Ariane 5 versenyképességének feljavítására.
Felkeresi az ISS-t
A rakétának a grémium által hivatalosan "Ariane 5 ECA" névre keresztelt erősebb változata legközelebb tesztkilövést hajt végre, majd az első próbaküldetésére indul a nemzetközi űrállomásra.
Az európai rakétagyártás költségeit lényegesen csökkentik, ennek érdekében a terület irányítását az EADS konszern (European Aeronautic Defence and Space Company) kezébe adták.
Az ESA miniszterek arról is meg kívánnak győződni, hogy az orosz Szojuz rakéták számára érdemes-e kilövőhelyet építeni a Kourou szigeteken, Európa űrkikötőjében.
Vomit |
|