| |
 |
Szunnyadónak hitt vulkánok aktivitását jelzi a Terra
| Teljes hírlista |
| <<< Előző hír |
Következő hír >>> |
| |
|
2002.05.22 |
| |
A NASA Terra nevű földmegfigyelő műhold által készített felvételek alapján kiderült, hogy bolygónk több tűzhányója újból működni kezdhet annak ellenére, hogy eddig inaktívnak gondolták azokat.
A Terra része a NASA földmegfigyelő műhold-rendszerének, amelynek célja a bolygó térképezése, valamint térbeli és időbeli folyamatainak nyomon követése és tanulmányozása. Az ilyen vizsgálatokra épülő térinformatika számos alkalmazási terület és tudományág számára szolgáltat ma már nélkülözhetetlen alapinformációkat (pl. föld- és ingatlan-nyilvántartás, termésbecslés, árvízvédelem, környezeti monitoring, oceanográfia, glaciológia).
Öt műszerével a látható fény tartományától a hősugárzási (termális infravörös) hullámhosszakig végez méréseket, 4-9 m/pixel közötti térbeli felbontással, továbbá a légkör alsó rétegének szennyezettségét is elemzi. A termális sugárzásra való érzékenysége különösen alkalmassá teszi vulkanológiai kutatások végzésére is.
2002. januárjában készült az a felvétel, amelyen az Andok chilei részén lévő 5778 méter magas Chiliques-vulkán látható. 500 méteres átmérőjű krátere forró foltként izzik. Mivel ez az újjáébredés első jele lehet, további részletes vizsgálatok szükségesek annak eldöntéséhez, hogy várható-e kitörés a térségben.
Egy másik, hosszú ideje szunnyadó tűzhányókat tartalmazó térség a Három nővér-csoport, amelynek öt vulkánja az amerikai Cascade-hegységben található. Itt tört ki 1980-ban a korunk egyik legismertebb vulkánjaként számontartott Mt. St. Helenshez is, amely hosszú időre beírta magát a földrajz-tankönyvek lapjaira.
Szintén a Terra mérései alapján sikerült kimutatni, hogy a terület domborzata lassan változik, az egyik vulkáni építmény mellett 1996 óta 10 centiméterrel emelkedett a felszín. Ez pedig az új aktivitás egy másik, szinte félreismerhetetlen jele, mivel a legvalószínűbb, hogy a felszín alatt zajló magmakeletkezés és -áramlás okozza, s végeredménye a viharos ébredés lehet.
Vulkánok tündöklése és bukása
Földünkön mintegy 700 tűzhányó működik napjainkban, amelyek nagyobb része a Csendes-óceán körüli térségben található. Elhelyezkedésük magyarázata a lemeztektonikai folyamatokkal áll összefüggésben, mivel magmaforrásukat az egymás alá tolódó kőzetlemezek újraolvadó anyaga jelenti. S a pacifikus térség nyugati részén a Japán-, Fülöp- illetve az Indoausztrál-lemez feszül neki a Csendes-óceánt hordozó kőzetlemeznek, míg keleti felén az Észak-amerikai- illetve a Nazca-lemez jelenti az ütközési zónát. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb aktív vulkán a Csendes-óceán körüli "tűzgyűrű" mentén található.
A szárazföldi tűzhányók legismertebb példái a rétegvulkánok, legszabályosabb képviselőjuk a japán Fuji. Elnevezésük magyarázata, hogy felépítésükben a lávaárak andezites-riolitos anyaga váltakozik a szórástermékek törmelékével. Bár az ilyen típusú vulkánokhoz kötődnek a történelem leghevesebb kitörései, a lávatermelés mennyiségében meg sem közelítik az óceánközépi hátságok hasadéktűzhányóit, amelyek mentén folyamatosan tör a felszínre a földköpeny olvadt, bazaltos anyaga.
A Föld kőzetlemezei és aktív tűzhányói
Annak ellenére, hogy a vulkánkitörések a természet talán legvadabb megnyilvánulásai, a tűzhányók fenyegetése általában csak pillanatnyi ideig tart a földtörténet teljes hosszúságához képest. Ugyanis ha megszűnik a földköpenyből érkező kőzetolvadék utánpótlása, a magmakamra kiürül és a vulkán inaktívvá válik. Attól függően, hogy később a működés felújulhat-e, érdemes megkülönböztetni a csak szunnyadó és a már kialudt tűzhányókat.
Néhány szó a műholdakról
A földmegfigyelő (másként erőforrás-kutató) műholdak általában 600-900 km magas pályákról figyelik bolygónkat, nagy részletességű felvételeket készítve szinte a teljes felszínről. Legismertebb talán az amerikai LANDSAT -, illetve a francia SPOT-sorozat, amelyek felbontása kezdetben 30-20 m/pixel volt (vagyis a legkisebb azonosítható képi elem egy 30 x 30 méteres négyzetnek felel meg a felszínen). Napjaink legjobb civil műholdja az IKONOS, amelynek felbontása eléri az 1 m/pixelt.
Azonban a térbeli felbontás mellett legalább ugyanolyan fontos a spektrális felbontás is, vagyis az érzékelési hullámhossz-tartományok száma, szélessége, valamint az elektromágneses spektrumon való elhelyezkedésük. A különböző tartományokban ugyanis eltérő folyamatok, jelenségek tanulmányozhatók |
|
| |
| Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/fold/20020416szunnyadonak.html |
| |
| Teljes hírlista |
| <<< Előző hír |
Következő hír >>> |
|
|
